Utazás az Északi Középhegységben 23. – Balassagyarmat és a vármegye

Balassa-Gyarmat nem egyéb, mint gyarmat, hol szükségből megtelepedni lehet ugyan, de szenvedélyből lakni, hosszasabban tartózkodni, én legalább nem szeretnék.
Valódi mezei tanya, se falu, se város; – tele piszokkal.
.. -írja Vahot Imre az Életképek, majd a Petőfinek is munkát adó Pesti Divatlap szerkesztője.

A 19. századi városleírásokban szinte állandó motívum a por és a sár.

Magyarországról és különösen Nógrád megyéről volt körvonalazottabb földrajzi fogalmunk, mely vármegyében a Kistükör szerint –
Kell járni nagy sáron, gyarmati, szécsényi, losonci Vásáron
(Bérczy Károly: Egy nagyreményű fiú története)

Magyarországon úgy ismerik Balassagyarmatot, hogy Debrecen után az ország legsárosabb városa…
Az ember nem tudja megállapítani, hogy mi rosszabb, a száraz időben bokáig érő por,
vagy esős időben a térdig érő sár!  (Bozeva Nemcova – Balassagyarmat)

Nógrád vármegyében kell járni nagy sáron.”
Még én is így tanultam valaha. A tiszteletreméltó sár, melybe belefulnak
a haszontalan új eszmék, beleolvadt a címerünkbe. Úgy néztük azt, mint megannyi aranyat. Jó volt az nekünk. Nem kell közlekedési út. Mi az istennyilának? Magunk csak kivontatjuk magunkat parasztforsponttal a szomszédfaluig, hogy egy valamire való tarokkompánia csak összetákolódik, idegen vármegyéből való ember meg hadd búsuljon rajta, mint jöjjön ide, ha nem lehet.

(Mikszáth Kálmán – Nibelungok harca)

Valamennyi fent idézett író 1820-ban, vagy azután született, tehát leírásaik már
a reformkor után keletkeztek, amikor a város, fejlődése szempontjából egyik legjelentősebb korszakaszát élte. A nagy jelentőségű évszám, 1790 – a nógrádi megyeszékhely idetelepítése után – hosszú időre állandósult a város megyeközponti funkciója.

A megyei székhellyé válás kétségtelenül beindított egy folyamatot, mely a törvényhatósági hivatalok, illetve az abban tisztséget viselők megszaporodásával járt.  Balassagyarmat hivatalnokvárossá vált, s a város a politizáló nemesség második otthona lett. Merthogy
az urak leginkább vidéki birtokaikról, kastélyaikból kocsiztak be tisztségeik gyakorlására, noha többnyire tartottak ezért lakást a városban is. Ahogy azonban látjuk, ez nem jelentette az infrastruktúra javulását is, mert bizony a sár és por csaknem állandóan felbukkanó jellemző a korabeli írásokban.

Hogy Mikszáth előbbi novellájánál maradjunk:
Legalább nem akad ránk ebben az átkozott sárban a német. … akadt más, ami még nagyobb hatalom a németnél: a civilizáció.
Az is úgy jött ide csak, hogy előbb megtanult röpülni… “

Mert kétségtelen, a város –fejlődik. Ekkor épül a szép megyeháza, s az akkori Európa egyik legmodernebb börtöne. Ezekben az években születik meg a Nógrádi Kaszinó, kisdedóvó, két leánynevelde, s már 14 darab emeletes házat tartanak nyilván a városban.

A város központi terének kialakulása is ezen időkre vezethető vissza.

A légi felvétel közepét betöltő hatalmas tömb a vármegye háza, udvarán a kör alakú, hatemeletes börtönnel – balra tőle a törvényszék, jobbra a városháza.
A törvényszék – mai bírósági épület, és vármegye háza közti kis parkban Madách szobra, vele szemben a zöld lombok között az egykori kaszinó, ma képtár épülete.

Itt, a kaszinó mellett lefutó keresztutca a Bajcsy Zsilinszkyről elnevezett út, amelyen hamarosan a Palóc ligetbe érnénk. A kaszinó mögötti – most éppen frissen felújítva, eladásra kínált épület az egykori Vörös Rák fogadó falait rejti magába, vele szemben
a Wälder Gyula tervei alapján 1912-ben épült szecessziós épület a volt Magyar Királyi Pénzügyi palota, ma rendőrség.

A reformkorban hozza létre a megye liberális nemessége a magyar nyelv ápolását célzó Nemzeti Intézetet. Balassagyarmat országos súlyú megyeszékhelyként szól bele
a reformkori politikába. A reformkori nagy nógrádi generáció – a Sréter testvérek, Szontágh Pál, Pulszky Ferenc, a Madách testvérek reprezentálják ezt a nagy nemzedéket.  A Vármegyeházán aljegyzőként dolgozott 1842 és 1848 között Madách Imre, aki majd
a forradalom alatt a nemzetőrséget szervezi.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején, a forradalmi vívmányok megvalósításában egy ideig kéz a kézben haladt megye és város. Aztán a város szakít földesuraival: a Balassa- és Zichy családdal.

A reformkor gazdaságilag is tovább erősíti a várost, s annak második jellegzetességét: kereskedővárosi mivoltát.
( Harmadik jellegzetessége: tőke hiányában a nagyipar nem tudott megtelepedni, így a városfejlesztő erők közül kiesett az ipari kapitalizmus, a városi fejlődés hajtóereje. Balassagyarmat gyártalan maradt a magyar városok között. )

A reformkori kereskedelmi élet legfontosabb színterei ekkor is a vásárok voltak, évente nyolc alkalommal tartottak országos vásárt, a heti vásárokat pedig hétfőn és pénteken bonyolították le. A balassagyarmati “sokadalmak” a reformkorban nagy tömegeket vonzottak.
A környék lakóin túl az ország távolabbi vidékeinek kereskedői és iparosai is felkeresték Balassagyarmat híres gabona- és iparcikkvásárait.

A kereskedők három etnikai csoportból verbuválódtak: a “görögök”, a németek és túlnyomó többségben a zsidók.
A “görögök” és a németek honosították meg Balassagyarmaton az első szakosodott üzleteket. A német kereskedők a vasáruk forgalmazására specializálódtak.

Az izraelita népesség főként nyerstermékkel (bőr, gyapjú), illetve gabonával kereskedett, vagy a haszonvételi jogokat vették kézbe a földesúrtól: kocsmát, mészárszéket, pálinkafőzést. Ők alkották a zsidóság jobb módú rétegét. Népességük közel felét azonban a jóval szegényebb házalók, felvásárlók rétege tette ki. Balassagyarmat 1825-ben lélekszámát tekintve az ország 13. legnépesebb zsidó közösségének adott otthont: 870-en éltek a városban, 1848 táján létszámuk már elérhette a kétezret.
Balassagyarmat ekkortájt 7529 fős összlakosságával messze kiemelkedett a megyei mezővárosok között.

Aztán a dicsőséges évek s a szabadságharc bukása utáni megtorlás nem kerüli el a nagy nógrádi nemzedéket sem. Madách Imre a rothadás tizenkét esztendejének nevezte
az önkényuralmat.
A dualizmus korában, Balassagyarmat egyre inkább dzsentrifészekké válik. Budapest lassan világvárossá nő, s emellett minden város menthetetlenül vidék lesz.
Madách kora óta ez a szent hevület erősen alábbhagyott Nógrádban és a kaszinóban sokkal fontosabb bútordarab a kártyaasztal, mint a könyvszekrény.” (Szabó Zoltán)

A vármegyeház hivatal is, de amellett társaság, zárt kör. A városházáról a vármegyeházba, a hivatalnokok közül az urak közé, a maga stílustalan házából az úri stílusú kaszinóba jutni ez a gyarmati középréteg vágya, törekvése.

Könyv, tudomány nem háborgatta álmainkat. Tudtunk mi mindent. .. . Ami pedig
a tudományos embert illeti, ott van Széchenyi Pista. Gondolkodik az mindnyájunk helyett, azzal tessék diskurálni
. “(Mikszáth Kálmán)

A hetvenes évek elején itt hivatalnokoskodó Mikszáth írásaiban már ez a megyeszékhely jelenik meg.
A megye tekintélye látszólag csorbítatlan. A fényes megyebálok, a város délceg, daliás nagyurai és kedélyes figurái még a régi dicsőséget idézik. De a hatalom már nem az ellenzéki politika országos képviseletét jelenti, hanem a haladó gondolat elfojtását.

Mikszáth Kálmán Balassagyarmaton – miközben húzta-halasztotta jogi tanulmányainak elkezdését?  folytatását? – megtalálta irodalmi munkásságának alaptémáját, a vármegyei életet. Különös figurák és különös események sokasága fogadta őt a szolgabírói hivatalban, majd ügyvédi irodában. Látta a mindig nagy háborúkat hozó megyei tisztújításokat és parlamenti választásokat.

Magyarország kezdett vedleni régi bőréből.
A megyeháza most is ott állott, ahol előbb, a zsinóros hajdú most is olyan begyesen lépkedett, mint előbb, a szolgabíró dohányzacskójának sallangja most is olyan gavallérosan verdeste combjait, mint előbb, a régi feneketlen sár is ott volt
az utakon, a deres is ott állott a vármegyház udvarán s a főjegyzői kalamárisban is ott álmodott a tintába kiszáradt toll azokról a gyűlésekről, amelyekben azt határozták, hogy majd határozni fognak
…”

Mintha csak folytatná később, a „Tisztelt Ház”-ból írt tudósításaiban a közélet és politika  jellegzetes figuráinak mikszáth-i bájjal, humorral és éleslátással ejtett karcolatait az
itt először felcsillanó stílusban.
S miközben a Nógrádi Lapok társszerkesztőjeként remek kis szellemi csatákat vív
az ellenlábas politikai hetilap szerzőivel, ugyanezekkel esténként együtt mulatozik a balassagyarmati vendéglőkben, kávéházakban. (Balassa fogadó, Deutsch kávéház).

Hát ennyi bevezető után, ideje személyesen is megismerkedni e történelmi épülettel,
a  híres vármegyeházzal!

A kapubejárat, és az udvar közötti széles, boltíves „folyosó” még az egykor lovaskocsin behajtó nemeseknek tette lehetővé a bejárást. Amikor mi érkezünk a földszinti helyiségekben érettségi zajlik, rémlik, hogy az épületben ma egy (szak?)középiskola is található, bár az internetes források csak Művelődési Házról szólnak.

Az emeletre az udvar előtt nyíló lépcsőházból jutunk, s ez már kellő aláfestést nyújt a volt megyeházi miliőhöz.

A falakon végig Balassagyarmat nevezetes szülöttjei, és  a szolgálatában kiemelkedő szerephez jutó hírességek.
Ez pedig már a díszterem előtti tér, díszkövében az ajtó előtt stilizált sárkány/hattyú/ tűzmadár? figurával.

A díszterem fényei mára már megkoptak, csak a képzelőerő segít az egykori megyebálok felidézéséhez, amelyek egyikén ismerte meg Madách Fráter Erzsikét, leendő feleségét.

Visszafelé az udvaron rápillantunk a 1845-ben épült, s  ma is funkcionáló börtönre, mely a legrégibb működő börtön Magyarországon.

Különleges alaprajzánál szokás amerikai példákat idézni, de ebbe itt most nem mennék bele.

S nagy örömünkre, az érettségi ellenére, lábujjhegyen bemehetünk az azonos folyosón található Mikszáth emlékszobába. A helyi kiállítás nagyon tetszett, mivel kis helyen, csekély eszközökkel, de korhű ábrázolásra törekedve, berendeztek egy egykori szolgabírói irodát,

Mikor az iskoláimat elvégeztem, apám hazavitt szolgabírónak… Az apám annak vitt haza, hanem a főispán nem tett meg, csak tiszteletbeli esküdtnek: aminek az igazi neve »szalma esküdt«.

De hát jó volt nekem ez a szalma titulus is – abban a korban, amikor minden széna, még a szalma is.

Nagy tisztelettel viseltetem a megye iránt, s ez mai napig sem halt ki belőlem. Ma is nagyobb úrnak tartom még a vicispányt, mint a minisztert, s ma is elszorul még
a lélegzetem s szinte hallani vélem a föld dübörgését, ha egy alispán lépked el mellettem, már ti. egy igazi alispán, a régiekből való.

No, de nekem semmi közöm se volt az alispánhoz. Engem csak a szolgabíró mellé tettek. Nagy ember volt nekem az is.

A szolgabírói irodában mintegy három-négy tiszteletbeli esküdt volt még s néhány írnok meg a hajdú, aki nemcsak a pálcát kezelte odakünn a deres mellett, hanem
a tollat is megbírta: vétjegyeket állítván ki vele. Mert kezdett már átöltözködni egy kicsit a bíráskodás mostani modern formájába. Legelőször is a nyakkendőt vette fel.

Az esküdt kollegák mind gyakorolt emberek voltak már, akik szuverén gőggel, lenézőleg bántak velem, semmiben sem segítettek, s én ott botlottam, csütlöttem köztük gyámoltalanul, árván, összeszorult szívvel, elkeseredve a világ ellen.

                                                                                                     (Az én első principálisom)

s  Mikszáth előtt tisztelegve, néhány szellemesen és jól áttekinthető tablóval életéről adnak összefoglalót.

A vármegyeháza külső falán Madách és Mikszáth emléktáblája mellett a harmadik tábla arról tanúskodik, hogy hivatalnokoskodott itt Janko Král, a „szlovákok Petőfije „ is.
(Nevével Pozsonyban, a Janko Král park kapcsán találkozhattunk.)

A Főutcán (Rákóczi fejedelem út) tovább haladva, sok szép, gondosan tatarozott épületet láthatunk, mely középületek révén Balassagyarmat egyre urbanizáltabb külsőt öltött. Balassagyarmat század eleji eklektikus építészeti újjászületésében, a kisváros arculatának kialakításában nagy szerepet játszott Wälder Gyula építész, a későbbi műegyetemi tanár. (Budapesten a Madách tér is az ő nevéhez fűződik) 1915-ben az új városháza, valamint a Nógrád megyei Múzeum új épülete készült el az ő tervei alapján. A XX. század első évtizedében adták át a volt városházából átalakított postapalotát. Homlokzatát díszítő sgrafittót többször megcsodáltuk, de a fényviszonyok ottjártunkkor nem tették lehetővé
a megörökítését. Szerencsére a Szoborlap egyre bővülő állományában mind több kép fellelhető a helyszínen esetleg kihagyott lehetőségek pótlására, most is ezzel tudom a vizualizálást elősegíteni:


elismondom névjegye

nő/female
Kategória: Irodalom, Magyarország, Utazás
Címke: , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

5 hozzászólás a(z) Utazás az Északi Középhegységben 23. – Balassagyarmat és a vármegye bejegyzéshez

  1. Nagy Izabella szerint:

    Nagyon jó érzés volt szülővárosom történelmi múltját olvasni és felidézni az ismereteket.
    Örömömre szolgált látni,hogy egyre több szép régi épületet felújítottak.
    Tisztelettel:Nagy Izabella

    • elismondom szerint:

      Számomra nagyszerű érzés, hogy még egy “bennszülött balassagyarmatinak” is tudtam bejegyzésemmel kellemes perceket szerezni 🙂

  2. Czakóné Fazekas Mária szerint:

    Örömmel olvastam Balassagyarmatról és nézegettem a régi és új fényképeket. Életem javát nem Nógrád megyében éltem, de minden évben visszalátogatok. Balassagyarmat a szülővárosom!
    Tisztelettel: Czakóné Fazekas Mária

    • elismondom szerint:

      Önnel szemben én ekkor láttam először Balassagyarmatot és egy nyilvánvalóan hamis előkép kapcsán olyan pozitív módon lepett meg, hogy ez indított arra, hogy kicsit jobban elmélyedjek a város történetében, ami rengeteg újabb élménnyel ajándékozott meg és szerettette meg velem a várost- és egész környező vidékét!

  3. Visszajelzés: Mikszáth útjain | Fölöttem a felhő

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s