Vesta-szüzek

A római Forum Romanum kapcsán botlottunk ebbe a tárgykörbe, s akkor ígértem egy kigyűjtést az érdeklődők számára.

Ez a bejegyzés tényleg csupán a különböző forrásokban fellelt anyagok egymás utáni megjelenítése, amivel a gyűjtő munkát tudom megspórolni mindenkinek, aki felcsapna egyébként egy lexikont.

Íme.

Wikipedia:

Vesta női istenség volt a házi tűzhely őrzője. Numa Pompiliust tartják a Vesta-szüzek rendjének megalapítójának. Őket a főpap (pontifex maximus) a legelőkelőbb családok gyermekeiből válogatta ki; ők ápolták kerek szentélyükben a mindig égő szent tüzet, őrizték a város Palladiumát (Pallasz Athéné szent képét) és az állami Penateseket. A Vesta-szüzeket már kislány korukban 30 évre föleskették, ők szigorú elzártságban a Vesta-szüzek palotájában éltek, és különleges előjogokat élveztek, kegyelemkérő szavukat még a halálra ítélt bűnös érdekében is meghallgatták. Azonban ha elvesztették szüzességüket, élve temették el őket egy üregbe. Fennmaradt a neve Vibidiának és Maximának, ez utóbbi portréját a Forum Romanumon, a Vesta-szüzek házában találták meg.

Róma alapításának mítosza szerint Romulus és Remus anyja egy Vesta-szűz, Rhea Silvia volt.

Pallas Nagylexikon:

Vesta istenasszony papnőinek elnevezése, akik eleinte négyen voltak, utóbb hatan. Mesés elődjük Rhea Sylvia (l. Romulus és Remus **).

**
Mielőtt még megszülettek, Romulus és Remus nagyapja, Numitor és annak fivére, Amulius apjuk halála után megszerezték Alba Longa trónját.
Numitor az elsőszülött jogán uralkodott, Amulius pedig a kincseket kapta meg, köztük azt az aranyat, amit Aeneas Trójából hozott.
Mivel Amuliusé volt a vagyon, hatalma is erősebb volt, és letaszította Numitort a trónról. Viszont tartott attól, hogy Numitor lánya, Rhea Silvia gyermeket szülhet, ezért arra kényszerítette, hogy Vesta-szűz legyen.
Ám egy éjjel Mars, a háború istene eljött Rheához Vesta templomában. A lány nagyon szép és erős fiúikreket szült, akiket később Romulusnak és Remusnak neveztek el. Amulius dühében börtönbe záratta Rheát, az ikreket pedig sorsukra akarta hagyni. Szolgája felajánlotta, hogy megöli a két csecsemőt. A két gyermeket egy kosárba tette és a Tiberis partján hagyta. A folyó megáradt, és elsodorta a kosarat. Az ikreket Tiberinus, a folyók istene mentette meg, és a Palatinus-dombon tette le kosarukat. Itt a két gyermeket egy nőstény farkas (latinul: lupa; így hívták a prostituáltakat is, ezért vannak, akik szerint ez arra utal, hogy egy asszony nevelte őket) nevelte egy fügefa alatt, és egy harkály táplálta őket; ezek Mars isten szent állatai. Romulust és Remust később Faustulus, Amulius egyik juhásza találta meg, és hazavitte őket. Faustulus és felesége, Acca Larentia sajátjukként nevelte az ikreket.

 

A hagyomány szerint eredetileg a királyok válogatták ki őket, a királyság megszűntével a pontifex maximus, még pedig sorshúzás útján a 20 leányka közül, akik jelölve voltak. Eredetileg csak patrícius leányok jöhettek számba, később plebejus eredetűek is, akik nem voltak idősbek 10 évesnél, sem pedig ifjabbak hat évesnél; szeplőtlen testűeknek kellett lenniök s olyan szülőktől származniok, akik még mind a ketten éltek és Itália területén laktak. A jelöltséget el kellett fogadni, alóla csakis a legritkább esetekben mentettek fel valakit. A választás, illetőleg kisorsolás után megtörtént az inauguráció, melynek színhelye az Atrium Vestae volt. A beiktatás napjától számítva a Vesta-szüzeknek teljes 30 esztendeig kellett hivatalban maradniok; 10 évig tanulva, 10 évig működve és 10 évig tanítva. A 30 esztendő leteltével joguk volt hozzá, hogy tisztjüktől megváljanak (exauguráció) és férjhez menjenek.

Teendőik voltak: a szent tűznek fenntartása, a Palladiumnak őrzése és a szabály szerint előírt áldozatoknak bemutatása. Mulasztásukért szigorúan bűnhődtek. Ha a szent tűz kialudott, korbácsütésekkel, ha a szüzesség fogadalmát megszegték, elevenen való eltemetéssel, holott csábítójukat halálra vesszőzték. De ha terhes kötelességeiket híven teljesítették, páratlan tekintélyt és tiszteletet élveztek. Személyük szent és sérthetetlen volt, fontos okmányokat (végrendeletek stb.) náluk helyeztek letétbe; ha a városban megfordultak, egy liktor haladt előttük díszőrségül; ha útjukban a vesztőhelyre haladó gonosztevővel találkoztak, jogukban állott, hogy az elítéltnek megkegyelmezzenek. Külső jelvények dolgában jellemezte őket hosszú fehér ruhájuk és homlokkötőjük (infula), mely alól hajuk (menyasszonyok módjára) hat fonásban omlott kétfelé. Az ókori képzőművészet sokat foglalkozott a Vesta-szüzekkel és az Atrium Vestaenek feltárása óta egészen hiteles szoborműveket ismerünk. V. ö. Jordan, Der Tempel der Vesta u. das Haus der Vestalinnen (Berlin 1886); Lazaire, Études sur les Vestales (Páris 1892).

Panoráma útikönyvek, Róma, Forum Romanum:

A Vesta templom és a Vesta-szüzek kolostorszerű épülete már a köztársaság korában itt állott. Az Atrium Vestae nevű “zárda” hat papnő otthonául szolgált; feladatuk az volt, hogy a templomban égő szent lángot, amelynek soha nem volt szabad kialudnia, őrizzék. A hat papnőt Róma legelőkelőbb családjainak kisleányai közül – szigorú vizsgálat után – választották ki, harminc éven át szűziesen kellett élniök: csak tiszta, érintetlen nő ápolhatta ezt az ősi, mágikus jelentőségű tüzet. Három évtizeden át önmegtartóztató életet kellett a papnőknek folytatniok, és jaj volt annak, aki szüzességét elvesztette! A megtévedt nőt élve eltemették, a csábítót pedig halálra korbácsolták. (Igaz, hogy Róma ezer esztendős ókori történetében talán csak tízszer került sor e szörnyű büntetés végrehajtására.)
A papnők pontosan megtanulták a bonyolult szertartásokat, és azokat zsenge korú utódaiknak tovább adták; egész életükben imádkoztak és ápolták a szent tüzet. Nagy tiszteletben részesítették őket, kiváltságaik közé tartozott, hogy kocsiban hajthattak végig a Városban, és ha akár a konzul, Róma első tisztségviselője jött velük szemben, neki is ki kellett térnie előlük; ha pedig történetesen elítélt bűnözőt pillantottak meg, azt menten szabadon bocsátották: a tiszta életű papnő látása ugyanis maga is tisztító hatású volt!
A Vesta-szüzek tágas, hatalmas palotájából, fájdalom, kevés maradt reánk.

Ma a hangulatos, rózsákkal beültetett belső udvar, a középen levő vizes medence, s a falmaradványok mentén több, II. és III. századi  Vesta-főpapnő (Vestalis maxima) szobra látható.

                                                                  

Ezeket főként hálás tisztelőik állították, hiszen a papnők közbenjárása a császári udvarban rendszerint eredményes volt.


Közvetlenül a kolostorszerű épület mellett állott a kör alakú Vesta-szentély, amely a hajdani római földművesek, vagy pásztorok kerek kunyhóinak mintájára épült, magas tetején nyílás volt, hogy a szent láng füstje az ég felé szálljon. Mind a szentélyt, mind a Vesta-szüzek házát az i.sz. II. században újjáépítették, e korból származik a húsz korinthoszi oszlopból megmaradt három oszlop. ( A templom mai alakja modern rekonstrukció.)

Park kiadó – Róma:

A Vesta-Templom és a Vesta-papnők háza
A Regiával szemben emelkedett Vesta istennő temploma.

A Regia  a „Király háza” építését Róma második királyának, Numa Pompiliusnak tulajdonítják, aki saját rezidenciáját rendezte ott be. Eredetileg beletartozott a Vesta szüzek háza és a rex sacrorum rezidenciája is, aki a köztársasági kor kezdetén ezen a néven gyakorolta a régi királyi főpapok jogkörét. Később a pontifex maximus, a római vallás főpapja lakott itt.

Ez a szentély és a Vesta-papnők háza egységes épületegyüttest alkotott, amelyet
Atrium Vestaenek neveztek. A Vesta-templomban égett a város szent tüze, amely a királyi tűzhelyet, az összes többi tűzhely szimbólumát helyettesítve, a közösség eszmei központját alkotta. A tűz gondozása kezdetben királylányok feladata volt, majd a köztársaság korban hat, erre hivatott Vesta-papnőre bízták, akiket hatéves korukban választottak ki patríciuscsaládok lánykái közül. Hivatásuk teljes időtartamára, vagyis harminc éven át, meg kellett őrizniük szüzességüket. Aki megszegte a fogadalmát, azt élve eltemették a Campus Sceleratuson, a Bűnösök mezején, a Quirinalis-dombon, bűntársát pedig a Comitiumon megkorbácsolták.
A templomban őrizték a Rómának ígért világuralom zálogait is, amelyeket, a legenda szerint, Aeneas hozott magával Trójából. A legfontosabb köztük a Palladium, egy archaikus Minerva-szobor. A neki tulajdonított varázserő megvédte annak a városnak a sértetlenségét, amelynek a birtokában volt. A teljesen téglából épült templom máig látható maradványai a 2. század végéről származnak, ugyanúgy, mint a Vesta-papnők palotája,
ez a többemeletes, tágas épület, ahol a szobák négyzet alakú udvar körül helyezkednek el. Az udvart három medence és a legnevesebb Vesta-papnők szobrai ékesítik.

Wikipedia:

A Vesta-szüzek háza (Atrium Vestæ) a Forum Romanum épülete Rómában, mely a fórum délkeleti részén, a Vesta temploma mögött, a Palatinus, a Via Nova és a Via Sacra közti területen helyezkedett el. Az épületet másképpen Vesta-szüzek palotájának is hívják, utalva méreteire. Az örök-tüzet benne fenntartó Vesta-szüzeknek a háza egyetlen bejáratánál egy Vesta tiszteletére rendelt kis sacellum állt.

Maga a lakóház nagy udvart körülvevő szobákból állott. A központi udvar 63 m × 63 m volt, innen, a jellegzetes udvar után nyerte az egész épület is a nevét: Atrium Vestae.
Az udvar közepén állt egy nyolcszögű épület, melynek falai teljesen elpusztultak. Falán a penetralia volt, melyben a Palladiumot őrizték. Szintén az udvar közepén tárták fel a ciszternák nyomait – hiszen a szüzek vezetékből származó vizet nem használhattak.

Ezt a területet oszlopcsarnok övezte, melyből a papnők, a hat szűz lakóhelye nyílott.
Az udvar keleti oldalán felismerhető a Vesta-szüzek közös szalonja, a Tablinum. Az alsó oszlopcsarnokba, a márványból faragott oszlopok közé kerültek a papnők szobrai.
Ma már fej nélkül vagy romokban magasodnak az i. sz. 3-4. századból származó emlékek. Épebb darabjai a Museo Nacional Romano épületében kerültek elhelyezésre. Egy szobor Diocletianus thermáiban áll.

A Vesta-szüzek háza rekonstrukciós rajza :

Advertisements

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: építészet, kultúrtörténet, Olaszország, Róma, Történelem
Címke: , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

2 hozzászólás a(z) Vesta-szüzek bejegyzéshez

  1. Bogyó szerint:

    Köszönöm, ez nagyon hasznos gyűjtés volt 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s