Utazás a Felvidéken 28. – Kassa, Főutca, azaz Hlavna 2.

Nehezen tudom eldönteni magamban, hogy hogy is folytassam a “túravezetést”.
Ha következetes akarok maradni, akkor folytatom tovább a páros oldalon a házról házra ismertetést, de akkor meg már nem vagyok hű a tényleges élményhez, mivel a színházon túl, már a főutca mindkét oldalát egyszerre is látjuk.

Ezért azt a megoldást választom, hogy az adott ismeretetek elmondásában megmaradok az egyik oldalon, de vizuálisan megjelenítem a másik oldalt is, ahol rendelkezem ilyen képekkel.

Erre már az előző bejegyzés utolsó képe is egy jó példa, hiszen a színház után kibukkanó térség igen meghatározó építészeti eleme, a másik oldalon álló Jezsuita templom markáns tömbje.

Az utolsó szakasz, amit láttunk tehát a balkéz felöli oldalon, ez az együttes volt.

S a kék timpanonos ház után álló sarki épület már az Orsolyák egykori kolostora,
amely két ütemben épült. 

Eredetileg 1758-ban az
egy emeletes épületet a városi mészárszék és három Fő utcai ház összeépítésével alakították ki, mely mai alakját a második emelet ráépítésével 1877-ben nyerte el.
Az Orsolyarendi apácákat I. Lipót felesége Eleonora császárné telepítette a 17. század végén Pozsonyból Kassára, akiknek a reformátusoktól korábban elvett, üresen álló templomát adta oda, hogy rendezzék be. Tudjuk, azt a bizonyosat a szép kupolával, melynek igen zaklatott sorsa volt:

Milyen is volt ez a város?… Szorgos és józan, áhítatos a betű iránt, korán kelő
a műhelyben. Amellett gáláns város is volt..

Ez a magyar város, ahol az asztalos fiának volt ügyvédi diplomája; de becsvágya mégis az volt, hogy az apai bútorgyárat épségben vezesse tovább. … a patríciusság merészelt vállalkozni… Nem nyugdíjat akart, hanem mesterséget, nem fizetést, hanem keresetet.”

Fenti Márai idézethez ide kívánkoznak a korabeli történelmi fotók:

De vissza a mába. Az Orsolyák kolostora mellett épült modern építményt azon Szepesi Kamara egyik szárnyának bontása helyén húzták föl, ahol agyagedényben megcsillantak azok a bizonyos aranyérmék, amelyek ma a kassai aranykincs elnevezés alatt ismertek.

És a vele egy tető alatt rózsaszín csíkban kiemelkedő sokkal kellemesebb látvány,
az maradt meg abból az egykori középkori épületből, melyben 1567-től a Lőcséről Kassára helyezett Szepesi Kamara működött. A ház falán emléktábla jelzi, hogy 1788-89-ben Batsányi János is itt hivatalnokoskodott.

A vele szomszédos épület az első Vármegyeháza 1647-ben épült, amikor Abaúj vármegye székhelyét Sáros megyéből  Kassára helyezték. 1780-ig működött benne a megyeháza is.

Nem vagyok benne biztos, de én ehhez az épülethez kötném Márai megkapó szépségű sorait:

A ház, melynek boltíves földszinti termeiben a régi könyvescég otthont talált,
a legszebbek egyike Felső-Magyarországon. A francia forradalom előtt épült, valamikor a városi tanácsüléseket tartották itt; most a könyvtárat őrzik.

De a ház homlokzata most is elragad. A város, melyet polgárok építettek, megvette Leövey Judit öregasszony, a városi szenátor leányának házát ezer aranyforintért,
s aztán épített helyébe egy remekművet, ahol összegyűltek tanácskozni, faragások és boltívek között, adóról és pestisről, erkölcsről és háborúról, jogról és művészetről.

Ebben a házban gyűltek össze. Minden fontos volt számukra ebben a házban,
a borbélyok érvágási joga éppen úgy, mint a könyvnyomtatás s itt határoztak el történelmi cselekedeteket, ellenállást és megalkuvást.

 S a földszint kirakatában könyvek hevernek. A könyv… kegytárgy. Életem egyik izgalmas emléke ez a kirakat. Itt állottunk meg, minden délben, a papok iskolájából jövet…  a kínpadon sem felejtem el, milyen volt Krúdy Gyula “Púder” című könyvének címlapja… Ezek a vidéki könyveskirakatok az emberi lélek végtelenjét tükrözték, mint a tengerszemek. A segéd oly ünnepélyes áhítattal rakta ki és helyezte el a kirakat mutatós szegleteiben a reggeli gyorssal érkezett új könyvpéldányokat, mintha celebrálna valamilyen szellemi szertartást. “

 

És eljutva a következő épülethez a hivatalos guide-ok a következő információkat nyújtják: A 19. század elején építik klasszicista stílusban a Csáky és Dessewffy grófok számára.
1815-ben I. Sándor cár volt a vendége, 1849-ben Konstantin nagyherceg szállt meg itt. Ebben az épületben írták alá a város átadását 1918-ban a csehszlovák hatóságoknak. Később a Kelet-Szlovákiai Képtár működött benne, gyűjteményéből több száz kép égett el illetve sérült meg, amikor a raktár 1985-ben kigyulladt. Később az alkotmánybíróság működött benne, ma könyvesháznak ad otthont.

De engem nem hagy békén a kérdés, hogy kik is voltak a tulajdonosok és mi a kötődésük Kassához? Mert a Csáky név már itt, Kassa kapcsán is kétszer felmerült :
Bercsényi Miklósné, Csáky Krisztina illetve Csáky Tivadar, a kassai színtársulat intendánsa, – s nem mellesleg császári és királyi kamarás, Szepes vármegye örökös főispánja kapcsán.

Az első adat amire a két név közös megjelenítésével bukkanok, hogy az 1900-as évek katolikus egyházi elitjében, a közhiedelemmel szemben már ekkor sem jellemző az arisztokrata származás. A 4 gróf (Csáky, Dessewffy és Mailáth püspök, Széchenyi Miklós későbbi püspök) mellett két báró viseli e magas rangot. Míg az első bíbornok és
kalocsai érsek, addig a második név viselője váradi püspök volt, vagyis a kassai ház nem az egyházhoz fűződő tevékenységhez köthető.

Mire rábukkanok a történetünkhöz legközelebb álló kapcsolódási pontra ” Dessewffy Ferenc gróf 1819 augusztus 10.-én Csáky Alojzia grófnőt vevén nőül, tőle 2 fia (elsőszülött Dessewffy Gyula gróf  1820-1878) és két lánya született” – már két napja olvasom a két család izgalmakban és színekben bővelkedő geneológiájának történetét, ami leképezi
az egész magyar történelmet. Mindenkinek, aki kicsit is vonzódik az életre kelt történelem iránt, javaslom ezeket az oldalakat:

http://www.csaky.shp.hu/hpc/web.php?a=csaky&o=1156340577

http://www.dessewffy.hu/dessewffy.pdf

Csak kivonatosan: mindkét család ősi magyar család, akik a történelem folyamán sokszor váltakozó oldalon állva, de állhatatosan gyarapítják hírüket – vagyonukat. Legkíválóbbjaik általában több nyelven beszélnek, sok országot bejárnak, sokan szereznek jogi végzettséget (Kassán). Általánosságban mélyen hívő emberek, többnyire katolikusok. Sokan közülük nagylelkű adományozók, a nyomorultak felkarolói.

Mindkét család rengeteg ágát tartják nyílván: a Csákyaknál – magjuk a Dunántúlról származik – 12  ágban közel ezer éve, de legalább tizenkilenc nemzedéken keresztül
a magyar nemzet vezetőiként szerepelnek. Volt közöttük bíbornok, prímás, számos püspök, prépost, kanonok, apát, szerzetes és apáca. Volt köztük erdélyi vajda, székelyek ispánja, több tárnokmester, országbíró, vallás- és közoktatási miniszter, számos főispán és képviselő. Soraik között találunk tábornagyot, Felső-Magyarország több főkapitányát,
régi magyar várak kapitányait, tábornokokat, törzs- és főtiszteket.

A Dessewffyek inkább katonai, vitézségi ágon jeleskedtek, s a családfakutató 1903-ban kelt terjedelmes – cca. 360 oldalas – tanulmányában 8 leszármazási táblán 542 férfi,
393 nő családtagot szerepeltet mint született Dessewffyeket, akikhez a beházasodottakkal egyetemben mindösszesen 1410 családtagot számlálhatunk.

A színes palettáról csak kiemelés szerűen:

Csáky Ferenc (1400-as évek) – Az ő udvarában nevelkedett Hunyadi János, és ő tartotta keresztvíz alá Mátyás királyt.

Csáky István (1635-1699) – 1682. február 16-tól felső-magyarországi kerületi főkapitány haláláig. Három nejétől 44 év alatt 26 gyermeke született, köztük a már említett kalocsai érsek Csáky Imre.

Csáky Imre (1672-1732) – inkább csak érdekességek életrajzából: Rákóczi kormánya úgy családi, mint egyházi birtokait lefoglalta. Részt vett az 1708. pozsonyi országgyűlésen és
a béke ügyét melegen fölkarolta. 1720-ban 62 darabból álló képtárt vásárolt. 1717-ben bíbornok lett, s mint ilyen, részt vett 1721-ben Rómában a pápaválasztáson.

Csáky Albin (1841-1912) – Politikus. 1888-1894 kultusz és vallásügyi miniszter,
a főrendiház alelnöke, majd elnöke. Mikszáth Németke c. Albert fiáról szóló bájos novellájában őrá vonatkoztatva nevezi fiát a Csáky – gyereknek. Nagy érdemei vannak
a Magyar Képzőművészeti Egyetem (a gyönyörű sgraffittós palota az Andrássy úton, Budapesten!) fejlődésében, sokáig elnöke, majd tiszteletbeli elnöke.

Csáky István (1894-1941) – diplomata, 1938-tól külügyminiszter. Trianoni jóvátétel harcosa, temetésén részt vett Horthy Miklós és Teleki Pál. Archív filmanyagon interneten elérhető: 1941. január Magyar Világhíradó 884. Csáky István gróf meghalt.

A Csákyak nevét viselő palotával, kúriával országszerte sok helyen találkozhatunk;
csak ezen útunk során érintettük Szendrőn egyik kastélyukat, de a Budavári Bécsi-kapu téren is áll Csáky palota nevű épület.

A Dessewffy család története még változatosabb. A Száva melletti birtokaikat –
és vagyonukat a török dúlásban elveszítve menekülnek fel jórészt a Felvidékre, hogy újra felépítsék hírüket és nemzetségüket. Őket megtalálhatni mindkét oldalon (sokszor azonos személy esetében is!) – vannak közöttük császárhűek, de lelkes követői Báthorynak, Thölölynek, Rákóczinak, pártolói a haladásnak és új reformeszméknek. Sokan lesznek
a Magyar Tudományos Akadémia tagjai, nemritkán első tisztségviselői. Dessewffy Arisztid, az aradi vértanú nevét mindenki ismeri. Hősi halált haltak közülük annyian, amennyien egyetlen magyar családból sem – írja róluk krónika írójuk. Egy águk elszakadt Franciaországb is, kiknek lovagiassága és vitézi szelleme eljutott a legfelső körökig,
s a francia királyhoz is. De van elszegényedett águk is, akikből a 20. század elején becsületes szakmunkás (pl. műlakatos a magyar államvasutak gépházában Budapesten), esetleg Amerikába kivándorló iparos lesz.

Dessewffy János királyi főudvarmester és kamarai elnök (1500-1568) nevéhez fűződik
a család második (korábbiak nagy érdemeket szereztek a tatárjáráskor – innen címerükben a levágott kar ábrázolás) dicső korszaka. E kiemelkedő személy életútját és cselekedeteit még kivonatosan is csak oldalakon keresztül tudnám ismertetni, ezért itt el is tekintek tőle. (Érdeklődők rákereshetnek az adott linken.) Ő az akit érdemeire való tekintettel 1525-ben II. Lajos király kibővített címeradománnyal megerősít nemességében és egyéb kiváltságok mellett pallosjogot biztosít neki. Érdekes mozzanat a család történetében, hogy
a pallosjoggal Bocskay sikeres diplomatája, III. Dessewffy János élt, akinek közéleti szereplésével szemben, magánélete nem lehetett annyira sikeres, mivel pallosjogát első nején Becsky Ilonán gyakorolja, akit hűtlensége miatt a tarczai várkastélya udvarán lefejeztet.

Dessewffy János királyi főudvarmester életéhez hasonlóan, igen mozgalmas és nagyérdemű pályát futott be az egyház területén Dessewffy Sándor belső titkos tanácsos és csanádi püspök ( 1834-1907). 1893 – ban Rómában járván a pápához intézett beszédét
a pápa saját költségére a vatikáni nyomdában kinyomattatta. Szent Gellért püspök legméltóbb utódjának mondták, halálát felekezetre való tekintet nélkül rengetegen gyászolták.

Hát ezekkel a történelmi eseményekkel – ismeretekkel bővítette világképemet a kassai Főutcán látható épület.

És mellette jobbra a második ház az abszolút kedvenc épületem itt a Hlavnán. A gyönyörű szecessziós épület homlokzata teljesen lenyűgöz.

És nézzük mi van még ezen az oldalon a Hlavna végéig?

Másik két újabb szép timpanonos villa:

És ami utánuk jön a Rákóczi ház!

A Főkapitányok Háza (Bornemissza-ház), nevezik Rákóczi-háznak is, már a 16. században állt, mai formáját a 18. században nyerte el. Az 1620-as években pénzverő házként működött, 1625-ben Wesselényi Ferenc nádoré, 1654-től a legfelsőbb magyar katonai méltóságok (főkapitányok) kassai székhelye.
Kassai tartózkodásuk esetén Thököly Imre és II. Rákóczi Ferenc szálláshelye.
1707 decemberében itt tartották a kuruc megyék országgyűlését.
1707-1708 fordulóján Rákóczi a Felső – magyarországi Főkapitányság palotájában lakott,
s innen felváltva látogatta a szemben levő ferencrendi templomot, illetve kicsit lejjebb
az édesapja, és Báthory nagymamájának kriptájául szolgáló jezsuita templomot.

1870-ben honvédlaktanya lett. Jelenleg a Szlovák Műszaki Múzeum otthona. A Műszaki Múzeum anyaga igen gazdag, gyűjteménye az 1945-ben elkobzott Magyar Műszaki Múzeum anyagára épül. Alapították 1942-ben, első igazgatója dr. Mihalik Sándor –
a Magyar Nemzeti Múzeum későbbi igazgatója – volt, ő rendezte be.

S innen már csak egy éppen beállványozott épület, melyről elfelejtettem hogy mit is rejtenek a falai, s az utca északi végén életlenül látszik az egykori Hadtestparancsnokság épülete a namestie Maratona mieru sarkán.

Ugyanerről a helyről visszafele, a központ felé pillantva a színház kupoláinak a dóm tornyaival összeolvadt érdekes sziluettje zárja a látóhatárt.

Advertisements

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: Szlovákia, Történelem, Utazás
Címke: , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

2 hozzászólás a(z) Utazás a Felvidéken 28. – Kassa, Főutca, azaz Hlavna 2. bejegyzéshez

  1. Daniel Antal szerint:

    Az I. világháború előtt a 25. számú házban egy fotóstudió működött. Annak vajon maradt-e valami Rosenblatt Emánuel műterme után?

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s