Plitvice varázsa

Egy hete annak, hogy csodálatos verőfényben, ujjatlanra vetkőzve kábultan jártunk be egy 8 km-es túraútvonal szakaszt a Plitvicei tavak varázslatos természeti szépségei között.

Reggel aztán a hóra ébredve feltolultak bennem ezek a képek.

A Plitvicei tavak 16 tóból állnak a Kapela hegység völgyében. A tavak 150 méteres különbséggel helyezkednek el egymás fölött, az egyes tavakat pedig gyöngyfüzér szerűen, vízesések kötik össze. A legfelső tó 630 m tengerszint feletti magasságban, a legalsó 483 méteren helyezkedik el. A vízesések száma vízhozamtól (esőzések, olvadás függvényében) 190 – 200 db körüli.

A horvát karsztvidék területén fekvő Plitvicei Tavak Nemzeti Park a legnagyobb területű – 300 négyzetkilométer –  Horvátország nyolc nemzeti parkja közül. Ez volt Horvátország legelső nemzeti parkja is, már 1949-ben az akkori jugoszláv parlament felismerve jelentőségét, nyilvánította nemzeti és védett területté.  Ekkor még a terület mintegy fele
a mostaninak. 30 évvel később, 1979-ben az Unesco felvette a Világörökség listájára.

A parkban sétánkat sok tudós által megfogalmazott gondolat jegyében indítjuk, s egyre inkább egyet értünk vele: Mindezt a szépséget ajándékba kaptuk az őseinktől, és kötelességünk megőrizni, hogy továbbadhassuk az utánunk következő generációknak is.

A turistáknak különböző nehézségű és hosszúságú útvonalakat jelöltek ki a park területén. A vizek felületén palló utak vezetnek végig, ki-ki kanyarodva a tavak mentére.

Évmilliók munkája a park kialakulása. A Korana folyó mély medret vájt a Kapela hegység vidékén. A terület kialakulása lényegében karsztosodási folyamat eredménye. A lehulló csapadék kioldja a mészkő tartalmú hegy anyagát, átszivárog rajta, le a hegy mélyébe, barlangokat alakít ki. Itt haladnak tovább a patakok, csapadék vizek. A felszínre törve a hőmérséklet növekedés, valamint a hidrosztatikus nyomás csökkenése következtében
a víz szén-dioxid tartalma elillan, ami pedig a vízben oldott mészkő kicsapódását eredményezi. Ezekből idővel hatalmas mésztufa gátak alakultak, elzárva a Kapela hegység keskeny völgyét, és felduzzasztották a Korana patak vizét.

Ezek a mésztufa gátak ma is folyamatosan épülnek, s ahol a víz apró cseppekben fröccsen szét, ott a megnövekedett felületen a szén-dioxid párolgása is erősebb, ezért mészkiválás is intenzívebb, így a Plitvicei Nemzeti Park területén évente akár 10-30 mm-rel is vastagszanak.

A laza mészpép minden, a folyó mederben lévő szilárd felületen megtelepszik, mészkéreg vonja be a mederfenéken lévő kőzetet éppúgy, mint a vízbe hullott ágakat, fatörzseket.

A karsztos folyamat érdekessége az, hogy itt a mésztufa hideg vízből válik ki. Gyakoribb ugyanis a meleg vizes mésztufa lerakodás. A tavak gyönyörű, türkizkéktől a smaragdzöldig változó kristálytiszta vize – édes vízről van szó! – a mésztufa kiválás következménye, mely nagy hirtelenséggel megtisztítja a vizet.

A tavakat szokásos felosztani felső tavakra és alsó tavakra. A felsők, a dolomit völgyekben levők a szebbek, az alsók kisebbek és sekélyebbek. A  két legnagyobb közül az egyik, amelyen hajóval keresztül is megyünk a Kozjak tó, területe 1000-1500 nm, és
3 km hosszú.

A természetes módon kialakult, sok kanyarulatú hegyi patakokkal és zuhatagokkal táplált tavak világa – kiterjedt lombos erdőség belsejében terül el. Az erdők jelentős részét a bükk és fenyőtársulások alkotják. A gazdag növényvilágát 1267 faj biztosítja, ebből 75 csak itt fordul elő. Enciklopédikus tudású idegenvezetőnk ilyen nevekkel dobálózott a növény fajták felsorolásában, mint: a veszélyeztetettnek számító tarka rigópohár, vagy a húsevő, kereklevelű harmatfű. 55 fajta orchideát tartanak itt nyilván, telelő sások, pázsitfűfélék nagy számban gazdagítják a vizek mentét. A már említetteken túl jelen levő számos fafajta biztosítja a színbőséget. Az őszi hangulat a szömörce, juhar, és bükknek köszönhető.

Az állatvilága is igen változatos. A Horvátországban számon tartott pillangók 30% -a fellelhető itt, köztük a veszélyeztetett kék-pillangó is. A fecskefarkú pillangó, admirális lepke, pávaszemek – néhány csupán abból a felsorolásból amiről hallottunk, továbbá az éjszakai pillangók mintegy 400-500 fajtájáról tudnak, de ez még nincs feldolgozva teljességgel.  161 féle madara között baglyok, fakopács, fajdok, vízirigók, récék, vöcskök, szarkák, varjuk, gémek, pacsirták…. 80 fajta denevér a barlangok sokaságában. Rengeteg halat láthatunk a fenekükig tiszta vizekben, pisztrángok, cselle, domolykó, vörös keszeg a legjellegzetesebbek. De élnek itt vízigyíkok, békák, kígyók, siklók, tarajos gőték, teknősök, ám mérges kígyók is: keresztesvipera és szarvas vipera. Kisemlősök mint pele, ürge, nagyobbak a vadmacska, hiúz, szarvas őz, barna medve. Utóbbi a park jelkép állata.

Az 1980-as években itt a parkban végezték azt a mintegy egy évtizedig zajló feltáró munkát, amely a medvék életmódjának kutatását szolgálta. 14 medvét rádióadóval szereltek fel, s követték őket a park területén és azon kívül is. Ez volt az egyetlen, és legjelentősebb medveprogram akkor a világon.

Ennek során állapították meg, hogy szükségletük 95 %-át növényi eredetű táplálékkal elégítik ki. Egy nöstény medve felnőtt korában eléri a 100 kg-ot, a hímek 150-300 kg súly között nyomhatnak. A nöstény januárban hozza világra bocsait. Egy-egy alom maximum
4 bocsból áll. Ezek másfél éves korukig maradnak anyjuknál, utána önállósodnak.
A medvék a természetben nem túl hosszú életűek 10-20 évet élnek. Ahhoz, hogy megéljenek, nagy élettérre van szükségük. A hímmedvék kb. 200 km 2-es területet barangolnak be, a nőstények még ennél is többet, 300 km 2 -t, a táplálékszerző útjaik során. A karszt területét rendszeresen úgy 40-50 maci használja.
Ekkor látták azt is, hogy amíg törvény védi őket a parkon belül, azon kívül le lehet őket lőni, s a rádió adó-vevős medvéből is sok így pusztult el.
(Ma ugyan a rádióban épp egy rövid hírben arról számoltak be, hogy Karlovac környékén olyan mértékben elszaporodtak a barna medvék, hogy a lakosságnak súlyos gondot okoznak, egyre beljebb hatolva a városba is. Szakértők most egyetlen orvoslást javasoltak: a medvék kilövését.)

A 60-as évek Karl May regényeit, Old Shatterhand és Winnetou környezetét itt keltették életre, tán rajtam kívül még más is emlékszik Gojko Mitić markáns alakítására.

A park legmagasabb vízesése a 71 méterből lezuhanó Plitvice patak, amely így éri el a Koranát, s egyesül vele.

A Korana folyó a legfőbb terepe a vadvízi evezést kedvelő bátraknak is.

Hát röviden ennyit láttunk.
Amit még hozzá lehet tenni, rendkívül felkészült zseppelines vezetőnk, Bernadette tolmácsolásában a következők voltak:
Első megjelenése ennek a vidéknek a topográfiai térképeken a 16. – 17. században történik. Mivel ez már akkor is határvonal az osztrák és oszmán török birodalom között, katonai céllal készült. A Kis Kapela hegység völgyében ábrázolt tavak nincsenek ugyan olyan pontosan kirajzolva, de már a megnevezések is különlegességet jeleztek. Leírása így szól:
öt szép tó a legsűrűbb erdőben, a török határon. Ördög kertje. Hiszen határ-őrhely ez, kell a titok -, s veszély érzetét is kelteni.

19. század elején továbbra is határkörzet. Épületeket nem emeltek, csupán egy császári utasház volt, az itt utazó császári katonák részére.

A park virágkorát a horvát-szerb háború kitörése előtti időben éli. Turisztikai leterhelése ekkor a legnagyobb. A háború kitöréséig, 1991. március 31-ig csaknem 1 mió látogatója volt évente, s 2000 dolgozó gondoskodott a park fenntartásáról. A háború első áldozata pont egy parkőr volt. Ezután a szerb hadsereg ellenőrzése alá került a park. Négy év múlva, a Villám hadművelet keretében hódította vissza a horvát hadsereg.

Szerencsére az ökológusok aggodalma, hogy a háború helyrehozhatatlan károkat okozott
a park élővilágában, túlzottnak bizonyult. Ugyanakkor a park technikai berendezései, utak, hidak, csónakok tönkrementek. Évek teltek el amíg ezeket úgy – ahogy helyreállították.

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: Horvátország, Természet, Utazás
Címke: , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

4 hozzászólás a(z) Plitvice varázsa bejegyzéshez

  1. Kalafut Zsuzsa szerint:

    Magam részéről köszönöm ezt a szuper összefoglalót, ez TÖKÉLETES!

  2. kesztió szerint:

    Főleg a mérges kígyókra való tekintettel ajánljátok, hogy kutyával menjünk kempingezni a tavakhoz, vagy gyorsan tegyünk le az ötletről?

    • elismondom szerint:

      Sajnálom, de erre én nem tudom a választ, mivel én is csak utazóként jártam arra.Talán valamelyik ide utakat vezető irodánál kellene érdeklődni!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s