Budapesti mozaik – Találka a Gellérthegyen

Budapest,

mindig rohanó életünk terepe, s közben alig látjuk. Ha mégis, az a kosz, a kutyaszar, az elcsúfító graffitik, a Rákóczi út évtizedek óta pusztuló kirakatai. Feketedő, sok helyütt még belövésekkel tarkított házfalak, vagy a málló vakolat. Na és a botrányosan rossz úttesteink. Szégyen, mondjuk sóhajtva…
De tudjuk-e látni a Deák teret, ahol  egykor nyüzsgő piac volt, s a sarkon Jókai fordult be az istentiszteletre az evangélikus templomba?
A határokon túli zarándoklataink során könnyen transzba esünk egy –egy város kiemelkedő épülete, vagy látványossága előtt – s itthon, csodák mellett meg sem torpanunk. Gondoltam hát, időnként felelevenítek egyet-egyet belőlük… Mozaik lesz, de hátha kialakul lassan ebből is egy nem hétköznapi város…


A kék tetőkről adott panoráma összeállításom eszembe juttatott egy másik különleges kilátót a város közepén, amiről az az érzésem, nem annyira közismert.

Én is egy tematikus séta találkozópontjaként fedeztem fel, ami nincs máshol, mint a Hegyalja út feletti parkban, a Gellérthegy oldalában, a Víztározó tetején. A szobor
“Buda királyfi és Pest királykisasszony” címen Vadász György és Lesenyei Márta 1982-es alkotása.

Az egymás felé nyújtott kezük alatti hasadék az a földtani törés, melyben a Duna folydogál, lábaiknál a két városrész stilizált makettje.

S a kilátás tényleg szemet gyönyörködtető. Itt közelebbről láthatjuk a legismertebb városjegyeinket.

Remélem mindenki felismeri a pesti oldal fenti, bőségesen tárgyalt épületeit!

A park felett futó egyetlen kis utca, a fenti képen látható un. Hegedüs villába torkolló vége zsákutca. A villáról még mai, internetes korunkban is elég nehéz használható információt nyerni, noha kézenfekvő a felmerülő kérdés, hogy mi is ez, a hegyet számos pontról meghatározó jellegzetes építmény.

Korábban olvastam egy, a hegy oldalának beépítési tilalmával foglalkozó értekezésben, hogy azok mindig is fennálltak, s éppen a villa az ékes példája annak, hogy azért mindig akadtak akik a tilalmat megszeghették. Esetünkben egy magas rangú politikus Olaszországban járván – 1914 körül -, nagyon megkedveli az ott látott épületek stílusát,
s elhatározza, hogy bizony építtet ő idehaza magának is egy hasonlatos villát.

A korabeli fotón lekövethető az építkezés folyamata.

A villa nevéből először arra gondoltam, hogy bizonyára Hegedüs Árminnal, a szomszédos Gellért szálló és fürdő építészével végeztette el a munkát, s innen a megnevezés. Ám akármennyire el is mélyedtem az építész nevéhez kapcsolható épületek tanulmányozásában, sehol nem említik ezt a villát. Ennek ellenére sok ismerettel gyarapodtam, hiszen sok vidéki fürdő és szálloda építésén túl, számos olyan kiemelkedő budapesti épület is Hegedüs Ármin nevéhez kapcsolódik, amiket ismertem, ám semmit sem a tervezőjükről. (Belvárosban pl. a Szervita téri Török bankház, az újpesti zsinagóga és városháza, a Dob utcai (85.sz.) általános iskola, vagy a Fiumei, vagy másként a Kerepesi temető nagy árkádépülete többek között.)

Ezért aztán sokkal valószínűbbnek látszik az a megoldás, hogy inkább a villa megrendelőjének neve állhat e mögött, aki a Wikipédia vonatkozó szócikke szerint nem lehetett más, mint Hegedüs Lóránt (Pest, 1872. június 28. – Budapest, 1943. január 1.) pénzügyminiszter, tanár, közgazdasági író, gazdaságpolitikus, az MTA tagja (levelező: Fiumei úti sírkert P1190947 Hegedűs Sándor- Ligeti Miklós1920, tiszteleti: 1934, igazgatósági: 1935).
És ez a Hegedüs Lóránt pedig nem volt más, mint Hegedüs Sándor politikus és Jókay Jolán elsőszülött fia, édesanyja révén Jókai Mór rokona. Jókay Jolán az író Károly bátyjának lányaként 1856-tól Jókai Mór házában élt Pesten. Mindahányan a Fiumei temető Árkádsorában álló családi sírboltban nyugszanak. (És így még össze is kapcsolódik a két Hegedüs szál, amit követtem!)

Ma a villa egyik bérlakásának, a szóbeszéd szerint leghíresebb lakója Andy Vajna.

Ezt a bejegyzésemet fenti spekulációimmal több mint két éve írtam, s íme a rejtély feloldását, s immár az igaz történetet tegnap egy olvasóm elküldte, köszönet érte. Örömmel osztom meg mindenkivel ezt az autentikus írást, s ha  már így alakult, csatolok még egy képet az ingatlanról egy merőben más perspektívából.

Ferenciek tere P1140954 a

S a történet A “vörös” házról, az alábbi linken olvasható: http://nol.hu/archivum/archiv-73040

De nem kevésbé felkapott a kis Orom utca többi ingatlanja sem. A Gellért hegynek ezen a részén egymillió forintos körüli négyzetméter árakkal hirdetik az ingatlanokat, s neves helyi lakói között Bodrogi Gyula színművész, Polgár Árpád műkincskereskedő és Uj Péter internetes portál főszerkesztő nevével találkozhatunk.

A káprázatos panoráma mellett meghitt nyugalmat árasztó park Orom utca felőli végében egy másik, embernagyságú alakokból álló szoborcsoport búvik meg.

A mű, a nagyváradi születésű (1922) magyar szobrász, Wagner Nándor talán legismertebb alkotása  A filozófia kertje.   A szoborcsoport alakjai a világvallások reprezentánsait és az emberi történelem nagy tanítóit testesítik meg: Ábrahám, Jézus, Lao-Ce, Ehnaton, Buddha, Mahatma Ghandi, Bodhi Dharma, Assisi Szent Ferenc.


A helyszín kiválóan adja azt a miliőt, ahol elképzelésünk szerint is nyugodt tere lehet a filozófálásnak; semmi lárma, rohanás, e világi nyüzsgés. A világmindenség jelképes közepe felé forduló bölcsek megállt mozdulatai is ezt a lassúságot, elmélyülést, nyugalmat fejezik ki.

Alkotója szerint a világvallások alapítóinak és küldötteinek a szellemi üzenete nem e vallások különbözősége, hanem az, ami összeköti őket. A talapzat is ezt a gondolatot hirdeti: Egymás jobb megértéséért.

Érdekes módon a művészt, akinek vannak magyarországi alkotásai is (Dunaújváros: Vízhordó lány, Székesfehérvár Corpus Hungaricum), valószínűleg kevéssé ismerik hazánkban, mint Svédországban, vagy Japánban. Nagyváradon 2006-ban Wagner Nándor díjat alapítottak, amely megnyeréséért a Partiumi Keresztény Egyetem grafikai szakos hallgatói minden évben nagyszámú pályázattal versengenek.


A művész 1957. évben elhagyta az országot és Svédországban telepedett le, ahol állampolgárságot is nyert. Számos művét felhasználták itt áruházak, kórházak vagy városrészek köztéri díszítésére.

1967-ben feleségével, Akiyama Chiyo képzőművésznővel Japánba költözött, és itt is hal meg 1997-ben. Halála előtt nemsokkal, fenti művét Budapestnek ajándékozza, s azt 2001-ben állították fel itt a Gellérthegyen.

Elismertségének Japánban egyik kifejezője, hogy Tokió Nakano kerületében található Filozófiai Parkban felállítják ezen művének 11 alakos változatát is.

Az alakok a körben balról-jobbra: Ekhnaton (IV. Amenhotep), Jézus, Buddha és Lao Ce – no és Ábrahám.

Tessék csak megnézni ezt az arcképcsarnokot!

Nekem különösen Lao Ce tetszik:

De természetesen Magyarországon vagyunk, s a kompozicíóból lopták el már többször a golyót, a kör talapzat bronz íveit, s végül 2007-ben egy éjszaka leforgása alatt mindhárom, külön talapzaton álló szobrot : Ghandit, Daruma herceget, vagy másképp Bodhi Dharmát és Assisi Szent Ferencet.

Aztán Japánban újraöntötték (öntőformát az özvegy bocsátotta rendelkezésre), majd 2010. júniusában ünnepélyes keretek között újraavatják.

Reméljük többé már senki nem zavarja meg a Filozófus kert nyugalmát.

Hát így kell egy témától eltérni. Eredetileg egy vizes séta felvezetőjének szántam ezeket a képeket, de megint robbantottam a kereteket.

Na majd legközelebb.

Reklámok

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: Magyarország, Művészet, Városnézés
Címke: , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

2 hozzászólás a(z) Budapesti mozaik – Találka a Gellérthegyen bejegyzéshez

  1. helena szerint:

    Dittrichné Vajtai Zsuzsánna · Kiemelt hozzászóló
    Építtette Schoch Frigyes vállalkozó és tőzsdespekuláns. Az épület állítólag egy, a genuai domboldalon épült márványborítású palota mása lenne. Ha Schoch nem megy tönkre, akkor tervei szerint a szomszédos telekre felépítette volna a ház tükörképét. Vagyonának felszámolásakor a Hestia házépítő részvénytársaság vette meg a majdnem kész házat és három évvel később,
    1926. október 29-én nagyapánknak, dr. Hegedűs Lórántnak adta el. Nagyszüleink halálukig ennek a gellérthegyi bérháznak az első emeletén laktak.http://nol.hu/archivum/archiv-73040
    Válasz · Tetszik · 8 · Bejegyzés követése · 2014. február 4., 17:23

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s