Budapest fürdőváros emlékei (1.)

Budapest fürdőváros

Budapest hivatalosan 1934. óta használja a fürdőváros címet megnevezéseiben.
Magunk is ismerjük az utazási magazinok kedvcsináló, látványos képeit többnyire a Széchényi fürdőről, ugyanitt telente a gőzölgő vízben ülő sakkozók alakjaival, vagy a másik vendégcsalogató, a Gellért fürdő gyönyörű épületét.

Városliget 2011.09.26. Széchenyi fürdő 001

Széchenyi p17doslscd16m69g38l21eo7qu17

Széchenyi 266-b Forrás - BGYH képgalériája

3162 Gellért 1935-40

Gellért belső Forrás - BGYH képgalériája

Gellért fürdő bejárat1-b Forrás - BGYH képgalériája

Zajlik a Duna P1110423, 2012.02.11.

Ám elmondhatjuk, hogy mai fürdővárosi ikonjainknak története jóval messzebbre nyúlik vissza, amikor még nem mindig ezeké a fürdőké volt a vezető szerep.

A fürdőkultúra maga pedig még a magyarok történeténél is ősibb, archeológiai leletek alapján mintegy ötezer évvel korábbra tekinthetünk vissza, amikorról a legelső medence feltárásokkal rendelkezünk, az Indus völgye melletti Mohendrso-Daro romjai között.
A krétai királyi paloták, így a knosszoszi királynői lakosztály fürdőszobával, folyóvízzel, bonyolult szennyvízelvezető rendszerrel és vízöblítéses árnyékszékkel berendezett maradványai a minoszi kultúra 2 000 éves tanúi. Az első egyszemélyes, lábakon álló, agyagból égetett kád leletei is Krétáról származnak, s ezt tekintik a 19. században klasszikussá vált négy lábon, szabadon álló kád ősének.

Széchenyi 90-b Balneae Roth Miksa üvegmozaik Forrás - BGYH képgalériája

Széchenyi 102-b Forrás - BGYH képgalériája

Az úszás – mely valószínűleg egyidős az emberiséggel – ábrázolása már a barlangrajzokon megjelenik, s fennmaradt egy ötezer éves egyiptomi kép, melyen két úszó alakot látunk.

Egyiptomi fürdőzési hieroglifákat fejtettek fel a tudósok, Ekhnaton sivatagban épített új városa minden házában volt fürdőszoba. A fürdőszoba állandó eleme babiloni házak alaprajzainak is, amelyek mérete meghaladta mai modern lakásaink adottságait.
Az asszírok és a babilóniaiak tisztálkodószerként cédrusfát használtak. A talán legrégibb nagyméretű fürdőkád medencényi maradványait a régészek a szíriai Abu Kemal közelében tárták fel. Az égetett agyagból készült kádakhoz vízelegyitő szerkezet csatlakozott. A vízbe illatos fürdősókat kevertek.

Széchenyi fürdő Czigler szárny 235-b Róth Miksa üvegmozik Forrás - BGYH képgalériája

Homérosz pedig Odüsszeia-jában több helyen megénekelte a témát, melynek nyolcadik énekéből, – miután Nauszikaa, a phaiák királylány ruhát mosván társnőivel a tengerparton, rátalál a hajótörött Odüsszeuszra – itt kiemeltem néhány sort:

Odüsszeia -fürdésvázafestés, Odüsszeia

        ………………………………………………………………………………..

A görög istenek között, az egészség istennőjének, Hügéniának (higénia) neve máig nem merült feledésbe, apja, az orvoslás istenének szentélyei a gyógyforrások környékén épültek. Ezeket nevezték thermáknak, amelyekről már a római, illetőleg pompeji fejezeteimben bőséggel írtam. A gyógyforrások és meleg vizes források pedig Heraklész (aki legyőzte a mitológiai Hüdrát is) védnöksége alatt állottak.

A görög világban tehát már a testi higiénia és az egészség közel kerültek egymáshoz.
Az „ép testben ép lélek” eszméje azóta is szállóigeként él.

Az i.e. 6. században a poliszokban már gyakoriak a közfürdők és a lakásokon belüli fürdőszobák. A közfürdők a Gymnasiumok központi részét alkották, s a testgyakorlatokat mindig fürdés követte. A fürdőhöz szoba csatlakozott, ahol a vendéget olajjal és illatszerekkel dörzsölték be. Spártában kedvelték az izzasztófürdőt és a különféle hőmérsékletű zuhanyokat.

A berlini Altes Museum értékes darabja az a Volciból származó váza, amelyen az esküvő előtti szokásos menyasszony fürdetés ábrázoláson fennmaradt a zuhanyzóval felszerelt fürdőszoba teljes rajza. A szegényebbek fürdője egy oszlopon nyugvó ovális medence volt és egy rabszolga locsolta a fürdőzőket.

A fürdőzés gyógyító hatásait /a különböző ásványokat tartalmazó vízben/ az ókori kultúrák jól ismerték és kiterjedten alkalmazták. Ezen túl a vízzel való kapcsolat illetve a rituális fürdőzés szinte minden vallásnak lényeges eleme. A vízlelőhelyek vallásos szertartások helyei lettek. A keleti kultúra egészét jellemzi a rituális lélek és test megtisztitását célzó szokásrend. Az őskeresztények beavatási szertartása és a zsidó rituális tisztálkodások mind az Istenhez fordulás előtti megtisztulást is szimbolizáljak.  Egyik legismertebb bibliai szent fürdő a jeruzsálemi Bethesda tavi :

A házi fürdőzés ugyancsak biblia által közvetített történetei Zsuzsanna és a vének esete – amikor a szép fiatal Zsuzsannát, ki gyümölcsöskertjébe vitetett kádban fürdőzik, meglesnek a kéjsóvár vének, vagy éppen Dávid királyé, aki palotája tetőteraszáról ugyancsak fürdőzés közben látja meg a gyönyörű Betsabét (Betsebét), s azt házasságtörésre késztetve nemzé Salamont.

A téma a művészetek máig elapadhatatlan forrása, melyek közül nekem különösen kedves Gyurkovits Tibor röpke, mosolyt fakasztó versikéje:

Betshabé a fürdőben

(másként: Dávid király kifigyeli a fürdőző Betshabét)

Betshabé kis hasa rebeg a sárga fényben
amitől még maga Dávid is kérem szépen
megőrül a király úgy lesi ezt a nőt mint
a rebbenő sirályt ki mindenkit megőrjít
ahogy a kádból a rövid papucsba lép ki
az ideges boka megveszejti a férfit
mert egyszerre madár s egyszerre vézna lány is
a leheletnyi mell fehér gyümölcsbe játszik
ragyogva visszaver a selyembőr a fénybe
megőrül csöndesen az ember nemzedéke
madár! – kiált – fehér! – sikongat maga Dávid
hogy látja Betshabé csontokba bújt csodáit
mint minden nő kilép a kádból egyedül
megfognád a szívét de mindjárt elrepül!

A festészet világából a fenti két történetre első nekifutásra mintegy ötven különböző felfogású és feldolgozású képet találtam, ahol természetesen a művészek a maguk módján szabadon, ám a koruk által meghatározott módon fogalmazzák meg a jelenetet, így néhány példa Betshabéra :

Memling_Hans_Bathsheba_1485

Memling_Hans_Bathsheba_1485

Lucas Cranach the Elder - King David and Bathsheba-1526-2

Lucas Cranach the Elder – King David and Bathsheba-1526

Francesco Salviati - Bad der Bathseba-1552-54-Palazzo Sacchetti-Roma

Francesco Salviati – Bad der Bathseba-1552-54-Palazzo Sacchetti-Roma

ZUCCHI_Jacopo_bathsheb, 1573

ZUCCHI_Jacopo_bathsheb, 1573

Cornelis_Cornelisz_van_Haarlem_-_Het_toilet_van_Bathseba 1594- Rijskmuseum

Cornelis_Cornelisz_van_Haarlem_-_Het_toilet_van_Bathseba 1594- Rijskmuseum

rembrandt-betshabé a fürdőben 1654

Rembrandt-Betshabé a fürdőben 1654

A Zsuzsanna és a vénekre itt most csak két egymástól nagyon távol álló megfogalmazást teszek be, de aki kinyitja a következő linket, biztos vagyok benne, hogy sokáig nem fogja tudni elhagyni az ott összegyűjtött képek seregét:  http://www.historia-del-arte-erotico.com/lineas/susana_y_los_viejos/

Veronese_prado_susana_y_los_viejos

Veronese_Susana_y_los_viejos – Prado

Pablo Ruiz Picasso_1955

Pablo Ruiz Picasso_1955

De a fürdőkultúrát igazán nagyra a rómaiak vitték, ahol gyakorlatilag a tisztálkodáson túl a pihenés, felüdülés, kikapcsolódás és a társadalmi érintkezés terepének egyként színhelye volt. Napi rendszerességgel látogatták a fürdőt, az arisztokratáktól a köznemeseken át
a rabszolgákig mindenki. Legszebb fürdőikben könyvtárak is voltak, s alkalmi előadások, fellépések színteréül is szolgáltak. Itt ettek, ittak – szépítő szalonok, gyógymasszőrök és orvosok szolgáltatásait vették igénybe.  A ma használatos wellnes és „spa” fogalmaink méltán jól kiérlelt elődjei voltak ezek a fürdők, mint ahogy a legutóbbi időkben történtek is kísérletek a szó visszamenőleges értelmezésére, úgymint a „sanus per aquam” rövidítéseként, melynek jelentése „egészséges a víz által”. Igazából a szó, az 1326-ban,
a belga Spa városkában felfedezett vastartalmú gyógyító erejű forrás használatával vonult be – és alakult át a köztudatban.

A víz gyógyító szerepe már a rómaiak számára is közismert volt, és széleskörűen alkalmazást is nyert, ahogy arról a fennmaradt orvosi irodalom tanúskodik. Plinius sok példáját hozza az ilyen kezeléseknek. Főleg a lázzal járó betegségek esetében tartották fontosnak a fürdőzést, s ugyanakkor tudatában voltak ennek fertőzési veszélyeinek is. Hadrianus rendeletileg szabályozta, hogy bizonyos órák csak a betegek számára legyenek fenntartva a fürdőben. Noha Seneca írásaiból tudjuk, hogy az aedilis dolga kitakaríttatni a medencéket, de nem tudjuk, erre milyen időközönként került sor.

Óbuda, Hercules villa, mozaikAz antik fürdőkultúrát a rómaiak a világbirodalom minden zugába elvitték, a provincia minden városában megtalálhatók a nyilvános fürdők.
A mi legkorábban fennmaradt fürdőkulturális emlékeink is a római birodalom korszakából, Pannónia földjéről valók.

Óbuda Hercules villa, fürdőház - ökölvívók mozaik

Aquincum 2A mai főváros területén 14, egyes források szerint 19 római fürdő régészeti maradványait tárták fel az ásatások. Aquincum polgárvárosban több közfürdő, tehetősebb polgárok és magas rangú tisztviselők házának magánfürdői illetve a villaváros fürdőházai emlékeztetnek a római kor 400 évére.

A római kori fürdők közül a Hajógyári-sziget helytartói palotájának fürdője – mely víztoronnyal volt ellátva -, valamint a
Csúcs-hegyi római villa fürdője, csak a kutató régészek számára villant meg évezredek homályából, rövid időre. Ezeket, állaguk megőrzésével, visszatemették.

De valamennyi közül is a legnagyobb, a
II. században épült Thermae Maiores katonai fürdő volt, melynek eddig feltárt maradványait (48 helyiség!) az óbudai Flórián téri felüljáró alatti terület őrzi. Itt terült el ugyanis az Aquincumhoz tartozó egykori katonai város, melynek ez lehetett a legnagyobb építménye.

Óbuda Fürdőmúzeum, Flórián tér felüljáró ívek

Thermae Maiores

A kb. 120 x 140 m alapterületű fürdőépület a légiótábor két főútjának kereszteződésében feküdt, főbejáratai a két utcáról nyíltak. Északi végén tornacsarnok állt, majd a hidegvízű medence következett, … a fürdőmúzeumként üzemelő terület bejáratánál elhelyezett ismertető és a fürdő rekonstruált rajza segíti a romok közötti tájékozódást.

Már feltárásának is történelmi múltja van: Mária Terézia idején, 1778-ban bukkantak rá
a régi falakra, és Schönvisner István levéltáros, latin szakos professzor vezetésével fel is tárták a területet. Ez volt az első régészeti ásatás Magyarországon, s egyben ez az első műemlékileg védett épületünk.

Római part 1950 3014A Római Strandfürdő területén ma is működő – jelenleg 14 forrást ismerünk – gyógyvizű források táplálták az aquaeductust. A vízvezeték déli irányban a polgárváros északi kapuja mellett lépett
a városba, s a városon belüli több mint
200 méteres szakasz után, a déli városfalat átlépve vezetett tovább a katonaváros irányába. A mintegy 5 km hosszú aquaeductus kb. 1-20 fokos lejtéssel szállította a vizet. A vízvétel a különböző szakaszokon a vízvezeték mellé épült elosztó és tárolótartályokból történhetett.

A római birodalom bukása után  (i. sz. 476) eltűnnek a luxusfürdők, de még a “sötét” évszázadokban sem hiányzik a tisztálkodás igénye. Tudunk a hun és avar fejedelmek fürdőiről; az óbolgárokról feljegyzik, hogy naponta fürödtek; a bizánci császárok pedig, ha útra keltek, bőrmedencés magyar fürdőt és fürdősátrat vittek magukkal.

Mégis, a középkorról az az általános képünk, hogy azok a piszkos évszázadok voltak.

fürdőszolga

Ám a kép korántsem ilyen egysíkú. Az bizonyos, hogy az antik kultúrák emberének élni akarása, amelynek jegyében testét – lelkét egyaránt a teljesség igényével művelte – gyökeresen megváltozik a középkor beköszöntével.

A korai kereszténység embere a földöntúli élet felé fordította figyelmét. Felfogása tükrözi a Máté evangéliumában megfogalmazott “Boldogok a lelki szegények” kezdetű ismert hittételt, amely Fináczy Ernő – a magyarországi neveléstörténeti kutatások jelentős személyisége – plauzibilis leírásában így hangzik:

„Testét igen kevésre becsüli; értelmét se sokra. A szív egyszerűsége, a lélek tisztasága becsesebb minden másnál. Az erkölcs forrása nem a tudás, hanem a hit és szeretet.”

Valószínűleg ebben a felfogásban az első “hajszálrepedéseket” a  (VIII. század kezdetétől) Hispánián át az arabok közvetítésével beszivárgott fürdési kultúra hatásai, majd a Szentföldről hazatérő kereszteslovagok ott – szintén hasonló tapasztalatok alapján – szerzett szokásai jelentik.

Az egyház hivatalos állásfoglalása szerint a test csupán bűnre csábító porhüvely, s megtiltotta, hogy az emberek az arcuk és kezük tisztán tartásán kívül más testrészeikkel is foglalkozzanak. A papság fürdés-ellenessége odáig ment, hogy Szent Hieronymus (Jeromos), a IV-V. század fordulóján élt dalmát egyházatya például kizárólag gyermekek számára tartotta elfogadhatónak az ilyesféle cselekedetet. Így aztán valószínű, hogy kizárólag a csecsemők, illetve a többnyire a különböző szerzetesrendek által fenntartott ispotályok súlyos betegei kerülhettek az egyház áldása mellett testi kapcsolatba a vízzel.
Az igaz hívek büszkék voltak arra, hogy nem mosakodtak. Szent Ágnes például úgy halt meg 13 évesen, hogy soha nem esett ebbe a bűnbe. Középkori táblaképeken (oltárok és predellák) nem is találkozunk más ábrázolásával a tisztálkodásnak, mint említett két esemény kapcsán. Egyházi méltóságok szerint a közfürdő az erkölcstelenség és betegség melegágya volt.

Kisded születéskori fürdetése

Különösen sokszor találkozhatunk a Szent Erzsébet legendáriumában a betegfürdetés motívumával.

Szt Erzsébet beteget fürdet

És Szent Erzsébettel el is jutottunk ismét saját fürdőkrónikánk középkori első fejezeteihez. Az első értékelhető emlékek szerint ugyanis a betegápolással foglalkozó Szent János, vagy Johannita lovagrend, azaz Ispotályos rend 1178-ban megtelepedett a mai Óbuda – Újlak Felhévízként említett területén és kolostoraik mellé fürdőt valamint kórházat építettek. Ezek valószínűsíthetően a mai Császár illetve Lukács fürdőink helyén működtek.

Amiről viszont konkrétan tudunk, hogy a XIII. században Alhévízen a Gellért hegy tövében létesített kórházukat Szent Erzsébet tiszteletére, az ispotály névadójaként választották.
Két konventjük, a Szentháromság és Szent Lélek lovagrend működtette a budai hévforrásokra telepített fürdőket. Az ispotályokat ugyanis ekkor rendszerint gyógyvizek mellett létesítették, mivel a gyógyítás ekkor az érvágás és köpölyözés mellett leginkább az ivó és gyógykúrákból állt. A Szentlélek Lovagrend működtette pl. a Császár fürdő ősét, míg a Lukács fürdő forrása erejét eleinte egyéb módon, malom vízkerekének (lőpor gyártás, majd posztóműhely) meghajtására használták fel.

Ezek az ispotályok aztán, a mellettük működő fürdőkkel együtt a XIV- XV. században fokozatosan átkerülnek városi felügyelet alá. Mint ahogy ekkorra már a városokban sorra nyíltak a városi, vagy magánszemélyek felügyelete alatt működtetett fürdőházak.

A kuriózum kedvéért írom ide le, hogy az első magyar közfürdőt III. Béla királyunk első felesége, Châtillon Anna építtette Esztergom hévízes tavánál, melyről egy 1238-as keltezésű iratból tudunk.

Dürer- Zsigmond császár portréja 2011.04.19. Budapest képekben kiállítás 226Zsigmond király idejében vált Buda királyi székhellyé, ami a látványosan fejlődő városban virágzásnak indította a fürdőéletet is. Az ez időben kiadott ‘Budai Törvény-könyv’ külön fejezetben említi a fürdőket, megállapítva, hogy a nyilvános fürdőhelyek a társadalmi érintkezés jelentős színhelyei. Tekintettel arra, hogy Zsigmond német-római császár is volt, jelentős számban utaztak ide külföldi követek és diplomaták, akiknek a tollából fennmaradtak elragadtatott beszámolók a budai hőforrásokra települt fürdőkről is. Jó Fülöp burgundiai herceg követe például tudósít egy szép fürdőről, amit méltónak nevez Zsigmond budai építkezéseihez.

Budai vár látképe, rézkarc, 1572

A reneszánsz, Mátyás kora pedig ismét felszabadítja az embert, mely kedvtelve fordul a természetbeli szépségek felé és az emberi test újra érdeklődése középpontjába kerül.
A művészetekben is megjelennek az első mezítelen női alakok (Vénusz stb.) Mátyásról tudjuk, hogy ugyanarra a forrásra építve, amelyből a Rácz fürdő táplálkozik, királyi fürdőházat emeltetett, ahová fedett folyosón lehetett eljutni a királyi palotából.
Saját feltételezésem csupán, de könnyen elképzelhetőnek tartom, hogy ez a fürdő ott állhatott, ahol a fenti, 1572-ből származó rézkarc bal alsó felén, a thermae feliratú építmény jelölés található.

A budai fürdőkről- Forrás- Mindennapi történelem, Mátyás kora

1536-ban Oláh Miklós esztergomi érsek latinul írt leírásában is érinti a fürdőket, s a Gellért hegyről így szól:

Ennek alján a Duna partjától, mintegy 20 lépésnyire melegforrások fakadnak, melyek különösen dagadtságban és évettségben szenvedő emberi testnek gyógyítására kiválóan alkalmasak. E hőforrások közül egyeseket királyforrásoknak neveztek a közel volt királyi fürdő miatt s ezekben úszni is lehet. Nyugat felé, a várfalak alatt királyi és más díszkertek látszottak, feljebb a fürdő mögött a hegyi szőlők terjedtek kellemes látványul.

Fürdő és bordélyA közfürdőkhöz a tisztálkodási és gyógyító funkció mellett, kétségtelenül kapcsolódott egy más jellegű szolgáltatási forma is, ami közönségesen a bordélyokat jelentette.  Villon versében Utca Jeanninehez szóló sorai nem véletlenül szólnak eképpen: 

Jeannine l’Avenue / menj a feredőbe / nosza beleülj / Jeannine l’Avenue. “

A fürdőházak rendszerint a város szélén, vagy városkapuk mellett létesültek, s a
11-14. században már általánosan elterjedtek voltak.
A városi rangra emeléshez a fürdőépítés joga járt. A fürdős szakma is kialakult, céhet is alapíthattak. A fürdőmesterség, mint önállósuló foglalkozáság kialakulását pedig jelzik a 16. században felbukkanó Feredős előnevek is. A fürdős mesterséget is tanulni kellett. Eszerint voltak fürdőslegények és fürdős inasok is. Azután úgy mellékesen a hajnyírással, a körömvágással és a tűzoltással is foglalkoztak.
Sokszor a funkciók, amelybe az akkor használatos “orvosi” beavatkozások is beletartoztak, mint azt a pozsonyi Artiklbrief is tanúsítja,  bizony ösze is mosódtak. A nevezett forrás pl. közösen szól a “Bader, Chirurgi, Wundarzt, Barbierer” céhlevélről. Regulái pontosan előírták, hogy az új fürdőmestereknek minő szerszámokkal kellett ellátnia magát.
Ezek között találhatjuk az ollót, az érvágót, a fogót, a metélőkést, a fogzúzó-vasat, a flastromokat, a kenőcsöket, az olajokat, a porokat, purgálókat, 3 font viaszt stb.
A fürdőjog (fürdő üzemeltetési kiváltság) birtoklása, amely sokszor módos polgárok kezében volt, igen jövedelmező lehetett.

Aztán, hogy ezek a mesterségek közötti tisztázatlan határvonalak milyen messzire kifejtik hatásukat, álljon itt egy rövidke írás a Vasárnapi Ujság 1855. május 13.-i számából:

A pesti borbélyok és fodrászok több éves villongása fölött: vájjon
szabad-e a borbélynak hajat is nyírni, s a fodrásznak beretválni? végre
megszűnt, következő békepontok szerint : 1. A borbélyok nyírhatnak
annyi fejet a mennyit csak hozzájok visznek. 2. A fodrászok pedig beret-­
válhatnak annyi szakállat a mennyinek elpusztítására felszólíttatnak. —
Záradék : A fodrászoknak mindazáltal nem szabad beretváló egyéneket
borbély- vagy sebészmühelyekből fogadni, hanem kötelesek magok meg­
tanulni a beretválást. Vájjon szabad-e fogat húzni a fodrásznak, s parókát
csinálni a borbélynak még arról semmit sem olvastunk.

Az alábbi német könyvillusztráció egy középkori szaunát ábrázol, ahol a hölgyek kezében kis faágnyalábok – mellyel testüket “ostorozták” a jobb hatásfok elérése érdekében-, s
a fürdőház előtt a fürdőmester attribútumaival, az érvágást jelképező pengével és vér felfogó tállal, amely egyben a borbélyok céhjelvénye is.

termalfurdo_kozepkori_szauna

A rangosabb urak saját váraikban fadézsákban fürödtek, de elmondható, hogy a kor már fürdőhasználatában tett vagyoni megkülönböztetéseket. Egy helyütt, egyszerre úr és szolga nem fürödhetett, vagy éppenséggel a szegényebbeknek már a mások által egyszer használt víz juthatott csak.

A társadalmi rang szerinti megkülönböztetésre talán a legeklatánsabb példát az angol dr.Edward Brown könyvében olvashatunk, ahol, az 1600-as évek végén Magyarország fürdőhelyeit beutazó orvos leírja, hogy Stubnyán hét meleg-fürdő is van, az első a főnemeseké, a második a köznemeseké, a harmadik a parasztoké, a negyedik a parasztasszonyoké, az ötödik a koldusoké, a hatodik a ragadós betegeké, a hetedik a cigányoké.

Szokás volt még, hogy fürdőalapítványokkal segítették a szegények évenkénti egyszeri ingyenes fürdőhöz juttatását.

Fürdés- Manesse kódex

François_Clouet (1515-1572) Fürdő nő 1571

François_Clouet (1515-1572) Fürdő nő 1571

Memmo di Filippuccio, San Gimignano Palazzo del Podesta

A kizárólag az udvarban és rangosabb uraknál előforduló fürdőtermek sem annyira a napi tisztálkodást szolgálták, inkább a szórakozás, a szociális élet színterei voltak, mint azt az alábbi képillusztrációk is szemléltetik.

Fürdőzés, étkezés

Fenti képek kapcsán nem bírom megkerülni, hogy ne szóljak néhány szót a ruha viseletről, illetve nem-viselésről. Mint látjuk, érdekes módon a fürdőző figurák fejfedőn kívül mást egyik esetben sem viselnek. Engem megmosolyogtatott, amikor egy más vonatkozású középkori téma kapcsán olvastam, hogy az ágyban sem viseltek ruhát (gondolom ez nem általánosítható, hiszen az akkori fűtési viszonyok mellett ez halálos is lehetett), de a fejfedőhöz akkor is ragaszkodtak :-). Íme egy illusztráció:

Temesvári Pelbárt kódex

Visszatérve eredeti témánkhoz, a fürdő – viselethez elmondható, hogy ekkor még az emberek viszonya meglehetősen természetes volt testükhöz.
A falvaknál és mezővárosoknál, ahol nem voltak fürdőházak, leírják, hogy teljesen normális volt, hogy a környéken lévő folyóban, tavakban vettek meztelen fürdőt, legfeljebb csak arra kellett ügyelniük, hogy egy szolgát hozzanak magukkal, aki a parton vigyáz
a ruhákra, nehogy annak a fürdőzés közben “lába keljen”.

Id. Lucas Cranach Az ifjúság kútja festményének (némileg tömegjelenetbe fúló) fürdőzéssel egybekötött életöröm és élet igenlés ábrázolása kissé bár meghökkentő, de jól illeszkedő képe jelen témánknak.

Lucas Cranach - Az ifjuság kútja 1546

Lucas Cranach – Az ifjuság kútja 1546

Továbbra is a fürdő viselet témájánál maradva, ebben a tekintetben a fejlődés bizonyos értelemben tett egy kanyart. Az ősember feltehetőleg maximum egy derekára kötött övvel, mellyel szerszámait rögzítette magához, szállt a vízbe – s az ókorban is jobbára a meztelen fürdés volt a szokásban. Vagy ha mégis felöltöttek valamit, meghökkenve ismerjük fel mai bikinieinket, a római korból ránk maradt sziciliai freskón látható hölgyek viseletén, miközben a fürdőhely nyújtotta örömöknek hódolnak.

Szicilia, Villa Piazza Armerina

Fürdő iniciáléA középkorról fennmaradt néhány fürdőing, fürdőlepel ábrázolása, amelyeknek az aljába a leírások szerint ólmot varrtak, hogy az anyag ne lebegjen a víz felszínén.
Innen haladunk aztán a későbbiekben az egyre “súlyosabb” fürdőviseletekig, amelyek fogságában még nagyanyáink is szenvedtek, ha egyáltalán eljutottak valami fürdőhelyre.

Én most két nagy ugrással jelezném csak a folyamatot: Rembrandtnak, a fürdőző Hendrikje ábrázolásával,  s egy,
a múlt század elején fürdőzéshez beöltözött vidám társaság (akik, ha nem mosolyognának előbb gondolnám őket – talpig ruhába öltözötten – egy hajótörés áldozatainak) fotójával.

Rembrandt_ Hendrikje a folyóban fürdik,1654, London

Rembrandt_ Hendrikje a folyóban fürdik,1654, London

Fürdőzés 1900k.9419

A középkori történelmünkben a fürdőkulturális hagyományainknak még egy kiemelkedő korszakát írjuk, mely sajátos stílusjegyeivel máig rátette bélyegét Budapest fürdőéletére,
s emeli ki a várost egyéb európai társai közül, – s ez a török hódoltság kora.
Erről azonban éppen különleges volta miatt, új fejezetet nyitok, s így a rendelkezésre álló bőséges forrásoknak is kevésbé kell majd korlátot szabnom, terjedelmi okok miatt.

S ezt a korszakot követően tényleg eljutunk a köztudatban sötét évszázadokként élő
XVII-XVIII. századig, ahol a higiénés viszonyok az abszolút mélypontra süllyedtek.

Amit nem tudott soha 100 százalékig elérni az egyház, helyében megtették a magukét a járványok és a szifilisz. Elterjedtté vált a hiedelem, hogy ezeket elsősorban a víz terjeszti, ezért az emberek tökéletesen leszoktak a fürdőzésről és a tisztálkodás mindenféle hívságáról. Az emberek rühesek, ótvarosak voltak, tele voltak bőrbetegségekkel. A híres szépségflastromot éppen ilyen bőrhibák leplezésére találta fel a francia udvar.
A gyakori bőrbetegségekhez persze az is hozzájárult, hogy senki sem hordott fehérneműt, így naponkénti váltásról sem lehetett szó. Csak a XVIII. század második felében terjedt el – egyelőre csak a férfiak körében – az egyszerű bélelt nadrág helyett a mindennap váltott alsónadrág.

Legendás a híres Napkirálynak, XIV. Lajosnak az udvarában tetvek és egyéb vérszopók ellen meghonosodott fejvakarók és rizsporos parókák divatja. Ahol a parfümöt a kellemetlen szagok elnyomására találták fel. Engem szabályosan besokkolt, amikor Merle 13 kötetnyi történelmi regényfolyamában szembesültem vele, hogy a királyi palota folyosóin és az ablakfülkéiben végzik a király körül forgó személyek szükségüket,  – (hja kérem a palotában található porcelán éjjeli edények száma talán ha kétszáz, szemben az ott napjában megforduló 6 000-7 000 udvaronccal!) – s ahol a dolgát végző koronás fő, reggeli audenciáját a hordozható királyi árnyékszéken tartja, s erre az eseményre, hogy részvételi jogot nyerjenek, ölik egymást az arisztokrácia tagjai.

A témáról élvezetes szarkasztikus írást olvashatunk a Mistinguett blog, A franciák szaga írásában itt:

http://mistinguett.blog.hu/2011/04/14/a_franciak_szaga

Ehhez a magam részéről még hozzáfűznék annyit, hogy az elterjedt adoma szerint, midőn Versailles egyik elfalazott helyiségében egy kádat találva XV. Lajos megkérdezte: Ez itt mi?, s hasznosítandó, szökőkutat csináltak belőle. Ezzel szemben, számos adat található, éppen ezen király fürdőszoba és víz használatáról az eleinte kerekeken gördíthető, alulról fűtött és kinyitható csappal rendelkező víztartályoktól a vezetékes kádig, Tony Spawforth 2008. -as kiadású, a versaillesi kastély mindennapjairól szóló vaskos monográfiájában. Bár a szerző kétségtelen megjegyzi, hogy hasonlót ekkor még a legelőkelőbb francia családoknál sem igen találni.

Ezügyben, ha kicsit közelebbre tekintünk, állítólag Sissi érdeme, hogy a bécsi udvarban fürdőszobát létesítenek, mivel addig sem a Hofburgban, sem Schönbrunnban nem volt található ilyen helyiség. Viktória angol királynő emlékirataiból pedig a következő kiemelés igen népszerű:

Havonta egyszer megfürdöm ha kell, ha nem.”

S hogy visszaevezzünk hazai vizekre is, nálunk is fennmaradtak adalékok e korszak szokásairól. Bethlen Miklós, a XVII. századi magyar arisztokrácia kiemelkedő tagja,
ki erdélyi kancellár is volt, kiemelkedő tudású, magasan képzett főúr (nevelői között ott találjuk Apáczai Csere Jánost is) Önéletírásának első könyv, hatodik fejezetében így ír:

Ritkán fürödtem, kivált hideg vízben; lábamat két hétben, néha minden héten mosattam, számat reggel, ebéd és vacsora után mindenkor, és gyengén a kezemet is hideg vízzel mostam; kezemet gyakran, de orcámat hacsak valami por, sár vagy valami gaz nem érte – sohasem mostam, hanem a borbély, mikor hetenként rabságomig a szakállamat elborotválta. A fejemet talán 25 esztendeje van, hogy meg nem mosták.”

Hát hosszú, és rögös utat kellett ezután bejárni még az egymásra rakodó kulturális és történelmi hagyományok fonatán keresztül, míg eljutottunk mai életünkben mindennapos igényként felmerülő tisztálkodáshoz és ennek élményszerű élvezetéhez fürdőink révén.

kádak,illusztráció

Advertisements

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: építészet, kultúrtörténet, Magyarország, Művészet, Történelem
Címke: , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

3 hozzászólás a(z) Budapest fürdőváros emlékei (1.) bejegyzéshez

  1. Palotabarát szerint:

    Meglepően jó írás, bár Budapestről kevesebbet találtam, mint vártam, de a fürdőkultúra más területei érdekesek voltak, kösz.

    Kiegészítésképp még megjegyzem, hogy Vázsonyi Vilmosné visszaemlékezése szerint ( http://www.budapestfolyoirat.hu/legfrissebb-szam/382-vazsonyi-vilmosne-egyszer-volt ) dr. Reiner Ede használta először Budapest vonatkozásában a fürdőváros kifejezést, Ő már 1911-ben, sőt, 1909-ben is publikált ebben a témában (aztán lehet, hogy hivatalosan valóban csak 1934-től lett a városmarketing része).

    • elismondom szerint:

      Köszönöm a hasznos kiegészítést. Hogy kevéssé legyek félrevezető, beszámoztam az írást, mivel ez még természetesen nem a vége.

  2. Visszajelzés: Budapest fürdőváros – Gellért fürdő, a szecessziós gyöngyszem (10) | Fölöttem a felhő

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s