Utazás az Északi Középhegységben 12. – Sátoraljaújhely,városközpont

Ahogy az előző fejezetekből remélhetőleg kitetszik, Sárospataknál a kezdeti csalódottságunk folyamatosan csapott át megelégedésbe és örömbe.
Mégis a napnak az igazi ajándéka  Sátoraljaújhely volt. Itt ugyanis minden fordítva működött. Volt tudniillik valahonnan bennünk, egy szóra sem érdemes kicsi kis porfészek, képzet a városról. Visszamenőleg is szeretném ezért megkövetni várost is és lakóit is.

Mint ahogy azt említettem, azon a napon tulajdonképpen véletlenül kötöttünk ki Sátoraljaújhelyen. Másnapra ugyan terveztem, hogy mivel Szlovákiába mindenképpen ott lépünk át, ki se szállva a kocsiból teszünk egy tiszteletkört a városban és körülbelül ez lett volna minden.

Aztán hirtelen ott álltunk a központjában, és leesett az állunk.

Merthogy ez egy bűbájos kis ékszerdoboz. Első látásra mindaz megvolt benne, amit Sárospatakból megérkezésünkkor hiányoltunk. Egy igazi kisvárosi centrum, kellemes sétánnyal, élettel, csalogató vendéglátó helyekkel, s mindez csupa ápolt, szépséges épület között, kicsordult a szív.

És másutt, pl. egy német kisvárosban, – amiket anno, oly sokszor irigyeltünk, hogy nálunk, ha ilyenek tudnának lenni! -, ennyi épp elég is a boldogsághoz – itt ez csak a nyitány. Megállapítottuk, hogy okosabb lett volna ide tervezni, hogy megszállunk, s innen bejárni több napon át, amit lehet. Mert ez a kurta délután természetesen Sátoraljaújhelyre sem volt elég.

Akkor ez a sematikus térkép vezetett és segített a tájékozódásban, és adott támpontokat a lehetséges látványosságokról, amik szerencsére eléggé egy vonalon, a főút mentén szóródtak.

Rögtön így a térkép kapcsán elmesélem, amit én csak utólag olvastam hozzá, de így ránézve a térképre megborzongok azon, ami most már kiszúrja a szemem. Ezt a várost a Trianoni békeszerződéssel keresztül vágták. Ahogy az akkori Zemplén vármegyének, melynek székhelye volt, és amely területének és lakosságának is a nagyobbik része Szlovákiába került, a várost Ronyva patak mentén átszelve, elvesztette egyik vasútállomását és vonzáskörzetének jelentős részét. Sátoraljaújhely mely addig egy töretlenül fejlődő, közigazgatási központ volt, pezsgő gazdasági és kúltúrális élettel – hirtelen megszűnt vasúti csomópont szerepe, fejlődése több évtizedre megtorpant, egy csendes kis határvárossá vált.

Látogatásunkkor azonban ránk azt a benyomást tette, hogy ez a város megújul, hallatlan erőfeszítéseket tesz arra, hogy vonzzó célponttá váljék, s ehhez nagyon jó úton jár.

Nézelődjünk csak tovább, előszőr itt, a főtéren – vagyis a sétáló utcában.

S a sétányon, központi helyen a Kossuth szobor nem véletlenül áll. Rövid megszakításokkal kisgyermek korától közéleti pályája kezdetéig (1832), ugyanis Sátoraljaújhelyen élt Kossuth Lajos.

A talapzat hátsó oldalára Kossuth Lajosnak 1880-ben Torinóból írt levelének részlete került.

 “Én Monokon születtem… de engem életem legelső emlékezetei Újhelyhez csatolnak, a szülőföldhöz ragaszkodás édességével. Újhely volt gyermekkorom bölcsője…
És ami a madárfióknak első bizonytalan szárnypróbálgatásainál az anyai fészek, nekem ez Újhely volt… S büszke vagyok arra, hogy magamat újhelyi magyar embernek nevezhetem
.”

Ez pedig itt az egykori Vármegye – háza, ahol ügyvédi oklevele megszerzése után hivatása gyakorlását kezdte. Ezen erkélyről mondta el a fiatal Kossuth Lajos első, nagy hatást keltő politikai beszédét 1831-ben.

A képen látható három magasított ablak mögött található a hajdani megyegyűlés díszes terme, fából készült festett karzatával. Sátoraljaújhely a 18. század közepén lett a Zemplén vármegye székhelye. A megyeháza építését Salvator Aprilis olasz építész tervei szerint 1754-ben kezdték el és 1768-ban fejezték be.

1770-ben a vármegye már itt köszönthette az erre utazó II. Józsefet, itt fogadták 1809-ben és 1814-ben a Napóleon ellen vonuló orosz sereget. Falai között működtek a vármegye hivatalai, itt volt a főispán és az alispán székhelye, az udvar végében börtön is állt.
A megyeháza épületét 1832-ben felújították és átalakították. A törvényszéket és az
új börtönt az 1859-ben emelt háromszintes hátsó épületszárnyban rendezték be; ezt az épületrészt 1928-ban lakóépületté alakították, majd az 1980-as években lebontották.

Az új Törvényszéki Palota és fogház építését 1901-ben kezdték meg, s működését 1906-ban kezdte meg. 1942-ben a Honvédség büntető intézményévé, illetve politikai elitéltek, köztük számos idegen nemzetiségű börtönévé tették. 1944-ben a foglyok egy börtönlázadás keretében kitörtek, melynek véres lezárása 60 áldozatot követelt.

1959-ben az elítéltek munkáltatására fehérneműgyárat hoztak itt létre. Ennek jogutódja 1993-tól az ÁBRÁND (!)-Ágynemű, Fehérneműgyártó és Forgalmazó Kft.-t. Hát ezt az egész börtön – sztorit lényegében csak ezért írtam le, mert én ezt részben roppant szarkasztikusnak találom, részben azért, hogy ezentúl akár fel is ismerjem, ha készletemben ilyen címkét viselő ruhaneműre bukkannék…

A vargabetű után azonban még visszatérve a volt Vármegye -, ma Városházához,
van itt még valami, ami jóval nevezetesebb. Éspedig az északi szárny emeletén kialakított, még ma is működő műemléki levéltár !

Az 1776-ban készült barokk szekrénysora és tárolói, helyi asztalosmester munkáját dícsérik. Eredetileg a levéltár 2 teremmel indult, majd folyamatosan bővült.

A levéltárban dolgozott 16 éven át Kazinczy Ferenc költő, nyelvújító – s az ő kezdeményezésére 1832-1839 között újabb három teremmel bővítették a levéltári részt, majd 1844-ben az öt termet egybenyitották.

Ma is ezekben őrzik a megye teljes feudáliskori iratanyagát a 16. századtól 1849-ig.
Az egész falfelületet kitöltő, impozáns szekrénysorok, s a viaszosvászon takarókkal ellátott, számozott polcok, a vasablakok, a vasajtók látványnak is szépek, az országban egyedülállóan idézik a 18-19. századi levéltár hangulatát.

A jelenlegi raktárhálózat az 1970-1980-as évekre alakult ki, s most 14 teremben őrzik
az 1950-ig fennállott, történelmi Zemplén vármegye és a mai Magyarország területén maradt zempléni települések, családok írásos múltját, 1271-től nagyjából a rendszerváltás korszakáig.

A vármegyei levéltár logikai rendjét Szirmay Antal főjegyző, híres történetíró alakította ki 1777-ben, majd jeles utódai közül Kazinczy Ferenc folytatta munkáját, melyből létrejött a Szirmay – Kazinczy -féle históriai iratok gyűjteménye. Ez a levéltárnak legérdekesebb és egyik legtöbbet kutatott része; benne magyar királyok és német – római császárok, erdélyi fejedelmek, egyházi főméltóságok, arisztokraták, hadvezérek leveleivel. A levéltár feudáliskori iratanyaga rendkívül gazdag, a megyegyűlések jegyzőkönyvei 1558-tól megtalálhatók. A polcokon különféle megyegyűlési, adószedői, nemességi, koleralázadási iratok, összeírások sorakoznak, s itt találhatók Bocskai, Bethlen, a Rákócziak szabadságmozgalmainak, a reformkor jeles alakjainak, köztük Kossuth Lajosnak a levelei, a kultúrának és a mindennapi életnek a dokumentumai. Fennmaradtak követi jelentések, számadások, a világhírű tokaji szőlőműveléssel és borkereskedelemmel kapcsolatos iratok, határozatok.

A levéltári iratanyag teljes terjedelme több mint 2100 iratfolyóméter.

Hát ilyen gazdag hely ez a Sátoraljaújhely !

Kazinczy maga így nyilatkozott erről:

nemcsak a megye, nemcsak a haza, de az egész emberiség kincsei őriztetnek itt”.

Különlegessége még a levéltári gyűjteménynek, hogy igen sok esetben megtalálhatóak az egykori iratokon Kazinczy kézirásos megjegyzései, s az ún. Autographa iratok mellé több esetben elhelyezte a levelek íróinak rézkarcait.

Kazinczy Ferenc

A Városháza udvarán a költő emlékét bronz mellszobra idézi.
Kazinczy emlékmúzeumot is berendezett a város a korábbi Városháza épülete termeiben. (1950-ig élt ugyanis a Vármegye háza intézménye, s ezidőben még a városháza külön épületben működött.)
Ez az épület még korábban a Zemplémi Casinó otthona volt, amely (=kaszinó) pedig Kossuth Lajos kezdeményezésére született, tagjai a város és környéke haladó gondolkodású férfiaiból kerültek ki.

Azt csak a dolgok helyretételéhez említeném (nekem pl. ez vagy sosem volt helyén, vagy elfelejtettem), hogy Sátoraljaújhely központjától öt kilométernyire fekszik Széphalom, ahonnan Kazinczy a magyar nyelvújító mozgalmat irányította, s ahol élt és meghalt
1831-ben, a kolerajárvány áldozataként.

1859-ben, Kazinczy Ferenc születésének századik évfordulóját lelkesen megünnepelte
az elnyomás éveiben sokáig elnémított Magyar Tudományos Akadémia és a nemzet.
A Nemzeti Múzeumban kiállították szobrát, Eötvös József, Szász Károly, Toldy Ferenc
és Tompa Mihály közreműködésével emlékünnepséget tartottak, a Nemzeti Színház díszelőadással tisztelgett emléke előtt.

Széphalmon mintegy négyezer ember gyűlt össze a sírja körül, s a megemlékezés szinte nemzeti tüntetéssé vált, a tömeg elénekelte az önkény által tiltott Himnuszt és Szózatot. Életre szóló élményt adott ez a megemlékezés a kivonult sárospataki és újhelyi diákságnak is.

A pesti Kazinczy ünnepség kapcsán született az indítvány, hogy széphalmi birtokát, nemzeti emlékhelyként illenék fenntartani. Az első terveket Ybl készítette, a kivitelezés azonban késett, s az általunk is ismert neoklasszicista, görög templomot idéző emlékhelyet már egy többszörösen átdolgozott munkaként, csak 1873-ban adták át.

Ha már ennyire elkalandoztam megint a főcsapástól, itt még megemlíteném,
hogy legkisebb fiúk (felesége Török Sophie) Kazinczy Lajos, a szabadságharc honvédezredeseként halálra ítéltetett, és Aradon főbe lőtték.

A Városháza előtti főtér neve ma Kossuth Lajos tér.

S a tér képét, és hangulatát erősen meghatározó templom a város római katolikus plébániatemploma. A helyén már a kora középkortól templom állt, ami többször leégett és többször újjáépítették. Legutoljára 1860-ban, amikor Szent István tiszteletére szentelték fel. 1910-ben kereszthajóval és új szentéllyel bővült.

Főoltárát Hild Lipót készítette .

Egyik oldala a sétány kiemelkedő dísze, a másik oldalát Szent Flórián szobra díszíti.

A szobor homokkő eredetijét, amit az időjárás elpusztított, a Felső – magyarországi Kéményseprő Mesterek Szövetsége állíttatta 1764-ben a tűzoltók, kéményseprők, kovácsok, serfőzők védőszentjének tiszteletére.

Advertisements

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: Magyarország, Utazás
Címke: ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s