Utazás a Felvidéken 29. – Kassa, Hlavna 3.

És ma áttérünk a Hlavna  jobb oldalára.

Akárcsak mint a másik oldalon, itt is a dómhoz közelebbi végén, az egykori Déli -, vagy Miskolci kapu magasságában kezdjük. A változatosság kedvéért most először bemutatom a bejárandó útszakaszt néhány képpel , s az egyes épületekre csak ezután térnék ki.

Az utca lényegében egy sétányként működik, amelyet szebbnél – szebb épületek öveznek.

Rögtön, az első nevezetesség, a Fekete Sas  illusztrálásához, kölcsön képhez kell folyamodjak. A Fekete Sas vendégfogadónak épült,
mint szerte a felvidéken
e név alatt megannyi társa.

Mai alakját 1782-ben kapta.
Az épületet a XVIII. század végén gróf Török Lajos, Kazinczy Ferenc apósa vette meg. 1845-ben Petőfi is járt a házban. Versei miatt
1852 – 1853-ban itt raboskodott Tompa Mihály, mert  akkor már csendőrlaktanya volt. Később iskolaként működött, ma hivatalok vannak benne.

A Fekete Sas mellett az egykori vármegye háza, mely látható Jacob Alt, a 19. században élt tájképfestő képén is, a Szent Mihály kápolna hátterében.

Jacob Alt- Kassai részlet

Az épület 1780-tól szolgálta a vármegyét, amikor az előző bejegyzésben bemutatott -Szepesi Kamara melletti – székhelyéről ide költözött. Langer bécsi építész tervei szerint copf stílusban épült. Homlokzatán Abaúj és Torna címere, mivel a 19. században a kis Torna megyét is a vármegyéhez csatolták. Az épülethez újabb kori történelmünknek egy
kevésbé kellemes emléke is kötödik, mivel Beneš köztársasági elnök 1945 tavaszán erkélyéről hirdette meg Csehszlovákia faji diszkrimináción alapuló új politikai programját, melyet ezért a kassai kormányprogram néven is emlegetnek.

A vármegye háza díszterme

A házat is hívják még a Kassai Kormányprogram Házának is (Dom KVP).

1992-től a városi képtárként is működik, eleinte Jakoby Gyula, a város híres – magyar – festőjéről elnevezve, később azonban Kelet – Szlovákiai Képtárra változtatták vissza
a nevét.

A kápolna és a a dóm között további csinos házak.

Itt pedig már az Orbán torony felé közelítve  látható épületek, a középső homlokzatán szentképpel.

S egyike, a jól dokumentálható változásoknak (egykor – és most ) a Hlavna ezen az oldalán:

Ez a szép klasszicizáló épület pedig 1780-1927 között a kassai városháza volt, különlegesen díszes lépcsőházzal. Ezután népkönyvtár költözött be falai közé. /Lehetséges, hogy a Márai idézet, a könyvesbolt kapcsán inkább erre az épületre vonatkozik(?). – Azt hiszem, határozottan igen./

Homlokzatára visszaköltöztek a szobrok: Justitia, talán a címert adó Nagy Lajos király,
a várost védő polgár, s más allegórikus alakok.

De látta ez az erkély a Tanácsköztársaság idején Kun Bélát is:

A történelem valóban itt lüktet a falakban.

A városháza után még három épület a sarokig, mindahány különböző stílus, tehát különböző kor.

A klasszikusabb, gyönyörű, kariatidákat hordozó épületet a századelő szecessziós szállodája, a Slavia követi, s utána a Jagellók koráig visszavezethető Lőcsei ház jön.

A Lőcsei-ház, mely a 14. században épült, Szatmári György esztergomi érsek és királyi kancellár -a Jagelló-kori humanizmus legnagyobb magyar mecénása – háza volt.
1542-ben rokona, Thurzó Elek Lőcse városára hagyta, mely kereskedőit szállásolta el benne, innen a neve. 1570-ben Kassa megvette, vendégfogadóvá alakította át.

(Thurzó Elek királyi kincstárnok, országbíró és tárnokmester. Bányavállalatait
a Fuggerekkel együtt haszonbérben tartotta. Második nejéhez írt szerelmes levele 1525-ből maradt ránk. Eredetije megtalálható az Országos Levéltárban. Ezt jegyzik az első teljes egészében magyar nyelven írt szerelmes levélként. Mohács után még
ő rendezte Mária királyné menekülését az országból.)

Hajdani hátsó traktusában – mint önálló házban – teljes jogú polgárként lakott “az kincses Kassában” Tinódi Lantos Sebestyén. Ez a lakrész ma már nem áll.

De valószínüleg a legjelesebb, a házhoz köthető esemény Bethlen Gábor és Brandenburgi Katalin esküvője volt.

Az 1626. március 1.-én kötött mennyegző egy hétig tartott. Csak a “szűk” kíséret 2500 fő volt, s előzőleg szigorú parancsra ki kellett takarítani a várost. A magas rangú vendégeknek is szalmán kellett aludniuk, sokuk közülük éppen a Fekete Sas fogadóban.

A Lőcsei ház, és a méretes Jezsuita templom közötti keskeny kis Universitna utcán fogunk majd a Rákóczi Rodostó-i emlékházához lefutni, egyenlőre azonban csak a templommal egybeépült, hozzátartozó gimnáziumra hívnám fel a figyelmet, mivel Márain kívül, valószínüsíthetően sokan koptatták padjait. Amikor Kassa még magyar város volt
II. Rákóczi Ferencről volt elnevezve.

A kereszteződés ahol a gimnázium áll az Egyetem utca és a Kovács utca sarka, mely utóbbiban a Jogi Akadémia is áll. (Gondolom köze van az Unuversitna utca elnevezéséhez.)

Emlékezünk még a Rákóczi életrajzában elmondott történetre Báthory Zsófiáról, aki, hogy megmentse fia (I. Rákóczi Ferenc) életét a Wesselényi féle összeesküvésben való részvétele miatt, a jezsuiták részére felajánlott bőkezű alapítványt tesz?
Ebből kezdi el I.Lipót ezt a templomot  építtetni 1687-ben.

3 katolikus papot végeztek ki a reformáció idején itt, ők a kassai mártírok, és ide épült ez a csodálatos templom. Később épült még hozzá a rendház és gimnázium. 1811-ben lett a premontrei kanonokrendé.

Igen, és ahogy Báthory Zsófia rendelkezett, itt lettek eltemetve fiával, I. Rákóczi Ferenccel együtt. Az már a szomorú utóéletéhez tartozik, hogy a kriptát feldúlták, kirabolták, ma víz alatt áll, benne az összehányt csontokkal.

Azért, ha a kriptába nem is, a templomba benézünk, ahol valami esemény, s ennek kapcsán mise zajlik – a szószékből még egy kameraman felvételeket is készít.

A templomhoz kapcsolódó kolostor helyén a 15. században a Királyi Ház (Curia Regia) állt, 1460-ban és 1478-ban Mátyás, 1528-ban Szapolyai János király szállt meg benne.
1554 és 1650 között a felső – magyarországi főkapitányok székháza volt. Lakott benne Bocskai István, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György is. Átépítése után jezsuita iskola, majd egyetem (1657) működött falai között.  Itt tanárkodott Baróti Szabó Dávid.

1707-ben Rákóczi Ferenc midőn a városban időzött, a “jezsuitákhoz komédiára ment”, ahol Mátyás király életéről mutattak be jeleneteket, és “tovább három óránál ott mulatott őfelsége”.  2000 óta a rendházban működik a Magyar Köztársaság főkonzulátusa.

Az itt látható, Koldus-háznak nevezett díszes épülethez egy monda fűződik. Állítólag élt Kassán, a régi polgárvilágban egy koldus, akinek sikerült annyi pénzt összegyűjtenie, amiből megépíthette ezt a házat. Az oromzat csúcsára ezért helyeztette el a kalapot emelő koldus szobrát.


És a következő, jelentős épület: a sarkon álló, tornyos Andrássy palota.

A palotát Andrássy Dénes gróf építtette Voytech Czigler, budapesti egyetemi professzor tervei szerint, 1899-ben. Eredetileg azt terveztem, hogy az Andrássyakról majd bőségesen írok itt, hiszen a krasznahorkai vártól – Tőketerebesen át a betléri kastélyig számos felvidéki helység őrzi emléküket, azonban már eddig is annyi történelmi szálat fűztem mesémbe, hogy úgy gondoltam ettől most mégis megkímélem olvasóimat.

Egy dolgot azonban nem tudok magamba folytani, mert amióta én hallottam a történetet, erről a névről mindig eszembe jut. Megoszlanak a források, de egyesek szerint ezen palota helyén állt annak az Andrássy Gyula grófnak a szülőháza, akit a szabadságharc bukása után a párizsi körökben a hölgyek csak a “szép akasztottnak ” neveztek.

A szabadságharcban honvédezredességig vitte, s a Szemere kormány külügyminiszterének megbízásából diplomáciai úton járt külföldön a szabadságharc bukásakor, s így már nem tért vissza. Távollétében Haynau vésztörvényszéke halálra ítélte, és a Neugebäude udvarán felállított 33 névre szóló akasztófán (Petőfié is köztük volt) jelképesen – in effigie -felakasztották. Mivel állítólag kora egyik legszebb férfia volt, a párizsi szalonokban csak eképp (le beau pendu) emlegették.

Az épület Fő utcára néző homlokzatán az Andrássy címer.

Már jóval túl voltunk az első éhségünkön, mire ideértünk, így aztán örömmel bezuhantunk az épületbe, amikor megláttuk rajta kiírva, hogy cremecaffé, cukrászda. A belseje is nagyon impozáns volt (fogalmam sincs, hogy éppen itt miért nem készítettem képeket  – talán az éhség miatt), afféle régi idők beli, nagyvonalú, sok – tortákkal teli – üvegvitrines intézmény, hatalmas belső térrel, és nagy, kényelmes – gondolom műbőr – kanapé szerű ülésekkel
és boxokkal. Aztán – történetesen a magyar WC-s néni felvilágosított, hogy pont a szomszédban van egy igen jó, ízletes ételeket kínáló kisvendéglő – hirtelen felkerekedtünk, mert meleg ételre jobban vágytunk. Terveztük, ugyan, hogy visszatérünk kávézni, de az események végül tovább sodortak…

De már a múlt század elején is nagyhírű kávéház működött itt, ahová Magas – Tátrai pihenését megszakítva, 1910 szeptemberében Kassán átutazva Ady is betért. Adynak ez volt az egyetlen kassai útja.

Interieur Grand Café

Aztán hatalmas csalódás ért bennünket, amikor délután nem sokkal fél 2 után betoppantunk a kis családias vendéglőbe, amit tényleg elragadónak találtunk.

Aztán jött egy kedves mosolygós kislány, aki kézzel – lábbal elmagyarázta, hogy most nincs kiszolgálás, mert takarítaniuk kell. Szombaton, délben 1/2 2-kor – egy étteremben?

Hát semmit sem értettünk, de ezek után továbbgurultunk egy udvari pizzázóig, és azzal csillapítottuk a bennünk követelőző farkast. De az mégsem volt már ugyanaz, s ráadásul törlődött a kávézási program is. 😦

És ezután már csak egyetlen dolog van, amiről a Hlavna ezen az oldalán még beszélnünk kell, s az a Ferencesek temploma.

Ez az a templom, ahová a szemben lévő Főkapitányok házából Rákóczi átjárt reggeli ájtatosságai elvégzése céljából. A XIV. század végén épült, s azt olvastam róla valahol, hogy hatalmas hajója és hét kápolnája van, s méreteivel messze lekörözi a dómot. Sajnos erről személyesen meggyőződni nem tudtunk, mivel ott jártunkkor tatarozták, teljesen be volt burkolva, még a külsejét sem tudtuk szemrevételezni, vagy megörökíteni.

Itt a kép sarkában levő állványerdő őt burkolja, így csak a kép felett becsatolt internetről legyűjtött ábrázolással tudok segíteni a képalkotásban.

Utólagos kiegészítés: A hozzászólások között sok lelkes Kassa-járó olvasóm egészítette ki saját információival ezt a bejegyzést, többek között a Ferencesek templomával szemben elhelyezkedő Berzeviczy palota vonatkozásában.
2013. januárban még képillusztrációk is érkeztek:

emléktábla és Berzeviczy kép

S ezzel kifutottunk itt is a Hlavna másik végére, s bármilyen hihetetlen, a következő fejezettel Kassától is búcsúzunk.

Reklámok

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: Szlovákia, Utazás
Címke: , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

17 hozzászólás a(z) Utazás a Felvidéken 29. – Kassa, Hlavna 3. bejegyzéshez

  1. radoczyeva szerint:

    Köszönöm ezt a fényképes kassai kalauzt, élvezetesek és követhetőek a leírások. most nyáron voltam Kassán , mert kerestem a nagyapám gyerekkori házát. persze sok házat lefotóztam, de úgy tűnik, azt pont nem, mert a Kézművesek utcájába besétálva, pont azt a szakaszt hagytam ki a Fő utcán. de itt megtaláltam, úgy tűnik a Koldus-ház nevezetű volt az. Barcan nem jár, a Berzeviczy-kúriát keresem? további jó fotózást kívánok! r.éva

  2. Lomniczy Márton szerint:

    Így értettem a kérdést:
    “Bárcán nem járt? A B kúriát keresem.”
    Kedves Éva, jártam Bárcán és van fotóm a Berzeviczy kúriáról.
    Írjon, elküldöm, ha szüksége van rá!
    Üdv
    LM

    • elismondom szerint:

      Köszönettel továbbítottam szíves ajánlatát!

    • radoczyeva szerint:

      Kedves L.Márton!
      köszönöm szíves felajánlását , nagy örömmel veszem, ha elküldi a fotót.a címe is érdekelne feltétlenül, szándékomban áll még elkirándulni oda, hogy láthassam és sk. is készítsek fényképet róla és a környékéről. sajnos a járókelők nem tudtak útbaigazítani, pedig szerintem nem lehettünk messze tőle. (volt egy email-cím az értesítőn, azzal is próbálkoztam, bocsánat,ha duplán kapja)
      üdv r.Éva

  3. Lomniczy Márton szerint:

    Nem olvastam valószínűleg az összes “fejezetet”, de úgy láttam, hogy az éhség, az ebédidőben nem működő étterem feletti bosszúság miatt nem csak a kávé maradt el. Egy hozzászólás – r.éva – juttatta eszembe, hogy a ferences templommal szemben lévő Berzeviczy palota is kimaradt az ismertetőből.
    Ebben a házban született báró Berzeviczy Vince, aki hosszú katonáskodás és kalandos Nyugat európai színészélet után visszajött Kassára és a Nemzeti Színháznak lett intendánsa. A mecénás, művészeti vezető nevéhez kötődik a Bánk bán ősbemutatója (itt Kassán! és nem Pesten). Színészpedagógusként kinevelte társulatát, halála után országos hírű vezető színészei a Pesti Magyar-, később Nemzetihez szerződtek. Volt emléktáblája a főtéren a színház bejáratánál, ma sem ott, sem a szülőházán nincs.

    • elismondom szerint:

      Köszönöm a hasznos kiegészítést. Az evést egyébként egy szomszédos pizzázóban megoldottuk, csak fájlaltuk, hogy a sokkal bájosabb éttermet nem élvezhettük.
      Biztos vagyok benne, hogy Kassán számtalan dolog kimaradt, de sajnos egy pár órás látogatásba csak ennyi fért bele.

    • Lakatos Mária szerint:

      Elküldöm a régi emléktáblát, kinek küldhetem?

      • elismondom szerint:

        Megkaptam e mailban küldött képeit, melyeket fent a szövegbe beépítettem, kísérő sorait pedig itt idézném:
        “Berzeviczy Vince életével és leánya, Mária családjával és leszármazottaival foglalkozom.
        Nagyon örülök, ha mások is látják a szép régi emléktáblát. A Berzeviczy Vince-kép
        egy magyar kiadású könyvben jelent meg: Talpassy Tibor: A magyar színjátszás hőskora.
        Móra Könyvkiadó. 1983. Sajnos eddig nem sikerült feltárni a kép forrását.”

        Köszönöm szíves együttműködését!

      • radoczyeva szerint:

        Kedves Mária! szívesen veszem, ha elküldi nekem az emléktáblát és a képet. a Berzeviczy családdal dédapámék is kapcsolatban voltak. nem tudom meddig jutott a kutatásban?a Barcan lévő kisbirtokukról ha van anyaga, mindenképpen érdekelne. 1880ban született a dédapám Barcan, és a Berzeviczy családnál szolgáltak és laktak. üdvözlettel:r.eva

      • elismondom szerint:

        továbbítottam

  4. Lakatos Mária szerint:

    Hálásan köszöni L.M.-nek L. M.(Mária)
    Radóczy Évának szeretettel üzenem, hogy én a daróci házzal és birtokkal foglalkoztam. 1985-ben
    el is mentem megnézni. Nagyon kedves helybéli vezetőnk volt, egy fiatalember, akinek a nagyapja
    még dolgozott a háznál. Jól esett a szép emlékezése, amit nagyapjától adott tovább. Le is írtam
    mindent és fényképekkel illusztráltam, de át kell tenni a gépbe, ha érdekelne, kedves Éva.
    Üdvözlettel Mária

  5. Ferenc Ujlaki szerint:

    Kigazításul megjegyzem, már van emléktábla (tobb mint egy éve) a Berzeviczy palotán a Fereces templommal szemben, Egy Berzeviczy leszármazott Kassáról..

  6. Lakatos Mária szerint:

    Kaphatnánk egy képet az új Berzeviczy-emléktábláról?
    Üdvözlettel Lakatos Mária

  7. Bottka László szerint:

    A cikkben az Andrássy palota tervezőjeként emlegetett “Vojtech Czigler” egy, a nevét világ életében magyarul író építész, Czigler Győző (1850-1905).

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s