Andalúz nyár – 16. Sevilla és a világkiállítások

Utolsó célpontunkat úgy terveztük, hogy közel essen ahhoz a helyhez, ahol a visszainduláshoz gyülekeznünk kellett. Így ha bármi miatt megcsúsznánk az idővel, futólépésben még elérhetjük a buszt.

De mindenek előtt most már ebédelni szeretnénk, hiszen igen szorgalmasak voltunk eddig, s dél is jócskán elmúlt már.

A visszafelé úton el is határozzuk, hogy azon a kedves kis téren, a Plaza Elvirán, a narancsfák árnyékában éppen jó lesz nekünk. Mari azonnal helyet is foglal, amint odaérünk, bár gyanúsan üres az egész tér.

Egy darabig várakozunk, hátha benn feltűnik már a kiszolgáló személyzetnek, hogy héé, hát vendég jött!  Végül nekünk tűnik fel, hogy itt siestára még a vendéglők is bezárnak! Innen már ijesztőnek találjuk a helyzetet, mert azonnal még fokozottabban érezzük az éhséget. Pár hiábavaló próbálkozás után végülis a meghitt kis Plaza de Venerables ernyői alatt hajlandóak minket kiszolgálni, bár csak amolyan bárszerű kínálatból, rendes ebédet itt nem tudunk fogyasztani. Na mindegy, mindenesetre legalább a szomjunkat végre olthatjuk a jó kis Tinto Veranoval, amiről itthon azt olvastam, hogy gyakorlatilag az sem csak egy könnyű vörös bor, hanem elegyítik szénsavas citrom, vagy narancslével. Egy biztos, jót tesz a melegben.

Ezután, már a célpont közelében megtekintjük a Palacio de San Telmot, amely 1682. évi építésétől a tengerészeti és hajózási egyetem és kollégium volt, innen is elnevezése, mivel San Telmo a tengeri hajósok védőszentje. Ahogy ez az intézmény jelentőségét vesztette, a palotát a Montpensier herceg vette tulajdonába, aki az utolsó bourbon francia király
(Lajos Fülöp, a polgárkirály) fia volt, felesége pedig Maria Luisa de Fernanda, a spanyol trónörökösnő (infánsnő). Infanta Doña Luisa Fernanda, Duquesa de Montpensier* itt is hal meg a palotában, de teteme az Escorialban van eltemetve. Az épület ma az autonóm andalúz kormány elnöki palotája.

(* = lásd *Megjegyzések almappa!)

Az épület egy hatalmas négyszög alakú területet fog közre, de a legfeltűnőbb része a bejárati portálja, mely gyakorlatilag egy eléggé jellegzetes spanyol találmány. Churrigueresque stílusnak hívják, José Benito de Churriguera 17. századi építész és szobrász után. Ez a spanyol barokk egyik kifejezési formája volt, egy extrém módon túldíszített és részletgazdag stukkódíszítés útján, mely többnyire a főhomlokzaton, a bejárati kapuk fölött került csak alkalmazásra. Elterjedt még Mexikóban és a volt spanyol gyarmatok jelentős épületeinél, mint a spanyol kolóniális stílus megtestesítője.

A felső ívben maga a Szent figurája, hajóval és térképekkel a kezében.

1893-ban a megözvegyült Maria Luisa hercegnő a palotához tartozó, és azt körülvevő hatalmas kert területe felét – 38 hektárt –  Sevillára hagyományozza. A park, mely a  városnak igazi “zöld tüdejévé” vált, díszkertjeiben a virágok és fák tömegével és fajtagazdagságával igazi díszévé válik a városnak. A parkot, az akkori divatnak megfelelően romantikus és historizáló stílusban alkítják ki, 1914-ben avatják fel, s az adományozó nevét kapja.

Maria Luisa park

Sevilla itt rendezi meg 1929-ben az Ibero-Amerikai kiállítást. Az alapötlet az, hogy a kereskedelmi pangás idején egy kultúrális és idegenforgalmi eseményt rendezzenek nemzetközi karakterrel, amely által kis lökést adhatnának a gazdaságnak. Ezen túl az idegenforgalomnak is új ösztönzést szerettek volna így teremteni.

A Maria Luisa park területén különböző, jellegzetes stílusban – mudejár, gótikus, reneszánsz, art-deco – palotákat és pavillonokat építenek a kiállító nemzetek részére. Ezeket az építményeket később különböző módon hasznosítják: archeológiai, nép- és iparművészeti múzeumok, kultúrcentrumok, követségek stb. formában.

Hát ezen épületek egyik legszebbike a hatalmas, félkörben, palladio stílusban megépített, Spanyolországot reprezentáló épület. A félkör lábazatánál padokat képeztek ki, melyek mindegyike Spanyolország egy-egy tartományát jelképezi, a történelméből kirakott jellemző kerámiaképpel. A csempék természetesen Trianában készültek.

Plaza de España

Na, ismerős-e valakinek ez a kis velencei mintára épült híd ? Csillagok háborúja II. epizódjában, A klónok támadása egyik jelenete itt lett felvéve.

És most már jöjjenek az abszolút kedvenceim, a padok!

A padok előtt a kis “lábtörlő szőnyegek” szintén csempéből, az ábrázolt várost teszik rá a térképre, tartományát központi helyen, szomszédaival körülvéve leképezve.

Az oszlopfők íveinél pedig egy-egy spanyol híresség feje hajol kí a síkból fölénk. Ő itt pl. Lope de Vega.

És ha nem is díszkocsival, de mi is elhagyjuk a teret, hogy még néhány közeli építményt a parkban legalább futólag megtekinthessünk.

Az ismerős torony, a Plaza de España félkörívének záró darabja, most már a fák mögül int még egy utolsót felénk, s ez itt már a Portugál Követség épülete. A szobor, kicsit rossz törésszögből, megint El Cid.

Ebben az épületben pedig a Casino kapott eredetileg helyet. Az utóbbi időkben a Lope de Vega Színház otthona, továbbá itt kerülnek évente megrendezésre a nagy flamenco táncversenyek.

Innen nem messze, a park egyik sarkán lefényképezzük reményeink szerint Maria Luisa szobrát. Nevet nem találunk rajta, de mi megszavazzuk, hogy csak ő lehet.

Noha az igaz, hogy a Sevillában a 20. században rendezett két világkiállítás egyike sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mégis sokat tett a városért infrastruktúrában, városképben. Ugyanakkor íly módon mégiscsak megteremtette annak az előfeltételét, hogy a vágyott gazdasági vezető szerephez az ugrást megtehesse, míg a többi tartomány ezeknek még a lehetőségét sem ismerte fel. Az Expo’92 modern épületeibe irodák, szolgáltató – és különféle privátvállalkozások, a műszaki egyetem és kommunikációs főiskola egyes részei települtek, itt található ma Spanyolország legnagyobb kutatási – és fejlesztési parkja, 15.000 alkalmazottal. Úgy tűnik felpezsdült az élet a lerakott alapokon.

És egy kis segédlet az egyéni sétákhoz a helyszínen: egy 111 giga (!) pixeles panorámakép található az alábbi linken:

És befejezésül teljesen függetlenül a fenti témától, mondhatni off, szeretnék egy kis praktikus segédletet nyújtani azoknak, akik nem ismerik hogyan lehet a képre kattintás után nyert, kinagyított képről visszatérni a szöveghez. Az alábbi képernyőképen vastag nyíllal mutatok rá arra a kicsi nyílra, ami mindenki keresőjében, nagy valószínűséggel ugyanezen a helyen, balra fenn található, s hátra – illetve előrelépést tesz lehetővé, az addig a neten olvasott anyagok oldalai között. Tehát a kinagyított képről a szövegre visszalépést a balra mutató (itt kék) nyílra kattintva tudjátok előidézni !

Reklámok

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: Spanyolország, Utazás
Címke: ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s