Andalúz nyár – 01. Costa del Sol

Az én andalúz nyaram 2006. augusztus 10 – 17. között zajlott.

A 2006-os év, a megelőző kettővel együtt, életem legsötétebb korszaka volt. Dantével szólva:

“Az emberélet útjának felén
egy nagy sötétlő erdőbe jutottam “

Egész felnőtt életem kártyavárként összeomolva, s a munkahelyen szinte párhuzamosan történtek drasztikus változások. Ez utóbbi kapcsán előző év áprilisától munkahelyet váltottam, ahol gyakorlatilag megállás, és szabadság nélkül folyamatosan 10 – 14 órákat dolgoztam. Ki voltam zsigerelve. S közben olyan nagy volt a fekete bugyor körülöttem, hogy egyszercsak éreztem azonnal cselekednem kell, különben felfal. A menekülésnek egy útját tudtam, kilépni megszokott környezetemből, ha csak kis időre is. S ebben ott állt mellettem egy jóbarát, Mari, aki csak annyit mondott, döntsd el hová, s én elmegyek veled.

S én Spanyolországot választottam.

A választás, mint utólag kiderült, tökéletes volt.

Előzőleg addig mediterrán – jellegű vidéken csupán a Ligur tenger partján, illetve Görögországban jártam.

De egyik sem hasonlítható ehhez a komplexitáshoz. Spanyolország ízei, színei, a napfény, az andalúz táj sokrétűsége, a benne keveredő mór motívumok, a templomokon átsejlő súlyos katolikus örökség -inkvizicióval és olykor őrült királyok sorával- , amelyre a népben gyökerező flamenco kasztanyettái és a bikaviadalok fújtató csatakos bikái és izgalmai felelnek; hét napba sűrítve bizony szabályos kultúrsokk.
Átzuhansz egy másik világba. Ragyogó napsütés, – Andalúziában az év 320 napján garantálva – az életritmust is meghatározza. A dolgok valahogy lelassulnak és leegyszerűsödnek, de fokozottan átéled őket. Érzékennyé válsz a szépség és egyszerű örömök, egy napcserzett arcból rádtekintő végtelen történelem iránt.

Andalúziát orvosi receptre kéne felírni. Gyógyhatású készítmény.

Utolsó pillanatban valamilyen okból csatlakozott hozzánk Ervin is, így édes hármasban vágtunk neki az útnak.

Repülővel szálltunk Malaga felé az esti órákban :

A repülőtéren az utazási iroda idegenvezetője és busza várt minket, hogy elvigyen szállásunkra, La Cala de Mijasra, amiről rögtön megtudtuk, hogy három is van belőle: ahová megyünk, az a tengerpartra épült “üdülőfalu”, a kereskedelmi és városi központ Mijas Costa, és a kis hegyvidéki falu Mijas Pueblo. Ez utóbbit melegen ajánlja az idegenvezető, hogy ha lesz rá időnk feltétlen látogassuk meg, mert egyike a még szinte érintetlenül maradt fehér házas kis faluknak (pueblo blancos). Kanyargós hegyiutakra  épült bájos település, melyben megtalálhatók a spanyol történelmet alakító fő befolyások nyomai: római emlékek, mór építészet és a virágos, helyi kíváló kézműipari termékeket gyártó spanyol falucska jellegzetességei. S a fő attrakció a helyi taxis-csacsifogat. (Sajnos nekünk végül ez kimaradt.)

Érkezésünkkor ez a kép fogadott az esti tengerparton:

A szálloda kívülről kicsit szocreál, de hallatlan előnye a közvetlen tengerparti fekvés, ahol a vendégek kedvük szerint használhatták a strandot, vagy a medencét. (Ezen a nyáron rengeteg medúza volt a tengerben a média tájékoztatása szerint, amiről a helyiek ugyan nem akartak tudni, de én utólag, már itthon fedeztem fel, hogy térdhajlatban két hatalmas, lassan múló piros folttal gazdagodtam, ami csak ezen az úton keletkezhetett.)

Az első napfelkelte a szobánk ablakából:

Majd a fényviszonyok változásával egyre ragyogóbb látvány bontakozik ki:

S íme a strand:

De nem, mi még nem megyünk fürödni, mert bár eredeti terveink szerint egy nap tengerpart, egy nap városnézés váltogatta volna egymást, amelyhez autót készültünk bérelni, de másként alakult.

A Malagától Mijasig tartó 23 km-es úton ugyanis az idegenvezető elmondott néhány közhasznú információt, amelyeknél  többek között elhangzott, hogy a holnap reggel induló granadai városnézésre sajnos már helyi jelentkezőket nem tudnak elfogadni, mivel az Alhambrába szóló belépők elfogytak. A spanyol állam ugyanis napi 8 ezer főben korlátozza a látógatók számát, hisz a Vaticán után, ez a világ második leglátogatottabb műemlék együttese, s az állagmegóvás miatt kényszerültek erre. Gyakorlatilag ide legjobb a jegyeket előre megvenni, mert különben nem biztosított a bejutás.

Hinni nem akartam a fülemnek. Micsoda? Hogy a legfőbb csodát mi ne lássuk, mikor itt vagyunk a kapujában?

Egyetlen spanyol alapélményem a Reményi – Gyenes István: Granadától – Segoviáig c. magával ragadó műve, melynek alapján igenis fel tudtam mérni, hogy ezt a verszteséget nem könyvelhetjük el.

S kétségbeesetten rohantuk le Magdalénát az idegenvezetőt, hogy segítsen rajtunk, mert az nem lehet…

S mint a Casablancában, ez is egy szép barátság kezdete volt…

Magdaléna ugyanis azt mondta, nem tud garantálni semmit, de saját kockázatunkra jöjjünk el a buszon (mert ott még volt hely), s ő mindent el fog követni, hogy bevarázsoljon minket esetleg más idegenvezető csoportjába, ha valakinél valami csoda folytán volna még szabad belépőjegy, de lehet, hogy nem jutunk tovább a város, Granada megismerésénél …

Hát így kezdődött, hogy másnap hajnalban már útrakeltünk, s ténylegesen az összes tengeri – fürdőzési élményünk másfél napban összefoglalható.

Advertisements

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: Spanyolország, Utazás
Címke: ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

4 hozzászólás a(z) Andalúz nyár – 01. Costa del Sol bejegyzéshez

  1. kisa szerint:

    Kedves “elismondom”, nagyon szeretem olvasni a bejegyzéseidet.
    Most kicsit sírdogálok, hiszen annyira ismerősek ezek a képek, mi kétszer két hetet töltöttünk La Calaban, sokszor elsétáltunk a szálloda előtt, a strandon ismerősek a napozóágyak, a kedves kis városka az azóta sem tudom, milyen toronnyal a strandon, ahova sose sikerült felmennünk…, és már nem is fog.
    kár, hogy Mijasba nem jutottatok el, szépséges hely.
    Használhatom a Granadáról írt bejegyzéseidet hivatkozásként?

    • elismondom szerint:

      Hát igen, az ember alig belekóstol valamibe, mindig kiderül, több ami kimaradt, mint amit látott.
      De addigra már azért mégiscsak van egy aprócska képe egy újabb tájról, vidékről, országról.
      Szívesen veszem, ha hívatkozol írásaimra.
      Üdv.

  2. kisa szerint:

    köszönöm

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s