Budapesti mozaik – Belvárosi kovácsoltvas műremekek 6.

Budapest,

mindig rohanó életünk terepe, s közben alig látjuk. Ha mégis, az a kosz, a kutyaszar, az elcsúfító graffitik, a Rákóczi út évtizedek óta pusztuló kirakatai. Feketedő, sok helyütt még belövésekkel tarkított házfalak, vagy a málló vakolat. Na és a botrányosan rossz úttesteink. Szégyen, mondjuk sóhajtva…
De tudjuk-e látni a Deák teret, ahol  egykor nyüzsgő piac volt, s a sarkon Jókai fordult be az istentiszteletre az evangélikus templomba?
A határokon túli zarándoklataink során könnyen transzba esünk egy –egy város kiemelkedő épülete, vagy látványossága előtt – s itthon, csodák mellett meg sem torpanunk. Gondoltam hát, időnként felelevenítek egyet-egyet belőlük… Mozaik lesz, de hátha kialakul lassan ebből is egy nem hétköznapi város…




Hold  utcai első célpontunk a 6. szám, éppen be van állványozva. Biztosan szép lesz, ha megújul. Mi egyelőre ahogy lehet, az állványok között próbáljuk elcsípni a látványt.
S újra Forreider kaput látunk. S itt már az üvegezés is profin van megcsinálva!
(S remélhetőleg majd az áttekintést zavaró házszám is felkerül innen a ház falára, ha elkészül a tatarozás. )


Ismét egy kiemelten szép kapu előtt állunk, számos művészi bravúr testesűl meg rajta. Szép a kapuk sarkaiban a nap motívum, a felső részen az ismétlődő minták is mindig mások valamiben, a hajlítások és vascsomózás szakmailag különlegesek, s itt az oldalsó indák lezárásában a kutyafej motívum pedig példa az ún. vasfaragásra –  amelyet véső szerű szerszámokkal, melegen végeznek.

A következő célpontunk az utca másik végén lévő Postatakarékpénztár épülete, Lechner Ödön egyik legszebb épülete, amiről önmagában sokat lehetne beszélni, de itt most ismét csak nem erre kell fókuszáljunk. A képek sokat elárulnak a szépségéről, amely akkor forradalmasította az egész magyar építészetet, s egyúttal megfelelt a modern élet és gazdaság zsilipjeit képező bankok filozófiájának és funkciójának.

Postatakarék P1260934 2013,03,19,

A felület-dekorációnak, mint a legtöbb Lechner-háznál, a szalagos keretezés a gerince. Lechner építészete a magyar művészi elemek szóhoz juttatása, a szalag kigyózása, közte
a táblák kialakítása, a mozaikdekoráció igazi himnusza a magyar művészi törekvésnek.

Ha valamire ráillik a megfagyott zenét emlegető mondás, erre a csudaszép oromfalra,
s arra a valóságos rajzmámort hirdető pártára ráillik.
(A mondatok idézetek Lyka Károly Művészet c. folyóiratából, 1906.)

Postatakarék P1260937 2013,03,19,
Postatakarék P1260936 2013,03,19,

Sajnos az épület rosszul fényképezhető, tekintettel a szűk utcára, amelyre néz.
Itt máris egyet tudok érteni Lechnerrel, aki vallotta, hogy az épületek önmagukban nem értékelhetők, azok szerves egységet képeznek az őket kürülvevő térrel, melyeknek hozzá kell járulniuk az épület kiemeléséhez. Itt azonban nyílvánvalóan alkalmazkodni kellett
az Újépület területének parcella-felosztásához, azon is belül a helyhez, amelyet
a felépítendő új bankpalota számára jelöltek ki.

A Magyar Királyi Postatakarékpénztár működését 1886-ban kezdte meg, de megfelelő épület hiányában többször költözött, míg 1900-ban elkezdődhetett ezen épület kialakítása, az elvárásoknak megfelelően a legrövidebb idő alatt, a legkisebb költséggel.

Postatakarék P1260933 2013,03,19,

1901. december 16-án  már át is adták (három utcára nyíló, udvari szárnnyal is rendelkező, öt emeletes ház!) a hatszázezer koronáért megépült épületet, mely ezzel akkoriban
a legolcsóbb középületek közé tartozott. Ezek az elvárások is hozzájárultak az építész fantáziájának és anyaghasználatának igen szabad szárnyalásához.

“Valami különös matéria-szenvedély hajtja szüntelenül kutatásra Lechner mestert. Ismeri az ország összes köveit, márványait, trachitjait, gránitjait, ismeri színjátékait, keménységhatásukat. Nem érheti nagyobb öröm, mintha valahol valamilyen új árnyalatú kőzetet talál. És kísérletez és kísérleteztet egyre a mesterséges matériákkal, hogy újabb és újabb hatásokat, szín- és fényeffektusokat érjen el velük. Hol a pirogranit, hol a mázas cserép, hol a vak terrakotta, hol a fényes majolika, hol a vakolatba rakott üvegmozaik a hatás eszközei. …Az anyag az ő legfőbb vonal- és forma alakítója.”

Ekkor alakulnak ki azok az ornamentikák, amik pl. nem kőfaragással készülnek, hanem puhább anyagokból, de a tartósság miatt bevonva majolika mázzal – így kerül sor a Zsolnay termékek alkalmazására is. A Postatakarékpénztár homlokzatán a fehéres mázas téglára bízza a fényhatás elérését. A Zsolnay majolikából készült gyönyörű tető miatt egy anekdota szerint kap is szemrehányást, a fölösleges költségokozás miatt, hisz abban a magasságban már úgysem láthatja senki, mire az ő válasza: Dehogynem, a madaraim!

A Postatakarékpénztár homlokzatán a nagy ornamentikához szokott kortársak hiába is keresték azokat, mert Lechner architektúrája a logikára támaszkodott. Nem épített például erkélyeket, hisz egy irodaépületnél az ott dolgozónak nincs azon keresni valója.
Ezzel szemben viszont, míg az addigi bankoknál általánosan alkalmazott pilaszterek, oszlopsorok, nehéz márványszobrok díszletei mögött a banktisztviselő szűk sötét szobákban kuporog – itt rengeteg ablak és nagyvonalú tér áll rendelkezésére.
A belsőépítészetben nincs szebb, bár költségesebb dísz, mint a nagyvonalú tér.”
(Hans Ungetühm)

A megnyitás évében 700 magyar postahivatal kínálta a Postatakarékpénztár szolgáltatásait, három év múlva pedig már valamennyi postahivatal és postaügynökség. Ma az előtte álló Magyar Nemzeti Bankkal – a panoráma fotón a levágott sarkú épület,
a ronda modern, fekete bankcenter és a Postatakarék épülete között – szoros összeköttetésben és átjárással a Magyar Államkincstár épületét képezi.

A kéményoszlopok falán szorgos kis méhecskék, mint a takarékosság szimbólumai, viszik
a kaptárba a gyűjtögetés eredményét!

Hát ezek a kaptáros kupolák, de még a szárnyas kígyós csúcsdísz is emlékeztetnek igazán
a Güell parki Gaudi házikókra – bár azok elkészültét későbbi dátummal jegyzik!

De térjünk rá a kapura:

Alpár Ede az alkotója, aki a jónevű építész, Alpár Ignác testvére volt. Utóbbi tervei alapján épült meg mellesleg a szomszédos Nemzeti Bank épülete, a Tőzsdepalota, rengeteg egyéb bank, a Deák térnél már körbejárt Anker Biztosítóház épülete (amire felesége nemtetszését kifejező mondata  : Na de Ignác, mit csinált maga itt ? Nem szégyelli magát!), de a városligeti Vajdahunyad vár – és történelmi épületegyüttes is.

Visszatérve Edére, kiváló kovácsmunkákat készített, s gazdaságilag hol lenn, hol fenn volt iparával. Volt 100 főt foglalkoztató -,  és csődbement vállalkozó is, pályafutása során. Érdekes, őt érintő történetet mesélt vezetőnk, – akinek a cége számos kiemelkedő fővárosi épület vas díszeit újította fel –  a Váci utcai Külkereskedelmi Bank, a volt Tiszti Kaszinó vaskapuja restaurációja kapcsán, melynek készítésére a Monarchia idején 1906-ban, Bécsben készült tervek alapján került sor, s kivitelezésével Alpár Edét bízták meg.

Ekkor már erősen hódított Budapesten a szecesszió, s valószínüleg ennek a hatására, Alpár az 5 méter magas neobarokk kapu tetején, – emberi szem által már nem is látható magasságban, elhelyezett 4 db rózsát. Amikor a restaurálás során szétszerelték azokat, matruska baba szerűen, mindegyik vasrózsában még további 3 egyre kisebb, ugyanolyan rózsát találtak, szirmaik sűrű pontozással – poncolással – díszítve, gondosan leminiumozva, majd egymásba csavarva – és a külsején feketére lefestve. Racionalitása a dolognak nincs, az egymásból kinövő rózsákat soha, senki nem is észlelhette, egyetlen magyarázata ennek az őt készítő mester hivatásszeretete, igényessége.

Hát ennek az elhivatott embernek a kapuját csodálhattuk az előttünk álló egykori Királyi Postatakarékpénztár épületénél.

Postatakarék P1260940 2013,03,19,

Lehoczky úr, és csapata, ezen épület vaselemeinek a restaurálásánál – illetve a hiányzó részek, pl. itt a külső falon a lámpák és zászlótartó, illetve az ablakrácsok pótlásában részt vett, ahol pályázaton nyerték el a megbízást, mint az épülethez leginkább illeszkedő megoldást benyújtók.

Vezetőnk azt is elmeséli, hogy  az 50-es évek során a „Gyűjtsd a vasat és a fémet, ezzel is a békét véded „  szlógenjére az épület gyönyörűséges vasrácsait kitépték helyükről és kidobálták.
A 4 emelet függőfolyosóin levő míves rácsozatokat, a fennmaradt régi fotók alapján sikerült újragyártaniok. Találtam korabeli képeket a belsőről, többek között a lépcsőházról is:

A kép a Lyka Károly féle Művészet folyóirat első, 1906-os számából való, ahol ilyen lelkesült szavakkal illetik a vasból készült elemeket is:

Mikor Lechner a postatakarékpénztár házában az oszlopos vastartókat, a melyekre vasgerendák fekszenek, oszlopszerűen beborítja, ez a beborítás nem hazudja el a vaskonstrukciót, hanem csak díszíti. A borítás alatt megérzeni a vasat, a gerenda és a hordó oszlop összekötése érthetően kiszólal abból a gyönge ívből,…. Az oszlopfejből, a galambok mögül kitörő kígyók rásimulnak a vízszintes gerendára. Ez a rásimulás a vezérmotivuma az egész vasboritó dekorációnak. A vas érvényesül nemcsak a konstrukcióban, hanem a szemléletben is.

Még a mitológiával összefüggő szimbolika elemeit is megmagyarosítja. A két saroktorony csúcsdísze a szárnyas kígyó; ez a kígyó tör ki a vastartókat borító oszlopok fejei közül, és ez ismétlődik a lépcsőrács külső támasztóin, a melyek arra valók, hogy az építő szabályzatnak megfelelve, a könyöklőn való lecsúszást meggátolják. Másutt ezt a föladatot rácsavart gombok végzik, itt a rácsot díszítő szép vasmunka.

Hát ezen a belsőn is látszik az “összművészet” szelleme. Igazán nem takarékoskodtak a szemet gyönyörködtető díszítéssel, plasztikákkal, még annak ellenére sem, hogy itt csupán egy lépcsőházról van szó. Megvalósul a jó működés és használhatóság egysége a dekoratív formákkal, mindezt az új építészeti elem, a vas alkalmazásával, a többi anyaggal szerves egészet alkotva.

A szimmetria a művészi alkotásnak takarékossága. A házban magában nem igen ismétlődik valami. Mindenütt más és más, mindenütt az anyaghoz és a helyhez módosul, és mégis mindenütt egyforma, mert mindig egyugyanaz a ritmusa.

Postatakarékpénztár 1906. évi felvételeken

Postatakarékpénztár 1906. évi felvételeken

Egy kis mai képet nyerhetünk, ha belépünk a kapun, s a recepcióig bemerészkedünk. Tovább már nem lehet menni, illetve fényképezni is csak a kapu irányában lehet, a többi falon elhelyezett kamerák miatt. Pedig azok a gyönyörű üvegek és fantasztikus változatosságú ritmikájuk! De elégedjünk meg avval, ami így is öröm a szemnek:

Postatakarék P1260949 2013,03,19,

Postatakarék P1260942 2013,03,19,
Postatakarék bejárati lépcső 2013,03,19,
Postatakarék P1260941 2013,03,19,
Postatakarék 2013,03,19,

Ennél nagyobb betekintést a szomszédos MNB Látogatóközpontjába sikerült nyerni, de sajnos fényképezni ott egyáltalán nem lehetett. Jegyem tanúsága szerint 2011-ben május végén 10947. látogatóként vettem részt az épületlátogatással egybekötött vezetésen, amelyre 2x egy évben van nyílt nap keretében lehetőség – május, ill. szeptember 3. hétvégéjén. Ott is sugárzik azonban a nagyság, a szépség, a gazdagság jele – grandiózitás és presztizs – kicsit profánabbul: a pénz szaga.

Nagyon érdekes cikket olvastam a Századvégben Moravánszky Ákos tollából, aki éppen
a Postatakarékpénztár épületének elemzésekor nagyon frappáns, a bankok szerepét és filozófiáját tükröző megállapításokat tesz. Az érdeklődők számára itt megpróbálok egy kisebb összefoglalást nyújtani ebből a nagylélegzetű elemzésből, mert szerintem sokban rávilágít lényeges dolgokra, amit ugyan észleltünk, de tán meg nem fogalmazódott bennünk ilyen formán:

A banképületek elhelyezkedése a nagyvárosok központjaiban, építészeti kialakításuk és díszítésük a pénzforgalom szerepét tükrözi a modern gazdaságban, de kevés az olyan megoldás, amely a funkció igazi megértéséből indul ki.
A piacnak, az üzletnek, a tőzsdének – azoknak a tereknek, ahol az áru és a pénz cseréje zajlott -, nem pusztán gyakorlati követelményeknek kellett megfelelniük, hanem szimbolikus jelentőséggel is bírtak.
A tizennegyedik század végén a pénzforgalom tereinek alapvetően két típusa létezett:
a kereskedő-bankár palotájának e célra berendezett helyiségei, valamint a közterületen kialakított, több kereskedő által használt loggiák és csarnokok, amelyek
a fedett piac tipológiáját követték (pl. a Loggia dei Mercanti Bolognában, 1383).  

A középkori egyház tiltotta a kamatszedést, a keresztény pénzkölcsönzés eleinte földzálog ellenében történt. Az ,,usura” (amiből uzsora szavunk származik) erkölcstelen és természetellenes haszonszerzésnek számított. Előbb szíriai, majd egyre inkább zsidó bankárok kezében volt, s a civitas határára száműzetett – amíg nem kezdtek először Észak-Itáliában, majd Észak-Európában keresztény zálogkereskedők és bankárok is kamatra kölcsönözni. 1400 körül nagy viták folytak a kamatszedés jogszerűségéről, míg végül, Monte di Pietà néven maguk a ferencesek is alapítottak pénzkölcsönzéssel foglalkozó bankokat több itáliai városban.

A lakóház és a piaci csarnok tipológiai kettőssége a tizenkilencedik században is megmaradt: Európa nagyvárosaiban a legtöbb bank megjelenése alig különbözött
a városi palotáétól. A bank helyiségei a földszinten helyezkedtek el, a bankár lakása pedig az emeleten volt. A nagyobb közönségforgalmat lebonyolító bankok termei egyre reprezentatívabb kialakítást nyertek, s itt a magánépületek megoldásával ellentétben
a pénztárterem megközelítésének az utcáról a lehető legközvetlenebbnek kellett lennie.

Az első ilyen épület prototipusa a londoni Bank of England John Soane által tervezett épületében (1788-1834) jelenik meg, ahol a közönségforgalmi terek grandiózus méretei már alig voltak kapcsolatban a funkcionális követelményekkel,
az épületegyüttes, mely a hatalmas, boltozott terek fény – árnyékjátékával és nem díszítésekkel hat, sok későbbi bank stílusát inspirálta. 

Advertisements

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: építészet, Magyarország, Városnézés
Címke: , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

  1. Visszajelzés: Kék szecesszió | Fölöttem a felhő

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s