Római levelek, 2009. október – 2. A Palatinus

Rómában mesélnek a kövek. Illetve minden kőnek meséje van.

Hét napot voltunk Rómában, de ez alatt az idő alatt még a felületét is csak alig karcoltuk.

Épületei leírásával azt hiszem meg lehetne tölteni egy Encyclopedia Britannica nagyságrendű gyűjteményt. Olvastam, mintegy ötezer temploma van Rómának. Mi ebből cca. 20-ban benn voltunk, – igaz, mintegy fele a legjelentősebb bazilikái közül került ki, – mégis az volt a benyomásom, mindegyik túláradóan gazdag, műkincsek felmérhetetlen mennyiségével. Bármelyikbe belépsz,  letaglóz. Első megközelítésben feldolgozhatatlan. Rómához azt hiszem nagyon-nagyon sok idő kell, s az is kevés.

Ezért aztán tökéletességre nem is törekedtünk, befogadtuk, amit tudtunk és dédelgetjük lelkünkben.

Így aztán ezer féle megközelítésben, felfogásban tekinthetsz a Városra, mindegyikhez kapsz egy tökéletes egészet.

Az én megközelítésem habitusomnál fogva a történelem adta szálon indult el, bár az jórészt csak a Fórumra illetve közvetlen környezetére volt ráhúzható, úgy – ahogy.

A többi látványosságnál viszont szívesen olvastam el útikönyvemből a kis kapcsolódó sztorikat, amik élettel töltötték meg a falakat. S a sztorikon átlüktet az a hatalmas mennyiségű idő, a 2800 év, amióta a Város saját történelmét jegyzi. Merthogy a történelemként elfogadott tételek is mindig azt mondják el nekünk, hogy annak lejegyzői hogy látták, illetve hogy szerették volna láttatni magukat.

A sztorik a történelem narratívái hallottam valahol. Ezért is fűzöm örömmel emlékeimhez a sokszor még oly naiv kis történeteket is, mert számomra lelket lehelnek az előttem megjelenő tárgyiasult városképbe, s nagyon szerethetővé teszik mindenkor élt lakóival együtt. A sztoriktól kicsit te is közéjük tartozóvá, római polgárrá válsz.

Római polgár! – micsoda mindent jelentő szó volt ez egykoron. Szerintem ez az életérzés ma sem pusztult ki a rómaiakból/ olaszokból, az anyatejjel együtt szívják magukba az ősidők óta ezt a legnagyobb kiváltság birtoklását jelentő tudatot, s ennek birtokában megnyerőn/bizton mosolyognak a világba. S teszik ezt könnyedén, vidáman, délies temperamentummal.

Bennem ma még rengeteg szólam él Rómáról, de ezek még nem álltak össze egyetlen dallammá, egyelőre inkább hasonlít ez a kakofóniára. Így indulok ennek a beszámolómnak, előre is kérem a türelmes olvasó megértését!

Tehát tematikailag az ókori Rómával szeretnék indítani, mint ahogy azt első napi programunk törzs része is mutatta, de képeim nem feltétlenül követik az útvonalunk menetét. Ezért pl. utolsó napra hagyom – ha még lesz energiám – a Piazza Veneziát, noha oda érkeztünk elsőnek, s a legelső képeink Rómáról itt készültek.

Tehát a hagyomány szerint Rómát i.e 753- ban alapították a Tiberis bal partján emelkedő egyik halmon, a Palatinuson. Itt húzta meg Romolus a város megszentelt első határát  a pomériumot.

A Város terjeszkedésével aztán a Palatinus szerepe fokozatosan elhomályosult, újabb felemelkedését  Julius Cézár utódjával, Augustussal éli át, aki az akkori módos patriciusok hivalkodó házaival szemben itt egy  hagyományos, mondhatni egyszerű nagyúri lakóházba költözik, s további 40-50 évig él benne változtatás nélkül, példát mutatva uralkodói beosztásról és szerénységről. De ezzel divatba is hozza a Palatinust, s a tehetős polgárok előszeretettel húzzák itt fel díszes, fényűző otthonaikat, s innen származik a mi nyelvünkben is használatos palota elnevezés ezekre az épületekre.

Augustus (és felesége Lívia) után a császárok is előszeretettel költöztek aztán a Palatinusra: így a fennmaradt romok mesélnek Tiberiusról, Caliguláról, Claudiusról, Septimus Severusról,… s a legutolsó kutatások bizonyították, hogy Caligula ténylegesen az itteni Kryptoportikusban – fedett, földalatti folyosó, amely palotáját a cirkusszal kötötte össze – lelte halálát, mikoris saját testőre szúrta le néhány összeesküvővel az oldalán.

Egy nagyon aranyos monda ezzel kapcsolatban, hogy midőn haláláról faggatta valamelyik szibillát, az jósnőhöz méltó ködös választ adott: „Tartsál a 83 évtől”- Tudniillik akkor már nagy divatja volt az uralkodóház tagjait érintő – elsősorban családtagok egymás közötti gyilkosságainak, s a trónon, vagy trón közelében levők igyekeztek megfelelő elővigyázattal élni.  S a jóslatot hallván, a 29 éves, eltorzult személyiségű Caligula vígan folytatta tékozló rémuralmát, mert hogy hol van az még. (83 éves a gyilkosa, Cassius Chaerea volt.)

Hát a Palatinus a Fórumról tekintve egy kellemes zöld terület, nem több (képen jobbra fent):

Egy kicsit líraibb felvételek a Capitoliumról ( Piazza Campidoglio):

Itt közvetlenül a fórum romkertje fölött, mindenesetre egy későbbi korszakban keletkezett kis villa tekint le a Palatinus dombról:

Aztán maga a Palatinus “belülről”.

Az innen adódó látvány, ha kitekintünk a falakon.

az Aventinus felé:

majd a Bazilika irányába:

Ezen a képen, mely Septimus Severus fürdőiként lett beazonosítva a háttérben, a FAO (zászlós) székház mögött Caracalla termái is idekukucskálnak, illetve attól jobbra még egy nevezetesség, a Circus Maximus helye látszik!

Caracalla termái bezoomolva:

S íme a Circus Maximus, illetve ami belőle megmaradt:

S itt megmutatnám azt az után-épített városképet, amiből egy kis fogalmat alkothatunk a Circus Maximus elképesztő arányairól. (A mi fényképezési pozíciónk itt a maketten jobbra, fenn fölötte.)

Most nem fárasztalak le benneteket a különböző cirkuszi és gladiátor játékok, előadott vízi csaták, kocsiversenyek stb. nagyon is szabályokba foglalt eseménysorozatainak leírásával, a nézők nézőtéren elfoglalt szigorú helyével, vagy előírás szerint viselendő öltözékeivel, mert az már igazán meghaladná az én úti beszámolóm kereteit.

A Palatinust szeretném avval a képpel zárni, amivel a mese kezdődött, a város, s a városalapítók mindenki által jól ismert jelképével:

Advertisements

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: Olaszország, Róma, Utazás
Címke: , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

2 hozzászólás a(z) Római levelek, 2009. október – 2. A Palatinus bejegyzéshez

  1. Máthé Zsuzsanna szerint:

    Csodás leírások,remek munka!Szerettel ölelem munkájáért!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s