Sörgyár és pincerendszer Kőbányán

mozaik3-1

A véletlen folytán belecsöppentem a lelkes nordic-botos túrázóknak a kőbányai pincelabirintusba szervezett sétájába.Kőbányai sörgyár P1240207

Az alagútrendszer csak rövid ideje látogatható, bár még ma is bizonyos megszorításokkal. Először 2007-ben, a Budapesti Őszi Fesztivál keretében, majd utána évenként 1-2 alkalommal csoportosan szervezett, túravezetéssel egybekötött, mintegy 1,5 km-es sétával teszik lehetővé az egykori Kőbányai Sörgyár 1. számú telephelye alatt húzódó pincerendszer egy részének a meglátogatását. A helyről valószínűleg sokan azt sem tudják, hogy egyáltalán létezik, pedig sokszor járunk fölötte kocsiban, villamoson, vagy akár gyalog – az Éles kanyar- Jászberényi út – Maglódi út -Téglavető utca környékén közlekedve.

térkép 1térkép 2

Kőbánya megszületését – és nevét is – pedig, ezt a pincerendszert is eredményező kőbányászatnak köszönheti. Miközben a pesti oldalt, a városon kívül fekvő területein még Széchenyi korában is a várost folyamatosan beborító, port okozó végeláthatatlan homokbuckák jellemezték, itt, a síkságból 147 méterre kiemelkedő Óhegy szikláiból már
a középkorban is termelték ki a követ.

Említését történelmi forrásokból először IV. Béla 1244.-ben kelt adományleveléből (bányajog) ismerjük, ahol Kewer (Kőér) formában jelenik meg. A tatárjárás után, mint tudjuk IV. Béla királyunk ráébredve a településeink és városaink védhetetlenségére, hatalmas vár és védmű építésekbe kezdett, melynek során elrendeli Pest körül is, az addigi gyenge sáncok helyére, városfal építését. A három városkapuval (Váci kapu, Hatvani kapu, Kecskeméti kapu), és 12 rondellával megépülő falhoz a követ itt, a mai Óhegy területén termelteti ki.

Pest 1728 látképe

Pest 1728 látképe

Az itt található mészkő a földtörténeti középkorban (miocén) keletkezett, amikor a Kárpát medence nagy részét tenger borította. Ez a terület valószínűleg egy tengeröböl lehetett, ahol a mészvázas csigák maradványai nagy mennyiségben rakódtak le. A mészkő rétegekre az újkorban agyag rakódott rá.

A valamikori Pannon-tenger borította tájon lerakódott üledékes mészkő könnyen (csaknem úgy, mint a kősó) vágható – faragható, fűrészelhető, ugyanakkor fagyálló és elég szilárd volt,  így hamarosan a gyorsan terjeszkedő Pest város egyik legfontosabb építőköve lett. A kőfejtés során széles és mély aknákat vágtak, ebből pedig a fésűs elrendezésű járatokat. Első lépésben szellőző kutakat készítettek, majd a kőréteget meglelve haladtak lefelé a vízhatárig. A kinyerendő kőtömböket kisebb bevágással, vágatokkal körbehatárolták, azután ékekkel hátulról lefeszítették. A megfelelő nagyságúra fűrészelt tömböket ökrös szekerekkel szállították a Fehér úton többnyire, amely vélhetően a szállongó mészkőporról nyerte nevét.

Az akkori Pest városától távol eső bányákban már a XVII. századtól intenzív kitermelés folyt, melyet igazán csúcspontjára az 1838-as nagy pesti árvíz utáni hatalmas építőanyag igény repített.

Bp. közlekedési térkép 1912k 0002 aa Bp.törtI-VI

Bp. közlekedési térkép 1912k 0002 bb Bp.törtI-VI

A Kőbányán kitermelt kövekből épült fel többek között a Lánchíd két pilonja, az Alagút homlokfala, valamint a Margit híd kő elemei, Budán a Citadella, a Mátyás-templom,
a Halászbástya, vagy Pesten az Egyetemi Könyvtár, a Magyar Tudományos Akadémia és
a Magyar Állami Operaház épülete. Eredetileg az Országház faragott burkolatai is innen kerültek ki – állítja vezetőnk -, de mivel az időjárás és savas esők erősen kikezdték, porózussá tették, fokozatosan kicserélték azokat, a keményebb süttői mészkőre.
Kőbányai építőköve van számtalan pesti bérháznak, de az Andrássy út számos palotájának is, sőt – írások tanúsítják, hogy az 1600-as években – a kecskeméti református templom falához, a budai pasa külön engedélyével is innen szállították a követ.

Kőbányai kő

Az azóta kibányászott több millió köbméternyi mészkő helyén hatalmas, egyes számítások szerint mintegy harmincöt kilométer hosszú, 220 ezer négyzetméter alapterületű járatrendszer maradt fenn a bányatevékenység befejezése után. Az 1870-es évektől fogva megerősödtek a téglagyárak (Lechner Ödön édesapjának is itt volt az üzeme), s a viszonylag puha mészkő elvesztette népszerűségét. A kezdetleges módszerekkel, kissé szervezetlenül végzett kitermelés a múlt század végére veszélyessé tették a bányászatot, ezért 1890-ben rendeletben tiltották meg a további munkát.

Kőbánya, Lechner féle téglagyár P1170647 aA bányászaton kívül a szőlőtermesztés is virágzott a környéken. A homokbuckák vonulatából kiemelkedő kőbányai Óhegy nagy tömbje agyagos termőtalajával és kedvező fekvése következtében kiválóan alkalmas volt a szőlőtermesztésre. A 18. század második felére már a teljes óhegyi területet, mintegy 938 ezer négyszögölön szőlőparcellák fedték le, további terjeszkedésre az Újhegy betelepítésével nyílt mód. A szőlőművelésnek Kőbányán a mai napig fennálló emlékei – az utcaneveken túl – az óhegyi Csősztorony, melyet a szőlőültetvényeket megkárosító tolvajok megfékezésére építettek (Brein Ferenc tervei szerint) 1844-ben, illetve a Kada és Sörgyár utca sarkán álló un. szőlőfürtös feszület. Az 1779-ben készült kereszt jellegzetessége, hogy a megfeszített Krisztus tenyerében és lábfején kőből faragott szőlőfürtök vannak.

kóbányai szőlőtermesztés emlékei

Ezek a szőlősgazdák voltak azok, akik először kezdték pincékként használni a hátramaradt járatokat. A borkereskedők pedig árujuknak tudatosan választottak a városi vám vonalon kívül – Kőbányán és Budafokon – raktárakat, hogy ezáltal elkerüljék a városi vámot, valamint a kb. 3 %-os  állami fogyasztási adót.

Különösen kedvezett a bor tárolásának, hogy az itt 6 – 30 méteres mélységben található pincék átlaghőmérséklete télen – nyáron egyenlő, mintegy 10-12 fok volt, amelyet majd felfedeznek maguknak a pesti serfőző céhek is, az 1840-es évek táján. Rájöttek ugyanis,
ha a megfőzött sört ide pár hónapra betárolják, az ászokolás (hideg érlelés, erjesztés utolsó szakasza) sokkal kedvezőbb eredménnyel jár, amely után finomabb készárut nyernek.

A szőlőhegyek környékén fekvő földeket az 1850-es években kezdték kiparcellázni. Kőbánya fejlődése új lendületet vett ebben az időben, s a század derekától számos nagy gyár alakult Kőbányán. Az első sörgyár – a Jászberényi úton még ma is működő üzem elődje – ide települése is erre az időszakra datálható. Münchenben a mesterséget kitanuló Schmidt Péter, az itteni mészköves talajból nyerhető karsztvízre és a sziklatárolókban érlelt sörére alapozva, sikeresen készítette alsóerjesztésű “lagerbierjeit” – melynek technológiája kifejlesztését a Dreher cégtörténelem az alapítója -, a sörkirály nevéhez köti.

A következő évben már megalapult a második kisebbik gyár Perlmutter Jakab tulajdonában, ennek területét fogjuk most részben bejárni. Ezt veszi majd meg 1862-ben, éppen 150 évvel ezelőtt, az osztrák származású Dreher Antal, akinek a schwechati, trieszti illetve csehországi Michelobban lévő sörfőzdéje után ez lesz a negyedik gyára, s így jön létre a magyar Dreher Serfőzde, mely folyamatos fejlesztéseivel hamarosan Magyarország legnagyobb kapacitású sörgyárává válik.

1863 Litográfia -Dreher féle sörgyár

1863 Litográfia -Dreher féle sörgyár

A gyár épületeit 1863-tól 1884-ig Feszl Frigyes, 1884-től 1918 körülig a Hubert és Móry építésziroda tervezte. Az épületek kivitelezését a korszak legigényesebb építési vállakozói végezték.

Kőbányai Dreher sörgyár 1895

A körülötte egymás után épülő új serfőzdék (1892: Polgári; 1894: Király;
1910: Haggenmacher; 1912: Fővárosi Serfőzde) sem tudták megtörni Dreher Antal Serfőzdéjének fejlődését, piacvezető szerepét.

sörrakodás
söröshordók bg4_1024
jászberényi u-éles sarok sörgyár teherporta 1935

Pest, Buda és Óbuda 1873. évi egyesítése után a szaporodó lélekszám és a sörivó nemzetek bevándorlói kedvező konjunktúrát teremtettek a sörgyártásnak, amelyet tovább fokozott a század végén országos pusztítást okozó filoxéra járvány, melynek következtében szinte teljesen megsemmisültek a fővárosban és környékén található szőlő ültetvények is.

söröshordók 3

helytortenetA sörtermelésben törést az I. világháború kitörése okozott. Az összes sörgyár termelése mondhatni leáll. A háborús gazdálkodás a sörtermelésnek a korábbi mintegy 1/7-re történő visszaesését okozza.

A háborús  veszteség kiküszöbölése érdekében a Dreher cég vezetésével a sörgyárak – egy kivételével – konszernet alakítanak, s területükön mindenféle egyéb, melléktevékenységbe fognak.

A Dreher – Haggenmacher konszern foglalkozik egyebek mellett textil,- és konyakgyártással,  tápszer és gyógyszerkészítéshez alapanyag előállítással, az igavonó istállóból tehenészet lesz, mellette tejüzemet, annak fölös készletei felhasználására csokigyárat alapítanak. Van itt jég és szíkvízgyártás, de a Dreher család a szállodaipar felé is terjeszkedik. A Dunaparton két hatalmas szállodát vesznek, melyet ugyan a
II. világháborúban lebombáznak, de a Nemzeti Szálló a Blaha Lujza téren még ma is áll, mely szintén az ő tulajdonukat képezte.

Kőbányai sörgyár P1240326

Kőbányai sörgyár P1240308

Kőbányai sörgyár P1240318

Kőbányai sörgyár P1240325

Kőbányai sörgyár P1240322

Kőbányai sörgyár P1240321

A telep, amelynek pincerendszerébe most belépni készülünk, a sörgyártás helyett átállt a maláta termelésre, s 1923-tól ezen a helyütt mást nem is gyártottak.

Kőbányai sörgyár P1240206

Ekkor még nem sejtjük a funkcióját a gyönyörű, csipkés szélű dupla kéményeknek, amelyek a maláta szárító helység tetejét díszítik. Az épület belsejében vízszintes áttört fém rácsokon meleg levegővel szárítják a nedves malátát, s az így keletkezett gözők és füst elvezetésére szolgálnak a kémények. Épült több szakaszban Hubert és Móry tervei szerint 1892-ben, a kémények átépítve Obrist Vilmos tervei alapján 1930-ban és 1935-ben.

Kőbányai sörgyár P1240210

Kőbányai sörgyár P1240211Ezeknek a gyönyörű szerkezeteknek a magyarázatát később kapjuk meg, mely szerint a csipkés nagy tányérok részben az eső ellen védik a szárítót, melyen át a pára távozik, míg a közepükön áthúzott kisebb kémény, pedig a szárításhoz szükséges meleg előállítását szolgáló égetés melléktermékét, a füstöt hivatott a szabadba kivezetni.

Régen még hatalmas szélkakas is ült a kémény tetején (lásd: litográfia!), amely megakadályozta a füst visszaáramlását a kürtőbe.

Általában a helyi söripar valamennyi gyakorlatát
a német invenciókból merítette, ültette át.

És ennyi bevezető után, most már tényleg belépünk a pincerendszerbe. Első képeimnél sajnos elfelejtettem vakut használni, ezért azok minőségén ez erősen látszik, bár a gépembe beépített kis vaku ereje egyébként sem volt alkalmas a terep bevilágítására.

Kőbányai sörgyár P1240213Az első számú telep pince rendszerének össz hosszát mintegy 7 kilométerben adja meg vezetőnk, területe pedig 44 ezer négyzetméter lehet. Ez a teljes kőbányai pincerendszer mintegy ötödét adja.

Ahol most haladunk, mintegy 8 méteres belmagasságot mér, a pince legmagasabb pontján meghaladja a 10 métert is. Egyes szakaszain simán be lehetett hajtani az áruszállító teherautókkal is. A vájatok átlagos magassága azonban csakúgy, mint a szélessége, mintegy 6 méter körüli.

A padlózat ma már nem az eredeti, amely egy német bányából származó szépen csiszolt sárga homokkő burkolat volt, azonban a későbbi gépesítés folyamán a nehéz targoncák azt összetördelték. Higiéniai okokból is fontos volt a simára csiszolt egyenletes padozat, mivel ezen teregették el csírázni a malátát, a sörgyártás legfontosabb alapanyagát. Az eredeti padlólapokból ízelítőt majd később, a Havas villa konyhájában kapunk:

Kőbányai sörgyár P1240341

Kőbánya_limestone_mine_05 wiki

Kőbányai sörgyár P1240224

Itt, ahol először megállunk is egy ilyen nagy munkaterület volt. A sörgyártás alapkoncepciója, hogy a tavaszi árpa magját 3 napig áztatják, amely ezáltal felpuhul, vizet szív magába, s utána lehozzák ide, s a pince egész területét beterítik vele. (Később a térképen narancssárgával jelölt járatoknál, a terület növelése érdekében közbenső vasbeton födémet építettek be.)

Kőbányai sörgyár P1240222

Kőbányai sörgyár P1240218 aAz arasznyi vastagságban ily módon szétterített áztatott magot 10-12 napig itt csíráztatják, miközben falapátokkal, naponta forgatják őket, hogy be ne rohadjanak, s a kis csírák és gyökérkezdemények folyamatosan növekedjenek.

söripar 1873 0002

Aztán mintegy két hét múlva a csíráztatást hirtelen megszakítják, felviszik a zöld malátát
a felszínre, megszárítják, letörik róla a kis csíra és gyökérkezdeményeket, s a mag csaknem ugyanolyan mint a csírázás kezdetekor. Azzal a nem elhanyagolható lényeges kivétellel, hogy közben a mag saját enzimjei átalakították a benne levő keményítőt cukorrá, és ezzel megédesedik az árpamag. Így alkalmassá válik arra, hogy egy alkoholos erjesztéssel (élesztő!) szeszt készíthessenek belőle.

A már részben érintett higiénés körülmények szigorú betartására kiemelten ügyeltek. Minden 14 nap után a pincét felmosták, kitakarították, a hatalmas falakat pedig minden évben forró mésszel kifestették. Hát nem volt egy kis munka!

A szövevényes alagútrendszer vágataiban több, mint 100 pincét tartanak nyilván, a jelölt és számozott szellőzőnyílások bizonyítják e tényt.

Kőbányai sörgyár P1240227

Kőbányai sörgyár P1240230

Kőbányai sörgyár P1240248

Ahová pedig most érkezünk, azokat a csöveket látjuk, amelyeken a felszínen levő áztató épületből leeresztették a megnedvesített árpamagot. A csövet kis retesz zárta el, melyet,
ha kinyitottak, megtöltötték velük a japánernek nevezett kis kétkerekű, kézi szállító kocsikat, majd újra elreteszelték. Ezekkel a kocsikkal hordták szét a nyersanyagot a pincerendszer területén.

Majd ugyanezeken a kézikocsikon begyűjtötték a kicsírázott malátát, beborították egy garatba, ahonnan elevátor továbbította azt a szárító épületébe.

Kőbányai sörgyár P1240234Kőbányai sörgyár P1240244

A fejünk felett húzódó rozsdamarta vezetékek az épületek közötti víz, villany stb. elvezetését szolgálták, melyeket így nem kellett a földbe ásni. Ugyanakkor ezeket a 150 év alatt csak ismételten újra vezetgették, a már feleslegessé vált szerelvények eltakarítása nélkül, így aztán eléggé kaotikus állapotokat örökölt meg 2004-ben az Önkormányzat, amely ekkor visszavásárolta az 1993. évi privatizáció óta üresen álló, s a malátagyártást is beszüntetett telepet. (Amelynek felszíni épületeit ez idő alatt a fémgyűjtők, s egyéb lumpen elemek teljesen lerabolták. A területen egyébként 22 db műemléki építményt tartanak nyilván. )

Kőbányai sörgyár P1240247

Kőbányai sörgyár P1240251

Másutt a vasrudak vagy téglaboltozatok, majd vasbeton bordák a plafon megerősítését szolgálják, illetve a gyengébb kőzetek leveles pergése ellen acélháló és beton simítással is védekeztek.

Kőbányai sörgyár P1240241

A pincében 3 darab sziklába vájt kápolna szerű helység is található. Ennek keletkezése azonban nem a bányatárókhoz köthető. Itt gyakorlatilag egy hatalmas bányagödörről volt szó az épületek közötti területen, amelyet úttal kívántak ellátni, ezért azt három részre osztva befedték, és befalazták. Mindazonáltal valóban használták kápolnaként is, Budapest ostromakor, amikor a környékről sokan ide menekültek életüket mentve.

A hatalmas termek másfajta hasznosításáról pedig az a történet mesél, amely szerint
a németek a Pestvidéki Gépgyár idetelepítésével bizony a Messerschmittekhez repülőgép alkatrészeket gyártottak és szereltek össze ezen titkos helyeken.

Kőbányai sörgyár P1240264

Kőbányai sörgyár P1240262

Kőbányai sörgyár P1240269

Egy elfalazott pince három szivattyúja mellett is megállunk. Az elfalazott pince egy régi víztározó medence volt. A kis terület alatt 6 db artézi kút működött, amelyek vizét búvarszivattyúkkal ide emelték be, s a gyártás során felmerülő nagy mennyiségű vízigényeket csőrendszeren juttatták el a megfelelő helyre. Mivel az egész sörgyártási technológia igen sok vizet igényel (áztatás, sörfőzés, tisztogatás) a víz szintje egyre mélyebbre süllyedt, s nem egyszer már mintegy 150 méteres mélységből kellett a vizet  felemelni.

szivattyúk

Amikor megszűnt a sörgyártás, ezeket a kútaknákat eltömték, s a vízszint lassan visszaemelkedett, s ma a vízaknák padozata alatt akár másfél méteres magasságban is már látható víz. Ez az a terület ahol ma már búvárok fedezhetik fel egy elsüllyedt világ rekvizitumait.

http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=SmQjD71jmBw

Kőbányai sörgyár P1240250

Mi magunk is lenézünk egy ilyen lejáratba, ahol pár lépcsőfok után látni a magasan álló vizet, mely alatt azonban már általunk nem észlelhetően, további száz lépcsőfok rejtőzködik.

park kút

Kőbányai sörgyár P1240272

Kőbányai sörgyár P1240274

Mielőtt a középső kápolnából felvezető lépcsőn átmennénk a Dreher villába, még egy helytörténeti különlegességet meg kell említeni.

villa feljáró

1827-ben, jócskán megelőzve az első, Pest-Vác vonalszakaszt, itt kezdődött ugyanis a magyar vasút története egy különleges szerkezettel, a Kőbányától Pestig vezető lóvontatású függővasúttal, vagy másként a lebegő vasúttal.

Köbányáról a mai Keleti pályaudvar közelében levő vámházig, az ún. hatvani líneáig vezető szakaszon a lovak az építő anyagot szállító kocsikat nem egy, a földre lefektetett sínpályán vontatták, hanem azok pilonokon álló, gerendákkal, kötelekkel megerősített szerkezeten gurultak. A vasút egy 8 méteres rekonstruált szakaszát felépítették a Közlekedési Múzeumban, s az ott mindenkor megtekinthető.

lebegő vasút 1Az 1825-27. évi országgyűlésen az ország közlekedésének javítására meghirdetett szabadalomra számos feltaláló érkezett hazánkba, köztük Johann Caspar Bodmer,
a badeni nagyhercegség sóbányáinak igazgatója. 

Lóvasútjának tervei alapján a nádor próbavasút megépítését javasolta, melynek ünnepélyes átadásán, 1827. augusztus 20.-án ő maga és kísérete tette meg az első 7,6 km hosszú utat az egyetlen ló vontatta, négykocsis szerelvény saroglyáiban ülve.

Lebegő vasút 2

A vasútat azonban gyakori műszaki hibák és csekély kihasználtság miatt, már a következő év áprilisában le is bontották, a vállalkozás teljes csőddel zárt. Az olcsó puhafából épített fapálya nem bírta a terhelést, melynek lebontott faanyagát végül Széchenyi István vásárolta meg tűzifának, s vas alkatrészeit később a Lánchíd építéséhez használták fel.

És akkor ezután kilépünk a felszínre és megtekintjük az ún. Havas villa fájdalmasan lepukkant épületét. Ennek azonban új fejezetet nyitnék, s búcsúzóul néhány belső sörgyári épület képével zárnám le ezt a fejezetet.

Kőbányai sörgyár P1240284
Kőbányai sörgyár P1240364
Kőbányai sörgyár P1240366
Kőbányai sörgyár P1240369
Kőbányai sörgyár P1240376
Kőbányai sörgyár P1240372

Reklámok

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: Magyarország, Városnézés
Címke: , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s