Utazás az Északi Középhegységben 24. – Balassagyarmat és a közelmúlt

A vármegyeházával szemben látható Civitas Fortissima szobor – Párkányi Raab Péter alkotása – a város történelmének egy büszke pillanatát, az ún. csehkiverés eseményét idézi. Az I. világháború végén, amikor cseh csapatok átlépték az antant által 1918-ban kijelölt Ipoly-menti demarkációs vonalat, több magyar helység megszállása után Balassagyarmatra is bevonultak. A város lakói (először a vasutasok, majd sorban a diákság, börtönőrök, munkások és végül fegyveres katonák) azonban megelégelték az idegen uralmat és fegyveres harcba kezdtek 1919 január 29.-én és másnap estig visszaszerezték városukat.
Az igazán felemelő történetet részleteiben elolvashatjátok a http://www.balassagyarmat.hu/hun/pdf/civitas.pdf  Civitas Fortissima honlapon.
Ezen hősiesség elismeréseképpen az Országgyűlés 2005. évi XXXIX. törvénye alapján kiérdemelték a legbátrabb város, azaz a „Civitas Fortissima” címet.

Erre a témára egy klippet is találtam:

http://www.youtube.com/watch?v=t0B9C_mP93E&feature=related

A „Civitas Fortissima” cím megjelenik a Városháza homlokzatán is, s erre az időszakra emlékezve találkozhatunk Balassagyarmaton többek között Mollináry Gizella, vagy Vizy Zsigmond nevével.

A főutcán a vármegyeházát, majd a városházát követően a messziről látható torony
a katolikus Szentháromság templomot jelzi. Oldalában Párkányi Raab Péter, az 1967-ben született fiatal szobrászművész domborműve Mindszenty bíboros büsztjével, áldásra emelt kézzel. A 2006-ban felavatott dombormű a bíboros 1947. évi itteni látogatásának állít emléket, amikor Mindszenty József a városba látogatott és többszáz gyermeket bérmált meg.

Nagyon szép belülről az egyhajós barokk templom, azonban én most a mögötte levő kis utca, a Templom utca 10. sz. nevezetes épületéhez viszlek el benneteket.
Itt lakott ugyanis gyermekként 3 évig ( édesapja mozdonyvezető volt, s ide helyezték) Szabó Lőrinc, kinek emlékeiben mindig egy mesebeli álomképként jelenik meg a város.

Budapesten lettem ember, Debrecenben voltam diák, Balassagyarmaton kezdtem
az elemit. Mindhárom városnak nagyon fontos a szerepe az életemben.
A három város közül nekem Balassagyarmat a legköltőibb és legkedvesebb. .. Balassagyarmat számomra tündérváros
.”

Egy eltűnt városban
– Emlékezés Balassagyarmatra –

I.

Azt hittem, liliputi város
az óriások földjén, mesebeli:
csigahéjházak és pici torony,
de tengerekkel küzd majd ladikom,
ha az Ipolyt újra átszeli.

A nagy Ipoly milyen kicsiny ma
s a gyerek-város mily nagyra nőtt!
Minden új! Csak az a száz folt liba
pettyezi éppúgy, mint valaha,
a hídon túl a virágos mezőt.

Csak a virágos rét a hegyekig,
az a régi (bár közben új ura lett);
víg fiúk bigéznek a porban,
de sehol se látom, aki voltam,
azt a hétéves gyereket.

Sehol semmi a sok csodából?
Ez már fáj, ez már árulás!
Hová tettétek őserdőmet?
Ez a pár fűzfa volt? És hová lett
a tutajos tavasz, a korcsolyás

tél sok kalandja? a Templom utca?
a felgyújtott macska, s az első dolgozat?
Valamit újra akartam kezdeni,
s most csüggedek: ennyit el lehet veszteni
tizenhét esztendő alatt?

Igen, itt van; ez a rózsaszín ház a kanyarodó utcában.

Az utca végén az Ipoly. Az innenső part meredek és veszélyes volt, fűzfák és bokrok közt leereszkedni; a túlsó part viszont nagy, lapos rét, a láthatáron hirtelen emelkedő, széles hegyvonulattal, a Felvidék előhírnökeivel. Ez az Ipoly volt a világ legnagyobb csodája. A jegén tanultam meg korcsolyázni: a már lebontott régi fahíd mellől indultunk falkában a félelmes hírű Katlan-gödör és a Kürtös-patak felé.”

S a Szabó Lőrinc házzal szemben lévő ház, lehetne akár illusztráció is a költő verséhez.

Templom utca 10? Csak rágondolok.
Zár, kapu enged, árnyként suhogok,
s ugyanakkor döngő falak között
s kapualjat megrázva döcög
egy régi szekér. Nefelejcs, dáliák.
Saját magamban haladok tovább,
tornác épül, derékszögben törik,
vadszőlő rakja föl hullt díszeit,
hátul, a kertben, ébred a liliom,
s negyvenéves nyár gyúl egy ablakon.

S további Szabó Lőrinc-i kép a gyermekkorból:

Sokféle nép

Sokféle népet láttam. Dáridó
a magyarnak! A vásáros zsidó
titokzatos volt, göndör pájeszét
csúfolták, és nevették eszét.
A város végén sátoros cigány –
“Vigyázz, még ellop!” mondta az anyám,
“kivágja nyelved és úgy kényszerít,
hogy koldulj neki!” Nagy nyurga, szelíd
drótostót lépegetett halina-
nadrágjában, tündöklő bádogok
zörögtek a hátán, üveglapok,
csirizes doboz – messzi föld fia,

Míg a részben dzsentrihez tartozó, részben annak közelébe feljutott tisztviselőréteg
a Kaszinó mögötti negyedben él, a középosztály szegényebb része, afféle a budapesti tisztviselőtelepnek megfelelő, de sokkal egyszerűbb villaszerű házakban húzódik meg
a város szegélyén. A sorvadó kisiparosság a város különböző külsőbb részein, szétszórva.
A zsidóság, e húsz százalékot kitevő külön sziget, zsinagógája mögött él egy hosszú utcasoron és a város főutcáján, ahol a boltok vannak.
Ezt a zsinagógát aztán  a háború végén a visszavonuló németek felrobbantják.

Ma helyén piactér van.
S a balassagyarmati Ipoly-menti Zsidó Gyűjtemény és Kiállítóterem utcájának végén zsidó temető. Ez a kegyeleti hely Magyarország első műemlék zsidó temetője.

A temető falán a holocaust áldozatainak emlékműve, s nevei sorakoznak.

Kérésére ebbe a temetőbe – édesapja mellé – helyezték örök nyugalomra az 1996-ban Párizsban elhunyt Michel Gyarmathy-t ( szül: Ehrenfeld Miklós, 1908 Balassagyarmaton), aki 1933-ban Párizsban telepedett le, s a Folies Bergère revűszínház művészeti igazgatójaként szerzett hírnevet. Rendezői, díszlet- és jelmeztervezői pályáját
a Király Színházban kezdte, ahol Honthy Hanna adta neki a Gyarmathy Michel nevet.

Párizsban kiadott verseskötetében a gyermekkor emlékei jelennek meg, melyben eleven képeket villant fel  Balassagyarmat zsidóságának az életéből.

Családi összejövetel

Rokon nap van ma Gyarmaton
Kocsin jönnek nem vonaton.
Kesziről meg Leszenyéről
Bodonyból meg Terenyéről.
Csurgóról meg Ipolynyékről
Túrósderklik Nagynénémtől.
A sok rokon sajtgyárba jön
Náci bácsi és Brack Ödön.
Pénzt ad Alka Brack Dezsőnek
Eladónak tejvevőnek.
Iszik Mamikám egy kávét?
Te is Gizka ihatnál még.
Lotka Lipót hol van máma?
Miért nem jött uzsonnára?
Erna itt van és szépsége
Lotti néni büszkesége.
Hédi, Klári új ruhába
Ernusom a kék vászánába.
Lepedőből mint a három
Lenke varrta még a nyáron.

….és így hömpölyög tovább a rímekbe szedett igen hosszú, de annál élőbb leírás, melynek olvasása különleges élmény, megtalálható az első Balassagyarmati bejegyzésben megadott link alatt.

A balassagyarmati zsidó közösség adta az országnak a már említettek mellett pl.
Kondor Ernőt, és Markó Ivánt is.

Balassagyarmat Trianon óta határváros. Szinte a centrumra épült rá a kis határátkelő, melynél a körforgalmat megkerülve, máris szlovák területen vagyunk.

 

Innen indulunk tovább először Ipolybalogra, majd a Mikszáth illetve Madách születési helyeinek meglátogatására, amelyre aztán felfűzhetőek a magyar irodalom két nagy alakja életének további eseményei, helyszínei.

Advertisements

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: Irodalom, Magyarország, Utazás
Címke: , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

2 hozzászólás a(z) Utazás az Északi Középhegységben 24. – Balassagyarmat és a közelmúlt bejegyzéshez

  1. Niki szerint:

    Üdv! Csak egy kérdés: Balassagyarmaton hol találkozott Mollináry Gizella nevével? Kíváncsivá tett. 🙂

    • elismondom szerint:

      Kedves Niki! Sajnos már elég messze esik időben amikor ezt a bejegyzést készítettem, amely folyamat nálam arról szól, hogy minden témának utánamegyek, többnyire az interneten, amibe valamilyen módon belebotlottam. De a Balassagyarmattal foglalkozó bejegyzéseimben több linkre is utaltam, s azok egyikén belül például ez található Mollináry Gizelláról:
      http://www.nograd.net/irodalom/bgyarmat/mollinar.html

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s