Budapesti mozaik – egy kicsit több Széchenyi profil

Budapest,

mindig rohanó életünk terepe, s közben alig látjuk. Ha mégis, az a kosz, a kutyaszar, az elcsúfító graffitik, a Rákóczi út évtizedek óta pusztuló kirakatai. Feketedő, sok helyütt még belövésekkel tarkított házfalak, vagy a málló vakolat. Na és a botrányosan rossz úttesteink. Szégyen, mondjuk sóhajtva…
De tudjuk-e látni a Deák teret, ahol  egykor nyüzsgő piac volt, s a sarkon Jókai fordult be az istentiszteletre az evangélikus templomba?
A határokon túli zarándoklataink során könnyen transzba esünk egy –egy város kiemelkedő épülete, vagy látványossága előtt – s itthon, csodák mellett meg sem torpanunk. Gondoltam hát, időnként felelevenítek egyet-egyet belőlük… Mozaik lesz, de hátha kialakul lassan ebből is egy nem hétköznapi város…


Elnézést, de a Lánchíd előtt még szükségét láttam ennek a fejezetnek.

Pár vonással szeretném ugyanis árnyalni a Széchenyi képet, aki mint láthattuk,
Pest-Buda fővárossá válásának egyik legaktívabb előmozdítója volt abban a reform korban, amelyről valahogy más súlypontok alakultak ki a fejünkben. (Nekem mindenképp.)

Ha valóban hazát akarunk alkotni, mindenekelőtt szükséges, hogy Budapest mint
a haza szíve iránt legnagyobb gondunk legyen.
(
Levél Kossuth Lajosnak 1848.jún.18.)

Kicsit az emberről: minden nap fél négykor felkeltette magát álmából s elhagyta ágyát. Gyakran hordott – a korabeli illemszabályok szerint – nem összeillő darabokat: magyar díszruhához európai szabású nadrágot, kardhoz esernyőt.
A pesti utcákon feltűnést keltettek bizarr ruháinak élénk színei is: sárga galléros zöld kabátja, pepita öltönyei, hatalmas (sombrero-szerű) kalapjai, magas szárú lakkcsizmája.

Hagyományos patriarchális családmodellt mintázza, amikor népes főúri háztartásában
17 felnőttnek és 6 gyermeknek terítettek ebédhez az 1840-es években.
Modern felfogás szerinti szerelmi házasságot köt, s bizonyos értelemben emancipálja feleségét. Tizenkét év szerelem után fogadott örök hűséget a megözvegyült (első férje:
gr. Zichy Károly) Seilern-Aspang Crescence grófnőnek, 1836. február 4-én
a Krisztinavárosi Havas Boldogasszony plébániatemplomban.

Szerető családapa, aki gyöngéd szeretetét és atyai aggódalmát látszólag hidegséggel és szarkasztikus gúnnyal leplezte, midőn például idősebb fia Béla gróf (a másik fiú Ödön) Afrikába óhajtott menni oroszlánvadászatra. Végül, mikor beadja a derekát e szavakkal teszi:

Hiszen nem bánom, eredj; férfias mulatság; egy időre nem árt; csak azt ne képzeld, hogy ennél nagyobb teendőd nem lesz az életben; vagy hogy a férfi legbátrabb tette – oroszlánt lőni.

Humora illusztrálására egyik kedvenc élcét idézném:

Te vagy a legbátrabb ember, akit ismerek, ily vékony lábszárral vakmerőség az utcán járni”

Széchenyi egyik “polgárerényére” a takarékosságra, számtalan példát találhatunk leveleiben. Mosolyt keltenek a kis fineszek, amikkel ellátja jószágfelügyelőjét, a minél jobb üzlet megkötése érdekében. Ezekből az egyik legkedvesebb számomra a csokonyai birtok eladásával foglalkozó sorai:

Barátom ! Füleim teli vannak a sok mendemondátul: ” Széch Csokonyát eladja,
teli van adóssággal etc. …

Meg is adja az utasítást az eladásra, de éppenséggel azért, hogy Pesten látványos építkezésbe kezdhessen egy igen kiemelt helyen (Dorottya u/Vörösmarty tér), hisz míg Csokonyát senki nem látja, ez azonban képes lesz kellő figyelmet és feltűnést kelteni…

Ha vevőt talál, ragadja meg, mutassa be neki Csokonyát kedvező fényben. Egy kis komédiázás meg pezsgő stb.stb. sem ártana,…. (Levél Lunkányi Jánosnak, 1833.)

Vagy 1838-ban a nagy árvíz után Tasner Antalnak írt leveléből néhány jellemző mondat:

…Sina…már most nem tartja oly jó vállalatnak, mint azelőtt, még mikor mint az ürgék, nem valánk kiöntve! (hídépítésről)

Majd kiad egy feladatot elintézésre míg ő Cenken tartózkodik, mivel:

…mert Ön nem saját dolgában intézkedvén, egy kissé szorosabb lehet a “baksish” adásában, midőn ha magam viszem magam dolgát, tán hiú szégyenbül, de mégis több tekintettel és némi generositással (nagyvonalúsággal) kell viseltetnem.

És csak ezután tér ki ahogy fogalmaz, a fő dologra. Pesten levő négy hajójáról rendelkezik, melyekből kér egyet maga után küldeni Gönyüre, ahol majd átveszi, ám kitér a szállításra is:

…figyelmeztetnem kell önt, hogy ha a gőzösök egyike, és magától értetődik, hogy gőzössel kell küldeni,  fedélzetére veszi, “a dolog egy millióba fog kerülni, de ha hátul vagy oldalt megkötik vagy vontatásba veszik”: egy jó szó lesz az egész fizetség.

De nem csak akkor fog meg minden garast, amikor a saját vállalkozásairól van szó,
de ugyanígy kezeli a nemzeti értékeket. Apponyi Antal grófnak, párizsi követnek írt levelében, ahol közbenjárását kéri a színháztervező Cicerinél a leendő Nemzeti Színház tervei ügyében, 1835-ben így ír:

Minthogy azonban nem szívesen fizetek a méltányosnál többet, hiszen csak szoros ökonomiával vihetni sokat véghez, úgy kérlek, szíveskedj az ügyet jól irányítani… 

A másik oldalon meg eleget kell tennie a társadalmi rangja miatt elvárt reprezentációs követelményeknek is, ahogy Wesselényi fogalmaz: a drága két betű – a gr. és br. – zsarnokságától nem szabadulhatott.
Ugyanakkor elmondható az is, hogy a környezeti igényesség terén igyekezett jó példával is elől járni : nagycenki kastélyába – ahol egyébként elég kevés időt töltött – egy vidéki angol lord otthonát plántálta át. Ez az igényessége viszi bele csaknem évtizedes harcába is egy méltányos nemzeti színház építéséért.

Sohasem dicsekedett. Amit tett, arról úgy szólt, mintha másképp senki sem cselekedhetett volna. Kecskeméthy Aurél megfogalmazásában: Ilyenkor látszék ő egész lelki nagyságában, s egyúttal arisztokráciai jellemében. Miért dicsekedett volna ő?
Amit a hazáért tőn, azt önmagáért tette; csakúgy, mint hogyha jószágait invesztiálta volna. A haza az övé volt.  
Ő a nemzetnek nemcsak tagja, hanem családfeje, fejedelme. Általában patológiai jellem – s alapvonása, mint betegségének forrása, a hazaszeretet volt.

Ugyanakkor világosan látta, hogy nem mindenkit hajtanak hasonló érzelmek:

Már megszokva legőszintébb vágyaimat, minden alacsony és mellékes céltul ment fáradozásaimat ócsárolva, rágalmazva látni… mindezen munkáimban, kedves Barátom, úgyszólván senki igen nagyon nem segít, de hátráltatók azok ugyan szép számban vannak!

Ellenem igen sok hevesen, mellettem számos, de langyosan.

..mert nincs egész Budán senkim, …ki e tárgy iránt elég szívvel, ésszel és tehetséggel is bírna.

Legközelebb összeül a magyar országgyűlés “Duna-szabályozás ” bizottsága, sokat fognak vitázni, talán végül valamit tenni is.

Ön tudja, mily lassan megy minden ebben az országban, s legkisebb igazam is minő ellenzésre talál. 

Ön legjobban tudja, hogy nekünk szabály szerint hat ülésre és több tucat levélre van szükségünk, hogy olykor-olykor egy verebet meglőjünk, ennélfogva adassék nekünk elegendő idő,…

..bizottsági társaim igen határozatlan, lassú hámos lovak,…

(Levél Festetics Imre grófnak, Tasner Antalnak, Fáy Andrásnak, Giovanni Benvenutinak, W.T.Clarknak)

Hát szomorú így látni, hogy a”Nemzet legelső napszámosának” ebben a közegben kellett nap, mint nap megküzdenie.

Sokat írt a már említett könyvein és levelein túl is.
Naplót úgyszólván önmagának, időszaki lapot, a Jelenkort szerkeszti, mely orgánumául szolgál, s rendszeresen publikál (Döblingből kiemelten) külföldi – amerikai, angol – sajtóorgánumokban. Legutolsó maró szatírájú műve az előlapjáról korában
“sárga könyvként” emlegetett Blick, mely cáfolatul szolgált, báró Bach hivatalos röpirata ellen, melyben az kormánya nagyszerű magyarországi eredményeit kívánta dicsőíteni
egy Rückblick kezdetű cím alatt. (Mindkettőnek igen hosszú címe van, ezek az első szavai.) Egyébként Széchenyitől származik a  Bach huszárok elnevezés is.

Az uralkodó házon és a titkos rendőrökön kívül mindenki azonnal felismeri Széchenyit stílusáról, amire előbbiek csak véletlenszerűen, egy kiterjedt házkutatási razzia után jönnek rá. A Széchényinél, döblingi “barlangjában ” 1860. március 3.-án lefolytatott rendőri “házmotozás” során a gróf igen méltóságteljesen és arisztokratikusan viselkedik,
s élcelődik a megjelent nyomozókkal. Amikor az expedíció vezetője, Felsenthal rendőrtanácsos könyvtárát akarta megvizsgálni, Széchenyi kedélyesen vállára tette a kezét, s azt mondta:

Édes uram, ön bizonyosan tiltott könyveket keres itt; ne fáradozzon az úr ezen könyvek vizsgálásával, előre kijelentem, hogy ezek egytől egyig tiltott könyvek,
mert amit az önök cenzúrája megenged, az sokkal silányabb, hogysem én ilyesmire pénzemet költeném.

Döblingi időszakáról, bár két könyvet is elolvastam, itt nem kívánok írni, mert túlságosan szomorú számomra. A rendőri zaklatások végül annyira megviselték beteg idegrendszerét, hogy mintegy egy hónappal a fent említett esemény után önkezével véget vetett életének. Kortársai sokáig politikai gyilkosságot sejtettek mögötte, de mindez ma már nem kideríthető.

S a Széchényi csoda nálam folyamatosan, azóta is működik. Mintha sorsszerű lenne, bármihez nyúlok, elő – elő bukkan újra meg újra Széchenyi alakja.

Tegnap például egy fantasztikus előadást hallgattam meg a terek és tájépítés kapcsán
a téma szakavatott előadójától, a Corvinus egyetem tanszékvezetője tolmácsolásában.

És újjongva hallgattam itt is, amint kiemeli, hogy nem szokás ugyan ezt megemlíteni,
de tulajdonképpen egy pesti sugárút – azaz az Andrássy út – gondolata  is először Széchenyi fejéből pattant ki. Nemkülönben a Városliget kialakulása kapcsán sem hagyható figyelmen kívül az a folyamatosan hangoztatott gondolata, hogy Pest köré egy védő erdő sávot kellene telepíteni, amely jótékonyan gátat vetne az Alföld felé teljesen nyitott városra zúduló homok és porviharoknak.

Mivel ez az előadás olyan lebilincselő volt, úgy hiszem, hogy a Lánchídról tervezett fejezetet még eggyel kitolom, és legközelebb a városi terek kapcsán még egy kicsit elidőznék a pesti Duna parton is, mert ott is sok a még el nem mondott történetem.

Reklámok

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: Magyarország, Városnézés
Címke: , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s