Hollandia – 10. rész – A holland szakasz lezárása

Ezt a részt tényleg rövidnek szánom, ezért gondoltam adok egy kis beszámolót a turisztikai látványosságokkal kevésbé kapcsolatos tapasztalatainkról is, mert ez sem volt minden tanulság nélküli.

Általánosságban, és meglepetésünkre: a hollandok bizony drágák.

Még első éjszakánkon, Nürnbergben – belvárosban nem lévén más parkolási lehetőség, mint a közeli parkolóház – egy éjszakai átalány 13 € lett volna, melyet a szálló nagyvonalúan megtámogatott, így mi 10 €-t fizettünk.

Haarlemben gyakorlatilag a parkolásra csak ugyanez a lehetőség = parkolóház  adódott, itt viszont a nappali és éjszakai parkolási időszak megosztásban működő óradíjak mellett, volt úgy, hogy 29 €-t kellett kipengetnünk érkezéstől – távozásig másnap reggel, ami ugye, ha úgy vesszük, rendesen megnyomja a szállásdíjat is.

Mert amikor a szállást keresve tekintetbe veszed azt is, hogy ne legyen túl drága, végigpásztázod a 60 €/ éjszaka 2 ágyas szobákat – ami kifejezetten jutányosnak számít, de előszezonban egyáltalán nem utópia, – és végül a 80-90 €-soknál találod meg azt a kompromisszumot, ahol már úgy gondolod, hogy nem nyúltál nagyon mellé a várható komfortfokozattal és az ár/szolgáltatás aránnyal, de ha ehhez még hozzáadod a felmerült 30 penya parkolást, bizony az már dupláját adja az eredeti indulási célárnak, a 60 Euronak.

Olaszországban, és Németországban, ahol pedig mégiscsak több jelentős templomot, dómot, katedrálist látogathatsz végig, a kutya nem áll az ajtóban, és szedi a belépődíjat (persze az extra szolgáltatásokért – lift a toronyba, kincstár – ott is fizetsz), ami viszont a hollandoknál közhely. Stb., stb.  De ahogy az útikönyvem leírta, a holland egy nagyon szorgos nép, akinek az ég világon mindenért nagyon meg kellett küzdenie, vegyük csak alapból a polderenként a tengertől elhódított talajt, amire építve kezdődik minden, szóval nem sajnálom tőlük, de a tényszerűséghez hozzá tartozik.

És itt talán kapcsolható az az egy igazán kellemetlen élményünk a holland út során, a tervezett program utolsó pontja, ami egy hangulatos délután/este eltöltésének indult a végtelen Atlanti óceán partján.

Természetesen itt is készültem, és gondosan választottam ki a hotelt, melynek meggyőző leírása szerint itt és más oldalakon is:

vagyis közvetlenül a tengerparton, a dűnékre építve, minden szoba ablaka a tengerre néz, s elképzeltem, ahogy ülünk itt

egy pohár borral a kezünkben, és csendesen végignézzük, ahogy leszáll az este a végtelen Óceán fölött, míg valahol ott a túpartján New Yorkban éppen felkel a nap.

Üveg vörösbor példásan bekészítve a kézitáskába az egynapos cuccal, amivel majd becsekkolunk, de terv szerint ezelőtt még átugrunk egy kukkra Amsterdamba, ami mint tudjuk, szintén 20 km-es körzeten belül elérhető volt, Haarlemből nézve.

A péntek reggeli indítás terv szerint zajlott: a haarlemi szállót rendeztük, kibatyuztunk és megnéztük még a délelőtt nyitó Frans Hals múzeumot, a Grote St.Baaskerk templomot belülről,   –     s itt valahol a védőangyalunk azért mellénk szegődött: úgy gondoltuk, Amsterdam előtt még bejelentkezünk a visszaigazolt regisztrációnkkal a Hotel Zuiderbadba, mert közben már délután lett, amikor ezt meg is tehettük.

A 12 km távolságra levő Zandvoortot hamar megtaláltuk, áthajtottunk a kicsit filmes díszletként ható centrumán, s betoppantunk a dűnéken álló kis hotelünkbe, – ami így élőben kicsit ugyan lepattantabbnak hatott mint a fotókon – hogy bejelentkezzünk az éjszakára.

S egy blazírt képű fickó rezzenéstelen arccal közölte, hogy nála mi biztosan nem töltjük el az éjszakát.

?????

Már csak azért sem, mert hogy ő egész évre ki van bookkolva csoportoknak, tehát kizárt, hogy mi itt aludnánk ma.

Na nem részletezem a továbbiakat, hogy éltük meg így 1400 km-re az otthonunktól a dolgot.

Annyi hasznos infót még adott a recepciós, hogy Amszterdamba biztos, hogy nem jó ötlet mennünk – mert elsőre, ez tűnt kézenfekvőnek, ha már úgy is készültünk oda – mivel az előző nap kitört izlandi vulkán miatt ott rekedt rengeteg utas megtöltötte valamennyi szállodáját.

Ezek után elkészítettük a fotókat az aláíráshoz: ez az a szálloda, ahol soha nem szálltunk meg:

Plusz a szeles óceán partja

A dűnék pedig azért sem szépek, sőt …… (nálunk még a vakond is szebbet túr !)

Még egy zárókép, az immár barátságtalannak tűnő tengerről, és nagy levegő, s el innen…

Hogy hová?

Azt majd elmesélem a következő levelemben!

Reklámok

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: Hollandia, Természet, Utazás
Címke: , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s