Budapest fürdőváros – török emlékek (4.)

Budapest fürdőváros

Veli bej fürdő vize átható kénes szagú, alkotó részeinek a lerakódása jól látható a medence szélén. Vize olyan forró, hogy csak hideg vízzel viselhető el. Az előtér rendkívül tágas, míg a fürdő belseje nagyon széles és 5 kupola díszíti.  Igen szép a kupolája mely a medence fölé borul, nagy és kerek, jóval szebb mint az épület 4 sarkán álló, különböző célra használt helyiség. Itt szőrtelenítik magukat a törökök, mert nem szokásuk, hogy a testükön meghagyjanak bizonyos szőrzetet, kivéve a szakállukat. Nagy kupola terhét 12 oszlop hordja. 8 között vannak a meleg források, a többi közt az ülőhelyek vannak, ahol borbélyok ügyelnek a fürdővendégekre. Minden fülkében 2-2 kemény kőből faragott mosómedence áll, amelybe a tetszés szerint hideg és meleg vizet lehet ereszteni. A férfiak  délelőtt fürdenek, a nők délután. Ha valaki fürdeni akar, úgy belép az első helyiségbe, ahol különféle szolgák várják a vendéget, akik ruhával, és köténnyel látják el. Ha a vendég levetkőzött és már felkötötte a kötényét, akkor léphet be a nagy medencés helyiségbe. Azután helyet foglal az oszlopok között. Miután a szolga jól megdörgölte a vendég meztelen testét ezután lép be a medencébe. A nagyurak alattvalói magukkal hozták hazájuk szokásait és erkölcseiket . ….. A dellák (borbély, fürdőmester) ezután kecskebőr kesztyűvel megdörgöli a vendég hátát, mellét, lábát. A padló kövezetén gyakran látni hason fekvő férfiakat, akiket a borbély beszappanoz, majd jó hideg vízzel leönti. A dörzsölés és zuhanyozás után a vendég elvonul a gőzbe.

Császár fürdő alaprajza 1600-as évek

Császár fürdő alaprajza 1600-as évek

Viziváros és a Császár 1686 Fontana-NessenthalerEz, a mai Császár fürdőről szóló, érzékletes leírás Edward Brown angol orvos 1697-ben megjelent munkájából maradt ránk, aki a XVII. század utolsó harmadában járta végig a magyarországi fürdőket. Ám nemcsak ő, de mióta csak írásos emlékeink vannak, a fürdőket mindenki megemlíti, aki csak Budán járt.

A török fürdők pedig, amelyek többnyire már meglevők helyére, vagy valamely használatban levő hévforrásra épültek, s nagyon különleges minőséget képviseltek európai viszonylatban is, akár azt is mondhatjuk, hogy a (közösségi) fürdőkultúrát a kontinens tőlük tanulta.
A fürdők tisztasága, de még azok művészi kivitelezésű, pazar fényűzéssel készült épületei is, bámulatba ejtették az európai utazót.

A medencékből vagy kádakból minden éjjel kieresztik a vizet, tisztára sikálják, s reggelre friss vízzel újratöltik őket.
A törökök igencsak vigyáznak erre, s ha a legkisebb jelét tapasztalják, hogy a fürdőborbély nem ügyel a tisztaságra, vagy a vizet naponként nem cseréli, keserves büntetéssel és jókora bírsággal sújtják.” (Mitrovicei Vratislav Vencel viszontagságai, 1599.)

Ezért is különösen érdekes, hogy Budapesten még ma is 4 fürdő – Rudas, Rácz, Király, Császár – működik az egykori hódoltság korából.

A feljegyzések szerint ugyanis a Duna jobb partján összesen 8 fürdőt létesítettek, melyek között volt kisebb és nagyobb jelentőségű is, Pesten pedig egyetlen fürdő létezéséről van tudomásunk.

Mindahány Szokollu Musztafa nevéhez fűződik. Noha mi úgy tartjuk, nagyszabású építkezései nyomán leginkább ő örökítette meg a nevét – amely valószínűsíthetően nem anatóliai, hanem bosnyák származásra utal – szokol jelentése a szláv nyelvben: sólyom – sorsát ő sem kerülhette el. Teszek itt egy kis kitérőt, jó?

Budán, 1578. május 19.-én, pünkösd napján súlyos lőporrobbanás történt,
a Zsigmond palotája előtt lévő toronyba belecsapó villám következtében.

Krónika a nagy lőporrobbanásról 1578

Habár az eset után Szokullu Musztafa próbálta menteni a menthetőt, a Habsburg uralkodótól évi adóba beszámítás ellenében a megrongálódott falak javítására építőanyagot kért. A károk javításán 1 500 munkás és 200 kőműves dolgozott.
A budai vilájet minden háztartására egy gurus rendkívüli adót vetettek ki, amely által 2 850 ezer akcséhoz jutott a budai kincstár. Hiábavaló volt azonban minden. A szultán selyemzsinórt küldött a budai pasának.

selyemzsinór 0002

Ami számomra a fürdők kapcsán még izgalmasabb, hogy mindaz, amit a régi leírásokból a török fürdői szokásokról megtudunk, szinte mit sem változott a mai törökországi hagyományos török fürdők gyakorlatában. Dr. Bartha Júlia orientalista, etnográfus írásait élmény olvasni, melyben ilyen mondatokba botlunk:

Nők a gőzfürdőben, miniatúra P1100457Egy nagyon lényeges vonása van a török fürdőknek: külön fürdenek a férfiak és külön a nők. Meztelenül fürdenek. A férfiak ugyan fürdőnadrágot használnak, de a nők semmit, pihenéskor csupán fürdőlepedőt terítenek magukra. Mindig külön használták a fürdőt a nők és a férfiak.

Tulajdonképpen nem változott a fürdő szerepe.  Most sincs közös fürdő Törökországban. Nagyon laza erkölcsű hely az, ahol – rendszerint a szokásokat nem ismerő külföldi vendég kedvéért – megengedik, hogy együtt menjenek be a fürdőterembe a nők és a férfiak. Itt természetesen fürdőruhában mosakodnak.

A nők gyakrabban jártak fürdőbe, hiszen itt volt lehetőségük egy kicsit kiszabadulni az otthoni erős felügyelet alól. Ez ma is így van…

jean-étienne_liotard_török-nő-szolgálónnyal-fürdőben-1

Az természetes, hogy a család időnként elmegy a hamamba akkor is, ha otthon van fürdőszobája…Legyen az bármilyen felvilágosult teremtés, a vallási rituális mosakodást biztosan elvégzi. Ez olyan mélyen beléjük nevelődik, hogy minden körülmények között betartják.
Fantasztikus hangulata van egy hat órás fürdőzésnek, ahol az alkalmazottak fürdőhabbal, majd illatos olajakkal gyúrják, dögönyözik, masszírozzák az embert, aki úgy érzi, hogy rögtön ott hal meg, de amikor felkel a göbek tasiról (a már említett köldökkő), mintha kicserélték volna. Az arc kisimul, kattogó ízületek olajozottan hajlanak.

A hagyományos török fürdők többsége ma is áll, némelyik több évszázada működik, az újakat is a hagyományos mintára építik, csak már nem kazánnal fűtenek, hanem napkollektorral melegített vízzel, vagy gázzal.

A törökök tehát teleépítették Európát fürdőkkel. Ennek kapcsán elterjesztették a frottír törölköző használatát és még sok keleti (színes) kelme került az európai országokba.

A nevezett török kori fürdőkről bőséggel állanak rendelkezésre leírások, amelyekből jól összeállított kigyűjtést találhat az  érdeklődő, Saly Noémi élvezetes 4 részes írásában a Tabánanno oldalon. ( http://tabananno.blogspot.hu/2012/02/saly-noemi-furdok-kurvak-taban-elso.html)
Én itt megpróbálok inkább azokra a ritkábban előforduló adatokra és képekre összpontosítani, amelyek esetleg tovább bővíthetik az összképet. Ezen túl, ezeknek a fürdőknek a további sorsáról majd még a következő fejezetben, a 19-20. század fürdőéletének felvázolása kapcsán írok, rengeteg izgalmas korabeli képillusztrációval aláfestve azt.

Rudas - Szokoli Musztafa emléktábla P1100334A török idők talán legismertebb fürdője a Rudas fürdő volt, melyet akkor, Jesil direkli ilidzsának, azaz Zöldoszlopos fürdőnek hívtak, mivel a kupoláját tartó nyolc oszlop közül az egyik zöld színű volt. Mai kupoláján nyolcszögletű színes bevilágító ablakok díszlenek, s a centrális részt nyolcszögű medence foglalja el. “Nyolc boltív alatt nyolc hánefi (rituális fürdő) medence van. Nagyon tiszta, s a vízmedencébe öt fokozatú széles lépcsőkön kell lemenni. Mindenki a termetének megfelelő fokozaton vesz fürdőt.
A kik úsznak, azok kedvük szerint merülnek bele
.” (Cselebi)

A Szokollu Musztafa által orientális ízlésvilággal újjávarázsolt fürdőről Cselebit megelőzően, az első pontosabb leírást 1597-ből a bécsi levéltár őrzi. Mint itt is említik,
a fürdő sok gonosz betegség ellen volt sikerrel alkalmazható“, amelynek kissé bőbeszédűbb és kedvesen túlzó felsorolását Evlija Cselebitől már 2 (fürdős) bejegyzéssel korábban, oldalamon olvashattátok. A korai leírásokból tudjuk, hogy mellette derviskolostor állott.

Rudas 2009 -Wiki

Rudas fürdő Budán -Rohbock 1860 metszet

A város 1686-os visszafoglalásakor ez a fürdő is épségben maradt, s mint a többi, kezdetben kamarai tulajdon, majd 1696-tól a város birtokába kerül.
1711-ben épült fel a mai Erzsébet híd táján a repülőhíd, melyről a fürdő a “Bruckbad” (szerepel még Brucksbad és Brückenbad neveken is) nevet kapta. A fürdő mai nevének eredete körül számos találgatás látott napvilágot. Legvalószínűbb a Tabánban élő délszláv népek, szerbek, bosnyákok rudna/ruda = bánya, ásványos/minerál szavával való összefüggés, azaz ásványvízfürdőre vonatkozó névhasználat.

budapest-rudas-furdo-1845 Alt metszetén

24127 Rudas, 1940 k

A Tabánhoz tartozó másik törökkori fürdőről, a Ráczról már bőségben szóltam. E kettőn kívül még az Alhévízi területhez tartozott a mai Gellért fürdő helyen levő Ácsik ilidzse, amely az előbbiekkel ellentétben nyitott fürdőt jelentett. Vannak források, amelyek ugyanezen korszakra datálják a Szüzek fürdője megnevezését is.

A hely 60-70 fokos ősforrása gyógyító vizeiről már régebbre, XIII. századra nyúlnak vissza a történetek, s makacsul kitart a legendárium, hogy Szent Erzsébet itt betegeket gyógyított. Amennyire én a Szent Erzsébet életútját ismerem erre magyar földön nem igazán lehetett módja, hiszen zsenge korában elhagyta az országot s nevezett tevékenységeket Thüringia különböző városaiban, illetve Marburgban folytathatta.

Gellérthegy alatti Duna part, 1835 Weisenberg kőrajza-Bp. története 0006Annyi azonban bizonyos, hogy a Rudas és a Gellért közötti partvonalon a középkorban már szegény, beteg embereket befogadó ispotályok dolgoztak, s később az 1700 -as évek elején ugyanitt Lazarenthum épült a harcokban megsérült katonák  gyógyítása céljából.

A partszakasz beépítettsége még a 19. században is megmaradt, amint az a század elejéből származó kőrajzon látható: a hegyoldalba kicsiny házak simulnak bele, s előttük nyüzsgő élet folyik. (A kép kattintásra megnő!)

Cselebi így ír az Ácsik ilidzséről:

Frengisztánból (Európa) és Magyarországból kocsikon jönnek oda. A francia betegségre (vérbaj – őket máshová nem engedték be, itt fürödhettek a lovaikkal együtt) és más hétféle bajra hasznos. E fürdő használatának szabálya az, hogy mikor a test egészen vörös lesz benne, ki kell menni belőle s magát melegen tartani.

Azaz a forróra áztatott testet gyapjútakarókba burkolva hagyták lassan lehűlni. Reuma, csúz, nemi betegségek, mint bujakor, azaz minden ellen hatásosnak mondták.

A fürdő túlzásba vitt csodatevő erejébe vetett hitre jellemző példa, amikor a törökkori fürdő fölé később (deszkából) emelt, gyógyiszapjáról Sárosfürdőnek nevezett épületet elbontják, a sajtóban ilyen sorok láttak napvilágot :  ”…a régi padláson a gyógyultak által hagyott mankókból és falábakból annyi találtatott, hogy annak elvitelére két nagy kocsi szükségeltetett.”

budai_Saros_furdo_a_XIX_sz_elso_felebol_fametszet_1866

Sáros fürdő a XIX.sz. első feléből, fametszet-1866

A törökkori Buda északi városfalán belül, az ún. Kakas kapu/ Kakas bástya közelében épült a mai Király fürdő, a Huruszkapu ilidzse. Ez a városfal a mai Külügyminisztérium környékére tehető, ahol alapjait meg is találták, és az épületen belül – csak engedéllyel – meg is tekinthető.

A kortársak közül Evlia Cselebi adott részletes leírást róla:

A Horoz kapu ilidzséje. A kapun belül van, kicsi és hasznos fürdő. Nyolc boltív fölé van építve, keramittal fedett rózsaszín kupolája van. Egészen a közepén levő medencéjének négy oldalán oroszlánszájakból éjjel-nappal tiszta, meleg víz folyik, azonban nagyon meleg, úgyhogy az ember abba be nem mehet. Ha a budaiak közül valaki meghal, rokonai e fürdőből hordókban vizet vitetnek s Szent Mihály lovát leöntik. “

Dr. Brown elbeszélése szerint pedig a fürdő vizét már abban a korban is ivókúra szerűen is használták.

A fürdőről az egyik legkorábbi ábrázolás az 1600-as évek kezdete körülről  a császári követ fogadásáról készült vízfestményen látható.

Császári követség érkezik Budára

A Király fürdő – mai nevét sok bérlő és tulajdonosváltás után, az 1796. évtől  tulajdonos jogot szerző König Ferencről kapta, aki aztán 1826-ban nagyarányú klasszicista átalakításokat is végeztetett az épületen, akkor bővíttette egy egy újabb szárnnyal a fürdőt.

Evlia Cselebi leírásából kitűnik, hogy az épület cseréppel fedett volt, ami egy XVII. századi átépítés eredménye. Eredetileg (mai helyreállított látvány) ólom borította a kupolákat, de ez valamelyik tűzvészben „leolvadt”. A tűz igen gyakran pusztította a fürdőt, de a cserépfedés még az 1686-os ostromot is túlélte.

Király fürdő 1900-as évek

5311 Király fürdő és Szt. Flórián rk tmpl 1960 k

Király fürdő török14

A Király fürdő a legegyszerűbb alaptípusba tartozik: centrális kupola köré északról csatlakozó több kisebb (dob ill. teknő-) kupolával fedett helyiség.

A középteret négylépcsős nyolcszög alaprajzú fürdőmedence foglalja el. A déli oldalon lévő keskeny, kelet-nyugati irányú középső helyiség eredetileg az előcsarnokot kötötte össze a kupolacsarnokkal. Belső terét egyszerű formák jellemzik, kevés díszítő elemet találunk. A fürdőhelységek világítását a kupolák falába vágott hatszögletű felülvilágítók szolgáltatták.

Király fürdő, kupolák

Az igazi különlegessége ennek a fürdőnek az, hogy nincsen saját vízbázisa, ellátásához az akkori falakon kívülről, a Felhévíz területéről vezették ide (ma: II. Fő u. 82-86) a termál vizet. A mai Lukács fürdőhöz tartozó forráskút energiáját helyben akkor még malommeghajtásra hasznosították, s 664 méteren át vezették ide a föld alatt, amely nem csekély építészeti teljesítmény volt, s a mai napig is működik. Megépítését azért tartották szükségesnek, mivel a törökök az ostrom alatt sem kívántak lemondani egy, a védhető falakon belüli fürdőről.

A víz hőmérsékletét Gerlóczy 1879. évi monográfiájában 43-75 °C között adja meg.

Séta 2011.02.27. oszmán - török emlékek 110

török bp térképA mai Császár fürdő török részét a hódoltság korában Veli bej fürdő néven ismerték. A Viziváros falain kívül épült fürdő leírásával indítottam ezt a fejezetet.

Természetesen ennek a fürdőnek is korábbra nyúlik vissza a története, sőt, még az is mondható, hogy Budapest legősibb fürdőinek egyike. Ez a keskeny földsáv, szemben a Margit szigettel, a budai dombok és a Duna part között igen gazdag melegvízű forrásokban.

Írott története a rómaiak Aquincumi időszakába nyúlik vissza. Egy Claudius császár idejéből származó felirat tanúsítja az itteni vizek “aquae calidae superiores et inferiores” létét. Anonymus megemlékezése szerint “Árpád-fejedelem a Dunán átkelvén ezeknél a Felhévízeknél pihent harcai során“.
1148-ban kelt oklevél tanúsága szerint ezen a helyen volt “Forum Geyzae“, vagyis Geyza- Vásárhely, mely II. Géza királyunkról kapta a nevét.

IV. Béla által behívott Johannita lovagok pedig ispotályt működtettek ezen a helyen, mint ahogy gyakran találunk kapcsolatot a fürdők és ispotályok között.

Oláh Miklós esztergomi érsek 1536. évi leírása szerint e terület híres volt templomáról, valamint pompás fürdőházáról. Megírta, hogy

“32 fedetlen, csodás hatású, pompás fürdője van, melyek közül némelyik a Duna-parttól alig 10 lépésnyire található és a parasztok, szőlőművelők fejig belemerülve fürödnek benne”.

A török hódoltság idején érték fénykorukat az itteni fürdők. Mohamed pasa sem véletlenül építtette ezen fürdőjét a Budáról északra kivezető Országút mellé. A fürdők melletti dombon (a mai Rózsadombon) a szentéletű Gül-Baba tiszteletére türbét is emeltetett és a fürdőket derviszárdákkal kapcsolta össze. (Dr. Soós Péter: Fürdőtörténet: Jelenben élő múlt)

Séta 2011.02.27. oszmán - török emlékek 118

A török hódoltság korának építőmesterei jó munkát végeztek, hiszen annak ellenére maradt ránk csodálatos épségben a fürdő, hogy egy forró vizes mocsárra került.
Az épület alapjait 60-80 centiméter átmérőjű cölöpök alkotják, a fal 40 x 40 centiméteres tartó falváz köré falazott faragott kőfal. A XVIII. századra a fürdő előcsarnoka már elpusztult, centrális, négyzet alakú magja azonban épen megmaradt.
(A fürdő körül medencék, sőt temető is létesült annak idején – talán ennek is köszönhető, hogy többek között négy, az 1600-as évekből származó holttestre is rábukkantak a felújítási munkálatokba bevont szakemberek.)

Előkerült még egy gyönyörű, ótörök írással készült vörös márvány tábla is, amely

Séta 2011.02.27. oszmán - török emlékek 151megőrizte – török szokás szerint – az építtető személyét és az építés idejét.
Ezek a díszes kivitelű feliratok  cirkalmas nyelvezete mintegy rejtve, fejtörőként tartalmazza ezeket az adatokat, mint ahogy a képen látható tábla megfejtése is 1574-75; Szokollu Musztafa.

S a törökül kitábénak nevezett szöveg pedig így hangzik:

Veli bej fürdőjéről kitábé vers

Mint a fenti térképen látható, ezen a Felhévízi területen a források vizét fokozottan használták malmok működtetésére is. Ezek azért voltak kedvelt megoldások, mivel a hévizek (Malom tavi, Nádor forrás) télen sem fagytak be, így biztosított volt az állandó működtetés. A már idézett Oláh Miklós eszteromi érsek szerint a fürdő közelében egy hideg forrás is (a mai Török forrás) fakad, mégpedig oly bőséggel, hogy a vize két malmot is hajt. 

Már a 13. században rájöttek arra, hogyan tudják ezen melegforrások hozamát növelni.
Két hévízforrás kifolyásának a vizét gáttal zárták el, így keletkezett a ma is meglevő Malom tó. A mesterséges tóval hidrosztatikus szabályozó rendszert hoztak létre. Ezáltal a tó és a Duna között több újabb forrás keletkezett. Ezek kapcsolatban álltak a tóval. Amikor a
19. században háromszor lecsapolták a tó vizét, mindannyiszor kimerültek a források is, és csak akkor törtek fel újra, amikor helyreállították a gátakat is.

Dr. Brown 1697. évi könyvében leírást közöl a Barut degirmene azaz a Lőpormalom melletti melegvizes fürdőről, amely nem más, mint a mai Lukács fürdő. De ír erről állandó forrásunk, a nagy mesélő kedvű Evila Cselebi is:

Lőpor malom- Negyvenezés P1100370 aa

Én is csak annyit tudok ehhez hozzáfűzni, hogy íme.

A Lukács helyén álló fürdőről fennmaradt első ábrázolás még igencsak gótikus hangulatot áraszt.

Malom fürdő

S erről a képről könnyű átkapcsolni a Malomtó történetére, amelyben még a 20. század elején is lehetett fürdeni. Mostanra elhatalmasodott rajta a békalencse és mindenféle kommunális hulladék: műanyag flakonok, autógumi, hogy csak a delikátabbakat említsem. Ez ugyanaz a Malomtó, amelynek a 60-as években még működő kerthelyiségében többek között a Mici néni két élete c. film híres táncos jelenete is készült.

 S a valamikori tó partján – ma csúnya bádog és hullámpala kerítéstől takartan – a Frankel Leó u. 48. szám alatt egy látszólagosan török fürdőépület rozsdásodó kupolája bújik meg. A látszat azonban ezúttal csal, hiszen az eredeti épületre, mint a Szent Lukács fürdő népgőzfürdőjére 1893-ban adott ki építési engedélyt a Fővárosi tanács. Tervezője
Ray Rezső, akinek munkái között találjuk még a budafoki Törley gyár és mauzóleumot,
a Royal szállót, vagy a ma a BÉT-nek helyet adó, Andrássy úti egykori Herzog palotát.

Tessék megpillantani az épület állapotát, melynek azt a szomorú címet lehetne adni, hogy egykor és ma:

Ray Rezső török fürdője egykor és ma

Aztán egy vállalkozó megvette a területet, s tervek készültek az épület felújítására és egy korszerű Malomtó Fürdőszálló építésére.

A tervek azonban csak tervek maradtak, mert 2003-ban egyszer csak nem várt módon,
a Malomtó mögött búvárok rábukkantak a Föld máig legnagyobb kiterjedésű termálvizes barlangrendszerére.

A József-hegy lábánál található Molnár Jánosról elnevezett barlang, a tavat tápláló források vízvezető járata, amely a rózsadombi nagy barlangrendszerek ötödik, de egyetlen aktív képviselője. A nagyrészt a vízszint alatt elhelyezkedő és így csak búvárok számára „járható” rendszer vizét a mélyből feltörő meleg, valamint a Budai hegyek felől áramló hideg karsztvízből kapja.

Budapest a világ egyetlen olyan fővárosa, amelynek a lakóterülete alatt nagy kiterjedésű barlangok, barlangrendszerek találhatók. A Molnár János-barlang 1982. óta fokozottan védett természeti képződmény. Hévízes kialakulása és aktív jellege miatt már akkor megkapta ezt a védettséget, amikor még csak mintegy 450 méternyi szakasza volt ismert
a mostani 5,5 kilométerből.

Így hát ezen a helyen új szálló biztos, hogy nem épül, kérdés, hogy milyen sors vár
Ray Rezső pusztuló épületére. A szenzációs felfedezés várható hasznosításáról még nincsenek nyilvánosan elérhető információk, annyi bizonyos, hogy barlangfürdő építése,
a budai vízbázis védelme miatt kizárt – időnként kisérletező kedvű formációknak, mint a Soharóza, vagy más kórus improvizációknak ad különleges helyszínt a terület.

A fejezet lezárása előtt még egy, már csak a leírásokban található budai fürdőről szeretnék említést tenni, mégpedig a budai pasák palotájának magánfürdőjéről, amelyről magam is Gerő Győző: Török építészeti emlékek Magyarországon című 1976. évben kiadott munkájából szereztem tudomást. A leírás rövidsége és információ tartalma miatt úgy érzem nincs értelme semmiféle változtatásnak, ezért a teljes szöveget az alábbiakban bemásolom:

Gerő Győző, 1976

Reklámok

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: építészet, Magyarország, Történelem
Címke: , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

2 hozzászólás a(z) Budapest fürdőváros – török emlékek (4.) bejegyzéshez

  1. Yamak Diana szerint:

    Szia. Engem erdekelnek ezek az elnevezesek hogy honnan erednek,miert ott vannak.
    Torok utca,mecset utca,gul baba turbeje stb. Becsi ut. Mi koze ezeknek a torokokhoz,mi volt ott,mekkora pontosan es meddig tart az amit ott foglaltak. Ki allomasozott ott,milyen terulet volt stb. Kerestem a googleban de nem talaltam.
    Koszonom,ha segitesz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s