Via Hollandia – 5. rész – Bajor városok – Nürnberg

Tehát még mindig az első napnál tartunk, és ahogy előző levelemben írtam az „A” terv szerint a befejező része, és utolsó állomása a napnak Nürnberg lenne egy városnézéssel egybekötve.

Hát ez csak félig sikerült.

Mert Nürnbergben utolért, ami elől végig futottunk, az eső.

Nem volt vészes, de ahhoz épp elég, hogy a turisztikai élvezetekbe és a fényképezésbe belezavarjon.
Így rögtön az elején, mire ráébredtem, hogy a navigációs rendszerünk a lefoglalt szállodánkhoz a város DNy-i csücskén, a Königstor körül behozva minket, példásan vezet a tornyokkal tűzdelt városfal mentén a nyugati irányba a Neutorhoz, már el is mulasztottam a fényképezést.

Ilyenek mellett gurultunk el:

Merthogy Nürnberg – trapéz alakú – óvárosát egy majdnem 5 km hosszú, 7-8 méter magas, 60 toronnyal ékesített városfal veszi körül.  A légi felvételen ez kiválóan látszik:

De hogy jobban értelmezhető legyen, beteszek (útvonalunkkal) egy sematikus turista térképet is

Ez volt a Neutorkapu, amelyen áthajtva érkeztünk szállásunkra, mögöttünk hagyva e
2. festői képet a Neutorturmról.

Mint a fenti térképen is látható, Nürnberget a Pegnitz folyó deréktájt kettészeli. Mi a felső részén, a Sebalderstadtban laktunk, mely városrész a nevét az őt jellemző templomról, a Sebald Kirchéről kapta. (A déli városrész ugyanezen analógiára Lorenzstadt – Lorenz Kirche.)

Az esős idő gyakorlatilag megakadályozta, hogy a déli városrészre is vessünk egy „átfutó” pillantást. Így gyakorlatilag mi csak egy fél Nürnberg élményével lettünk ezen az úton gazdagabbak. De szerencsénkre, azt hiszem elmondható, hogy a kettő közül ez a rész tartalmazta a több látványosságot.

Rögtön a szállodánk fölötti kis utcára támaszkodott Nürnberg jelképe, a Kaiserburg, azaz a vár.

Mi így egyben mondjuk sehonnan nem tudtuk volna amatőr felszerelésünkkel fényképezni, de készítettünk a tövében sok más hangulatfotót, mind esti-esős, mind reggeli derűsebb megvilágításban:

Ahogy a fenti kis, várfal oldalára tapasztott fazekasműhely neve is hirdeti, Nürnberg legnagyobb szülötte, Dürer háza (következő fotó) is itt található.

A Kaiserburg a legnagyobb középkori erődített várak közé tartozik német földön. A várban 1050 és 1571 között időszakosan valamennyi német-római birodalmi császár vezetett udvartartást, s jelentőségét tovább növelte, amikor 1356-ban IV. Károly aranybullában örök időkre elrendelte, hogy minden újonnan megválasztott német-római császár Nürnbergben rendezze meg az első birodalmi gyűlést. A város virágkorát a XV. század közepétől a XVI. sz közepéig élte, nemzetközi kereskedelmi központ, világhírre szert tett művészek és tudósok alkotó- és lakóhelye. A német birodalom ékszerdobozaként emlegették a középkorban.

A vártól lefelé kanyargó kis rövid utcán a Fembo ház és a városháza mellett ismét Dürerhez (csak emlékeztetőül: édesapja (Ajtósi) egy Gyuláról kivándorolt aranyműves volt !) érkezünk a Sebald Platzon, amely a névadó templomon kívül helyet ad még több látványosságnak.

A Fembo ház, mely ma várostörténeti múzeum, az egyetlen épségben fennmaradt későreneszánsz nagykereskedői háza Nürnbergnek, a Dürer szobor pedig állítólag az első köztéri szobor, melyet művész embernek állítottak.

Sajnos a román kori templom belsejét /Dürer, és Veit Stosz alkotásokkal/ nem tudtuk megtekinteni, a számunkra kedvezőtlen nyitvatartási rendje miatt. A templom külső falát díszítő érdekes domborműveket azonban nem zárhatták el kíváncsi szemeink elől.

A templomtól egy mellékutcán keresztül ugyancsak rálátás nyílik a  Spielzeugmuseumra, mely Nürnberg híres régi háziiparáról, a játékkészítésről tart kiállítást.

De fogalom a Nürnberger Lebkuchen is = mézeskalács, v. mézes puszedli, amit már a
13. századtól készítik itt.

A vicces Lebkuchen árussal a Főtéren, a Frauenkirche templom előtt keveredtünk üzleti kapcsolatba – ajándék vásárlás címén, az itthon maradottaknak.

A Hauptmarkt Nürnberg jellegzetes pontja, itt tartják a híres karácsonyi vásárokat, és a Miasszonyunk (Frauenkirche) templomát még ugyanaz a IV. Károly császár építtette császári udvari kápolnának, aki már az emlegetett Aranybullát kibocsátotta. Ő az a császár, aki előtt a homlokzaton elhelyezett óra játékszerkezetében minden délben bókolva halad el a hét választó fejedelem (=Männleinlaufen).

A templom mögötti tér a híres nürnbergi mesterdalnok, Hans Sachs tere, de az ő szobránál érdekesebb látványosság itt, a főtéren elhelyezkedő Szép-kút, a Schöner Brunnen, aranyozott figuráival.

És már csak egy romantikus szöglete maradt az általunk látott Nürnbergnek, amit meg szeretnék osztani Veletek, s ez a Henkersteg és környéke.

A Henkersteg a Pegnitz folyó kis hordalékszigetére visz, ahol manapság szombat és vasárnaponként ócskapiac (Trödelmarkt) működik. A Henkersteg hóhér pallót jelent mivel a középkorban ezen a fapallón át érkezett a parányi hídra épült házába a hóhér.
A középkor hitvilága szerint a hóhér tisztátalan személy, akivel az érintkezés is kitaszítással jár a keresztény közösségből, ezért ezt a foglalkozást űző emberek a várostól elkülönítve kellett éljenek. A Henkerturm része a korabeli áthidalásnak a Pegnitzen, mely a két városrészt St. Sebaldot és St. Lorenzet kötötte össze. A híd északi íve közvetlenül kapcsolódik a régi víztoronyhoz, ezt pedig fagerendás függőfolyosó köti össze a középkori borkereskedők hangulatos, favázas raktárházával (Weinstadel).

És ezzel a képpel búcsúznék is Nürnbergtől. Itt a háttérben látszik az általunk nem is látott St. Lorenz templom tornya. Ugyanígy megkerültük azokat a fogalmakat amik a történelem kellemetlenebb, nemzetiszocialista éráját köti Nürnberghez – faji törvényeivel, a Hitler féle nemzeti párt gyűléseivel, majd a lezárást jelentő nürnbergi perrel. De ugyanígy nem említettük a csaknem 1000 éves várost (első krónikai bejegyzés: 1050) már a középkor óta jellemző műszaki innováció, vállalkozói szellem kapcsán, melynek folyományaként még ma is itt rendezik meg Németország egyetlen találmányi vásárát, seregszemléjét.
(Németül tudóknak csatolom a Made in Nürnberg – izgalmas felsorolását.) Noha Nürnberg München után  Bajorország második legnagyobb városa, ők változatlanul frankoknak vallják magukat, mely földnek mindenkori fővárosa voltak.

Reklámok

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: építészet, Bajorország, kultúrtörténet, Történelem, Utazás
Címke: , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

2 hozzászólás a(z) Via Hollandia – 5. rész – Bajor városok – Nürnberg bejegyzéshez

  1. Kitűnő beszámoló, remek képek. Sokat segít az odalátogatás előtt a tájékozódásban, s persze remek kedvcsináló: lovaim toporzékolnak:o)
    Köszönettel és üdvözlettel:
    Szolnokiné Király Judit

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s