Cèzanne nyomain a Szépművészetiben 1.

Nehéz fába vágom a fejszém, amikor megpróbálok valamit abból átadni, amint a négy foglalkozás alatt a Szépművészeti Múzeum nagy alapossággal felkészült fiatal múzeumpedagógusa a Cèzanne és a múlt kiállítás kapcsán bevezetett minket a tárlat anyagába.

Mert mint minden kiállításnak, ennek is számos megközelítési módja van és lehet, ebben az esetben én követve a múzeumi koncepciót, szeretnék némi támpontot nyújtani azoknak, akik még ezután tervezik a képek megtekintését és szívesen veszik néhány avatott szakember segítő vezetését.

Mert egy képnek az a dolga, hogy hasson rám. Én a laikus néző, egy múzeumban csak befogadó vagyok, s ha a művészet varázsa nem érvényesül, fölösleges a beszéd – mondhatnánk.

belépő

Ez igaz, egészen addig, amíg az ember nem csöppen bele egy hivatásszerűen is ezzel foglalkozó, kellően lelkes és szuggesztív múzeumpedagógus által vezetett előadásba, és akkor megtapasztalja, hogy ugyanannak a képnek még ezer vonatkozása van, olyan rétegek bomlanak fel szemünk előtt, amire eddig látásunk sem volt. Ez különösen hatásos tud lenni akkor, amikor esetleg egy képet, amit eddig érdektelennek találtunk, vagy éppen ellenérzéseket keltett bennünk, mintegy varázspálca érintésére hirtelen “látunk”. Nekem egy ilyen meghatározó élményem René Bergernek a Van Gogh Auversi templomáról írt műelemzése volt.

S bevallom szeretek részt venni ilyen vezetéseken, amikor csak alkalmam nyílik rá. Mindig gazdagabb lettem tőlük, s nálam boldogság érzetet vált ki minden újabb, a képek előtt tett felfedezés.

A Cèzanne és a múlt kiállítás vezérfonala a művész fejlődése a rá ható elődök festészetéből vett motívumok párhuzamán keresztül. Mert bár éppen Cèzannet szokás a modern festészet megteremtőjének tekinteni, fel sem merül a gondolat, hogy ő is szerves része volt annak a folyamatnak, amelyet az egyetemes – nála még kiemelten a francia – festészet végigjárt. Mert a művész, akit leginkább csendéleteiről, – esetleg tájképeiről ismerünk – indulásakor ugyanolyan romantikus, érzelmekkel túlfűtött ábrázolásokkal indul, mint nagy, s életen át eszményien tisztelt példaképe, Delacroix tette.

Reá is illik a Delacroixról írt egyik műelemzés megállapítása: A Delacroix-hoz hasonló elszánt és szenvedélyes emberek saját maguk ellen vívják legizgalmasabb csatáikat, s a döntő ütközethez nem kell tágas horizont, a legérdekesebb forradalmak és események a koponya boltozata alatt játszódnak le, az agy zsúfolt és tágas laboratóriumában.
És egész életében megszállottan keresi saját festői formanyelvét, célja a tökéletes, a nagy műhöz való elérkezés, annak megalkotása. S bármily hihetetlen, a figurális festményein éri el leginkább ezt a vágyott célt, s azok között is az emblematikusnak számító Fürdőzők kompozícióin, melyek témáját egész pályáján át festi, s nem kevesebb, mint 150 ilyen tárgyú alkotását tartják nyilván.

A nagy fürdőzők 1906

Művészi alakulására nagy hatással vannak Baudelairenek a párizsi festménykiállításokról írt kritikái, Balzacnak Az ismeretlen remekmű című elbeszélése, s hosszú évtizedeken át tartó barátsága Zolával.

Teljesen azonosul a Balzac fenti művében a főszereplő szájából elhangzott mondattal:

Ti azt hiszitek, hogy elég, ha pontosan lerajzoltok egy arcot…az anatómia törvényei szerint…de attól még senki nem lett nagy költő, hogy jól ismerte a mondattant, és nem követett el nyelvtani hibákat!…A művészetnek nem az a hivatása, hogy lemásolja a természetet, hanem hogy kifejezze! Nem hitvány másoló vagy, hanem költő! A szellemet, a lelket kell megragadnunk, a dolgok és a lények jellegét.”

S ez az, ami egész életét meghatározza, az egyetlen aminek él, sajátos magányban, még ha vannak is körülötte pályatársak vagy éppen gyermekének életet adó, egykori modellje, Hortense, akit 17 évi együttélés után vesz el végül feleségül. Fáradhatatlanul tanulmányozza az előtte alkotó mestereket, eleinte csak születési helye, Aix en Provance múzeumának nem túl jelentős gyűjteményében, majd a Louvre-ban, ahová élete végéig visszajár, mintegy konzultálni a nagy mesterekkel.

Cézanne: Nagy fenyő 1890-95Ugyanilyen szenvedélyesen kutatja a természetben rejlő üzenetet, s túllépve az impresszionistákon, nem a pillanatnyi hangulatot, fényeket és színeket akarja visszaadni, hanem a maradandót megalkotni bennük.

Viszonya a természethez hasonlítható Végh Attila Faölelő elbeszélésének hőséhez, akiről így ír:

“Kiválasztott egy közepesen vastag törzsű, emberes bükkfát, és átölelte…. Ölelte, egészen addig, amíg meg nem érezte: a fa visszaölel. Átölelte Virrasztó a megvert, megalázott természetet. „Nyugodj meg, most nincs idő, most nincs pusztulás” – mondta a fának. „Hogy égig érjek, azért kapaszkodom beléd, de ha nem kapaszkodnék beléd, nem érnél az égig. Akkor csak egy bükkfa lennél, Fagus sylvatica…”

Paul-Cézanne-Önarckép-1875Meglehetősen mogorva különc, aki mindent megtesz, hogy a festészeti problémákkal foglalkozó elmélyülését semmi külső körülmény – úgyis mint társasági élet, meg ne zavarhassa. Számos anekdota terjeng ezen megnyilvánulásairól, melyre érzékletes példa az a szokása volt, ha mégsem kerülhetett már ki egy egy meghívást,
az ünnepi pillanatban, amikor a gőzölgő, illatos vacsorát tálalták, az asztaltól felpattanva, elszavalta Baudelaire: Egy dög című versét, melyet teljes hosszában fejből tudott citálni, a közönség, különösen a feleségek legnagyobb megbotránkozására, s undorára.

a bűz ereje az egész rétet bejárta,
azt hitted elájulsz bele.

A mocskos has körül legyek dongtak, s belőle
folyadékként és vastagon,
fekete légiók, pondrók jöttek, s nyüzsögve
másztak elő a rongyokon.                                                 (részlet)

Ezután egy darabig biztos nem hívták meg sehová.

Zola szobor, kLegtöbbet gondolatairól Zolával folytatott levelezéséből tudhatunk meg, akivel még szülővárosában tizenévesen egy iskolába (Bourbon College) jártak, s fiatalkori élményeinek elválaszthatatlan pajtása, s aki végül Párizsba csábítván addig győzködi, míg fukaron mért apai apanázs mellett – mely épp csak az éhenhalás elől menthette meg – tényleg felköltözik a fővárosba.

Ötven év barátság után, aztán Zolával is egyik pillanatról a másikra, örökre megszakítja a kapcsolatát, midőn megkapja annak a balzaci novellával erősen rokon regényét, egy író és festő barátságáról, ahol egyértelmű, hogy a szereplők mintáiul ők maguk szolgáltak. Zola a regényt azzal fejezi be, hogy miután a festőnek nem sikerül a nagy művet létrehoznia, öngyilkos lesz. Cèzanne nem azt kifogásolta a műben, hogy gyakorlatilag őt az író meghalasztja, hanem arra a következtetésre jut, hogy hiába volt minden elvesztegetett szó, Zola mit sem ért a festészetből, ha azt gondolja, hogy egy festő öngyilkos lesz, a sikertelen kép hatására. Nem. Egy igazi festő soha nem adja fel, újra- és újra megpróbálja, újra megkísérli megfesteni azt.

Ennek az öntörvényű művésznek az útját járjuk be a kiállítás képei között haladva,
a csaknem száz Cèzanne művet- olajfestményét, akvarelljét és rajzát – felvonultató kiállításon, párhuzamba állítva azokat korábbi mesterek mintegy 40 munkájával.

A felvonultatott, valamilyen módon ihletet adó képek sora is tanúsítja, hogy Cèzanne nem ragaszkodott egy korszakhoz, vagy mesterhez. Legközvetlenebb inspirációit Delocroixtól, Courbettől, és Corottól vette, de megtalálhatóak vizsgálódásai között Michelangelo és Raffaelo, de Caravaggio is, Goyán és Rubensen át Poussinig és Pissaroig a kortárs impresszionisták alkotásaiig minden, sőt még a képes magazinok illusztrációit is szívesen nézegette. Ezen tradíciókból felépítve festészetét, forradalmasította a művészetet, akiben
a huszadik század számos -izmusának képviselője elődjét látja. Picassótól származó mondás: Egyetlen mesterem volt, Cézanne.

talaloA tárlatba a Szépművészeti Múzeum egyetlen Cèzanne festménye, a Tálaló című csendélet mellé a világ 40 gyűjteménye kölcsönzött műtárgyakat.

A párhuzamok mellett Cèzanne szinte összes fő műve itt van, munkássága teljességében mutatkozik meg, s kerülnek egymás mellé egy-egy téma  (Kártyázók, Montagne Sainte-Victoire hegye stb.) feldolgozásai a világ egymástól távol eső múzeumaiból, mint a párizsi Louvre és Musée d’Orsay, a londoni National Gallery, British Museum és Tate Modern, a firenzei Uffizi, a bécsi Albertina, a New York-i Metropolitan Museum of Art vagy a Los Angeles-i Getty Museum. A felállított koncepció kifejtése érdekében a múzeum kurátora és munkatársai elismerésre méltó munkát fejtettek ki, s kutattak fel vagy szereztek meg olyan műveket, amivel konkrétan illusztrálhatóvá vált ez a folyamat.

Így kerülhetett egymás mellé a Szépművészeti Múzeum tulajdonában levő Ostade kép, a Parasztcsalád szobában című, melyről készült rézkarcnak valószínűleg csak egy magazinban megjelent kópiája alapján alkotta újra Cèzanne a képet, hihetetlen módon, ez eredetitől csak néhány cm-rel eltérő méretben, miközben azt sohasem láthatta. A kép ugyanis a Szépművészeti Múzeum tulajdonába csak 1914-ben került Pálffy gróf hagyatékából, tehát az Cèzanne életében, még magántulajdonban állt. Ez a festő kifinomult képi érzékelésének, forma érzékének beszédes példája.

Ostade kép hármas

Cèzanne élete végén fiának írt levelei egyikében így vall:

Korom és egészségem miatt már soha nem valósíthatom meg a művészi álmot, amely egész életemben előttem lebegett. De mindig hálás maradok az okos művészetszerető közönségnek, amiért ösztönösen megérezte, mire törekedtem művészetem megújítása érdekében. Az én véleményem szerint az ember nem léphet
a múlt örökébe, csak egy újabb láncszemet tehet hozzá.

Legközelebb konkrétabban megnézzük ennek az életútnak az egyes állomásait.

Advertisements

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: Művészet
Címke: , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

4 hozzászólás a(z) Cèzanne nyomain a Szépművészetiben 1. bejegyzéshez

  1. Ildi szerint:

    Minden írásoddal gazdagabb vagyok. Köszönöm!

  2. Kriszta szerint:

    megnézzük! – hatásodra?

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s