Budapesti mozaik – Belvárosi kovácsoltvas műremekek 4.

Budapest,
 
mindig rohanó életünk terepe, s közben alig látjuk. Ha mégis, az a kosz, a kutyaszar, az elcsúfító graffitik, a Rákóczi út évtizedek óta pusztuló kirakatai. Feketedő, sok helyütt még belövésekkel tarkított házfalak, vagy a málló vakolat. Na és a botrányosan rossz úttesteink. Szégyen, mondjuk sóhajtva…
De tudjuk-e látni a Deák teret, ahol  egykor nyüzsgő piac volt, s a sarkon Jókai fordult be az istentiszteletre az evangélikus templomba?
A határokon túli zarándoklataink során könnyen transzba esünk egy –egy város kiemelkedő épülete, vagy látványossága előtt – s itthon, csodák mellett meg sem torpanunk. Gondoltam hát, időnként felelevenítek egyet-egyet belőlük… Mozaik lesz, de hátha kialakul lassan ebből is egy nem hétköznapi város…
 

Befordultunk tehát az éppen megtekintett saroképület Honvéd utcai oldalán, amely épülethez még annyi megjegyzés kívánkozik, hogy ennek Honvéd utcára néző második emeletén helyezkedett el Hajós Alfrédnak, első olimpiai bajnokunknak és egyben építész mérnöknek a lakása és irodája.

Innen kitekintve tört ki indulatosan a szemben álló épület rútsága miatt, a ránkmaradt anekdota szerint. S ez a ház nem más, mint a 2007 óta Magyar Szecesszió Házaként funkcionáló épület, vagy másként, a Bedő ház.

Az építési telket ugyanis 1905-ben Bedő Béla nagybányai gazdag rézbánya tulajdonos vette meg, s a ház tervezésével Vidor Emilt bízta meg.

A tervező korábban együtt dolgozott Ybl Miklóssal pl. a Bazilika építkezésén, s
a Milleneumi ünnepségekre a Városligetben felépített Ősbudavár tervezőirodáját ő vezette. Számos villa és bérház fűződik nevéhez, többek között a Pozsonyi út elején levő ún. Palatinus házak együttese is.

Az 1907-re elkészült házat Vidor szecessziós stílusban építette meg, amelynél az összművészet jegyében, feltehetőleg az irányzatot megteremtő belga Victor Horta hatása alatt is, nem csak az épület külső jegyeit, hanem belső tereit, berendezési tárgyait, bútorait is maga tervezi. Cél, hogy a mű külső megjelenése és belső szerkezete között harmóniát teremtsen, s a díszítőelemek már nem különálló részei az épületnek, hanem annak szerves részévé válnak. A kovácsoltvas munkákhoz ismét Hochmann Józsefet veszi igénybe, míg
az ablakok Róth Miksa, a majolika díszek Zsolnay Vilmos műhelyéből kerülnek ki.

A szecesszió az előző századforduló terméke, amely korszak egybeesik Budapest robbanásszerű fejlődésével, s igen sok helyen tetten érhető a városban, ha nem csak
a földre nézve közlekedünk.

De mi is a szecesszió? A szó jelentése: kivonulás, elszakadás. Vagyis az eddigi stílusoktól
(historizmus) a történeti múlttól, stílusokból (eklektikus; neobarokk, neogót, stb.) elszakadva az új, a modern élet lendületét híven kifejező formákat kíván teremteni, s szabadon áramló vonalaihoz a növényvilág stilizált motivumait veszi alapul. Mi az osztrák szóhasználatot vettük át, ugyanakkor ennek a stílusnak országonként más-más megnevezése használatos: németül Jugendstil (ifjusági stílus), franciáknak-belgáknak, angoloknak ez az art nouveau (új stílus), s az olaszoknál liberty stileként (ez az angol szecessziós bútorbeszállító nevéből eredeztetve) ismerik.

A szecesszió szakít a korábbi szigorú (geometriai) építészeti előírásokkal, s a formai szépség és összhang jegyében a korszak valamennyi alkotó művészét/építészét megmozgatta, hallatlanul sokrétű, friss ötletekkel, az anyagot játékosan felhasználva, dinamikusan kanyargó vonalakkal csatlakozva az új stílushoz. A dekoráció előtérbe kerül, s a színek és textúrák változatosságával vonja magára a figyelmet.

A stílus jellemző díszítő elemei a virágok – a spanyolok így is hívják: virágstílus -, stilizált indák, arabeszk jellegű hullámvonalak (az ún. art-nouveau ostorcsapás), eredeti, nem kevert homogén  színfelületek. A szabályos mértani formák helyett a természetes növekedés érzetét keltő szabadon áramló formákat kedvelte, a dekoratív, körvonalazott, légiesített alakok (= nők) ábrázolása, az életöröm, az erős allegórizálás jellemezte.

Ötvöznek mindent, mindennel, de: a végeredmény mégis bele kell simuljon a teljes egészbe. Felhasználja az ipari fejlődés új anyagait – acél – vasbeton – üveg -, s ugyanakkor hitet tesz a kézművesség, a gyáripari-, tömegtermelés személytelenségével szembeni – alkotói szabadság mellett. Itt a sorozat- vagy tömeggyártásnak, még véletlenül sincs nyoma, de esélye sem.
A Bedő ház homlokzata a szecesszió jellegzetes példája más és más formájú ablakaival, nyitott és zárt erkélyekkel, oromzatos falkiképzéssel és különféle tetőkiépítésekkel.
A tervező élénk fantáziájának terméke a változatos kerámia faldíszítés is.

A szecesszió csúcspontja a híres párizsi világkiállítás, s innen árad szét, elborítva egész Európát. Újraformálja a tárgyi világot, a lakberendezési és használati tárgyakat; a plakátot, reklámgrafikát, a nyomtatott betűt, a divatcikkeket, épületbelsőket.

Festészetben ismert művelői: James Abbott McNeill Whistler, Gustav Klimt, Egon Schiele, Alfons Mucha, Henri de Toulouse-Lautrec,
Rippl-Rónai József.
A stílus további kiemelkedő magyarországi képviselői még: Kőrösfői Kriesch Aladár,
Wigand Ede, Lesznai Anna, Lechner Ödön,
Róth Miksa, Zsolnay Vilmos.

Nem találunk olyan szecessziós házat, ahol ne kéne ezeket a neveket emlegetnünk. A szecesszió terméke pl. az imádott Tiffany lámpa, s
az építészetben egyik legismertebb név:
Anton Gaudié.

Nem is minden alkotója a stílusnak nevezhető művésznek, iparművésznek, de
a kiemelkedő alkotások mindenképpen a szakma mestereitől, gondos megmunkálással kerültek ki. A stílusból nálam eddig elég mostohán kimaradt a kovácsolt és öntöttvas díszítések figyelembe vétele, s ehhez mintegy hiánypótló volt ez a séta, amit nagyon élveztem. Az általunk megtekintett kapuk is mind egytől egyig egyedi termékek, oda és csakis oda készültek. A kivitelezéshez elengedhetetlen műhelyrajzok készítése – néhány elszigetelt eset kivételével – mindig a lakatosmesterek feladata volt.  A köznyelvben mindinkább elterjedt a „műkovács”, „díszműkovács”, „kovácsművész” elnevezés, pedig képzettségük szerint lakatosok voltak A szakma leginkább a lakatos vagy műlakatos megnevezést használja, mert tevékenységüket és az iparban elfoglalt helyüket ez fejezi ki hűen.

Hát sajnos itt is elmondható, amiről már volt szó: a vízszintes összekötő elemek a kilincs magasságában a két ajtószárnyon nem odavalók, de még ennél is kevésbé a fölső  virágszárakba befutó 2 db ferde függőlegeshez közeli elem, amely meg valószínűleg a betörés elleni védelmet szolgálja új szép világunkban, korunkban. Ha ezeket tudjuk, és így nézzük a kaput, tényleg erőszakosan bántó, eredeti mintát és harmóniát tönkretevő a
„kis” beavatkozás.

Tessék csak egy pillantást vetni az alsó kis „cipókra” ↑. Itt sincs két egyforma.

A vezetőnk elmondta, hogy ez a kapu teljesen „gaudis” (talán a virág elemeket leszámítva). Bárkinek (idegennek) megmutatnánk a képet, biztos Barcelonába tenné a fellelhetőségét.

Csak a teljesség kedvéért egy kölcsönzött képen
( http://csakaszepre.blog.hu/2011/02/03/magyar_szecesszio_haza_i)  ugyanez belülről, ahol látszik az összhangra törekvés az egyéb, belső díszítő elemekkel:

Én sajnos a lépcsőházban nem jártam, fenti linken bepillantást nyerhetünk annak fantasztikus szépségeibe is!

S a ház 2007. óta egy magánszemély kezdeményezésére és fenntartásában, egyedülállóan
a magyar szecesszió múzeumává lényegült át, visszaalakítva az 1907-ben megépült házat eredeti formájára, s megtöltve tematikus gyűjtése eredményeivel.
Ugyan eltér a kovácsoltvas tematikától  de itt adnék még néhány kiragadott példát
a múzeum anyagából, csupa szecessziós báj és “békebeli harmónia, hangulat ” képeivel:

Az épületet elhagyva, én még a szomszéd házon is felfedeztem az itteni napraforgókkal beszélgető motívumot:

Nagyon szép az épület esti megvilágítása, mely a napokban a Szabadság térről ezt
a látványt nyújtotta:

Reklámok

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: építészet, Magyarország, Művészet, Városnézés
Címke: , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s