A Fiumei sírkertben az Ars Sacra sétán 2.

mozaik3-1

Az Árkádsornak ad egy vizuális lezárást Jókai kör alakú emlékhelye, mellette balra Blaha Lujza, jobbra Ady síremlékével, s bizony nehéz nem leakadni most itt.

De ellenállok a kísértésnek, s a helyszínrajzot illusztrálandó, beteszek egy térkép vázlatot, s Jókai sírjához majd külön visszatérek.

Korábban a temető főútvonalának számító, Deák mauzóleumába befutó út mellett, az Árkádsor megépítésével jutott kiemelt szerephez ez a főbejárattal szemben induló útszakasz, amelyen mi is haladunk. Ennek a folytatásában kerültek kialakításra a leginkább érdeklődésre számot tartó művész parcellák, melyek részben áttemetésekkel, majd a későbbiekben direkt igénybe-vétellel alakultak ki.

A két árkádsor, környezetével együtt ma a temető egyik legszebb része, s jelentős részben ma is azt a képet mutatja, ahogy eredetileg kialakult. Az Árkádsor lezárásaként már felsorolt három emlékmű között, a félkör vonalától kissé hátrább húzódva még két sírbolt, az Aich családé és a Malosik mauzóleum érdemelte ki figyelmünket

Itt, a Fülöp Elemér által készített Blaha Lujza síremlék mögött bekukucskál a képbe az Aich családi sírbolt.

A homlokzatot díszítő dombormű, az ismert Hubertus mondát idézi, amikor nevezett, vadászat közben egy szarvasra emelte fegyverét, s akkor annak szarvai között megjelent Isten jele, a kereszt. A család egyik tagját nevezték Hubertnek.

Ady temetése 1919. januárjában az akkor fiatal tanácsköztársaság első – és egyetlen, nagyszabású dísztemetése volt, s őt a nemzet halottjának nyilvánították.

Így is kapta ezt a díszsírhelyet, mely síremlékére 1928-ban írtak ki pályázatot, addig sírján egy ideiglenes, csónak orrú fejfa állt. Hetven szobrász több, mint száz pályázatából Csorba Géza tervét találták a legjobbnak. Az erős megosztottságot okozó emlékmű avatására 1930-ban került sor.

A robusztus, megnövekedett alak a költő halála utáni új életre kelését kívánja ábrázolni.

A szobrot én sem tudom szeretni – nem akarok illúzió romboló lenni, de rám úgy hat mint egy szocreál martinász plasztika -, abban viszont igaza lett, hogy Ady versei nem halványulnak, s különleges kincsei irodalmunknak.

(Imádság háború után, 1908)

Ady (s vele öccse, Ady Lajos és édesanyja, Ady Lőrincné, Pásztor Mária) sírjától balra,
a másik említett emlékmű, Wachtel Elemér műve, a vendéglős és sörnagykereskedő Malosik család számára 1908-ban épített mauzóleum, mely műemléki védettséget élvez.

Bemenni nem lehet, vezetőnk leírása alapján fölül sírkápolna, alul hátsó kijárattal a kripta. Róth Miksa mozaikok és Stróbl Alajos szobrok díszítik belülről. A család hozzátartózói által juttatott hozzájárulásból a Róth Miksa ablakokat a közelmúltban restaurálták, ám a garázdáktól tartva nem merik helyükre betenni, s a múzeumban őrzik azokat.

Ady sírja mögött a Kossuth mauzóleum felé haladva a Feszület köröndre érünk.


Ez a ma kieső rész, valaha a temető központi helye volt. A kereszt nemsokkal a temető 1849. április 1.-i megnyitása után, 1857-ben került felállításra. Célja mindazoknak kegyeleti emlékhelyet nyújtani, akiknek hozzátartozói távoli, vagy éppen nem ismert helyen nyugszanak.

Később ennek a feszületnek a szerepét az Árkádsor elején található Piéta szobor vette át.

Innen már látszik az a viszonylag nagy területet elfoglaló monumentális Melocco Miklós alkotás – mely a művész első alkotása a Kerepesi temetőben -, s amelyet a sírkert újabb kori történetének meghatározó temetését (1993) követően emeltek, Antall Józsefnek, a rendszerváltás első magyar miniszterelnökének a sírján.

Melocco Miklós saját megfogalmazása szerint ez egy sír fölé boruló ősmagyar sátor, zászlóként a négy égtáj felé kibontva. Sarkain 4 lovas illetve szerzetes alak részben a hatalom jelképei, részben a megőrző, megtartó eszméké. A sátor tetején az ég felé nyitva, közepén szűk térben maga a sír. A sírt fedő borostyán Antall József kérésének megfelelően, a szülei sírjáról lett idetelepítve.

A temető 150. éves évfordulójára 1999-ben készült monográfia szerint akkor ez, és Kádár János (12.parcella) sírhelye volt a leglátogatottabb két sír a sírkertben.

A fenti leírás óta, a közelben újabb államférfit helyeztek itt örök nyugalomra. 2011-ben Almási Balázs tájépítész tervezte üveg emlékmű Mádl Ferenc sírját jelöli.


A gránit kövekből kirakott szélesen induló út semmibe vésző vége földi életünket, míg az égbe törő csúcs a lélek magasságait jelképezi.

Mögöttünk, a 27-es parcellában az MTA amerikai temetkezési rendszerű, homogén, ún. emlékpárnás sírjai, a szintén homogén rózsaszín virágdísszel.


1980 óta vannak itt temetések, részben külföldön elhunyt tudósok hamvainak hazai földbe helyezésével. Legismertebb példa erre Szilárd Leó, aki hamvainak egyharmadát 1998-ban helyezték el ebben a parcellában. (A második harmad az Amerikai Egyesült Államokban maradt, és így a tudós halotti kultuszának gyakorlására alkalmas helyek száma megduplázódott, a harmadik harmadot pedig, Szilárd Leó végakaratának megfelelően, léggömbbel szélnek eresztették). Egyetlen Nobel díjas tudós is kapott helyet ebben a parcellában: Hevesy György kémikus.S ennyi kitérő után visszatérek a séta-vezetés eredeti koncepciójához.

A fiatalon elhunyt Nyugat kritikus Király György sírján Beck Ö. Fülöp különleges technikával készült alkotása. A kőlapra felrajzolt figurákat a háttérbe befelé mélyítve alakította ki, a mű címe: Dal a szenvedésről. A keresztre feszített Krisztus szenvedésének látványa elől szemüket eltakaró emberpár lehetne Ádám és Éva is, hisz a bűnbeesés kiváltója volt a szenvedésnek.

Csók István feleségével közös sírját a festő emeltette fiatalon elhunyt nejének. A sírkő lábánál az alább idézett gyönyörű Ady vers utolsó szakasza van bevésve:

A feleség megmintázott alakja mintha a felhők és hold között lebegne, (letört és elég rosszul visszapótolt) ujjával felfelé, az égbe mutat – Szentgyörgyi István szobrász megfogalmazásában.

A temetőművészetet eddigi utunk során is leginkább a szobrászat dominálta. A kép meglehetősen eklektikus, ám elmondható, hogy igen jeles művészek működtek közre,
s voltak olyanok is, akik legalábbis bizonyos korszakaikban, csak temető szobrokkal foglalkoztak. A temető első korszakának ilyen szobrászai Donáth Gyula illetve Kallós Ede. Lyka Károly ezzel a két szobrásszal kapcsolatban a következőket mondja: míg Donáth a gyász ünnepélyes pátoszát szólaltatja meg sok fantáziával, addig Kallós egy líraibb, érzelmes síremlék-típust képvisel, ahol a finom, tartózkodó mozdulatok kerülnek előtérbe. Donáth a temető „szónoka”, míg Kallós inkább a „lírikus”.

A két árkádsoron Zala György, Róna József, Ligeti Miklós, Damkó József és Bory Jenő alkotásai a meghatározóak.

Számos művel képviselteti azonban magát a két világháború közti időszak legaktívabb síremlék-szobrásza: Horvai János. Az eddig említetteken kívül gyakran találkozhatunk még Telcs Ede, Sidló Ferenc, ifj. Vastagh György, Lányi Dezső, Stróbl Alajos, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Beck Ö. Fülöp nevével is.

A következő síregyüttesnél két ilyen nagy szobrász működött közre.

A Gerbeaud család sírboltján a kissé enervált Krisztus Horvai János számos Krisztus alkotásainak egyike, míg a Paulheim sírbolt nőalakja Kisfaludy Strobl Zsigmond munkája.

A következő sarkon Beck Ö Fülöp  jól megkomponált plasztikáján a korábban elhalt apa vezeti a már szintén elhunyt fiait az örök életbe.Természetesen sok síremlék alkalmazza az elhunytra vonatkozó szimbólumokat, utalásokat, akár verbális formában is, s modernebb világunkban már a portréreliefeken
is túllépve, a sima fotó a mind gyakrabban megjelenített ábrázolás, a sorozatban gyártott sematikus síremlékek mellett.

Mégis, azok a sírszobrok a sikerültebbek, különlegesebbek, amelyek csak a halál misztériumára utalnak, ugyanis az elhunyt közvetlen vagy áttételes megjelenítése többnyire érdektelenné teszi a síremléket.

Az előttünk álló síron a földtől elszakadásnak egy hétköznapibb megfogalmazása, míg kicsit beljebb, egy “Ad Astra” = a csillagokig – a földtől elszakadó lélek ábrázolása látható,
a nagy kiterjedésű Lenhossék orvosfamília egyik tagjának sírján.

A csillagokba mutató nőalak megformálója a Blaha Lujza síremlékéével megegyezik. Másik átszellemült ábrázolás Kisfaludy Strobl Zsigmondé, a földtől elszakadó, felrepülő alakkal:

Horvai János Krisztus alakja ezúttal a gyászolót vigasztaló formában jelenik meg.

Azt csak remélni tudom, hogy a Krisztuson a foltok nem belövésekből adódnak. Olvastam ugyanis a temető történetében, hogy 1945-ben az ostrom után egy nagyobb létszámú szovjet csapat még napokig a temetőben táborozott: a bombák mellett ők okozták a legtöbb kárt. Azon kívül, hogy számos sírt kiraboltak és feldúltak (köztük a Deák-mauzóleumot), lövöldöztek is – feltehetően unalmukban -, főként a reprezentatív síremlékekre, és ezeken is különösen az emberalakokra. Ennek nyomait a temető máig magán viseli.

Az allegória gyakori példája, mint arra már eddig is számos példát láttunk, a Krisztus-képmás, az angyalfigura, illetve más szakrális alak (általában antik vagy keresztény forrásból), valamint a női vagy férfi akt. Érdekes keveredések is gyakran láthatóak
a keresztény hitvilág és a mitológia alakjainak és attribútumainak egyidejű alkalmazásával.

És elérkeztünk a művészparcella sarkán álló – s így oda akár útjelzőként is szolgáló Gersei család mauzóleumához.

Az Ave Domine – Üdvözlégy Uram – felirat mögött az építmény a család sírtábláin túl egy Avilai Szent Teréz kápolnát rejt, melyben évenként egyszer szentmisét celebrálnak.

A művészparcellában meglátogatott első síremlék jelentősége kiemelt a temető szempontjából. Huszár Adolf szobrászművész sírján álló, és az ő nyomdokaiba lépő Donáth Bélának az alkotása, országosan az első figurális nagyméretű temetőművészeti alkotás. Addig többnyire szerény kis keresztek, legfeljebb obeliszkek jelezték a sírokat.

Az ábrázolt figura a három párka (római mitológia – görögben megfelelőik a moirák) alakjaiból kettőét megkülönböztető tárgyat: az élet fonalát, és elvágásához szükséges ollót a kezében tartja. Mögötte a kereszt, amivel összehozza a két kultúrkör jelképeit, amit később majd mások is alkalmaznak.

Huszár Adolfnak egyébként mindenki által jól ismert szobrai találhatóak a Duna parton:
a Széchenyi téren a Deák szobor, közelében Eötvös József, s a Petőfi szobor, melyet Izsó Miklós halála után ő fejez be.

Aki azonban a következő sírkövet faragta, már teljes mértékben mai művész, Szervátiusz Tibor, erdélyi származású szobrászcsalád sarja. Az egész márványtömbben csak néhány vonalat húzva jeleníti meg hihetetlen kifejező erővel bíró figuráit. (Ugyanezen művésznek láthatjuk nagyméretű térplasztikáit a kőbányai Szent László téren, melyet 1996-ban a millecentenárium évében emeltek.)

 Ha félsz, a másvilágba írj át,
verd a halottak néma sírját,
tudd meg konok nyugalmuk írját,
de nem felelnek, úgy felelnek,
bírjuk mi is, ha ők kibírják.

                                       (Kosztolányi Dezső: Ének a semmiről)

Kosztolányi születésének 100. évfordulója körül készült addigi szerény sírjára az az
Ősze András alkotás, amely modern beton angyala előtt azonnal eszünkbe jut a Szegény kisgyermek panaszai ciklus kisgyermeke.

Ha meghalok majd, mélyre ássatok
gyarló valómban meg ne lássatok,
ködként inogjon eltűnt társatok,
s nekem, szegénynek, megbocsássatok.

Ne nézzétek karomat-térdemet,
csak szándokom és ne az érdemet,
mi vérzik és fáj most mellem megett,
azon lehet akkor megmérnetek.
(Kosztolányi Dezső: Könyörgés az ittmaradókhoz)


Vannak sorok, aminek színeit csak ő tudta ily gyönyörűséggel kikeverni:

De fönn, barátom, ott fönn a derűs ég,
valami tiszta, fényes nagyszerűség,
reszketve és szilárdul, mint a hűség.
Az égbolt,
egészen úgy, mint hajdanában rég volt,
mint az anyám paplanja, az a kék folt,
mint a vízfesték, mely irkámra szétfolyt,
s a csillagok
lélekző lelke csöndesen ragyog
a langyos őszi
éjjelbe, mely a hideget előzi,
kimondhatatlan messze s odaát,
ők akik nézték Hannibál hadát
s most néznek engem, aki ide estem
és állok egy ablakba, Budapesten.
….
Nézd csak, tudom, hogy nincsen mibe hinnem,
s azt is tudom, hogy el kell mennem innen,
de pattanó szivem feszítve húrnak
dalolni kezdtem ekkor az azúrnak,
annak, kiről nem tudja senki, hol van,
annak, kit nem lelek se most, se holtan.
Bizony ma már, hogy izmaim lazulnak,
úgy érzem én, barátom, hogy a porban,
hol lelkek és göröngyök közt botoltam,
mégis csak egy nagy ismeretlen Úrnak
vendége voltam.

(Kosztolányi Dezső: Hajnali részegség)

A következő meglepő síremlék a pécsi balett alapítója, igazgatója, koreográfusa, Eck Imre emlékére állított Amerigo Tot alkotás, A föld apoteózisa címmel. A szétfeslő burok közepén ott látjuk a földet.

Ez egyben az egyik olyan mű, amely (nagyobb méretben) felállításra került a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen is. Máskor meg előfordul, hogy sikeres köztéri szoborból, vagy domborműből lesz síremlék. Kisfaludi Strobl Zsigmond sírjára például halálával egy saját művét állították, noha az nem ezzel a céllal készült. Ez is egy “ad Astra” ábrázolás férfi alakban, melynek női párját ugyanitt a temetőben megtalálhatjuk Pásztor János sírján. Ez úgyszintén saját alkotása az elhunyt művésznek.

Rendhagyónak mondható az a Sarkadi Imre sírjára készült Ortutay Tamás mű, amely megtört bazaltsziklája mintha allegóriája lenne az 1961-ben élete derekán, 40 évesen különös körülmények között elhunyt írónak. Közepéből sarjadt vérbükk ma már hatalmasra nőtt, s ez sem minden üzenet nélküli.

Babits sírjának szimbolikája sem fér bele éppen az általunk követett szakrális tematikába. A Ferenczy Béni által itt megjelenített Apolló istennek a görög mitológiában a művészetek ápolása, támogatása volt a feladata. A sírkő hátulján Babits idézet: Nem az énekes szüli a dalt: a dal szüli énekesét. (Mint forró csontok a máglyán)Heltai Jenő felett emelt Borsos Miklós alkotás, a stilizált madár, ugyancsak a felrepülés, szárnyalás emberi vágyát fejezi ki.

És mivel még egyebek mellett két mauzóleumot is szándékomban áll bemutatni, itt most megszakítom ismét a séta fonalát, Horvai Jánosnak egy nagyon lírai megfogalmazású Krisztus szobrával búcsúzva.

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: Irodalom, Magyarország, Művészet, Városnézés
Címke: , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s