Budapesti mozaik – Gellérthegyi Víztározó

Budapest,

mindig rohanó életünk terepe, s közben alig látjuk. Ha mégis, az a kosz, a kutyaszar, az elcsúfító graffitik, a Rákóczi út évtizedek óta pusztuló kirakatai. Feketedő, sok helyütt még belövésekkel tarkított házfalak, vagy a málló vakolat. Na és a botrányosan rossz úttesteink. Szégyen, mondjuk sóhajtva…
De tudjuk-e látni a Deák teret, ahol  egykor nyüzsgő piac volt, s a sarkon Jókai fordult be az istentiszteletre az evangélikus templomba?
A határokon túli zarándoklataink során könnyen transzba esünk egy –egy város kiemelkedő épülete, vagy látványossága előtt – s itthon, csodák mellett meg sem torpanunk. Gondoltam hát, időnként felelevenítek egyet-egyet belőlük… Mozaik lesz, de hátha kialakul lassan ebből is egy nem hétköznapi város…

mozaik3.2

Budapest vízét szerencsés módon parti szűrésű kutakból nyerik a Dunából.

Nem minden nagyváros van ilyen kedvező helyzetben. Bécs pl., amely ugyancsak a Duna mellett fekszik, nem tud Duna vizet szolgáltatni, mert az ott lévő kavicsréteg nem olyan jó minőségű, hogy megfelelő természetes szűrést tudna biztosítani, ezért a sógorék pl. az alpesi vizeket viszik csöveken a császárvárosig! Ennél is súlyosabb a probléma a vizek városa, Velence esetében! Régen külön céh, az Aquaroid szállította hajókon ide tartályokban a hegyekből származó vizet. Ivóvizüket csakis e ciszternákból és esővízből nyerik, s egy-egy nagyobb vihar esetén, ha a tengervíz megemelkedett, sós vízzel árasztotta el azokat.

Ám nálunk sem volt egyszerű ezt a ma már kézenfekvő megoldást a várossal elfogadtatni. Lindley, aki maga is korábban mesterséges szűrésű vízművekkel alapozta meg hírnevét,
a rendelkezésére bocsátott csekélyke pénzösszeg miatt dolgozott ki egy ideiglenes vízmű építésére, a parti kavicsrétegbe süllyesztett szűrőaknán alapuló olcsóbb megoldást.

A kőbányai víztároló

A kőbányai víztároló

Az ideiglenes vízmű kapacitását az akkori szükséglet ötszörösére tervezte, s a végleges vízmű megépítését csak a fogyasztás emelkedésével javasolta. Javasolta még a magasan fekvő Kőbányán (mai Ihász utca) egy 10 800 m3 – es nagy, ellennyomó gyűjtőmedence megépítését is.

Az ideiglenes vízmű helyét a Hengermalommal szemben, a Flotillenplatzon jelölték ki,  amely részt a Duna tervezett szabályozása nem érintette, ám az új országháza építésénél később szükséges területet foglalt el. Szivattyúháza helyén ma a Parlament északi szárnya áll.

Budapest_kb_1885 -részlet

Budapest_kb_1885 -részlet

ideiglenes vízmű

Az ideiglenes pesti vízmű 1868. évi üzembe helyezésével megkezdődik az intézményes vízellátás Pest-Buda területén. A Nádor utcában fektették le az első, 20″-os csőszakaszt, s 1869-ben 26,5 kilométerrel bővült a hálózat. A közműves vízellátás megindulása után az igények folyamatosan nőttek, s ezt a vízmű továbbépítésével követték. 1870. végére Pest város 37.000 lakosát látják el vezetékes vízzel, amely így 734 házba jutott el.

A helyszínről a századforduló idejéből rendelkezésre álló képek igencsak más képet nyújtanak, mintha azt a mai állapotokból kiindulva próbálnánk elképzelni.

Nádor u 66. 1900-as, Erdélyi Mór felvétele

nagyvárossá válás 0002 b Bp.törtI-VI

nagyvárossá válás 0002 a Bp.törtI-VI

Géza utca 1900-as évek, Erdélyi Mór

Nem az angol mérnök hibája volt, hogy a hely rosszul lett kiválasztva, ugyanis az akkor alacsonyan fekvő vízpartra hordta a nép a sittet, szemetet – innen is származott köznapi megnevezése: Tömő tér. Ez nem tudta kifejteni így a parti kavicsrétegtől elvárt jó szűrési funkciót. A víz minőségével kapcsolatban sok kifogás hangzott el, a sajtó folyamatosan támadta Lindleyt, a nép ajkán gonosz tréfák születtek:

– Miss Kolera és Master Lindley jegyesek.
– Szokratész kiitta méregpoharát, és felkiáltott: Ah, ez Lindley!

Tény viszont, hogy a lakosság gyors növekedése következtében fokozódó szükségletek kielégítésére igen sokszor kénytelenek voltak szűretlen Duna vizet is továbbítani a vezetéken. Így egyre sürgetőbbé vált a vízszolgáltatások bővítése, illetőleg a végleges vízmű megépítése.

Wein JánosLindley egyértelmű érdeme, hogy a város egységes vízellátásának rendszerét megtervezte és az adott lehetőségek között megvalósította. A munkáiban közvetlen munkatársa volt
Wein János mérnök, aki már az ideiglenes vízmű bővítését illetve
a végleges vízművek megvalósítását is vezette.

Első lépésben 1881-ben kezdték meg Budaújlakon a budai végleges vízmű építését, amely üzembe helyezésekor napi 21 ezer m3 vizet termelt, s részben hozzájárult Pest ellátásához is, a Margit hídra szerelt vezetéken keresztül. 1882. május 20-án érkezett meg a Várba az újlaki vízmű egészséges vize, amely feleslegessé tette
a mintegy kétszáz éves saját rendszert. A budai kutakat ezt követően sorra lebontották, széthordták.

1884-ben felmerült a pesti végleges vízmű megépítésének is
a gondolata. A feladat megoldására felkért Wein János ugyan
2 hónap alatt letette javaslatát, azonban a kivitelezés évekig elhúzódott. Az ezúttal kiszemelt káposztásmegyeri terület már teljesítette az elvárásokat és innentől jó minőségű, tiszta vize volt
a fővárosnak. A Vasárnapi Újság korabeli számában megjelent ábrázolás alapján ma igen egyszerűnek hat, ám akkor a cikk szerint Európa legmodernebb ilyen létesítménye volt!

Vízmű P1150696

A BudapestCity.org honlapján látható következő kép már a Fővárosi Vízművek Káposztásmegyeri Főtelepeként meghatározott egysége későbbi felvétel, amely mellett még olyan információkat is megoszt velünk, hogy a vízmű építése a Duna Palotai szigetén kezdődött – amely ma már inkább csak Újpest egy városrésze megnevezéseként értendő –
s feladata volt a Szentendrei szigeten létesített kutak vízének fogadása is. A több szakaszban (1893, 1896, 1903) megvalósult beruházás épületei körül a telep különleges vasbeton kerítése is 1903. évben készült el.

Vízművek káposztásmegyeri telepe

A vízmű teljes egészében 1904-re készült el 180 ezer m3 /nap kapacitással (a Palotai-szigeten 7, a Duna bal partján 34, a Szentendrei-szigeten 32 aknakút létesült, valamint építettek négy gőzüzemű gépházat és 2 db 1200 mm átmérőjű vezetéket a Nyugati pályaudvarig).

A létesítményhez kapcsolódó történet, hogy Újpest, gr. Károlyi Sándor és Budapest tíz évig pereskedett amiatt, hogy a vízmű az újpesti Duna partján létesült. Gr. Károlyi Sándor ugyanis – akié az érintett terület tulajdonjoga volt – Újpest polgárai részére parthasználati jogot biztosított, amelynek érvényesítését a vízműépítés lehetetlenné tette. Többszöri fellebbezés után végül a királyi Curia hozott ítéletet, amely alapján a székesfőváros
gr. Károlyi Sándornak, ő pedig Újpest városának tartozott kártalanítást fizetni.

1904-ben a vízszolgáltatás egyenletességének biztosítása érdekében megépítették a
17 500 m3 -es gellérthegyi medencét.

Víz főnyomócső és földalatti vasút kereszteződés építése Oktogonnál, 1895 Bp.törtI-VI

Víz főnyomócső és földalatti vasút kereszteződés építése Oktogonnál, 1895

És itt jött el az ideje, hogy ugorjak nagyot, azaz a sétánk eredeti kiindulási pontjához, a Gellérthegyi víztározóhoz!

Még hosszú és változatos ugyanis a krónika a fokról-fokra bővülő szolgáltatásról, csakúgy, mint az ehhez kapcsolódó, de jóval később megindult csatornázás fejezeteiről, a mindkét ág létesítményeiben okozott nagy világháborús károkról és azok helyreállításáról.
Az utolsó igen nagy fejezet 1950-ben Nagy-Budapest létrehozásával írható le, amikor
a főváros területe 194 km2-ről 525 km-re növekedett, lakossága meghaladta az 1,6 millió főt. A peremkerületek vízműveit elavultságuk miatt fokozatosan ki kellett iktatni
a rendszerből, amelynek folyománya a Csepeli vízbázis kialakítása lett. Ugyanezek a csatolt területek többnyire csatornázatlanok voltak, aminek következtében a város addigi 100%-os csatornázottsága 60-65%-ra esett vissza!

Nagykőrút főgyűjtő keresztmetszete 1890-es második fele Bp.törtI-VI

Nagykőrút főgyűjtő keresztmetszete 1890-es második fele

Azon a bizonyos sétán, amelynek olykor azt a talányos címet is adták, hogy “Mi van  a vízcsap túlsó végén?”- egy napsütötte augusztusi napon ott álltunk a víztározó tetején, hogy mindezt megtudjuk.

Ez a víztározó, mely Budapesten a legnagyobb, 1974-80 között épült. De még itt a felszínen ildomos elmondani azt a különlegességét is, amiben szintén eltér a többi víztározótól, hogy ennek ténylegesen fel tudunk menni a tetejére, mivel mesterséges szellőztetéssel működtetik. Hogy ne menjünk messzebbre, a már említett Káposztásmegyeri vízmű mellett bizonyára számosan elautóztatok már Dunakeszi, Göd, vagy Vác felé menet, és láttátok azokat a kis gomba alakú kiemelkedéseket, amik nem mások mint a kémények, s a természetes szellőzést hivatottak biztosítani. Le is van zárva a terület az idegenek elől.

A vízminőség megóvása végett van ugyanis szükség a medencék megfelelő szellőztetésére. Csak a víztér fölötti levegő állandó cseréjével akadályozható meg, hogy a födémen a pára lecsapódjon, s ott a mikroorganizmusok megtelepedhessenek. Emellett a folyamatos légcserével – pótolva a víz oxigénveszteségét – minőségromlás nélkül meghosszabbítható a víz tárolási ideje.

A Gellérthegyen a kilátó feletti emelvény nem más, mint a szellőzést biztosító gépház teteje, ahol külön szűrik és forgatják a levegőt, s még az 1 méter magasan ráhordott talajjal a fagyás ellen is védik. A behatoló fák gyökerei ellen pedig acéllemezek lettek beépítve. Egy ekkora medence szellőztetése ugyanis csak szűrt és a tárolt víz hőmérsékletével közel azonos hőmérsékletű levegővel lehet eredményes.

Ezért is, a ráemelt föld miatt, lehet erre felkapaszkodni, s onnan is gyönyörködni a feltáruló panorámában. S mi ezt meg is tesszük.

Vizes séta 2011.08.05. P1150609

Az emelvényre rálátni a Filozófusok kertje – emlékeztek még rá? – szoborcsoportjától, s ha már fenn vagyunk, jól körül is nézünk!

Vizes séta 2011.08.05. P1150593

Gellérthegy, víztározó teteje P1150611

Vizes séta 2011.08.05. P1150612

És végül le is megyünk a Gruber Józsefről elnevezett víztározóba.

Gruber József víztározó

Budapest vízellátása, szemléltető táblák

Víztározó építéseA belépő térben kisebb kiállítás fogad, ahol sok hasznos szemléltető eszközzel világosítják fel a tudatlan vízfogyasztót. Természetesen a nem kis műszaki teljesítményt jelentő
2 x 40.000 m3 víz tárolására alkalmas medence építése is
minden módon dokumentálva van, a különösen kíváncsiaknak itt miniatürizálva (katt rá, s kinyílik!) befűzök néhány izgalmas részletet!

Budapest elsődleges ellátását biztosító Szentendrei illetve Csepel sziget kavicsrétegbe ágyazott kútjait éppúgy megtekinthetjük a térképeken, mint a teljes vezetékrendszert magába foglaló fő nyomásövezeteket, azok megannyi különböző leágazásaival, vagy a színhelyünkön található medencék alaprajzát és működési elvét.

vizes séta 2011.08.05 025

vizes séta 2011.08.05 024

A képen látható Csepel szigeti kutak vízét még külön szükséges vastalanítani, annak magas vastartalma miatt. A szentendrei vizek viszont tökéletesek, bár a Budapesten szolgáltatott teljes vízmennyiségről elmondható, hogy minőségük kiváló, amely nemzetközi összehasonlításban is a legjobb teszteredményeket produkálja, bármely tartalomra (nehézfém, gyógyszer, bemosódott gyomirtó stb. is ) legyen is vizsgálva. (Ugyanez már nem mondható el pl. az alföldi vizekre, ahol komoly problémát jelent az arzén.)

Budapesten a vízfogyasztás maximumát 1989-ben mérték. Azóta mondhatni drasztikusan, felére csökkent ez a szint, amely fő okát leginkább abban lehet látni, hogy ár okok miatt jobban takarékoskodunk ezen kincsünkkel. Korábban a támogatott ár mellett nem érezték az emberek ennek szükségét.

Budapesten egyébként 42 víztározó és 4 működő víztorony található.

Víztorony makettek vizes séta 2011.08.05 037

De miért is van szükség víztárolókra?

A víztárolókra azért van szükség, mert a vizet ugyan – a gazdaságos üzemeltetés miatt – folyamatosan termelik ki, de a fogyasztás nem egyenletes. Ha csak saját vízfogyasztási szokásainkba (fürdés, mosás, egyéb háztartási szükséglet) belegondolunk, rögtön világosan látjuk, hogy vannak ebben nálunk is “csúcsidőszakok” és csendesebb szakaszok, éjjel pedig általában egyáltalán nem használunk vizet. S eltérő a fogyasztásunk nem csak az egyes napszakokban, de az egyes évszakokban is. Ezen kisebb fogyasztású időszakok vízfölöslege tartalékolható a tározókban, illetőleg ugyanezen nem leterhelt időszakok alkalmasak a hiányok feltöltésére is. Ezek a tárolók egyenlítik ki a hálózatban jelentkező nyomás ingadozásokat és adják a tűzoltáshoz szükséges vizet is.

A tároló akkor jó, ha nem romlik benne a víz minősége. A víztárolók fő problémája ugyanis, hogy ne legyen a holttereikben pangó víz, azaz ne alakulhasson ki pocsolya hatás. Ez csak akkor lehetséges, ha biztosítva van a víz mozgása és folyamatos ürülése.
A megfelelő áramlástani feltételek kidolgozásában jutott jelentős szerep Gruber Józsefnek, a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezetőjének, majd dékánjának.

vizes séta 2011.08.05 034

Ezen feltételeket biztosítják többek között a fenti különleges alaprajzú medencék, amelyek egyenként 5 000 m -es  (futballpályányi) alapterületén, 8 méteres vízoszlop magasságot lehetővé tevő űrtartalmánál megvalósul az állandó keverés: miközben az íves szakaszon sok ponton töltik utána a vizet, az egy ponton ürül folyamatosan.

A medencét évente egyszer tisztítják.

A medence födémét alátámasztó 106 tartóoszlop látványa igazán lenyűgöző:

vizes séta 2011.08.05 029

vizes séta 2011.08.05 026

A már említett fogyasztás csökkenés óta nem is töltik fel 4 méternél magasabbra  a víztározókat, amint esetünkben is látható módon a vízszint a 8 méteres mérce fele körül mozog.

vizes séta 2011.08.05 028

Ugyanitt az oldalbarázdákon láthatóak a víz betöltésére kialakított lyukak.

Még egy nagyon megdöbbentő és szemléletes alakzatot építettek fel a bejárat előterében. Ez 1 m3 víz mennyiségét ábrázolja, a vezetőnk mögötti 5×4 téglatestbe foglalt ezer darab
1 literes palack formájában. A kép minősége nem túl jó, de hozzámérve az idegenvezető testmagasságát látszik, hogy az 5 téglatestből mindössze másfél magasságáig ér fel egy átlagos magasságú ember.

vizes séta 2011.08.05 022

Ebből és a vízszámlánkból kikalkulálhatjuk, hogy ma 1 liter víz kb. 20 fillérünkbe kerül, s mennyire nem becsüljük ezt a rendelkezésünkre álló jóízű italt. Hiszen még a legolcsóbb bolti ásványvízért is kiadunk 60-80 Ft-ot – amely ásványvíz literjének előállításához 2 liter tisztavíz igényeltetik! Micsoda veszteség! Az eldobott PET palackokkal terheljük környezetünket… stb, stb.

A kék bolygó

A kék bolygó

A témánknak tágabb értelemben helyet adó vízről, a rádió Tér-Idő műsorából jegyzeteltem ki valamikor az alábbi figyelemre méltó adatokat:

A víz a 4 őselem egyike, nélküle nem létezik élet. Mi magunk is nagyrészt vízből vagyunk, szervezetünk 60 %-a víz. Miközben a különböző szöveteink különböző arányban tartalmaznak vizet,
a szem üvegtestében ez az arány 90% fölötti!

Nem csak a miénk, de az egész élővilág életében fontos szerepe van. Itt csak egy érdekesség:
az arizóniai óriáskaktusz 1 tonna vizet képes raktározni.

Földünk feltűnő sajátossága, a naprendszer többi bolygójához képest, hogy felületének
2/3 -a stabilan folyékony (3 halmazállapotú elem!) víz. Igaz ennek 97 %-a sós víz.

A Földön jelen levő 1,3 -1,4 milliárd köbkilométer vízből mintegy 2,7-3 % az édes víz. Ennek is a zöme gleccserekben található, mint a 14 millió km2 területű Antarktisz kétezer méter vastag jégtakarójában. De jelentős a felszín alatti vizek mennyisége is.

A világ felhasználható édesvíz mennyisége 40 ezer km3 , ebből Magyarországon 6 kmtalálható.

 Ez a vízkészlet is csak 7,5- 8 %-ban van használva, vagyis van bőven belőle.

A csodálatos vízkristályokról láthatunk rendhagyó videót a YouTube-n

amely a japán professzorral készült, aki a világ különböző helyein előforduló víz különböző kristályfelépítését kutatja és von le belőle érdekes következtetéseket.

Reklámok

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: Magyarország, Városnézés
Címke: , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s