Kulturális Örökség Napjai 2012 – második nap

mozaik3-1

Következő utunk Ybl Miklós gyönyörű és pusztuló Bakáts téri templomába vezetett.
A hivatalosan ferencvárosi Assisi Szent Ferenc plébániatemplom névre hallgató templomról a külső kép szintén egy korábbi, (mint látható, téli) felvétel.

A neoromán templomban szinte minden Ybl keze nyomán született, az oltárszőnyegtől a keresztelő kúton át, a  szószékig. Feketedő falfestményei között Than Mór és Lotz Károly művek.

Rendhagyó módon a templom nem a katolikus egyházi, hanem állami tulajdonban van.

A következő templom élmény már vasárnapra esett, a Várban.  A csonka Mária-Magdolna templomból megmaradt torony túlsó oldalára esett a bejárat, amit most látunk, gyakorlatilag a templombelső volt már.

A templomhajóból fennmaradt romok két templomot írnak körül. A IV. Béla korában épült román kori, egyhajós kisebb alakzatot, amelyet a török kiüzése utáni gótikus stílusban történt újjáépítése során bővítenek kétoldalt mellékhajókkal.

Nehéz ma elképzelni, de ez az újjáépíttetett templom hatalmas volt, méreteiben vetekedett a Mátyás temploméval. Ha ránézünk a fenti képre, a kapu fölötti második ablak fölött záródott a tetőgerinc, s az apszist keretező ablakok nagyságát érzékeltetendő állították fel azok egy rekonstruált mását.

De tudom ezt másként is érzékeltetni. Barátnőm és lánya szinte elvesznek alatta a térben.

A templomban helyezték annak idején az Árpádház “utolsó ágacskáját”, III. Endrét örök nyugalomra. Itt volt I. Ferenc magyar királlyá koronázása 1792-ben, akkor építenek
a bejárat elé egy ünnepélyesebb belépőt. Épp tegnap fedeztem fel a Nemzeti Galériában ennek az eseménynek az ábrázolását egy hatalmas festményen, a félemeleti lépcsővel szembeni fal belső oldalán.

Még egy kötődést említenék a templom kapcsán, hiszen pár bejegyzéssel ezelőtt éppen érintettem a Martinovics -féle összeesküvést. Vezetőjét, Martinovics Ignácot itt fosztották meg 1795-ben minden egyházi tisztségétől (miután a szomszédos Helytartó Tanácsból ide átkísérik. Az út következő állomása, a Vérmező, szintén “csak” egy séta innen.)

Mit tetszenek gondolni, honnan származik a két darab XVII. századi ágyu a Hadtörténeti Intézet előtt?

Igen, jól látják! Kínából. ????? Már akkor is ? Hogyan?

Az 1900-as évi boxer lázadás leverésére számos nagyhatalom igyekszik oda, megvédeni apróbb-nagyobb gyarmatait. S bizony volt az Osztrák-Magyar Monarchiának is egy 800 hektáros apró kolóniája Tiencsin városában. Az odaérkező három habsburg hadihajón tartózkodik a fiatal Horthy Miklós is, s a győztes ostrom során zsákmányolják a tiencsini erőd 16 ágyúját – melyből 14 Bécsben, e kettő pedig itt Budán tekinthető meg.

Ágyúból és egyéb harci eszközökből aztán nincs kevés e vár körüli sétánkon, melynek Hadtörténeti múzeumi vezetője lenyűgöző módon nyújt e számomra eddig tökéletesen érdektelen, vagyis inkább visszatetsző témába bepillantást.


Kapisztrán János lelkesítő szava és aktív részvétele a nándorfehérvári csatában döntő befolyással volt a győzelemre. A napokban hallottam a rádióban egy hadtörténésztől, hogy  a világtörténelemben is unicum, hogy egy civil, kiképzetlen tömeg – azaz itt a fellelkesített keresztesek – egy reguláris haddal szemben győzelmet arasson. Normál viszonylatokban a kettő harcértéke nem is összevethető, igazi hasznát egy dilettáns erőnek nem veszik, inkább teher egy efféle be nem tagozódott erő a hadviselésben, s csak akadályozza annak működését. Az egyensúly megbomlását csak valami rendkívüli helyzet, váratlan esemény idézheti elő. A lánglelkű prédikátor, Kapisztrán emlékét sem minden nemzet foglalja pozitív emlékei közé, hisz észak-olasz vidékeken, vagy Sziléziában még mint vallása kérlelhetetlen inkvizitora tevékenykedett.

Még az ágyúcső huzagolásában is jártassá leszünk.

A Magyar Rádió épülete melletti Festetics palota gyönyörűen rendbe hozott, ma az Andrássy egyetemnek helyet adó tereit járhattuk be következő programpontként.

A gazdag csillogásnak bántó ellenpontja volt a Józsefvárosi Evangélikus Egyházközség
kis belső udvarba szorult együttese. Nekünk olybá tűnik, mintha helyenként megépítése óta nem került volna sor újrafestésre, javításokra. Elszorul a szív.

A templom/ imaház a harmadik emeleten kapott helyet. (Kőszegnél írtam a római katolikus felekezeten kívüliek – és építkezéseik ellenreformációs korlátozásairól. Itt is erről van szó.)

Egy emelettel lejjebb a páratlan értékeket képviselő – Podmaniczky-Degenfeld örökség – könyvtár szegénységben pusztuló gyűjteménye.

Ezután 100 percben meghirdetett épületsétán követhettük a Nemzeti Múzeum jóval szerencsésebb körülmények között lévő gyűjteményének kialakulását és történelmét.

És mert minden mindennel összefügg – éppen beszéltünk I.Ferenc koronázásáról, akinek neve nem megkerülhető a múzeum létrejötténél. Uralkodása a napóleoni háborúk idejére esvén, szüksége volt a magyar támogatásra – élelmiszer, felszerelés, katona – ezért kedvében akarva járni a magyar nemességnek, 1802. évi rendeletében hozzájárult egy nemzeti gyűjtemény létrehozásához. Ezzel Európában harmadikként, a British Museum és Louvre nyomában jött létre hazánkban nemzeti múzeum.

Következő állomásunk a Lehel téri, hivatalosan az Árpád-házi Szent Margit templom.

Színpompás gazdag díszítés, gyönyörű Róth Miksa ablakok, nagyszabású terek.

A baloldali oldalfalon levő képek között Mózes csakúgy, mint a római San Pietro in Vincoli híres Michelangelo szobra, szarvakkal van még ábrázolva.

S a nap utolsó programjára igyekszem ezután, a zuglói Abonyi utcában található Magyarországi Református Egyház Zsinatának székházába.

Nem is olyan rég, a Földtani Intézet tetején készült fotókon bosszankodva kutattam, hogy mi ez a hatalmas trapéz alakú torony, aminek a létezéséről eddig nem is tudtam, hát még arról hol is található, és mi ez? Pedig egyáltalán nem jelentéktelenek a méretei, ahhoz, hogy az ember észrevegye.

Aztán van egy másik virtuális listám a még nem látott, de feltétlen beazonosítandó épületekről, amik között szerepelt a Hajós Alfréd és Villányi János munkájaként jegyzett református egyházi székház. A két kérdőjel feloldása itt találkozott, s a rejtély megoldódott. Be is cserkésztem, és bizony a helyszínen, a szűk utcákról, és falomboktól takartan, nem is tűnik ki eme feltűnő és jellegzetes tetőzet.

És most Áprily Lajos szakrális költészete címen, e helyütt rendezett előadás keretében alkalmam nyílott az épületbe is belépni.

De mielőtt még belépnénk, pár érdekes külső jegy – oroszlánok, baglyok, majmok -, melynek vajmi köze sincs a református szimbolikához, inkább az építészeti ikonográfia ősi jelképeihez.

Református intézményről lévén szó, a díszítés visszafogott, ám a kialakítás reprezentatív, nagyvonalú. Eredeti célja szerint egy nagyméretű tanácsterem létrehozása volt a cél, mely 222 ülőhelyével meg is valósult. Körülötte irodák, lakások. Istentiszteleteket csak ünnepi alkalmakkor tartottak benne, egészen a Népstadion építése kapcsán lebontásra került és ezáltal templom nélkül maradt református gyülekezet befogadásáig.


A felekezet alapító Kálvin János fő művének, az Institutionak 400 éves évfordulójának megünneplésére készülve, Áprily Lajost kérték fel egy méltó vers megírására, az 1936. május 6.-án megrendezett megemlékezés dicsfényét emelendő. A vers személyes hangvételével Áprily talán nem éppen a megbízói elképzelését teljesítette, ám szavai megidézik a korszak egész szellemét, az új hitvallás születésének körülményeit.

Reklámok

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: Magyarország, Vallás, Városnézés
Címke: , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s