Őszi utazás az Északi Középhegységben 02. – Cserhát

Országjáró útunknak a második felébe leginkább az Ipolyság tájai, a “Jó palócok, tót atyafiak ” földje, azaz Nógrád megye fértek bele. Gyakorlatilag a lenn látható útvonalon haladtunk, a következő főbb megállókkal: Bánki tó, Romhány, Kékbodony, Tereske, Horpács, Érsekvadkert, Nagyoroszi, Drégelypalánk.

Azután két éjszakára szálltunk meg Balassagyarmaton, s onnan átmentünk a Felvidék néhány Szlovákiába eső nevezetességének megtekintésére.

Úgyismint Ipolybalog, Szklabonya, Kékkő, Alsósztregova.

Ipolybalogon kívül, fentiek mind Mikszáth vagy Madách emlékhelyek. Ezt a túrát ugyanezen vezérelven folytattuk visszafelé, Magyarországon is : Csesztve, Mohora, – s miközben Mikszáth kegyes volt hozzánk, Madách valahogy nem akart minket. Alsósztregován pont azon az egy napon, amikor ott voltunk technikai okokból zárva volt a kastély – múzeum, s Csesztvére záróra után érkeztünk, ami nagy bosszuságunkra igen korán, délután 2-kor van minden nap!

Harmadik nap azután Szécsényen és Nógrádszakálon keresztül elmentünk Ipolytarnócra, amely a földtörténeti őskori maradványairól nevezetes. Utolsó állomásunk mielőtt Budapest felé vettük az irányt, Somoskő váránál volt, mely  gyakorlatilag Salgótarján feletti határfalu, Somoskőújfalu egyetlen létesítménye, ami hivatalosan a szlovák oldalon fekszik. Míg léteztek a határok, Trianon után a várat csak Szlovákián keresztül lehetett meglátogatni.

A másfél héttel korábbi, a Mátrán és a Bükkön át vezető útunkon bár gyönyörű volt a táj, még hiányoltuk az őszi erdők teljes színpompáját, most ez teljes mértékben megadatott nekünk. Csak úgy tomboltak a színek a zöldtől a sárgán át, a vörösig. Ezekből már csináltam egy-egy csokrot, bemelegítőül azonban ide először az épített környezetben, parkokban készült stb. illetve a líraibb képfelvételeket teszem:

A fenti, kissé homályosra sikerült kép a balassagyarmati Palóc ligetben felállított Petőfi szobrot szemlélteti, aki tán az egyik legnagyobb vándora volt kora
Nagy – Magyarországának. 1845-ben és 1847-ben is járt Balassagyarmaton, amelyről
1845. évi Úti rajzok – 1845 című naplójában a leírást így kezdi :

Éjfél lett, mire Gyarmatra értünk. Szép csillagos, holdas éj volt. Az egész város fölött némaság lengett, csak egy pár kocsmából hallatszott hegedű- és bőgőszó s az ivók
egy-egy kurjantása. Másnap vásár volt. A vásár legkedvesebb látványaim egyike. Átaljában mindazon hely és alkalom, hol minél több embert láthatok...”

 Sok helyütt láttunk gólyafészket.

Aztán Balassagyarmat felé és a határkörzetében km-hosszat rengeteg láp van. Neve is van: az égerláp. A legláposabb részek le is vannak zárva az emberi forgalomtól, csak a széléről lehet befelé szemlélődni.

Mi leginkább csak az út menti részekkel találkoztunk

Ha már víz, íme az Ipoly:

Drégelypalánknál „át voltunk verve a palánkon”, mert bár már néha életveszélyes hegyi dagonyákban vezetett a kijelölt út a vár felé, végül feladtuk. Lemondtunk Szondi várának közvetlen közelében történő megtekintéséről, így csak egy kis erdő részletünk van erről a vidékről.

A témához legfeljebb csak kapcsolódik az a kissé más stílusban készült kép, amit a Nagyoroszi étterem falára festve élvezhettünk:

A kékkői (Módry Kámen) vár előtti liget már összefüggő levéltakaróval ékeskedett.

De voltak legelésző juhocskák Ipolybalog határában, ahol a békés csendben lágyan csilingeltek a nyakukba akasztott csengettyűk:

Másutt tehenek és lovak legelésztek a kék hegyek előtt. Ténylegesen eddig csak festményeken láttam kékre festett hegyeket, de tessék csak ezeken a fotókon megszemlélni ezeket az árnyalatokat !

És lezárásul néhány füstös kép:

Reklámok

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: Magyarország, Utazás
Címke: , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s