Budapesti mozaik – Közegészségügy kolera idején

Budapest,

mindig rohanó életünk terepe, s közben alig látjuk. Ha mégis, az a kosz, a kutyaszar, az elcsúfító graffitik, a Rákóczi út évtizedek óta pusztuló kirakatai. Feketedő, sok helyütt még belövésekkel tarkított házfalak, vagy a málló vakolat. Na és a botrányosan rossz úttesteink. Szégyen, mondjuk sóhajtva…
De tudjuk-e látni a Deák teret, ahol  egykor nyüzsgő piac volt, s a sarkon Jókai fordult be az istentiszteletre az evangélikus templomba?
A határokon túli zarándoklataink során könnyen transzba esünk egy –egy város kiemelkedő épülete, vagy látványossága előtt – s itthon, csodák mellett meg sem torpanunk. Gondoltam hát, időnként felelevenítek egyet-egyet belőlük… Mozaik lesz, de hátha kialakul lassan ebből is egy nem hétköznapi város…

mozaik3.2

«Tana vóss!» Ez se görögül nincsen, se diákul.
Ez tótnémetül van, jelentése: «Donauwasser». Mert tót házaló csupán a német nyelven boldogult Pesten.

Így kezdi a Dunavizes bemutatását Porzó, de nem ő az egyetlen, aki megörökítette az akkori városkép elmaradhatatlan figuráját.

Dunavízesek 1-2

Pesten ugyanis a török hódoltság óta nem volt vízvezeték. A Duna vizét mosásra és egyéb háztatási felhasználásra vették, amelyet a szamár vonta szekereken lajtokból árulták.  A vizesember hordta fel puttonyban az emeletre, s az ár attól függött milyen magasra kellett vinnie, illetve a ház Dunától való távolságától. Alapár 3 krajcár. Minden emelettel följebb 1 kr-ral több.

A vízhordás egyébként egész Európában ekkoriban komoly megélhetési forrást jelentett. Párizsban pl. amikor megpróbálták bevezetni a vezetékes vízszolgáltatást, 2000 vízhordó kemény ellenállásába ütköztek. (Egy másik, a 18. századot elemző monográfia ennek tízszereséről, 20.000 -es párizsi vízhordó seregről szól!) Pesten és Budán, a két város utcáit és tereit egymás között felosztó árusok száma a XIX. sz. első felében cca. 30-ra volt tehető.

Vízhordó nő a Tabánban

Pest város ivóvíz igényét ásott kutakból elégítették ki. Csaknem minden ház udvarán volt ilyen. Ám általában nem ástak elég mélyre, így a kinyert víz gyakorlatilag csak szikkasztott talajvíz volt. S mivel többnyire nem volt semmiféle vezeték, vagy csatorna, a szennyvizet csak kiöntötték az udvarra, utcára. A szűk udvarokban az emésztőgödrök, kutak, s csatornák – ha voltak -,  egymás mellé kerültek, amik a leszivárgások révén egy idő után keveredtek. Így aztán a lakosság néhány hét elmúltával visszaitta az ivóvízzel mindazt, amitől előzőleg megszabadult. (Minden értelemben.)

A talaj fertőzöttsége folytán igen gyakoriak voltak a járványok, elsősorban a kolera.

öntöttvas kút - vizes séta 2011.08.05 046

Fenti régi udvari díszkút egykor a Király u. 86. udvarán töltötte be feladatát, most a Gellérthegy (víztározótól lefele vezető) egyik ösvénye rejti, miután 1981-ben idehelyezték, a régi budapesti vízellátás emlékére.

Illés kút- Orczy kert Bp. Krónikája 0001Pest egy – két (fúrt) közkútja – Színház tér, Ferenciek tere – mellett a legjobb vizűnek az Orczy kertben lévő Illés kút, forrás táplálta vizét találták a bal parton, tervezték is többször, hogy elvezetik azt a Szénapiacra (mai Kálvin tér), amire végül nem került sor.

Ám a város első szökőkútját, a Danubius kutat 1883-ban itt állították fel. – Ma az Erzsébet teret díszíti. (Korunk rút szokásáról, a mindent elöntő graffitiről ki-ki vonja le a következtetést magának.)
A Danubius kút 1883. évi Kálvin téri eredetije: Ybl tervei alapján Fessler Leo faragása –

Balló Ede Kálvin tér 1884 k.

újrafaragta 1952-56 között Győry Dezső. A férfialak Ister/Duna – a 3 ülő nő Tisza (hálóval), Dráva (kagylókkal), Száva megszemélyesítője.

Az eredeti egy alakja ma még felfedezhető a Kálvin téri Cafe Intenzo belső udvarában (Üllői úti kapualjból fényképeztem.)

Az egy – budakalászi kő – tömbből készült 1 mázsás medencéje Dunán való átszállítása nagy izgalmakat okozott az akkori Budapesten, külön erre a célra készítettek egy nagy teherbírású soktengelyes szekeret.

Danubius kút, Erzsébet tér P1190480

Danubius kút, Erzsébet tér P1190473

Danubius kút, Erzsébet tér P1190475

Danubius kút, Erzsébet tér P1190477

Miközben Budán a vízellátás megoldásán helyi javítgatásokkal próbálkoztak, Pesten a polgári forradalom után megindult rohamos fejlődéssel, a lakosság száma ugrásszerűen növekedett, ami itt akutt problémákat szült.  A nagyvárosi élet átalakulása a közművesítés fejlesztését, az egészségügyi hálózat bővítését, a köztisztaság előmozdítását tette volna szükségessé.

Azonban a város vezetői, hivatali szervei és hatóságai elsősorban az anyagi eszközök hiánya miatt, lényeges intézkedéseket tíz éve viták sorába bonyolódva nem tettek, noha láthatták a küszöbön álló katasztrófát, a kolera veszélyét, amely az ország területén addig háromszor is pusztított.

Maga a betegség Ázsiából, India Ganges-menti területeiről került az európai kontinensre.
A járvány elterjedt Pesten is, ahol 1831. július 14-én történt az első megbetegedés. Érintette a várost az 1848—1849. évi járvány is, amely azonban sokkal kisebb méretű volt.  A következő járvány a krími háború idején, 1854—1855-ben tört ki, és 14 hónapig tartott. (A járvány terjedésének kedvez minden olyan körülmény, amely során hosszabb-rövidebb ideig a megszokottnál rosszabb körülmények között él együtt sok ember. Ilyenek a háborúk, hadjáratok is.) Pesten és Budán a helyzet különösen súlyos volt. Pesten összesen 3250, Budán 1240 beteg volt; Pesten 1847, Budán 539 eset végződött halállal.

Ezen járványok alapján nőtt az orvostudomány empirikus tapasztalata a kolerát illetően. Eddigre tudták már melyek azok a tényezők, amelyek a kolera gyors elterjedését lehetővé tették. 3 ilyen tényező volt: a zsúfolt lakások, a rossz vízellátás,
a nem megfelelő szennyvízelvezetés. Ez valahány, megoldatlan gond volt Pesten:

Legsúlyosabb problémát a lakáshiány okozott. Az 1869. évből rendelkezésre álló részletes adatok alapján a lakosok száma 200 476 fő, a háztartásoké 35 872.
A lakosság 1/5 része albérlő vagy ágyrajáró. Ötnél több lakó jutott egy szobára
78 727 egyén esetében, ami a lakosság 2/5 részét jelentette.
Ezek közül 15 664 fő pincében lakott. 13 000 személy volt, aki tíznél több társával lakott egy helyiségben.
A pesti hatóság 1856. óta foglalkozott a vízvezeték ügyével. Úgy tervezték, hogy a vízvezetéket részvénytársasággal építik meg, mert a városnak nincs rá pénze. Ám ezen túl semmiben nem tudtak megegyezni.
Még rosszabb volt a helyzet a csatornákat illetően. A meglevő csatornáknak sem volt elég nagy esése, és a korlátozott vízhasználat miatt azok kiöblítésére nem volt lehetőség. Még csak tervek sem készültek a forradalom óta új csatornák építésére.

1866. május 6-án megérkeztek az első hírek, hogy a kolera újra betört Európába. Június 16-án kitört a porosz—osztrák—olasz háború, amely a betegség elterjedését Európa-szerte elősegítette.
1866. július végén a járvány elérte Magyarország határait. A betegséget a Csehországból szabadságolt katonák hurcolták be. Összesen 153 705-en, az összlakosság 4,63%-a betegedett meg, és ezek közül 69 628 eset végződött halállal.
A betegség a falvak lakóit sokkal inkább tizedelte, mint a városokét.

Pesten július 17-én vitték be az első beteget a kórházba. Szeptember 6-án már egyik kolera-kórház sem tudott beteget fogadni. A járvány sokkal nagyobb volt, mint azt előzőleg gondolták. A járvány lefolyása a városban gyors volt. Szeptember végére a betegség Pesten egyre jobban terjedt, október első dekádjában érte el csúcspontját, november 19-én már egyetlen kolerás sem volt a városban.
Szinte közhelynek számít, hogy a betegség elsősorban a szegényebb lakosság körében aratott. A halottak statisztikai adatai szerint a meghaltaknak fele tartozott a teljesen nincstelenek (napszámosok, szolgák, gyári munkások) közé. Szeptember közepétől
a megbetegedések száma a Ferencvárosban kulminált, e városrész lakossága volt a legszegényebb. Józsefvárosban a Kálvária környéke volt a gócpont, ahol igen sok volt
a földbevájt pincelakás. A járvány idején mindvégig egészséges maradt a Belváros és Lipótváros, ahol a jómódú lakosság élt.
A betegek számát tekintve az 1866. évi járvány volt a pesti kolera történetében a legsúlyosabb, a népesség 3 %-át érintette.
1831-ben 2 450, 1855-ben 3 250, 1866-ban 4 075 megbetegedés fordult elő.
Pesten a 4 075 fő beteg 136 566 lakosból került ki, míg  Buda 42 000 fős lakosságából 1 273 betegedett meg.

A járvány pusztításából a város vezetői ezúttal gyorsan levonták a következtetéseket.

William Lindley (1808-1900)A járvány legdühöngőbb heteiben fogalmazódott meg a gondolat, hogy a vízvezeték közmű, amelynek létrehozását nem lehet kapitalista vállalkozás (részvénytársulat) formájában megoldani, hanem csak a város költségén.
Az anyagi alapot előteremtve 1868. februárban idehívták William Lindley angol mérnököt, aki már több európai város vízellátását oldotta meg sikeresen, s szerződést kötöttek vele a vízvezeték építéséről és novemberre elkészült annak első szakasza.

Sokkal kisebb eredményt értek el a csatornázás terén.
1869-ben elkészült ugyan a város csatornázási terve, de ennek megvalósítására csak évtizedek múlva került sor.

Minden esetre, az 1866. évihez hasonló, pusztító kolerajárvány többé nem volt a városban.

Advertisements

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: Magyarország, Történelem
Címke: , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

2 hozzászólás a(z) Budapesti mozaik – Közegészségügy kolera idején bejegyzéshez

  1. Palotabarát szerint:

    Csak nemrég bukkantam erre a klassz kis blogra, tetszik. Most böngészgetem a régi írásokat.

    Hagy ajánljam magam 🙂 illetve ezt a részben kapcsolódó cikket: http://bpxv.blog.hu/2013/02/03/a_pestujhelyi_teri_kut_tortenete

    • elismondom szerint:

      Tisztelem elhivatottságát. Hisz egy szűkebb területről mindig újat és érdekeset írni igen nehéz. Én folyamatosan csapongok egyik eseményről/témáról a másikra. Mikor mi érint meg, mi a frissebb élmény, vagy felfedezés. (Néha meg pótolom ami nem fért bele akkor az időmbe, amikor én rácsodálkoztam az adott helyre/szépségre). További jó munkát kívánok, magunknak meg izgalmas olvasni valókat! 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s