Utazás az Északi Középhegységben 13. – Sátoraljaújhely látnivalói

Az Árpád – kori település a föléje magasodó hegyről kapta a nevét: Sátoralja.
A város, a Sátor-hegyek és az Alföld találkozásánál, három tájegységet köt össze:
a Bodrogköz, a Hegyköz és a Hegyalja „kapuja”.

Sátoraljaújhely történelme szorosan összefonódott Sárospatak történelmével, többnyire birtokosaik is azonosak voltak: a Perényiek, a Pálócziak, a Lorántffyak, a Rákóczi-család, majd a Trautson ill. a Bretzenheim hercegi család.

Vára is volt Sátoraljaújhelynek, a Délnyugati részén fekvő Várhegyen a 13. század közepétől. A várnak több elnevezése is ismert – Újhely, Nagypatak, Sátorhegy, Patak – s ez utóbbi miatt gyakran összekeverték Sárospatak várával a különböző történelmi utalásokat. Ez a vár azonban elég korán el/lepusztult, így hamar jelentőségét is vesztette.

A település V. István királytól 1261-ben kiváltságokat és városi rangot kapott, kikerült a várispánság hatásköréből. A város polgárai képviselőik révén közvetlenül érintkezhettek a királyi udvarral.

Ezen kívül heti vásártartási, szabad halászati, szabad papválasztási jogot, ítélkezési jogot, stb. kaptak. Mindez nagy mértékben elősegítette a gyors fejlődést, az anyagi gyarapodást. A városban és környékén kolostort alapítottak a pálosok, az ágoston rendiek és a ferencesek is.

Sátoraljaújhely legértékesebb műemlék épületegyüttese ma a piarista (pálos) templom és kolostor. Az előző fejezetben közölt térkép a 8. szám alatt jelzi helyét a városban.

Az újhelyi pálosok az első kolostort itt a 14. század elején alapították.
A pálos rend 1786-ban történt fokozatos feloszlatása (II.József) után, 1789-ben a piaristák kapták meg a kolostort és a templomot. Jelenlegi titulusa: Nagyboldogasszony.

A templom megőrizte jellegzetes középkori, pálos alaprajzát. Északi fala teljes egészében gótikus, főhomlokzata barokk.Tornya a szentély északi oldalán áll, emeletén kőberakásos ablakok. A felső szint és a sisak barokk. A templom déli oldalához I. Rákóczi Ferenc építtette a Szt. Kereszt kápolnát,  a hagyomány szerint hálából
a Wesselényi-féle összeesküvés utáni megmeneküléséért; építtetőjéről
Rákóczi-kápolnaként is szokták emlegetni.

A piarista rendház templom felöli falán barokk architektonikus díszítő falfestés, a kapuja évszámos  záróköve felett a piaristák címere látható.

A tér kialaktása nagyon szép, sokrétű és mégis nyugalmat áraszt. Az épületegyüttes előtti park sarkán található V. István király fent bemutatott szobra, a templomhoz már közelebb, az oszlopon látható szobor elnevezése A próféta:
Ő az, aki az égi sugallatra figyelvén, lejegyzi azt.

A templom mellett jobbra levő épület, a szintén a pálosoktól átvett, s még ma is piarista gimnáziumként funkcionáló épület. Ebben az iskolában tanult Kossuth Lajos,
Andrássy Gyula, a későbbi miniszterelnök, Kazinczy Lajos, a későbbi honvédtábornok és ide járt vizsgázni Nicolaus Lenau, a későbbi híres osztrák költő, aki gyermekkorában a szüleivel két évig Tokajban élt. A gimnáziumban tanult Trefort Ágoston kultúrminiszter is.

És amikor a templom bejáratához érve, megpróbáltam bekukucskálni az üvegajtón a belső térbe, nagy meglepetésemre az ajtó túloldalán egy pap bácsi ugrott fel a székről, és igen kedvesen beinvitált, amennyiben szeretném megnézni a templomot, s kizárta a kaput.

Hát még ma is meg vagyok hatódva a kedvességétől, a lelkes vezetéstől, amelynek során bemutatta nekem a belső kerengőtől, az építészeti feltárási emlékeken át, a templom berendezése és annak kincseiig, – a különböző festmények és apostol képek mondanivalóján és különlegességein keresztül a templomot és lelki életet.
Ki nem érdemelten bár, de hatalmas hálával zártam magamba ezt a nem várt ajándékot.

A templom hajója fölötti fiókos dongaboltozatot gazdag stukkódíszítés ékesíti.
A stukkódíszítésnél a fal fehér festésétől eltérő szürkés árnyalat – ami által még hangsúlyosabbá válik a díszítés – abból adódik, hogy a restaurálás során nem mertek
a díszítésekhez hozzányúlni, nagyon sérülékeny volta miatt, így annak átfestése elmaradt.

A templom gyönyörű, festett barokk berendezése 1716 és 1736 között készült. Főoltára Strécius János lőcsei szobrász műterméből való.

A hajóban Mária és Remete Szent Pál tiszteletére állított mellékoltárok.

Az oltár tetején Mihály arkangyal, lent kétoldalt Szent László és Szent István szobra, amint a Szent Koronát tartják a kezükben. Utalás arra, hogy István királyunk az országot Szűz Máriának ajánlotta fel.

Gyönyörű a város, illetve az egyház kiemelt személyeinek a szentélyben fenntartott, apostolok képeivel és mondásaival díszített stalluma, kóruspad sora. Az idézetekbe sok helyütt kronosztikont építettek bele készítőik.

A szószék hangvetőjén négy egyházatya figurája, fölöttük szentháromság – szoborcsoport.

És ha lehet a látványt még fokozni, rám ekként hatott a Rákóczi kápolna finom rózsaszínekkel és zöldekkel, a pálosok által 1770-ben kifestett kupolás helyisége.

Művészettörténeti érdekesség, hogy a Kereszt mögött, az üres sír mellett Nikodémust és Arimateai Józsefet fejükön turbánnal ábrázolják. Hisz a kor, amelyben a kép született,
a törökjárta Magyarország, ahol ez a viselet úgymond köznapi volt, s elfelejtettek megkülönböztetéssel élni a bibliai történet és vallás merőben más környezetére.

De Sátoraljaújhely arról is nevezetes, hogy ő az aszúbor szülővárosa.

A város a XVI. században a hegyaljai borkereskedelem egyik központja volt.
Az 1620-as években itt, egy Újhely melletti szőlőben, az Oremus – dűlőn készítették –
a helyi hagyomány szerint Szepsi Laczkó Máté református prédikátor – az első aszúbort, amelynek sikere azóta is töretlen.
II. Rákóczi Ferenc a fejedelmi szőlőkben termelt bort (tokajit) elsősorban ajándékba adja, diplomatáit látja el vele, hogy ezzel “olajozzák” küldetéseiket. Számunkra ekkor ez a kor “aranyvalutája”. Főként a különleges aszú, az, amely hírnevet szerez, s a hagyományok szerint éppen Rákóczi szövetségese, XIV.Lajos adja a hízelgő elnevezést neki, hogy
“a borok királya, királyok bora”.

Itt, a vasútállomással szemben (térkép 4. szám), a Bortemplomnak nevezett tornyos épület alatt van Hegyalja legnagyobb borpincéinek egyike.

Az ősi helyi borkultúra tanúi a Bortemplom alatt húzódó pinceágak, az épület külső falán a hegyaljai városok Zsolnay kerámiából készített címerei láthatók.

Csak érdeksségként jegyzem meg, hogy Sátoraljaújhely honlapján az épület terveit Thoroczkay-Wigand Edének, míg másutt, számos érvvel (betonmintázat +mázos kerámia) Váczy Hübschl Kálmánnak tulajdonítják.

A bor és egyéb árukereskedelem kíváló helyi adottságai, már a középkorban letelepedésre ösztönözte itt a zsidó kereskedőket, akik a XVIII. századtól már nagyobb kolóniát alkottak. Ennek tanuja a város Sárospatak felöli bejárata közelében található (térkép 10.) régi zsidó temető – sajnos igen elhanyagolt, s a modern bevásárló áruházaktól körülvett kontrasztos látványa.

A temető bejárata mögött közvetlenül, a zsidóság egyik legjelentősebb zarándokhelye, Teitelbaum Mózes csodarabbi sírja található.

A kupolás emlékhelyet a rabbi halálának napján,
július 16-án tömegesen keresik fel a világ minden részéből, hogy mécsest gyújtsanak, s elmondhassák az emlékimát, a kaddist.
A dinasztiaalapító Teitelbaum Mózes 1759-ben született a lengyelországi Przemysl-ben, és Sátoraljaújhelyen halt meg 82 éves korában.
1808-ban lett a város rabbija, ahol csodatévő gyógyításairól vált híressé.

(Leszármazottai alapították, és vezetik ma is Amerikában az egyik legerősebb és leggyorsabban növekvő zsidó vallási irányzatot,
a szatmári haszidokét.
A haszidok főrabbiját királyoknak kijáró tisztelet övezi, döntései nagy befolyással bírnak a hívők személyes sorsára és családi életére. A szektának összesen mintegy százezer követője van ma Amerikában.)

A hagyomány szerint már a gyermek Kossuth Lajosról megmondta, hogy ő lesz népe zászlóhordója és hosszú életet fog élni.
A magyar nemesasszony hintón érkezett Monokról Teitelbaum rabbihoz, magával hozva a beteg fiút. A rabbi állítólag megkérdezte a gyermek pontos nevét, majd — egy zsoltáridézetre épülő szójáték segítségével — megjósolta Kossuth kiemelkedő jövőjét,
hogy nem csupán meggyógyul, de népének dísze – koronája lesz.

Sátoraljaújhely nagyon nagyvonalú polgáraihoz. Öregek Napközi otthonát működtet
a 18. századi, műemléki Waldbott kastélyában, Idősotthon kiírás volt a főút mentén lefotózott alábbi építményen (és nagy kiterjedésű parkon):

A középiskolai leánykollégium főoromzatán Kisfaludi Strobl Zsigmond tekintélyes szobra állítja meg a turistát:

Kisfaludi Strobl Zsigmond – Honfoglaló magyarok

A Kossuth Lajos Művelődési Központban többek között gyönyörű színházterem ad helyet színi előadásoknak, hangversenyeknek, fesztiváloknak.

A turistáknak vonzerőként pedig számos leg-gel kialakított Sportcentrumot
és kalandparkot létesítettek a Magas hegyen libegővel, sísánccal, téli – nyári bobpályával.

S még egy utolsó unikumról tennék említést, amiről már én is csak itthon szereztem tudomást: a  Szárhegyen található Magyar Kálvária emlékmű rendszer.
A három építményből (Országzászló, Magyar Kálvária, Szent István Emlékkápolna) álló kálvária rendszer a 14 stáció mintájára, a Trianonnal Zempléntől elszakított 38 városnak állít emléket egy nagyon szép hegyi túra, s az onnan nyíló kilátás kapcsán.

A Kálvária végpontján van a Szent István kápolna, ahol szokás szerint, augusztus 20.-án tartanak ünnepi misét.

A kápolna kupoláját képező korona látványáról én azonnal arra a másik templomra gondoltam Ipolybalogon, amely tetején kereszt helyett, ugyancsak a Szent Korona látható.

A ma Szlovákia területén található Ipolybalogra (Balog nad Ipl’om) ugyancsak ezzel az őszi kirándulásunkkal jutottunk el, Balassagyarmaton keresztül. Az árpádkori római katolikus templom tornyán látható korona másolat arra emlékeztet, hogy 1304 augusztus 14.-e éjjelén ebben a templomban őrizték az ereklyét.

A templom a kis falu végén található egy bezárt kertben, vele szemben temető, s a sírköveken csak magyar nevek…

Az útikalauzunk szerint a Kárpát – medencében mindössze három templom tornyát dísziti a magyar Szent Korona. Elsőként az ipolybalogira került fel, majd a pozsonyi Szent Márton székesegyházra, végül a jászberényi Nagyboldogasszony tornyára.

Advertisements

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: Magyarország, Szlovákia, Utazás
Címke: , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

4 hozzászólás a(z) Utazás az Északi Középhegységben 13. – Sátoraljaújhely látnivalói bejegyzéshez

  1. Magda Mészáros szerint:

    Szépnek tartaja minden idelátogató városunkat,csak egy baj van a régi szép épületek melyek oly jellemzőek erre a városra hagyják tönkre menni

    • elismondom szerint:

      Sajnos ez szép hazánkban bárhol elmondható, ami miatt volna min szomorkodnunk.Rengeteg szépségünk van, ami szemünk láttára pusztul, mert ugye a pénz…Én ez ellen úgy küzdök, hogy megpróbálom a pozitív dolgokat akár kicsit felnagyítva nézni, és mindennek örülni ami jó. De a kivülálló szemével Sátoraljaújhely is egy kis ékszerdoboz 🙂

  2. Baintner Jánosné szerint:

    Az a szomorú, hogy itt minden tönkre megy, nincs gazdája a szép épületeknek, vagy ha van nem törődik vele. Viszont Romániában és Szlovákiában maradt műemlékeket igyekeznek rendbe rakni.

  3. Pénzügyigazgatósági Palota volt eredetileg a honfoglaló magyarok szobrával ékesített épület

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s