Budapest fürdőváros – török emlékek, Rácz fürdő (2.)

Budapest fürdőváros

Hát, ha így haladok beérünk a legfőbb strandszezonba is, mire a vizes – fürdős tervezett bejegyzéseimnek a végére érek.

Volt ugyanis egy egyfejezetes vázlat a fejemben, s miután az ókor – kora középkorig épp csak eljutottam az előző alkalommal, beláttam, hogy a török kor külön fejezetet igényel,
s majd azután fejezem be a már közeli XIX. századi történésekkel ezt a témát.

Aztán a hétvégén, az Idegenvezetők világnapján beneveztem egy ismétlésre a Rácz fürdő erejéig a két évvel ezelőtti túrában végigjárt oszmán-török emlékek sétára. Ezúttal ugyanis maga az építész vezetett be minket a fürdő újjáépítésének lenyűgöző teljesítményébe.   Tudtam, hogy ez önálló bejegyzést érdemel. S most lassan egy hete próbálom a mondanivalót úgy megszabni, hogy minden bele is férjen, és a helyszínen készült képek mélységében adják meg az illusztrációt. Jelentem, nem tudom megoldani egy fejezetben.

Így hát a nagyon elszántaknak ígérek most egy történelmi áttekintést, s azután jönne az épület bejárás.

(A képek kinagyíthatóak- katt!)

Buda elfoglalása 1541

Buda és Pest ostroma

Ahogy arra mindannyian emlékszünk még a történelem órák anyagából, 1541-ben a törökök kisebb csellel, mint látogatók léptek be Budára, aztán maradtak még vagy 150 évig. A török hódítás eredményeként kialakult új tartomány, a budai vilajet (kormányzóság) fokozatosan öltötte magára egy török város látványát.

török fejes kapu, Várnegyed, Táncsics utca

Buda környékének török ábrázolása, vízfestmény Bp. Krónikája 0007A török betelepülők első nagyobb csoportjait a várak és városok védelmére hátrahagyott katonaság jelentette. A katonákat követték a különféle állami és egyházi tisztségviselők, akik már családostól jöttek.

Nyomukban, az új igények kielégítésére és jobb jövedelmet remélve, ott voltak a kereskedők és kézművesek.

A török uralom alatt a városszervezet a más tartományokban már bevált katonai és polgári közigazgatás szerint (beglerbég/=pasa, kádik, várparancsnok, helyőrség) alakult át és
a katonai és vallási intézményekre alapulva a városkép is jelentősen megváltozott. Dzsámik, türbék, védművek és fürdők ezeknek a még ma – ha csak nyomokban – is látható tanúi.

Ezek kezdetekben többnyire a már meglevő építmények célszerű átalakításával – amelyhez felhasználták régi épületek köveit is – jöttek létre, s így egyre sűrűsödtek először a Budai vároldalon, majd Pesten és Óbudán is a hegyes süvegben végződő karcsú minaretek, illetve a jellegzetes dobon nyugvó nagy kupolák.

A vár erődfala 1637

A törökök magas színvonalú fürdőkultúráját Budán összesen 9 fürdő szolgálta az írásos feljegyzések szerint. Az iszlám vallás tanításai szerint az igazhitűeknek testben és lélekben egyaránt tisztának kell lennie. Ezért náluk a fürdőzés szokása vallási alapokon nyugszik, s ez magában foglalta a napi imák előtti háromszori, meghatározott testrészek rendszeres mosását – illetve a teljes fürdőt, melyet pénteken, az iszlám szent napján kell elvégezni. (Egyéb rituális fürdők részletezésébe itt nem mennék bele.)

A Korán tanítása szerint a test tisztítására állóvizet nem volt szabad használni, a mosdást csak folyóvízzel végezhették. Ezért is illették ők az általunk kultivált formát “keresztény módra ” fürödni kifejezéssel. Fürdőiket így előszeretettel építették a bő vizű meleg források mellé. A török fürdőknek két típusa – a gőz – és a termálfürdő, a hamam és az ilidzse  ismeretes.

török fürdő - hamam

A gőzfürdő tisztasági fürdő volt. A márványból emelt központ, ún. köldök kövén izzadtak
a látogatók, akiket azután kefékkel végigdörzsöltek a fürdőszolgák (dellákok), és
jeges vízzel öblíttek le. A fürdéshez szükséges vizet itt kizárólag falikutak szolgáltatják.
A víz melegítésére és a helyiségek fűtésére külön kazán szolgál. Létesítéséhez elegendő egy kút, amely a vízellátást biztosítja. A hamamot délelőtt a férfiak, délután a nők látogatták.

A gyógyvizes medencék, az ilidzsék nem tisztálkodásra, hanem gyógyulásra szolgáltak.
A termálfürdő vizét kizárólag hőforrások, gyógyvizek szolgáltatják. A víz nemcsak fürdésre hanem a helyiségek fűtésére is szolgál. A falakban vezették át a forró vizet, így az már megfelelően lehűtve ért a medencébe, közben felmelegítve a terem falát is. A medence a centrális teret képező kupolacsarnokban, rendszerint nyolcszög alapzaton áll, több lépcsősorral övezve. Bár eredetileg kevesebb termálfürdő volt, mint gőzfürdő – mégis a gőzfürdők pusztultak el, s tűntek el csaknem nyomtalanul a föld felszínéről.

Fürdőbe készülő muszlim nő P1100460Az alaptípusokon belül megtalálhatóak voltak az ún. ikerfürdők is, amelyek csaknem azonos alaprajzzal egy közös tengelyen, külön a férfiak és külön
a nők részére épültek. Mindkettőnek külön bejárata volt, természetesen a főútra néző homlokzat közepén levő bejárat a férfiak számára volt fenntartva.

A fürdő a törököknél a közéleti érintkezés helyszíne és jóléti intézmény egyben.
Aki maga hozta a tisztálkodáshoz szükséges anyagokat, textíliákat -azok ingyenesen léphettek be a fürdőbe, egyébként 1 akce volt a díj. Az asszonyok itt nézték ki fiúk számára a jövendőbelit, a férfiak előszeretettel kötöttek itt üzleteket. S mint utazók leírásaiból értesülünk róla, a diplomácia is szívesen használta vendégei jól tartására, elkápráztatására.

Budán az elsőként, valószínűleg az 1560-as években kiépült fürdőnek a mai Rácz-fürdőt tekinthetjük. (Neve leírása koronként változik: Rácfürdő, Ratzenbad, Rácz fürdő.) Majdnem egy emberöltő telik el a hódoltság kezdetétől, mire az új urak belekezdenek a fürdő építkezésekbe. Ennek időszaknak legtöbb fürdője (összesen 15) Szokoli /Szokollu Musztafa budai (1566-1578) beglerbég nevéhez fűződik, aki a viszonylag békésebb 1560-as évek időszakát használta ki kiterjedt építkezések lefolytatásához országszerte, s ezáltal szinte egyedül örökítette meg nevét a hódoltság 99 pasája közül.

A Rácz fürdőt is ő vette meg a pesti káditól, ennyiben köthető ez az építmény is
az ő nevéhez. Mivel a környéknek ez volt az egyetlen fürdője, ezt gyorsan akarták megépíteni, így viszonylag egyszerű és célszerű kis fürdő készült el, így is nevezték:
Kücsük ilidzse azaz Kicsi fürdő.
Evlija Cselebi, a kor nagy utazója, akitől a legtöbb leírás maradt ránk, nevezi még Dabagháne ilidzsának, azaz Tabáni fürdőnek.

Az ő leírásaiból származik az alábbi 2 idézet részlet:

Cselebi a tabáni fürdőkről P1100455 a

Evlia Cselebi a tabáni hévízekről 2

Hát, hogy fenti sorok íróját idézzem: különös megfigyelések.

A fürdő akkori alakjáról az alábbi, 1686-os metszetről nyerhetünk némi fogalmat.
A tőle jobbra álló (Musztafa pasa) dzsámi a Tabáni Plébánia –
ma Alexandriai Szent Katalin – templom átépítésével keletkezett.

Musztafa pasa dzsámija és Rác fürdő

Közvetlenül a visszafoglalás után Buda híres meleg fürdőiből egyetlen egy sem került
a város tulajdonába, mivel azt az osztrákok csakúgy, mint az egész országot, harci zsákmányként kezelték, s így a hadijognál fogva azokat a császár magának, azaz a kamarának tartotta fenn. A törökkel való háborúskodás azonban a bécsi császári kincstárat is kimerítette, ezért Lipót császár a Rác fürdőt 400 Ft nyugdíj helyett Pergassi Károly nyugalomba vonuló belgrádi kapitánynak adományozta 1696. december 1.-én.

Jellemző a kor viszonyaira, hogy miután Bécs kemény adókkal (elsősorban a hadiadó, vagy porció) sújtotta a szabad királyi városi privilégiumaitól megfosztott Budát, annak csekély, a városi gazdálkodás számára biztosítható jövedelmeiből jelentős részt képeztek (volna)
a fürdők utáni bevételek. Ezért többször is megpróbálták ezen fürdő üzemeltetési jogát is visszaszerezni, nem egyszer panaszt nyújtván be a garázda Pergassi kapitány ellen, aki többek között a fürdő környezetében levő 8 kis tabáni házat is erőszakkal magához ragadta.

A fürdő azonban továbbra is magántulajdonban maradt, ahol még két tulajdonos váltásról van tudomásunk, akik mindahányan erejükhöz mérten bővítették a fürdőt és szolgáltatásait. 1774-ben Zagler Mátyás az új tulajdonos, aki a fürdőt felfelé bővíttette, s ezáltal eltűntek a kupolás terek, ugyanakkor megjelentek a pihenő szobák.

043 054 török emlékek nyomában 111 séta 2011. febr.27.Harmadik tulajdonos váltás a szecesszió idején volt, így ezek
a jellegzetes építészeti jegyek is megjelennek a fürdőn. Az új tulajdonos Heinrich János Nepomuk 1841-ben szerzett orvosi diplomát a bécsi egyetemen.
A Rácz fürdőn kívül a margitszigeti baden-badeni gyógyfürdő s a bécsi Römer-bad is az ő tervei szerint épültek.

1888. évi halála után a Rácz fürdő új igazgatója Heinrich Kálmán fürdőorvos. (Lakása és bérpalotája a közeli Várkert rakpart 8.-ban, az Ybl térrel határos házban volt.)

Az 1860-ban megvett fürdő felújítási és bővítési munkálataival a Heinrichék családi barátját, Ybl Miklóst kérik fel. A munkálatok 1864-70 között zajlanak, ekkor bővül az épület a női fürdővel, fogadóépülettel és zuhanycsarnokkal.

A Heinrich doktor által terveztetett épület ugyanilyen magas volt mint a jelenlegi, ám az mintegy 2 méterrel alacsonyabban állt a mai szinthez képest. A történet pedig a következő:

Éppen az épület telekhatára és a közte levő kis terecske között folyt akkoriban az Ördögárok. (Nyomvonalát a burkolatban kétsoros nagyméretű kőcsík jelzi ma – ez volt az árok egyik partja, a másik pedig mai fürdő előtti kis vaskerítés vonalában volt.)
Az Ördögárok nyitott vize vezette a Dunába a budai oldalon útjába eső összes szennyvizet is, amitől igen bűzös kipárolgása volt.

épülő Ördög-árok

Heinrich úr hamarosan rájött, hogy ez igen kedvezőtlenül befolyásolja a fürdő látogatottságát, s megegyezett a város vezetéssel az árok beboltozásáról, felesben történő költségviselés mellett. Ez nem minden gond nélkül, ám végül is megvalósult, Eső okozta katasztrófa az Ördög - árokban

ám a boltozat mintegy 2 méterre kiemelkedett a föld szintjéből. Mintegy 4 000 társzekér föld idehordásával sikerült ismét a terepet szintbe hozni. Ezáltal azonban a fürdő épülete ugyanennyivel lejjebb került, meredek lépcsőn lehetett csak megközelíteni.

zórád kökény és szem utca

P1100556a Régi Rác fürdő

Idő múltával,  1895-ben a tulajdonos megbízott egy építész párost, hogy változtassanak ezen. Vagyis ezt a kis részt is töltsék fel a Tabánból, és alakítsák át a főbejárati épületet. Akkor alakult ki ez a neobarokk – neorokokó architektúrájú épületrész, s ezt az állapotot jelölték ki a mostani felújításkor helyreállítandónak.

A fürdő mindenkori fejlesztése úgy folyt, hogy amikor volt egy kis pénze a tulajdonosnak, megvett egy telket, s arra is épített. Így igen sok telekösszevonás történt. De a valamikori legnagyobb kiterjedésű fürdő, a kb. 16 korábbi tabáni lakóház telkén volt. A főbejárat melletti jobboldali szakasz pl. a barokk kőkeretes kapuval, felette a fürdő által nyújtott szolgáltatások felsorolásával, eredetileg egy 3 ablakos lakóház volt, a következő 5 ablakos rész, az már a következő telek. A homlokzatot az 1860-as években az átalakítás egységes arculattal látta el.

018 török emlékek nyomában 004 séta 2011. febr.27.

Zórád Ernő- Virág Benedek utca, 1932A Rácz fürdőt 1929-ben nyilvánítottak gyógyfürdővé, 1931-ben pedig Szent Imre halálának 900.-ik évfordulóján, tiszteletére átnevezték a fürdőt, s ugyanekkor átkerült a város tulajdonába.

Az 1930-as években zajlott a Tabán már tárgyalt bontása, melynek során egy fejlesztési területet kívántak nyerni,
nagyra törő, egész hegyoldalt a déli vasútig betakaró, 8-10 emeletes teraszos beépítésekkel. Erre végül a történelem viharai miatt nem kerülhetett sor, ám akkor a már létező Műemlékek bizottmányának 30 fős grémiumai házról házra járva döntötték el, hogy mi kerüljön lebontásra, mi nem.
Ennek során a közintézmények általában a műemlék kategóriába kerültek, a lakóházak többsége viszont nem. Így került pl. utolsóként lebontásra Krúdy kedvenc kocsmájának, a 400 éves Mélypincének az épülete is.

A Rácz fürdő Ybl Miklós által épített reneszánsz részlegét pedig még 1903-ban, az Erzsébet híd építésekor bontották le, igazság szerint meglehetősen érthetetlen okból, hiszen az alig 30 éves épület jó állapotban volt, s a hídépítésnek sem állhatott útjában.

Rácfürdő-egykor.hu 1

A második világháborúban a fürdő bár megrongálódott, ám az igazi pusztítást az 1960-as évek hirtelen romeltakarítása és nem éppen gondos – műemléki szempontokat figyelmen kívül hagyó – újjáépítése okozta. A háború alatt a zuhanycsarnokot egy vízszintes bombatalálat éri, ezért azt rögtön a háború után le is bontották.
Itt már csak egy üres telek maradt. Ezen a telken működött a Ráckert, az első budapesti romkocsma. Az Erzsébet híd (még villamost is tartalmazó) lehajtórendszerének átépítésekor bontották el a női részleget, Ybl első – romantikus fürdőcsarnokában
a medencét betonnal töltötték fel, majd linóleummal lefedve fitnesz teremként hasznosították. Külső díszítését teljes egészében leverték az épületről.

Garai Gábor 1956-ban írt versében így emlékezik:

A Rácz-fürdőben
Király Gyula emlékére

Ösztövér házikók gyöngéd tabáni dombok
hátán – belőletek csak hírmondó maradt.
Nagybotos Viola egykor erre bolyongott,
félpár cipő nyomán egy lány után haladt.

Halk függönyök mögött, rejtélyes nőszemélyek
imbolyogtak ledér gyászban, s két holdsugár
közt egy szál rezedát löktek a vén legénynek…
Szinbád elbúcsúzott – és búcsúzott a nyár.

Az őszből is csupán a vén borbély maradt itt,
hogy, míg sörtéimen kövér pamacsa habzik,
a régi szüretet idézze, meg a bált,

hol talpalávalót négy sváb harmónikált,
s a kocsmáros kövér özvegye – bánatába –
bűvős szerelemport kevert az italába.

Rácfürdő-egykor.hu 5

Rácfürdő-egykor.hu 7

Az 1965-ben megnyitott fürdőbe váltott napokon jártak a nők és a férfiak. 1980-as években átesik még egy belső tatarozáson, aztán a fürdő ismét bezárásra kerül, hogy a 90-es években pályázat kiírás keretében hirdessék meg a fürdő újjáépítését. Több kiírás követte egymást, majd az első tervezést megnyerő építésztől 2001-ben Dévényi Tamás, Ybl díjas építész és csapata (Budapesti Műhely) vette át a munkálatokat.
2007-ig azonban gyakorlatilag csak bontási munkálatokat végeztek a fürdőn. A feltárási folyamat során ugyanis olyan nem várt muzeális leletekre is bukkantak, amely gondos régészeti mentése (vezetője Papp Adrienn a Budapesti Történeti Múzeum munkatársa) különösen időigényes volt.

Rácfürdő-egykor.hu 8

Az építési terület felülnézeti képe a Google Earth fotóján:

Rácz építési terület

Nem kis kihívás volt az Örökségvédelmi hivatal, az ÁNTSZ és egyéb hatóságok előírásainak megfelelni – ám én úgy gondolom, hogy az építő és csapata saját magának állította a legmagasabb mércét, amennyiben a legaprólékosabb műgonddal igyekeztek a korabeli állapotoknak megfelelően egy hiteles helyreállítást elvégezni.
Ebbe a munkába nyertünk kicsiny betekintést annak a bejárásnak a során, amit maga
az építész, Dévényi Tamás vezetett személyesen. A képen ő látható a túra résztvevőinek karéjában.

004 Építész Dévényi Tamás 2013.02.24. P1260226

Legfőbb célkitűzésük volt, hogy a történelmi épületekből amit csak lehet visszahozzanak. De nem további bontások által, mert abból volt itt elég, de rengeteg nyomozó munkával
és mai modern építészeti kreativitással. Törekvésük megvalósításához felhasználtak mindent, ami a fennmaradt tervek, ábrák, archív fotók alapján rendelkezésre állt, – néha nem több, mint egy korabeli rajz a napi újságban. Hamísitani sehol sem akartak, ahol újat építettek, szándékosan megkülönböztették színben, anyagban, a modern építészet formavilágában.

A vezetés már kívül megkezdődik, ahol úgy mellesleg megtudjuk, hogy az 1930-as években abbamaradt fejlesztési munkálatok olyannyira megakadtak, hogy gyakorlatilag az általuk itt felállított ostornyeles lámpák – fenti képen egyike látható – révén csak most valósult meg a Tabán közvilágítása.

A saját telekhatárukon belül visszaástak a Tabán eredeti szintjére, s a már bemutatott barokk házkapu előtt a kerítésnél lenézve, látható a hajdani Hadnagy utca, az eredeti utcakő burkolattal, lejtéssel.

019 Rácz fürdő 2013.02.24. P1260230 Hadnagy u

Az eredeti helyzetről meggyőződhetünk egy, az 1876-os árvíz kapcsán, a helyszínen készült fotón:

rácfürdő1876

A feliratokat szintén fotók alapján (1860.-as évek) rekonstruálták.
Ezek jelentése a következő volt:

Steinbad = azaz medence, ami ebben az időben kővel volt kibélelve.
Wannenbad = kádfürdő. Budapesten, amikor még fürdőszobák nemigen voltak, de az emberek már fürödni akartak, hatalmas kádfürdők épültek. Volt olyan, a pesti oldalon – pl. Hungária fürdő, ahol 2 000 – 4 000 főt is ki tudtak szolgálni ugyanazon a napon!
Dampf = gőzfürdő.
Mineral, ill. Eisbad azaz ásványfürdő. Bent látni fogjuk a vas okozta elszíneződést, a víz nyomán.
Elektrische – bad, ahol első időben rájákkal idézték elő az elektromos kezelést.
Malz- vagyis maláta fürdő – Pest-Budán összesen 4 volt ebből.

Mielőtt belépnénk az épületbe még megmutatom a kiindulásul vett fürdő eredeti, és ma készült külső fotóit.

Rácz fürdő 1890

Rácfürdő-egykor.hu 3

De a belső bemutatást már a következő fejezetre hagyom.

008 Rácz fürdő 2013.02.24. P1260221

010 Rácz fürdő 2013.02.24. P1260219

015 török emlékek nyomában 001 séta 2011. febr.27.

016 török emlékek nyomában 003 séta 2011. febr.27.

017 török emlékek nyomában 005 séta 2011. febr.27.

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: építészet, Magyarország, Történelem
Címke: , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s