Hundertwasser épületek Bécsben

Hundertwasserről el szokták mondani neve jelentését, eredetét. Aki még nem találkozott volna vele, most én is leírom, mert kicsit képet ad őróla magáról, kissé excentrikus személyiségéről.

Eredetileg Friedrich Stowassernek született, de maga többször megváltoztatta nevét. Először a cseh száz jelentésű sto szót változtatta német formájúvá, s lett jelentése így Százvíz. A Friedrichet Friedensreich-é alakította, azaz Frigyesből Béketeli lett, ehhez csatolta később még a Regentag és Dunkelbunt jelzőket, Esősnap és Sötéttarka jelentésben. A Regentag számára nagyon kellemes jelentést hordozott – maga készítette hajójának is ezt a nevet adta – s szerette az esős napokat, mert akkor tudott dolgozni,
s ezeken a napokon vagyok a legboldogabb” írta vallomásaiban. A kiállításon látott képein is sokszor átvonul ez a téma, kövér, sok színű esőcseppekkel vonva be szivárvány színeknél is sokrétűbb színeit. A dunkelbunt is az ő értelmezésében inkább telítettet jelent, azaz minden egyes színnek azt a legtelítettebb árnyalatát, amely legmesszebb van a fehértől.

Művészete valahol a századelő szecessziójában gyökerezik, egyedivé téve saját

Fotó: Gregor Semrad

motívumaival – spiráljaival, és az elmaradhatatlan hagymakupolákkal -,
s a tiszta színeinek különlegesen gazdag együttesével. Lényegében az organikus építészethez tartozott, művei
a természet elemeit tükrözik, s építészeti környezetével ökológiai egységet képeznek.

Ezen az úton, ahogy jeleztem 1979-ben indult el, amikor Bécs városától megbízást kapott, hogy a tapasztalt építésszel Krawinával együttműködve, bontakoztassa ki fantáziáját egy új lakóközösségi élettér kialakításánál.
Az épület átadására végül 1986-ban került sor, s 52 különböző méretű  (30 – 150 m2 ) lakást, 4 üzlethelyiséget, 2 gyermekjátszó helyet, 1 télikertet és 16 privát – illetve
3 közösségi tetőteraszt tartalmazva. Az építési költség cca. 6 millió Euróra rúgott.

A beépített alapterület 1092 m2 , cca. 200 fő lakó számára 3784 m2   nettó lakóterülettel.
A mintegy ezer négyzetmétert kitevő teraszokon kb. 900 tonna földet terítettek el, s rá
250 db fát és bokrot ültettek. Ezzel megvalósult Hundertwassernak az a teóriája, hogy egy épület nem vehet el a természettől helyet, csak úgy, ha azt a beépített területen azonnal vissza is adja neki. Így élhet csak az ember és természet harmóniában.

Az épület már tervezésekor heves vitákat váltott ki, s a legkülönfélébb szélsőséges jelzőket ragasztották rá. A németül tudóknak adok itt egy kiragadott válogatást ezekből az emócionális kifejezésekből:

Fotó: Gregor Semrad

Akárhogy is, a turisták hada indult meg az egész éven át nyitott ház látására, s ez a ház lett Ausztria egyik leglátogatottabb épülete, s ma része Ausztria kultúrális örökségének.
A bécsi városházán hosszú listája van azoknak, akik itt szeretnének lakni, de senki nem költözik el, csak kihalásos alapon lehet itt lakáshoz jutni.

Mint a képekből is látható, erős hangsúlyt kap nála az egyedi sokféleségre való törekvés,
az ipari tömegtermékeket kerüli. A felszerelt kilincsek és armatúrák lakásról lakásra különböznek, s a folyósókon sem látni egy pillantással két egyforma lámpát.
A homlokzaton nyolcféle ablaktipus számlálható össze, amelyek formában és színben is variálódnak. Hundertwassertől származik az a mondás is, hogy
                        “Néhányan azt állítják, a házak falakból állnak. Szerintem ablakokból.”
De még ezek a játékos falak is úgy váltogatják színeiket, ahogy az 52 lakás határolja egymást. S maga a vakolat lett ezekben a színekben előállítva, nem csak felületileg festették ki így.

A természetet védő, ökológiai gondolkodásnak kifejezője, hogy a díszítő mozaikok
és tükörcsempék döntő többsége építési hulladékból került fel a homlokzatra, sőt,
a Terassencafé talajában sírkődarabok is találhatóak.

Fotó: Gregor Semrad

A turisták áradata olyan mértékben megváltoztatta a környék életét, – közlekedését -lehetetlenné téve még a parkolást is, hogy egyszercsak a házzal szemben működő autógumis műhely nem tudott tovább eredeti funkciójában fennmaradni. Ezt felismerve
a tulajdonos gondolt egyet, s elhatározta, hogy az új helyzetnek megfelelően átfunkcionálja az épületet, s az ide látogatók tömegére építve üzleteket, kávézót, éttermet alakít ki
a szerelőcsarnok helyén. Fel is kereste az akkor már Új Zélandon élő Hundertwassert, hogy tervezzen egy ide illő kiszolgáló épületet. Lelkes előmunkálatok nyomán, két év múlva – 1991-ben megnyílt a Village, mint afféle bevásárló falu, ahol a műhelybelsőt mint egy falusi teret alakították ki, közepén a kúttal, illetve az ahhoz integrált bárral. A “falu terét”
a kétemeletes üzletek és étterem fogja körül.

Fotó: Gregor Semrad

Hát ezt hagytuk ki balgán, akkor, szombaton.

Fotó: Gregor Semrad

Bécsnek még egy Hundertwasserhez köthető épülete van, s ez merőben eltér az eddigiektől, –  ugyanis ez egy gyárépület. De abból sem akármi ám, hanem a szemétégető – és távhő szolgáltató épülete. Hát nem ezek azok
a fogalmak, amiből elsőre
a művészetekre tudnánk gondolni!

Bécs akkori polgármestere kéri fel Hundertwassert 1988-ban, hogy
a Spittelau-ban lévő távhő – erőművet formálja át, mely ahogy annak lennie kell, ekkor még nem más, mint egy unalmas szürke (beton) téglalap formájú épület.

Hundertwasser eleinte vonakodik, hogy ő mint természetvédő egy szemétégetőhöz adja munkáját, azonban sikerül őt mégis rábeszélni a feladatra.
A meggyőzést a következő adatok segítették: a feldolgozó üzemet a legmodernebb berendezéssel szerelik fel, melynek károsanyag kibocsátása minimális, messze
a törvényben megengedett érték alatt van, s amellyel Bécs szemetének 40%-át tudják feldolgozni és átalakítani hőenergiává. Ebből aztán 40.000 bécsi háztartás teljes energia szükségletét fedezik a legkörnyezetbarátabb módon. Az érvek hatnak, s bár egy éves gondolkodás után, de a mester végül elvállalja a feladatot.  Sőt: munkadíjat sem kér érte.

1996-97-ben azután még a Hőszolgáltató irodaházát is hasonló stílusban hozzá alakítják
a komplexumhoz.

Fotó: Gregor Semrad

Bécsben autózva sok helyütt kibukkan a házak fölött a mesés gyárkémény, mit első látásra előbb hinnél egy TV-toronynak, s még azok nemzetközi versenyében is nyerő lehetne.
A Hundertwasser sapkáját formázó díszítést azonban valószínűleg csak azok láthatják, akik részt vesznek azon vezetések egyikén, amely a helyszínen betekintést nyújt Bécs szemétkezelésének recyklációs folyamatába, távhővé és melegvízzé alakításába.

Fotó: Gregor Semrad

Advertisements

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: Ausztria, építészet
Címke: , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s