Budapesti mozaik – Belvárosi kovácsoltvas műremekek 7.

Budapest,

mindig rohanó életünk terepe, s közben alig látjuk. Ha mégis, az a kosz, a kutyaszar, az elcsúfító graffitik, a Rákóczi út évtizedek óta pusztuló kirakatai. Feketedő, sok helyütt még belövésekkel tarkított házfalak, vagy a málló vakolat. Na és a botrányosan rossz úttesteink. Szégyen, mondjuk sóhajtva…
De tudjuk-e látni a Deák teret, ahol  egykor nyüzsgő piac volt, s a sarkon Jókai fordult be az istentiszteletre az evangélikus templomba?
A határokon túli zarándoklataink során könnyen transzba esünk egy –egy város kiemelkedő épülete, vagy látványossága előtt – s itthon, csodák mellett meg sem torpanunk. Gondoltam hát, időnként felelevenítek egyet-egyet belőlük… Mozaik lesz, de hátha kialakul lassan ebből is egy nem hétköznapi város…



Eddig 10 kaput sikerült közösen megtekintenünk a belvárosi sétánk során, s a következő máris itt van a Szabadság tér tőszomszédságában, a Széchenyi utca 14. szám alatt.

Csak az ismétlés kedvéért, az eddig használt térképeink – sorrendjében: 1870; 1885; 2011.

Az utcácska rövid, a jobb oldalán, ahol a nevezett kapu is áll, mindössze egy utca keresztezi a Dunáig, s a kép igazán mesés, ami ebben az irányban feltárul szemeink előtt.

S itt, a Széchenyi utca – Akadémia utca sarkán a rózsaszín házzal szemközti épület csodálatos sgrafittóival bűvöli el az erre sétálót:

De vissza a kapunkhoz.

Alkotójával, Hochmann Józseffel utoljára a Bedő háznál találkoztunk. Ez a kapu motívum   rendszerében kissé összetettebb, s tagolásában az adott ház koncepcióját követi. Kissé hátrább lépve, láthatjuk ezt a hosszú beépített erkélyek és szokatlanul keskeny ablakok síkján, miként az ajtót is a két oldalt felfelé futó egyenesek mintegy megnyújtják.

A kaput szemlélve itt is rengeteg míves apró részletet fedezhetünk fel: a különböző nagyságú vasrózsák virágpompájától, az éppen csak kifakadni látszó bimbókig – vagy rügyekig és az egyes minták extra gravírozásáig. Ez a kapu is sajnos már igen elhanyagolt állapotban van, az aljáról nem is sejthető milyen lehetett. Azonban egy gondos restaurálással apró szépségei azonnal kiemelkednének, s már az elsuhanó tekintet számára is könnyen láthatóvá válnának.

Következő kapunkhoz az Akadémia utcán balra, a Lánchíd irányába fordulunk el.
A célépületünk egy kétemeletes, belsőudvaros, középületté átalakított, klasszicista lakóház az Akadémia és az Arany János utca sarkán. Az épület Akadémia utca 3. szám alatti kapuja egy neobarokk kapu, amelyhez hasonlókkal a nagykörút házain is számos helyen találkozhatunk.

A gyártója Pick Ede, aki igen nagy üzemet működtetett akkoriban, rengeteg munkájuk volt az épülő Budapesten, s feltételezhető, hogy sok névtelen kovácsoltvas kapunak, rácsozatnak is ő és műhelye a szerzője.

Itt konkrétan tetten érhető a „vizitkártyája” a zár szép domborítású homloklapja feletti szakaszon, amely meglehetősen szokatlan jelenségnek számít, mivel nemigen engedték meg a megrendelők, hogy valaki ilyen kirívó helyre beírja a nevét. Ha egyáltalán megjelenik valahol a kapuk készítőinek a neve, az max. a rugdosó táján szokott előfordulni.

A kapu és a vele együtt készült kandeláberek, továbbá az erkély korlátrácsai jól illeszkednek az épülethez, mely a hajdani klasszicista Felső-Dunasor megmaradt műemléke. Építette 1836-ban Hild József.

Az épület viselte hajdan a Tänzer ház nevet, az előző rendszerben különböző Terméktanácsok irodái székeltek benne – ahol munkám során még én is megfordultam – ,
s ma minisztériumi – egyebek mellett a munkaügyié – hivatalok működnek benne, amelyek megnevezését viszont már nem bírom követni.

A szomszédos, Akadémia utca 1-es számú épületében viszont az 1848-as kormány igazságügyi, ipari, kereskedelmi és földművelésügyi minisztériuma működött. Az épület főhomlokzata hasonló módon került kialakításra 1835-ben, mint az éppen megtekintett Akadémia u. 3.sz. alatti épület, kis rizalittal és tympanonnal.

(A kép bal sarkában az Akadémia épületének egy kis darabja, szemben vele a tympanonos, az Akadémia u. 3. szám, mellette az Akadémia u. 1.sz. ház , majd az Ullmann és Wieser házakból lett Európa szálló, s a jobb szélen hosszan elnyúló épület az egykori Nákó ház, a korabeli Pest talán legmonumentálisabb magánépülete. Épültek szintén Hild József tervei alapján, 1827-ben.)

Nem tartozik ugyan szorosan a témánkhoz, de az 1. sz. ház történetét olyan érdekesnek találom, hogy megosztom Veletek. Igaz a “Varga Sándor kapitány háza”-ként is szereplő megnevezése eredetére nem tudtam rábukkanni, bár első tulajdonosai között ezzel az utónévvel egy Ilkei Sándort említenek 1838-1845 között.
1846-ban István főherceg szállóvá alakítják át, s ezt követően költöznek be 1848-ban
a már említett minisztériumok. Ezek helyiségeiben toborozták a honvédsereget, s Petőfi is itt jelentkezett szolgálatra. Ugyanezen év novemberében itt lakott Bem József, s a ház falán látható emléktábla tanúsága szerint Klapka György.
1849-ben Hentzi tábornok ágyúi,- aki a várból lövette Pestet – megrongálták, de ezt később helyreállították. 1927-28-ban Hikisch Rezső két újabb emeletet épített rá.
A ház a II. világháborúban ismét megsérült, amelynek helyrehozatalára 1958-ban kerül sor.

Sajnos mára már a külső homlokzata igen leromlott állapotban van, falán 1848-as híres lakóinak emléktáblájáival.

 

 

 
S a ház izgalmas története tovább dagad. Már jóval ezen bejegyzés megírása után botlottam bele az mno.hu-n Megyeri Dávid egy cikkébe, melynek ide vonatkozó részletét szó szerint idézem, azon olvasóknak, akik ezután járnának itt.

“Gundel János – Gundel Károly édesapja – volt a szálló bérlője 1889-től 1904-ig.

A szép klasszicista házban nemcsak kiváló kávéház és étterem működött, legfőbb nevezetessége a Mikszáth-szoba volt. A nagy palóc tiszteletére valójában három részből álló helyiséget alakított ki Gundel, a falakat pedig az író műveiből kölcsönzött illusztrációkkal díszítette. Rövid ideig egyébként Deák Ferenc is lakott a szállóban, ám az állandó vendégkör is a politikai notabilitások közül került ki. A Mikszáth-szobában valóságos kormányülések zajlottak, hiszen olyan illusztris személyiségek jártak ide rendszeresen, mint Tisza Kálmán, Kemény János, Jókai Mór vagy Klapka György.
Ne feledjük, hogy Mikszáth országgyűlési képviselő is volt.

Egyáltalán nem köztudomású, hogy az István főhercegnek, illetve Gundel Jánosnak egy mai napig divatos ételféleséget köszönhetünk. A tót atyafiak és A jó palócok megalkotójának írói jubileuma alkalmából ugyanis a Bajorországból elszármazott,
de „nagy magyarrá” vált Gundel egy ünnepi ételsort állított össze. A menü minden tétele Mikszáth novelláiból kölcsönzött nevet kapott – így szerepelt benne például a Lohinai füves hal – ám csak egyetlen étek maradt fenn az utókornak: a palócleves.
A többi receptje mára elenyészett.”

Igen korai időkből fennmaradt Klösz György fotón a ház az Akadémia épületével és
a koronázó dombbal, illetve jobbról az Európa szállóval együtt eképpen látható:

Az Európa szálló helyén épült közeli múltunkban a volt Tervhivatalnak helyet adó ún. Spenótház, melynek kissé kellemesebb designét adva – fenti színes fotón a Széchenyi szobor mögött – luxus kategóriába hajló irodaház együttessé lényegült át.

A koronázó domb pedig átmeneti jelenség volt itt a téren, melynek a kiegyezés keretében Ferenc József magyar királlyá avatásán volt szerepe. Az ősi  szokások szerint ugyanis ez
a szertartás meghatározott rítusok szerint megy végbe, s bármelyik hiánya a király legitimációját vonja kétségbe. Ennek a szertartásnak az utolsó aktusa, amikor a király szabad téren esküt tesz, majd teljes díszben, királyi jelvényeivel fellovagol a királydombra (eredetileg ez Székesfehérváron volt) és Szent István kardjával a négy égtáj felé suhintva jelzi, hogy országát bármely irányból támadjon rá az ellen, megvédelmezi. A közterek elnevezési szokásaiból kiindulva, feltehetőleg ettől az időponttól nevezték a teret Ferenc József térnek.

Bezárva a kis történelmi visszatekintést, következő fejezetben a Nákó ház helyén felépült Gresham palotával ismerkedünk meg, amely túránk utolsó kapuját foglalja magába.

Reklámok

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: építészet, Magyarország, Városnézés
Címke: , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

  1. Visszajelzés: Mikszáth útjain | Fölöttem a felhő

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s