Postamúzeum a Saxlehner palotában

mozaik3-1

Ráhangolódásként egy kis saját kigyűjtés a postamúzeum kézbesítés és portrék címen futó archívumából. Némelyik Kőszeg óta már ismerősebben hat.

Micsoda beszédes arcok!

És utoljára itt búcsúztunk el, lépjünk be hát Saxlehnerék személyes rezidenciájába!

Ha Kőszegen a postaládák életpályájával ismerkedtünk meg, itt a belépésnél a postai címertáblák változásaiba kapunk kis betekintést.

A legelső, német nyelvű Tállya-i tábla a Habsburg időket idézi. Utána a szabadságharc idejéből láthatunk egy “kétarcú” táblát. Mindkét oldala meg volt ugyanis festve, az egyik németül, a másik magyarul – s a hadi helyzet változásai szerint fordítottak rajta szükség esetén egyet.

Aztán ismét a Habsburg volt az úr. A sasos címer közepén a betűk Ferenc József monogramját adják. A következő tábla eredeti 1867-ből, amikor a kiegyezéssel önállósodott a Magyar Posta. 20 évvel későbbi a Baross Gábor által egyesített posta és távírda közös címere.

Fenti falon az utolsó tábla az első távbeszélő központ, a Teréz központ címertáblája, amelyet egy kigyűjtés követ a szocialista gazdaság különböző címerváltozataiból, az utolsó a 80-as évek végéből, átmeneti tábla.

Ugyancsak az előszobában kapott helyet egy olyan makett, amelyről már sok mindent magunk is tudunk: egy posta-és lóváltó állomáson a delizsánsz. Az épület felső emelete volt fenntartva az utazók pihenésére, a földszinten a posta vezetője. Minden szükséges kellék
és felszerelés itt rendelkezésre állt az utazás folytatásához.

Következő terem textilképei, Kapos Kósa Edit munkája, a postatörténetet mutatja be
8 képben, a honfoglalás idejének lovas futárjától – Mária Terézia delizsánsz járatáig. Még
a Mátyás király – féle kocsit is újra láthatjuk!

Az 50-es évek enteriőrje felvevő pulttal és főpénztári munkahellyel, a hozzá tartozó tárgyi eszközökkel, mint az aprópénztartó, a bélyegzőpárna, bélyegzőtartó, írószerek, a kötegelő eszközök, a levél- és csomagmérlegek, s a háttérben húzódó sárgaréz cső a – ma is működő- csőposta. Ezen továbbították a különálló helyiségben levő távíró géphez a felvett üzeneteket. Sűrített levegővel működött, elektromotor meghajtással.

Ez a helyiség egyébként a Saxlehner család ebédlője volt, közvetlen átjárással –
a postáskisasszony mögötti ajtón – a tükörterembe. (Ma nappalit mondanánk.)

Az egész terem szép kidolgozású faburkolattal fedett, mely gyönyörű kazettás mennyezetbe torkollik – Forgó István munkája.

Az udvarra néző Róth Miksa ablakok látogatásom idején sajnos már nem kaptak kívülről elég fényt, így a látvány csak sejteti a verőfényben felkáprázó színeket.

A függönyökkel azonos mintázatú eredeti tapéta nem maradt fenn, a pótlást a múzeum végeztette el egy felújítás során selyem-textíliából.

A fafülkében levő kis figurák különböző egyenruhájú postások.

Mi az egykori ebédlőből a tálaló felé megyünk tovább. Ennek különlegessége az ajtó két oldalán lévő, szekrény formájú faburkolattal eltakart étellift. Ez biztosította a földszinti konyhából az ételek feljuttatását.

 Ma a bennük kialakított vitrinekben a postamúzeum relikviáit állították ki: postai szervezetek zászlói, karszalagok, vállapok, sapkák, kitüntetések, egyesületi kitűzők, bélyegzők, pecsétnyomók és azok lenyomatai.

Innen a hálószobába lépünk. Az eredeti berendezésből a velencei tükrök és muránói üveg csillárok, a ma is működő központi fűtés, s a kiemelt szobák carrarai márvány kandallói, mind kifejezői annak a nagypolgári luxusnak, amit immár a tulajdonosok megengedhettek maguknak.

A mennyezeti freskó ismét csak Lotz Károly műve.

A múzeum múlt századfordulós közlekedési eszközei nyertek itt elhelyezést.  A magyar posta a motorizálással  megelőzte a nyugatot. A több éve folyó kísérletek eredményei alapján, 1900-ban pályázatot hirdetett háromkerekű motoros járművek szállítására. Ennek eredményeképpen jelentek meg a Csonka-féle motoros triciklik Budapest utcáin. Ezek és a hamarosan szaporodó gépjárművek jobb hatásfokon kiváltották az abrakigényes és el is fáradó lovakat.

A járműveken látható, kürttel díszített reflektor-forma tartókban gyertyák égtek, s nem
a világítást, hanem a láthatóságot szolgálták.

Innen már egy pillantással végig lehet mérni az egymásba nyíló ragyogó termek sorát, a kis szalontól – a zeneszobáig bezárólag.

A tükörterem a lakosztály legnagyobb, és legpompásabb szobája. A falakon látható festmények posta vezérigazgatókat, és minisztereket ábrázolnak. Az egyik sarokban Baross Gábor saját ülőgarnitúrája. (Az ő rendeletére alapították egyébként a postamúzeumot is.)

Ez a levélláda egyébként az Országházban szolgálta a képviselő urak leveleinek begyűjtését.

A névadásért felelős hatalmas tükör, gyönyörű keretben.

A tükör előterében levő Zsolnai kerámia csakúgy, mint számos egyéb tárgy, a hosszabb hivatali idő eltöltése után szokásban volt ajándékozások darabjai.

Rám sokszor ugyan zavarólag hatott a környezetbe nem illő, illetve az elegáns berendezési tárgyakon, bútorokon bemutatott különféle postai ihletettségű szobrok, szemléltetési tárgyak ötletszerű kihelyezése, de megértettem, hogy ez az ára annak, hogy legalább bejuthatunk ide. Hát félek, ez a jövőre már nem igaz.

A carrarai márvány kandallóhoz sem illik annyira a temetői művirág – szerintem.

Viszonylag szolidan a sarokba nyomva néhány őslelet a rádió és TV történetéből. Nagyon szép közöttük a gramofon és a fonográf. És tessék kitalálni mi az a lyukacsos kis gömböc ott?

Kitaláltuk? Vagy csaltunk egy kicsit és leolvastuk: villámhárító a lakihegyi adótorony csúcsáról. A lyukak, a villámok nyomai. A lakihegyi adótorony egyébként 1933-ban épült és akkor a világ legmagasabb építménye volt, a maga 314 méterével. Az Eiffel torony csak azután körözte le, amikor tetejére egy adó antennát tettek, s ezzel magasabb lett.

Ha már magasságról beszélünk, ideje felfelé is néznünk. A plafonon Lotz mennyezet festménye. Középen a Napisten, két szélen a Hajnal és Halál allegóriái.

Itt már nem részletezném a postamúzeumi vonatkozásokat, inkább csak az elképesztő oszlopfaragásokra hívnám fel a figyelmet.

Még egy gyönyörű kandalló, amely mellől levágtam a lélekromboló telexgép sivár látványát.

Tetején a fából készült szobrocskák a kábelfektetők, s a korabeli, póznára mászó villanyszerelő nehéz munkáját ábrázolják.

Az utolsó terem a zeneterem, mely minden részletében a zenéhez kapcsolható motívumokból merít. A ház háziasszonya, Saxlehner Emma a kor ismert operaénekese volt. ( Saxlehner András első felesége korán, 1849-ben valamilyen betegségben hunyt el, félárván hagyva akkor két éves kislányát.)

A mennyezeti stukkók Bach, Haydn, Mozart és Beethoven portréit adják vissza.

Már őszi látogatásomkor is folytak az építkezési munkálatok, ami miatt nem mindenhová sikerült bepillantanom. Amit még sikerült a folyosókon és a lépcsőház második emeletéig felfedeznem, néhány kiegészítő képi információt adhat a házról.

S miután már kívül-belül megismerkedtünk a palotával, van itt még egy kis szeletke emlék az épület múltjáról, melyet a régi idők nagy tanúja, Ágai Adolf vetett papírra:

“Volt s van még sok apró-cseprő fürdője a pesti oldalnak; főképen gőzfürdője, seregével. A Király- s a lebontott Könyök-utczán állottak fönn azok, melyeket ledöntött a haladó kor. Ezek között egész regényességig hírhedt volt a Mestetics-fürdö, melynek egyegy najádja oda csábította a járatlan vendéget, akit aztán készséges fürdői szolgák nem csupán fürdői czélokból vetkőztettek le. A Mestetics helyén ma roppant kőpalota áll: Hunyadnak büszke vára, (a Saxlehneré) melynek ura azonban nem ádáz törököt, csak rosszul emésztő polgártársakat futamit meg az ő keserű vizével.”

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: Magyarország, Városnézés
Címke: , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

  1. Visszajelzés: Budapest fürdőváros – világelső gyógyfürdőivel (6.) | Fölöttem a felhő

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s