Várj reám

mozaik3.2

Talán egy Budapesti Negyedben olvastam sok évvel ezelőtt másodszor a történetet, ami annyira megfogott, hogy el is zarándokoltam megnézni a házat, amelyhez az kötődik.
A hely pedig a Thököly út 61. számú ház, melyet a helytörténeti könyvek szerint
Pápai Manó varrógépgyáros építtetett közvetlenül az első világháború előtt.

Thököly út 61. P1260715

Aztán a napokban valahogy megint belebotlottam, s hatására hosszasan ismételtem a YouTube-n Darvas Iván felejthetetlen előadásában a dalt, amely, mintha csak erről a kapcsolatról szólna.

“A legenda forrása pedig a ház oldalerkélyén látható, magasra nőtt fák lombjától takarva: egy asszony áll ott, s merengőn néz a Thököly út felé. Pillanatig úgy tűnik, mintha élne, pedig csak szobor.

Thököly út 61. P1260718

A hölgy legendája így szól: háború volt, a férje valahol messze a fronton harcolt, s ő csak várta-várta… Egy nap valaki a férfi halálhírét hozta, de az asszony nem hitte, várt tovább. Nem is hiába. A hír ugyanis nem volt igaz, a férfi hazatért. Ám a nő szíve hirtelen megállt, nem bírta elviselni az örömöt, amikor a férfi belépett a ház kapuján. Ott halt meg a hű feleség az erkélyen. A férj pedig szobrot állíttatott neki azon a helyen. ” (Csordás Lajos)

Él a legendának egy happy-endesebb változata is, e szerint az asszony nem halt meg, boldogan élt tovább férjével. Hát nem összecseng evvel Szimonov gyönyörű verse, Darvas Iván felülmúlhatatlan interpretációjában:

A későbbiekben az erkélyt lefalazták, amit én sajnálok, mert mintegy kizárta a történet szereplőjét hiteles környezetéből. Ha én laknék ma abban a lakásban, boldogan lépnék ki időnként az erkélyre, s kikönyökölnék mellé, hogy része és folytatója legyek a legszebb hitvallásnak: a szerelemnek.

Reklámok

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: egyéb, Városnézés
Címke: , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

4 hozzászólás a(z) Várj reám bejegyzéshez

  1. Heyek Andrea szerint:

    Köszönöm ezt a bejegyzést, örömöt okoztál vele…, bár kissé szomorú is visszaidézni a fiatalságunkat, de hát ebbe bele kell törődnünk. Nem emlékszem, hogy ilyen formában találkoztam-e ezzel a verssel, de nagyon szerettem, meg is tanultam anno, most együtt dúdoltam Darvas Ivánnal.
    A történet is szép, szívet melengető ebben a március 15.-i télben:-)

  2. Rusai Ágnes szerint:

    Nagyon szép történet! Milyen kár,hogy nem látható ma már…és vajon mi indokolta eltüntetését?

    • elismondom szerint:

      A képeket most készítettem, a csütörtöki zuhogó esőben (a kör alakú fehér folt esőcsepp a kamera objektívjén), tehát ez így még megvan. Amit én kifogásoltam,hogy az erkélyre a lakásból kilépő ajtónak nyoma sincs, az van lefalazva.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s