Budapesti mozaik – Szabadság tér (3) – Palota és bunker

Budapest,

mindig rohanó életünk terepe, s közben alig látjuk. Ha mégis, az a kosz, a kutyaszar, az elcsúfító graffitik, a Rákóczi út évtizedek óta pusztuló kirakatai. Feketedő, sok helyütt még belövésekkel tarkított házfalak, vagy a málló vakolat. Na és a botrányosan rossz úttesteink. Szégyen, mondjuk sóhajtva…
De tudjuk-e látni a Deák teret, ahol  egykor nyüzsgő piac volt, s a sarkon Jókai fordult be az istentiszteletre az evangélikus templomba?
A határokon túli zarándoklataink során könnyen transzba esünk egy –egy város kiemelkedő épülete, vagy látványossága előtt – s itthon, csodák mellett meg sem torpanunk. Gondoltam hát, időnként felelevenítek egyet-egyet belőlük… Mozaik lesz, de hátha kialakul lassan ebből is egy nem hétköznapi város…



Még a mai fejezetre is tartogatok egy – két érdekességet a tér kapcsán, pedig úgy tűnhet, hogy jelentős épületeit egy kivételével már végigvettük.
Igen, ennél az épületnél az egykori Tőzsdepalotára gondolok, ahol már a későbbi MTV székház elé is ez az egykori jelző dukál.

Gyakorlatilag a tér Nyugati oldalát ez az egy hatalmas, szabadonálló épülettömb foglalja el,
sarok- és középrizalitos szimmetrikus homlokzatával.

Csakúgy, mint a vele szemben levő, a tér keleti oldalán fekvő MNB székházat, ezt is Alpár Ignác tervezte, ami azonnal szembeötlik már az azonos,
kéttornyos középrizalitos megoldáson is.

MNB 2011

Tőzsdepalota 1905 körül

A “monumentális római stílusban” épült, eredetileg 25 méter belmagasságú épületegyütteshez a földmunkákat 1902. szeptemberében kezdték el, és
1905 augusztus 1.-én elnyerték rá a lakhatási engedélyt. A telket a tőzsde 10 évi kölcsönre vette, az építési jelzálogkölcsön futamideje 60 év volt. A telek 2,3 millió – az épület 4,3 millió Koronára rúgott.

Szabadság térre néző – 170 méter hosszú – frontjának felépítése: két szélén az
érték- és árutőzsde, egyenként 1320  m2 -es termeivel; középen a nyolcszögletű kupolaterem (180 m2) és összekötő oszlopcsarnok – ruhatártermek (à 500 m2) összesen 1180 m2 -en.

Az emeletre díszlépcső vezetett. Az eredeti tervek szerint a tőzsdei funkciókat az
első emeletre tették azzal a céllal, hogy a földszintet épületfenntartási célból kiadhassák. Az épület északi végében az Árutőzsde, a déliben az Értéktőzsde helyezkedett el.
Mindkét díszes tőzsdei nagyterem 3 szint belmagasságú, egyenként 1200 fő befogadására alkalmas dongaboltozatú terem volt, a 2. szint magasságában karzattal a közönség részére. Három oldalra néztek ablakai, közöttük a 9 méter magasságot elérő nagyablakokkal.

1958. évtől a Magyar Televízió székháza.

Erről sokat nem kívánok beszélni, hisz ez már a közelmúlt: a békés rendszerváltás
1989. március 15.-i eseményeivel – Cserhalmi Györggyel és Csengey Dénessel, s a kevésbé felemelő 2006. évi székház ostromával.

A székház e nélkül az ostrom nélkül is már igen leromlott és elhanyagolt állapotban volt a sajtóinformációk szerint.
A modern televíziózás igényeinek nem felelt meg, de fenntartása hatalmas adósságokat termelt lakóinak, akik 1999-ben eladták az épületet (6 milliárd Ft-ért) az ÁPV Rt-nek, de mint bérlők benn maradtak.

Az  ÁPV Rt aztán sokszori meghirdetés után végül 1,5 mrd-ot bukva tudta értékesíteni egy kanadai tulajdonú, Tippin Corporation nevű cégnek. Eleinte tőlük is visszabérelte az MTV az épületet, s gyakorlatilag mintegy 1,5 éve tudott az új tulajdonos belekezdeni a tervei megvalósításába.

S ezek a tervek igazán bíztatóak. Szomorú számomra, hogy a saját, magyar használat csak lelakni tudja nemzeti értékeinket, s szinte mindig valami külföldinek kell idejönni, hogy hatalmas pénzeket (a vételár többszörösét) belefektetve helyrehozza az eredeti állapotot,
s találjon annak valami korszerű funkciót.

Amin persze majd keres is rendesen, de én nem sajnálom tőlük, mert egyébként a pusztulás és enyészet várt volna sokukra, mint amiket de hányszor megkönnyeztünk
a Ráday Mihály műsorai kapcsán. Szóval a hírekben ezek a lelkesítő részletek találhatóak: A műemlékjelleg megtartása mellett, a Tőzsdepalota Szabadság térre néző oldalán üzletek és kávézó, a középső szinteken exkluzív A kategóriás irodák, felül pedig kétszintes, teraszos, panorámás luxuslakások lesznek.

Az átépítés 2010. januári becslés szerint cca. 100 millió €-ba, mai árfolyamon úgy 32 milliárd Ft-ba fog kerülni.

fotó: prozak01-műemlékem.hu

Még minden képlékeny, de a felmerült tervek szerint újra megnyílhatna az egykor jobbszárnyán lévő, nagyhírű Upor kávéház, a pinceszinten mintegy 6.000 m2   fotómúzeummá válhatna, egy részében Robert Capa állandó kiállítással.  Majdnem teljes egészében eredeti formájában állítanák helyre az egymást keresztező két közlekedőtengelyt, vagyis
a Szabadság térről, illetve a Nádor utcáról nyíló előcsarnokokat a hozzájuk tartozó lépcsőházakkal, a központi aulát és a tőzsdecsarnokokhoz csatlakozó bazilikális folyosót. A 47.000 m2   alapterületű épületben mintegy tízezer négyzetméter közös teret alakítanak ki, amelyet a nagyközönség előtt szervezett látogatások keretében megnyitnának.

Nekem tetszik a terv.

S mit tetszenek gondolni, mi ez a nagyméretű, fehér kör alakú elem, itt alig jobbra
a Tőzsdepalota sarkától?

Hát a Rákosi bunker! Ez a bunker nyújtott volna védelmet egy atomtámadás esetén
a vezető politikusoknak és pártfunkcionáriusoknak és egyben adott volna helyet
a Parlament irodáinak is. Annyira titkos volt az atombunker, hogy hivatalos említési formája is F4 objektum volt. Lefüggönyözött buszokkal Budapestre szállított bányászok dolgoztak rajta, akik úgy tudták, hogy a 2-es metrót építik. Annyi köze azért mégiscsak volt a metróhoz, hogy 1973-ban összekapcsolták a metró alagútjával. Azon túl, hogy közvetlenül kapcsolódik a kettes metróhoz, vélhetően az Országházhoz, és
a Magyar Dolgozók Pártjának volt székházához ( Akadémia u.17.).

A szigorúan titkos polgári védelmi objektum a 3.800 négyzetméterén 2.200 ember befogadására alkalmas, s 1953-ban készült el. Bár soha nem használták, a hetvenes évek közepéig készenlétben volt.
A BKV gyorsvasúti igazgatósága 1981-ben vette át a bunker üzemeltetését, azóta hetente egyszer szellőztetik és víztelenítik.

39 méter mélységben helyezkedik el, hozzávetőlegesen a Kossuth tér és a Szabadság tér között H betű alakban. A bunker lejárata egy lakatlan lipótvárosi klasszicista bérház belső udvarából nyílt (Steindl Imre u. 12.), itt volt található az a magas betonhenger, amiből lifttel vagy lépcsőn – 283 lépcsőfok vezet le – lehet lejutni az óvóhelyre. A lift a maga idejében Európa leggyorsabb liftje volt. Egy szomszédos ház (Zoltán u. 13.) udvarából nyíló vasajtón át lehetett bejutni ebbe az udvarba.

Látogatását szigorúan szabályozták, csak titoktartási nyilatkozat aláírása után volt megtekinthető.

Legközelebb itt, a tér déli részén folytatom a nem kevéssé izgalmas sétát, a képen látható sétáló utcát jobb oldalon határoló épületek bemutatásával.

Advertisements

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: építészet, Magyarország, Városnézés
Címke: , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s