Kőszeg gyöngyszemei

Kőszeg a becsületkasszák városa. Már első felfedező sétánkon belebotlottunk az épületszegély peremére kitett mosolygós cseresznyékbe, rajta ár, s mellette kis edény, mint persely. Egy darabig topogtunk csak mellette, vártuk, hogy valamelyik nyitott üzletajtón csak kijön valaki és lebonyolítjuk a vásárlást, de hiába… Aztán kiszolgáltuk magunkat,
és mintha egy kicsit még ki is egyenesedett volna a gerincünk: jó, ha így bíznak az emberben.

Ez a kalandunk itt esett, a Főtérről, a Városház utcán a Jurisics tér felé haladva.

A ma már Kőszeg jelképének számító Hősök tornya nem mindig állt itt. Azt a nevezetes, törökök feletti győzelem 400. évfordulójára, 1932-ben emelte a város az Alsó kaputorony helyére, amelyet 1880-ban bontottak le.

A kicsiny városmagot átszelő főútvonal mindkét végén egy egy kaputorony állt. Ez az Alsókapu, a déli városfal közép táján, a város védműrendszerének legfontosabb, valószínűleg a legkorábbi építménye volt.

A 14–15. századra datálható első kőfalak ugyanide,
a legexponáltabb helyen álló Alsókapu-toronyhoz
és környezetéhez köthetők.
Alsókapu-torony a belvárosba irányuló forgalom legfontosabb ellenőrző pontja volt. Véderejét egy kerekes ágyú, 22 szakállas puska, 49 fős őrség adta. Jelentőségére utal az a tény is, hogy a dél-nyugati sarkon álló Öreg-toronynak (Zwinger), mint külső pozíciós bástyának is védelmeznie kellett az Alsó-kaput a támadó ellenségtől.

Minthogy a belvárost átszelő főútvonal másik végén álló Felső-kaput a vár ellenőrizte, így
a városbíró egyik legfontosabb feladatául ennek a déli kapunak a biztosítását jelölték ki. Nem véletlen, hogy a kőszegi bíró hatalmának egyik jelvénye éppen a városkulcs lett.

A helyszínen folytatott ásatások egy, az Alsókapuhoz nyaktaggal kapcsolódó barbakánt tártak fel. A köríves barbakánt utólag építették hozzá a városfalhoz, méretei a Felsőkapunál mért adatokkal (189 cm) lényegében megegyeztek.
A kulcsfontosságú városkapu védelme látható módon szintén nem volt jelentéktelen. Sőt, ezen a ponton további elővédművekkel is megerősítették azt.

Az ellenfal és a városfal között az Alsókapu előtt álló fa hidat 1733-ban téglaboltozatos hídra cserélték ki. A 18. század elejére a vizesárok elmocsarasodott, majd feltöltődött.
Az egykori hídfőkön álló védőszentek – Nepomuki Szent János és Szent Jakab – szobrait
a most ezen a tájon álló házfalakba építették be.

A toronyban 1866. óta fúvószenekar szolgáltatott időnként térzenét, akiket tornyosoknak hívtak. Hagyományőrzők a mai Hősök tornyának panorámakilátóként üzemelő nyitott részén, ünnepi alkalmakkor ismét megszólaltatják a fúvós muzsikát, bizonyára nagy sikerrel.

A kapu átjáró falán emléktáblán adóznak az 1532. évi hősies csatának, valamint az első világháborúban elesett áldozatok emlékének.

Noha ez a kapu nem hasonlít az egykori, zömökebb barokk kaputoronyhoz, nekem tetszik, s szép éke az egykori középkori városmag és a mai város legszebb terének,
a Jurisics térnek.

Rábukkantam egy korabeli fotóra abból az időből amikor a régi kapu már nem, az új még nem állt itt. Ugyancsak ebben az időszakban készült színezett fotón összevethető az akkor megszokott sűrű fasoros díszítés, szemben mai korunk modernebb, több térkövet alkalmazó beépítésével.

A hangulatos kis Jurisics tér (korábban: Városháza tér) egykoron vásárok, és a társadalmi élet nyüzsgő színtere volt. Itt állt a mai Mária szobor helyén a középkor megszégyenítő eszköze, a pellengér.

A Mária szobor érdekessége, hogy azt a Mária kultusz ellen tiltakozóktól beszedett büntetőpénzből emeltették 1739-ben. Mária egy szép, felhőzetekkel és puttókkal díszített csavart oszlop tetején áll.

Lorenz Eisenköbel soproni kőfaragómester munkája volt, a posztamens déli oldalán latin felirat áll: “Regina Sacratissimi Rosarii Ora Nobis – 1739” (A legszentebb rózsafüzér királynéja, imádkozz értünk – 1739.) Többször restaurálták, amelyekről hasonló módon,
a posztamens különböző oldalain feliratok emlékeznek meg. Az 1912. évi beavatkozáskor nemcsak a posztamensen álló három mellékalakot: Szent Joachim, Szent Anna és
Szent József szoboralakjait távolították el – úgy, hogy ma sem ismerik hollétüket -,  hanem a főalakot is kicserélték. Az eredeti, 1739-es Mária-szobrot végül is 1977-ben helyezték vissza.

A Jurisics tér egyik dísze az egykori Városkút. 1766-ban létesítette a város egy korábbi láncos kút helyén. A copf stílusú, finom arányú kútház a fennmaradt képek tanúsága szerint eredetileg zárt volt, s az ablakszerű nyílásokat zsalugáterek fedték. 1818-1824. között klasszicista stílusban a nyílások kibontásával átformálták.

Jólesik csak ücsörögni itt a téren és szemlélődni. Hihetetlen atmoszférája van, ahány ház, annyi gyönyörűség, annyi történet.

Mutatós a tábornokház szép reneszánsz loggiája, s nem különben a kapuja.

A tér épületei közül azonban ami elsőként vonja magára a figyelmet, az a Városháza, amelynek mai homlokzata az 1710. évi nagy tűzvész után alakult ki. Különlegessége ezen kívül, hogy Magyarországon talán az egyetlen olyan középület, amely megőrizte eredeti funkcióját alakulásától, napjainkig.

A Stadthaus vagy szenátusház az 1328-1876. között széles önkormányzati jogokkal rendelkező város helyi kormányzati épülete volt, amely a közigazgatás 1876-os reformjától 1949-ig a polgármesteri hivataloknak is helyet adott. Mint a város mindenkori közéletének központja, szerencsésen kapcsolódott az egykori főtér, a belső piactér életéhez.

A városháza homlokzata valaha sokkal díszesebb volt a mainál. Töredékesen maradt fenn az ablakok szemöldökpárkánya közt futó, festett feliratos szalag is. Az emeleti ablakok között elliptikus mezőkben három címer és két, alakos falkép látható.

A címereket 1712-ben festették, balról a legszélső a Jurisics család címere. A középső címer, a harmadik számú falkép a történelmi Magyarország kiscímere: a pajzs felett a szent koronával. Az ötödik falkép Kőszeg történeti városcímere, amelyet 1446-ban kapott
III. Frigyes német-római császártól.

A második és negyedik számú falkép későbbi (1943-1944) alkotás. Eredetileg nem ez, hanem az osztrák császári címer eleme, a kétfejű sas volt az ábrázolási téma. A Patrona Hungariae, azaz Magyarország Nagyasszonya a gyermek Jézussal témájú kép balról
a második, míg a negyedik I. (Szent) István királyt ábrázolja teljes uralkodói díszben.

A szomszédos Meskó ház jótékonykodó tulajdonosáról kapta a nevét. A milleniumi kiállításon díjat nyert lakatos cégér tulajdonosa 1910. után működött itt.

A Meskó, és a mellette álló Plébánia-ház nagyjából a városházával egyidőben épültek, utóbbi a 18. századi barokk átépítés jegyeit viseli.

Az oroszlános címer szerint, itt lakott 1483-ban Mátyás király, aki a cseh királyi jelképet is viselte. A Szent Imre szobrot rejtő fülkét azután vésték a falba, miután a város a privát lakóházat megvásárolta az új funkció céljára.

A szomszédos sarokházat több ház összeépítésével alakították ki. Sajnos a kívülről egyszerű épületről nem tudtuk, hogy udvara különleges, sgrafittós díszítésű loggiás látványt rejteget, így meg sem kíséreltük benézni. Történelmi nevezetessége, hogy
1708-ban Bezerédy Imre kuruc brigadéros szállása volt, akit itt fogtak el.

A tér nagyon egyedi jellegztessége, hogy közepén két templom is van, szorosan egymás mellett. Ezekről majd részletesebben egy külön bejegyzésben szólok, itt legyen csak annyi elég, hogy a fiatalabbik, a már sok kép közepét meghatározó Szent Imre templom, míg mellette, s a Hősök tornya felől közelítve kissé fedésben levő templom a kisméretű fatoronnyal az Öregtemplom, vagy Szent Jakab templom, melyet a 14. században kezdték építeni.

Bejárataikkal az éppen általunk követett Rájnis József utcára nyílanak, mely utca bal oldalán a kis keresztutca után még 4 ház következik a végében megbúvó Jurisics várig.

Első a Borok háza, melyet a postamúzeum követ. A sárga házról nem tudok mit mondani, az utolsó zöld színű ház, amelynek fura levágott végű falát a vár hídja környezetében több szögből is láthattuk. Ebben a házban található egyébként a Tourinform kőszegi kirendeltsége, rengeteg hasznos prospektussal, információs anyaggal.

A tér másik oldalát övező legtöbb házról már elmondtam korábbi bejegyzéseimben a fontosabb információkat, ezért inkább csak ismétlésül, és szemeket gyönyörködtetendő, íme még néhány felvétel:

Hát nem lehet vele betelni.

Levezetésül fel is baktatunk itt, a két templom között nyíló sikátorban, tudjuk, melynek
a Bezerédy ház és a Borárium áll a két sarkán.

A végén balra fordulunk a Chernel utcán, mivel annak a végén érjük majd el az Öregtornyot, azaz a Zwingert. A Jurisics tér bal oldalával párhuzamosan, ám magasabban futó utcában régi patinás házak, Zeneiskola, s Kőszegnek egyetemi városi címet adó ISES Alapítvány és a Budapesti Corvinus Egyetem közös képzési programjainak helyet adó modern Európa ház követik egymást.

És íme, a kör bezárult. Mögöttünk a Zwinger, a házfalakba beépült városfal előttünk feltáruló záróeleme nem más, mint ahol ezt a bejegyzést indítottam, a Hősök kapuja.

Reklámok

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: Magyarország, Városnézés
Címke: , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s