Római levelek, 2009. október – 20. Piazza del Popolo

Az északról Rómába igyekvő utasok gyalog, lovon vagy kocsin a Piazza del Popolonál érkeztek a városba. Erről a térről legyező – szerűen nyílnak az utcák, még ha mai egyenes vonalvezetésük már némi városrendezési munkát is magában rejt. Ez a kiindulási pontja annak a jellegzetes, a rómaiak által Tritonénak nevezett együttesnek is, amiről a Trevi kútnál illetve a Spanyol lépcsőnél tett kirándulás napján már esett szó.
Akkor itt legmagasabbra a központtól a Spanyol lépcsőig értünk, ahonnan a Piazza del Popolo már tényleg csak egy ugrásra van. Ezúttal azonban egyenest ezzel a célponttal szálltunk metróra, s így mi is mint az egykori utazók, a városkapun át léptünk be a térre.

Hosszan tartana felsorolni azokat a költőket, zeneszerzőket, regényírókat, festőket, szobrászokat, építészeket, akik századok során Rómába zarándokoltak, rajongó alázattal, önkívülettel Rómától megajándékozottan…

Aki Rómát látta, mindent látott” –írta Goethe;

Stendhal Római sétáiban (1829) magával ragadtan vall a városról, a városnak..

Byron „Róma! Hazám! A lélek városa!” sorral indítja énekét

S álljon itt még a melankolikus versek költője, Kosztolányi néhány kiragadott sora, hogy kicsit a múzsák nyelvén is megidézzük az Örök Várost, kapujában állva:

Megrészegülök az örömtől,
kinyíl a menny és újra látok:
gyónószékek homályos öble,
meggyszínű, ibolya talárok,
térdtől kopott, süppedt kövek ti,
hosszú imák és örökélet,
fehér, piros, lila papocskák,
halvány mártírok, néma mécsek,
ó tömjénfüst, ó tiszta mámor,
aranykehely aranyborából,
ó régi rózsa, lágy aróma,
ó Róma, Róma, Róma, Róma.

Régi korból felbukkanó magyar vonatkozású nevek még Bakócz Tamás, Pázmány Péter,
II. Rákóczi Ferenc, Széchényi István….Az 1350. évi szentévi búcsún Nagy Lajos király ezerfős kísérettel vett részt, és Rómában koronázták Zsigmond magyar királyt császárrá… és…és…és

A Kapu másik oldala pedig egy 1655. évi eseménynek állít emléket, amikor is
Krisztina svéd királynő Rómába érkezett, hogy itt telepedjen le, miután áttérvén a katolikus hitre, le kellett mondania trónjáról. (Síremléke látható a Szent Péter Bazilikában, sréhen szemben a Piéta kápolnával.)
Apja, Gusztáv Adolf  király volt a 30 éves háború protestáns hőse, így a lány katolikus megtérése igen nagy propaganda értékkel bírt a Vatikánnak, bár különcségeivel nem kevés gondot is okozott a Szentszéknek. Minden esetre érkezésére VII. Sándor pápa megbízta Berninit, hogy az addig szerény kaput az alkalomra díszesebbé alakítsa át, ennek során került fel oda az üdvözlő felirat és a pápai címer is.

A kapun belépve láthatjuk a legszebb arcáról a teret.

A tér közepét kijelölő 36,5 m magas obeliszket V. Sixtus pápa kívánságára hozták ide egykori helyéről, a Circus Maximustól.

A tér mai arculatát a napóleoni idők kiváló építésze Giuseppe Valadier tervei alapján nyerte el, mikoris az obeliszket szimmetrikusan körbeölelő ikertemplomok látványát tovább növelte az oroszlános szökőkúttal a tér közepén. A kompozícióban négy oroszlán szájából lövelli a vizet az obeliszk alatt, s az oroszlánok szfinx szerű tartásban, piramis formára hajló emelvényen igazodnak a főmotívumhoz, az i.e. XIII. századból származó egyiptomi obeliszkhez.

Ugyanekkor a természetet mintegy beépítve a térbe, Valadier a Pincio domb örökzöldjeit teraszokkal, mellvédekkel, szobrokkal látta el, és kapcsolta össze az épített környezettel.

A Pincio domb nem tartozott Róma hét dombja közé, mivel az kívül esett az ősi város határain, viszont már a késő köztársaság kori Róma előkelő családjai is szívesen építettek itt villákat, kerteket, és szőlőlugasokat. Leghíresebb ezekből tán Lucullus kertjei voltak, melynek egykori területét ma a Villa Medici és a Villa Borghese parkja foglalja el.
A Pincióra Porta del Popolo külső oldalától jobbra a két hellenisztikus portál között vezet fel az út, míg a kapu belső, Piazza del Popolo felöli oldalával a következő képet nyújtja:

Sajnos ottlétünkkor valami népünnepélyre építettek tribünöket, felvonulási sátrakat, ami elvett a tér felhőtlen élvezetéből, ezért kénytelen vagyok gyakrabban nyúlni idegen forráshoz.

Valadier – féle mellvéd közelről:

A tér – mely nevét nem a népről, hanem a nyárfa latin nevéből nyerte – így fest a Pincióról:

Kétségtelenül azonban, a legelragadóbb látvány a téren az ikertemplomok és tornyok mintázata, amit minden szögből igyekszünk is megörökíteni:

De van még egy történetem mára, amit a hely szelleme felidéz: Néróról, a véres költőről van szó.

Merthogy az ókori Rómában a császárság kora már nem volt az a fényes időszak. Egymást érték a politikai és örökösödési gyilkosságok, s mindig közel volt a méregkeverő pohár, különösen a császári család tisztelt tagjainál. Előszeretettel irtották ki egymást, még a nagy Augustus – aki több mint ötven évig tartó kormányzása alatt ténylegesen megvalósult a Pax Romana = a birodalmi béke időszaka – felesége volt talán a legnagyobb, és legravaszabb kivitelezője az ilyen praktikáknak. Aztán ahogy távolodunk császáronként tőlük, annál véresebb kezűek a Julius – Claudius nemzetség leszármazottai.
Ennek volt utolsó tagja Nero, aki tömegmészárlásai a keresztényüldözések kapcsán mindenki előtt ismeretesek, de az talán kevésbé, hogy a tulajdon anyja, Agrippina ellen is több merényletet szerveztetett, mígnem úgy a harmadik, már igen dúrva és direkt módon sikerült is. Amikor aztán elég sokára, de ellene fordult a politikai légkör, amin a senatus felbátorodva, anyagyilkosságért halálra ítélte, menekülés közben  legjobbnak látta öngyilkosságot elkövetni. Testét, hogy a népharag és meggyalázás elől mentsék, a legenda szerint hűséges dajkája és Acte nevű kedvese kicsempészte a városon kívülre, és egy diófa tövében eltemette.

Hát itt kezdődik a téren épült templom története. A nép körében ugyanis lábra kapott az a hit és híresztelés, hogy a diófa körül Nero lelke démonok kíséretében éjszakánként visszajár kísérteni. Nos, hogy a gonosz szellemek többé ne háborgathassák a békés emberek nyugalmát, II. Paskál pápa kivágatta a fát és helyére kis kápolnát építtetett.
A kápolnára épült aztán a XV. században a templom, amit még az idők folyamán tovább bővítenek, s leginkább Bernini hagyta rajta keze nyomát. (Mellesleg szintén színhelyként szerepel az Angyalok és Démonokban).
Az 1500-as évek elején a templomhoz Ágoston rendi szerzetesek kolostora is kapcsolódott, ahol 1511-ben frater Martinusként élt Luther. A hitújító nem sokkal ezután, mint a protestáns reformáció szellemi atyja, a Vatikán egyik leggyűlöltebb ellenségévé vált. Könyveit máglyákon égették a Navona téren, s következő helyszínünk színterén pedig, Loyolai Ignác sírkápolnája szoborkompozícióján, a hit angyala Luther feliratú könyvet tép szét.

A templom a Porta del Popolo tőszomszédságában, a fal mellett húzódik.

A reneszánsz homlokzat mögött, a templomban nyomott hagyott a szinpadias hatásokra törekvő barokk ízlés is. Mivel a templomban három pápai család (Rovere, Cybo, Chigi) is építtetett kápolnát, s mindahány kora legnevesebb művészeit bízta meg azok kivitelezésével, a S. Maria del Popolo valóságos kincsesbányája a művészi alkotásoknak.
Itt kellett volna lennie azoknak a Caravaggio alkotásoknak is, amelyek végül másodikként szaporították három sikertelen kísérletünket a festő művei nyomában. A kápolnát ugyanis éppen tatarozták, s ugyanígy be kellett érjük ama bizonyos piramisok félig letakart látványával is:

A templom gazdag belső terének érzékeltetésére következzen néhány (nem tökéletes) felvétel:

Ezek után már csak egy kis szemlélődés a sarki cukiban a Pincio tövében, egy kis kényeztetés az ízlelő bimbóknak, az épp nyitva levő ikertemplom egyikének gyors kipipálása, s elindulunk kipróbálni az új fekhelyünket a szállodai szobánkban.

A térre közben leszáll az alkony, így mi is elbúcsúzunk.

Advertisements

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: építészet, kultúrtörténet, Művészet, Olaszország, Róma, Utazás, Vallás
Címke: , , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s