Kőszeg mindenkinek

Nem tudom, tudjátok-e, hogy Kőszeg az ország legmagasabban fekvő települése?

Merthogy Kőszeg az Alpok keleti nyúlványai között, a Kőszegi-hegység lábánál fekszik. Nyílván összefügg, hogy a város területén mérték Magyarország legnagyobb hóvastagságát (151 cm) és a legtöbb csapadékot (1510 mm).

A Kőszegi Tájvédelmi körzet, illetve hazánk első natúrparkja, az Írottkő Natúrpark központja Kőszeg, ahonnan ezen kistérség
15 településének kultúrális, avagy szemet gyönyörködtető természeti értékei kínálatában változatos időtöltésre nyújt lehetőséget, akár rövid autós kirándulások, vagy a bakancsos túrák kedvelőinek.

S itt kezdődik az Országos Kéktúra szakasza is, mely folyamatos, jelzett turistaút hossza Írottkőtől Hollóházáig több mint 1100 km.

A szervezett programok, tematikus séták, tanösvény túrák sora már most olyan bőséges, hogy felsorolásába bele sem kezdek, ám ezeken túl is egyre bővül azon események köre, amelyekkel itteni jeles napok hagyományát ápolják. Példa-képpen a még előttünk levő időszakra, szemezgettem:

Félhold és Telihold Kőszegi Ostromnapok augusztus, Szőlő Jövésének Könyve ünnep, Kőszegi szüret szeptember, Velemi gesztenyeünnep október, Natúrpark ízei Orsolya napi vásár október, Márton napi újbor köszöntő, Advent a Natúrparkban. Idén még az Ottlik emlékév keretében számos rendezvényre, irodalmi kirándulásra is sor kerül.

Bükfürdő 27 élményfürdő és wellneskomplexummal, Gyöngyösfalu kalandparkja egésznapos elfoglaltsággal várja erre vágyó látogatóit. Akinek ez sem elég, egy ugrásra van Szombathely, a megyén belül az Őrség különleges vidéke, fazekas vásárok vagy az arborétumok világa.

Írottkő az osztrák – magyar határon álló 883 méter magas csúcsa nemcsak a Dunántúl,
de Burgenland legmagasabb pontja is. Az osztrák oldalon is csupán pár km-re Rohonc, vagy Léka vára, Rőth búcsújáró helye – turizmus határok nélkül.

Tehát Kőszeg ideális mindenféle kikapcsolódásra vágyónak, Bécstől 110 km-re délre, Budapesttől 260 km-re nyugatra, Graztól 130 km-re északkeletre, Szombathelytől 18 km-re.

Útközben takaros, csupa virág falvak, és egyéb meglepetések.

Ám mi magunk még Kőszeg város szépségeit sem merítettük ki, vissza is térek hamar hozzá.

Egy múlt század elején készült rajzon még így látták a város jövőjét:

Szárnyalt a fantázia, miközben lelkes egyleti tagok még a biciklijük mellett feszítenek, büszkén, kipödört bajusszal.

Aztán jött Trianon, amikor a kőszegi járás nagy részét Ausztriához csatolták, Kőszeg pedig elvesztette vonzáskörzetének és piacainak nagy részét, és az ország peremére szorult.

Bár a II. világháború bombázásai megkímélték, az államhatárok lezárásával 1949-től intézményrendszerét visszafejlesztették. A helyi krónika szerint az itteni árvaházban – Kőszegen létesült az ország első árvaháza! – nevelkedett az a Fabos Imre, aki később
a II. világháborúban már mint az Amerikai Légierő berepülő pilótája azt a parancsot kapta, hogy bombázza le a várost. A pilótának azonban helyén volt a szíve, s robbanó rakományát a városon kívül, a Guba hegyen oldotta ki.

Számottevő ipar korábban sem működött Kőszegen, s elzárt helyzetében nem is jöttek létre új beruházások. Legjelentősebb könnyűipari üzeme, amely 1901 -ben egy bécsi építész tervei alapján 6 hónap alatt készült el, a Himzőgyár, az akkori legmodernebb építészeti megoldással, a nagy feszttávot átfogó vas főtartókkal, illetve míves öntöttvas oszlopokkal épült. Később itt kapott helyet a város egyik legjelentősebb üzeme, a Posztógyár, vagy Nemezgyár, amely a rendszerváltást követően tönkrement, s végül 2005. évben be is zárt.

Az egykori posztógyár 24 hektáros területére ipari parkot terveztek, ahol az egykori épület még megmaradt részei a víztoronnyal ipari műemlékként ideiglenes védelem alatt álltak. Az ipari park soha nem készült el, azonban az ott álló torony minden hasznosítási elképzelésnek útját állhatta.

Ezt követően ébredtek arra 2008. márciusában egy napon a kőszegiek, hogy a gyár maradék épületét egy éjszaka alatt ismeretlen tettesek lerombolták. Hosszú huzavona következett; bírósági eljárás és a Műemlékvédelmi hivatal bírság kivetése; míg évek múlva a Tesco kezdett el építkezni a területen. A megszületett egyezség keretében a felépült áruház egyik oldalára rekonstruáltak egy falszakaszt, amely utoljára 1963-ban volt látható.

Hát ennyi volt a kőszegi ipar szomorú története.

Ebből is adódik, az egyetlen lehetséges menekülési útvonala a városnak, amire remek adottságai predesztinálják is, a turizmus és vendéglátás. Meg is tesznek ennek érdekében minden tőlük telhetőt: a város az építészeti örökség megőrzéséért 1978-ban Hild-díjat kapott, 2004-ben  „Az év települése”, 2009-ben pedig a „Magyarország legjobban fejlődő ökoturisztikai desztinációja” címet nyerte el.

Jövőbe mutató tervek szerint 2014 körül kaphat a város gyorsforgalmi út kapcsolatot Ausztria felől az S31-es gyorsforgalmi út országhatárig, azaz Rőtfalváig való meghosszabbításával.

Hát úgy látom megint kissé elkalandoztam, ezért a tényleges városnézést a következő bejegyzésben folytatjuk.

Reklámok

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: Magyarország, Városnézés
Címke: , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s