Budapest fürdőváros – világelső gyógyfürdőivel, a pesti oldal (6.)

Budapest fürdőváros

Ez a megállapítás a német Wikipedia termálfürdőkkel foglalkozó oldalán található, kiemelve, hogy a fővárosunk 21 nyilvános fürdőjét több mint 120 forrás táplálja. Olvastam ezzel kapcsolatban másutt egy okfejtést, amely számomra megvilágít néhány dolgot.

Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt tkp

A Kárpát-medence területén a földkéreg mintegy 10 kilométerrel vékonyabb a világátlagnál, ezért a forró magma közelebb van a felszínhez.
A geotermikus grádiens – vagyis az a mutató, amely azt jelzi, hogy a Föld középpontja felé haladva hány méterenként növekszik a hőmérséklet egy Celsius fokkal – Európában átlagosan 33 méter, míg Magyarországon átlagosan 20, sőt vannak helyek, ahol csak
15 méter. Ebből adódóan sokkal kisebb mélységből lehet hévizet nyerni, mint a kontinens más pontjain.

A piszkos századok után, a 18. század végén kezd megváltozni Európában a gondolkodás
a fürdéssel kapcsolatban, elsősorban a felső társadalmi osztályok körében. Ennek nyitányát lényegében ahhoz az eseményhez kötik, hogy 1702-ben Anna, brit királynő Bathba megy kúráltatni magát. A rómaiak által épített fürdőváros gyorsan a társadalmi események színtere lesz, s a gazdag és híres emberek egész szezonokat töltenek a hamarosan pompásan kiépített városban. Bath pedig mintául szolgált a többi európai fürdőhely számára, s így erősítette meg hírnevét többek között pl. Biarritz, Evian,
Baden-Baden, Wiesbaden, Achen, Karlsbad (Karlovy Vary), Ótátrafüred, Herkulesfürdő, Pöstyén, Palics stb. ( Kapcsolódó írásom: https://elismondom.wordpress.com/2013/06/07/herkulesfurdo-egykori-fenye/)

A fürdők szerepe azonban nem korlátozódott kizárólag az egészség ápolására, valószínűleg közkedveltté inkább a társasági élet rendszeres rendezvényei: a bálok, hangversenyek, kártyapartik, előadások, valamint a városi séták, felvonulások által váltak.

Evian Fürdőháza, Kollázsok2

Franciaország leghíresebb gyógyfürdője Evianban

A Monarchia utolsó 50 éve, a kiegyezés utáni időszak az igazi virágkora a fürdőélet kialakulásának. A nemzetközi vasúthálózat fokozatos kiépülése megkönnyítette az elegáns fürdőhelyekre az eljutást, s a fürdőkúra az úri társaság kedvelt időtöltésévé vált.
A fürdőhelyek olyan színpadot biztosítottak, ahol a résztvevők rendkívül látványosan parádézhattak. Sokszor borzolták keringő pletykák és botrányok is e helyek híradásait. Gyönyörű feldolgozása ezeknek a hangulatoknak a Tavaly Marienbadban 1961-ben készült francia film.

Vaszary János Kalapos fiatal nő a riviérán

A gyógyító hatást eleinte leginkább az ivókúráktól várták, ezért a fürdők építkezésére is az ivócsarnokok létesítése volt jellemző, amelyet csak a 19. század közepétől kezd felváltani a fürdőzés előtérbe helyezése, s egyre díszesebb fürdőházak építése. A víz gyógyító erejét a mozgással és helyes táplálkozással kombináló, máig ható irányzat első jeles képviselőinek neve mindenkinek ismerősen cseng: Vincenz Priessnitz és Sebastian Kneipp.

Than L. Keserűvízforrás 23.485 M 1125

Kollarz ÁsványvízforrásMindezek kapcsán a 19. század elején kerül először a tudományos érdeklődés középpontjába a gyógyító vizek szerepe. Elkezdenek foglalkozni az ásványvizek összetétele és gyógyhatásai vizsgálatával, lelőhelyeik feltérképezésével. Magyarországon ebben úttörő szerepe volt Kitaibel Pálnak, a hazai ásványvizekről szóló posztumusz műve, a Hydrographia Hungariae (1829) ma is forrásmunka.

Ez idő tájt valóságos ásványvíz láz bontakozik ki hazánkban is.
víz artézi Bp. Krónikája 0004

Az első forrásokat többnyire a véletlen következtében, kertművelés és kútásások közben fedezik fel, majd a század második felében megindultak a célzott kutató fúrások is. A témában kutakodva hirtelen megelevenednek emberek, akik eddig számomra csak utcaneveket jelentettek.

első pesti gyógyfürdő

A történet lényegében a Városliget kialakításánál kezdődik, amely a 18. század közepéig mocsaras terület volt a Rákospatak vízgyűjtőjénél, majd  Mária Terézia idején kezdik fákkal beültetni, s ekkortól terjed az addigi Ökördűlő helyett a Városerdő – Stadtwäldchen megnevezés is rá. Ezt követően 1799-ben Batthyány József hercegprímás vette bérbe
24 évre, azzal a kötelezettséggel, hogy további területeket fásít be. A mocsaras területet szabályoztatta, tavat alkottatott és két szigetet létesíttetett.

Ism Páva szig. 3317.12 M 1155 Kcs Xl.10

Városliget felparcellázása-1

További lépésként a Városi Tanács a Városliget melletti homokos telkeket árverésre bocsátotta azzal a kikötéssel, hogy azt a tulajdonosok művelés alá vegyék. Így esett, hogy Rumbach Sebestyén az általa megszerzett, a Városliget és tüzérségi szertár közötti területen, a mai Podmaniczky és – Munkácsy utca találkozásánál – szőlőtelepítés közben bukkant a forrásra, melyre 1806-ban a vasasfürdőjét alapította. Ma már ennek azonban nyoma sem látszik, mivel éppen a Podmaniczky utcát ezen a területen átvezetve építették meg.

Ám ez csak a kezdete volt a környéken talált vasas forrásoknak, melyekre épültek a fennmaradt írások szerint a terézvárosi Király és Hársfa, illetve Nyár utcákban a vasfürdők. A Király utcai Feil György féle, A zarándokhoz címzett természetes fürdő
16 kádjával 3 000, míg a Hársfa utcai Kernstock féle fürdő 15 kádjával 1 800 főnek szolgálta fürdését, az 1853. évről fennmaradt statisztika szerint.

Nyár utcai vasfürdő1827. évig nyúlik vissza annak a Nyár utcai fürdőnek a története, amelyről először Gamperl-féle vasfürdőként szól a krónika, s napjainkban a megújult Hungária fürdőként támasztottak fel poraiból. Az 1896-ig 16 kádfürdővel működő intézményt 1910- ig fokozatosan építik ki egy fényesen berendezett, nagyforgalmú fürdőegyüttessé, ahol a 60 kádfürdőben, 4 gőzfürdőben, termálfürdőben és uszodában egyszerre ezer személy fürödhetett, ki-ki igényei és anyagi lehetőségei szerint. Szállodai (Continental) elhelyezés mellett mindenféle egyéb szórakozási lehetőséget is biztosítottak a vendégek számára. Ez az épületegység azzal a céllal került kialakításra, hogy a vidékről feljövő középosztálybeli birtokosok, kereskedők az elszállásolás mellett megtaláljanak minden kényelmet, kiszolgálást, úgy, hogy az épületet el se kelljen hagynunk.

Hungária fürdő 1910-2013

Hungária fürdő 1910-2013

Bródy Sándor fia, Hunyady Sándor, az 1910-es évek elején Körmendy Kálmán ifjú színésztehetséggel Kolozsvárról Budapestre érkezve, ekkép számol be napjukról.

Hajnalban érkeztünk Pestre. Elmentünk a klasszikusan békebeli Hungária-fürdőbe, a Dohány utcában. Befizettünk minden gyönyörbe. Megmasszíroztattuk magunkat, hajat nyírattunk, manikűröztettünk, odaadtuk a ruhánkat vasalni. A fehér fürdőköpenyben, mint két fiatal római, fölmentünk a közismert liften a büfébe. Virslit és lazacszendvicset ettünk, aludtunk két órát a templomi csöndességű, homályos, nagy pihenőteremben.

Hungária fürdő homlokzat Gouba, romantika, historizmus P1130884

Amíg azonban a Hungária fürdő így kinőtte magát, a 19. században jelentőségben megelőzte Diana fürdő épületea Diana fürdő, amelyről korábban már írtam itt: .
Ismétlésekbe nem akarnék bocsátkozni, talán csak annyit említenék meg, hogy ezt az 1823. óta működő – Pfeffer-féle – fürdőt eleinte csak Dunafürdőnek hívták (Kazinczy Ferenc is megemlékezik róla pesti útleírásában), s valamikor az 1830-as években kapja a Diana nevet. A fürdő elsősorban az elit fürdője volt, s fennállása alatt mindig is igyekeztek az újításokban is élen járni. Így például 1855-től már mint gőzfürdő működött, elektromágnes és más egészségügyi felszereléssel.

S ha már itt szóba került a gőzfürdő, éppen a Diana fürdőtől mintegy 100 lépésre a Szarka utcában, a kis Nákó féle házban nyílt meg 1840-ben az első magyar gőzfürdő, amelyet orosz mintára működtetett magánvállalkozásban Scheibel József nevű tulajdonosa. Leírások szerint ide járt az “ aranyifjúság, és arszlánok izzadtak a gőzben, vastag pokrócokba burkolózva, magukat gyenge nyírgallyakkal korbácsoltatva.”

Mint az eddig felsoroltakból is látható, noha Pest-Buda már akkor is elsősorban a budai hévizes fürdőiről volt nevezetes, igen  nagy változatosságot mutat Pest városában gschwindt gyár Pestfokozatosan kialakuló és szaporodó fürdők palettája. Hiszen eddigi felsorolásunkból még kimaradt az Üllői út és József kőrút sarkán, a Mária Terézia laktanyával szemben (cca. a mai Corvin mozi helyén) állott Gschwindt szeszgyár hátsó épületének 25 kabinos kádfürdője, ahol a szeszlepárlás során keletkező forróvizet hasznosították, melyhez hozzákeverték a gyártás során keletkező anyagokat, így a malátát is.  Az említetteken kívül 1854-ben felsorolnak még 2 kisebb, “test mosásra” alkalmas fürdőt a terézvárosi Könyök utcában és Orczy házban (lásd még erről Ágai Adolf írását: ).
Az 1930-as években már nyolc tisztasági fürdő működött a városban: ide jártak a kiskeresetű hivatalnokok, alkalmazottak és munkások, akárcsak a polgárlakások tisztaságáról gondoskodó, de az otthoni fürdőszobákból kitiltott cselédek.

Szintén a történelmi fürdők között említhető a Kőrúti fürdő, amely 1888-ban nyílt meg az Erzsébet kőrút és Király utca sarkán s 1944-ig működött, későbbiekben már Royal körúti fürdő néven. Ebből sokan tán már sejtik is, hogy a Corinthia Royal hotelként felújított és 2003-ban újra nyitott szállodából közvetlen átjárón keresztül megközelíthető Royal Spa luxus együttes gyökerei erre a fürdőre nyúlnak vissza.

Diana, Kőrúti fürdő, Erzsébet fürdő

A fenti képsor utolsó képén ábrázolt Erzsébet fürdőről (máshol Erzsébet-sósfürdő illetve Erzsébet királyné gyógyfürdőről) már ugyancsak szólottam itt:  .

Újbudai gyógyvizek 2

Ezt, a mai Tétényi úton álló Szent Imre kórház kertjében, 1853-ban fellelt Erzsébet forrást is a véletlen szerencse hozta napvilágra, s ez a lázas “úttörő-szellem” ütközik ki az alábbi tudósítás máig érezhetően izgatott hangvételéből:

Vasárnapi Ujság 1854.október 15.

Vasárnapi Ujság 1854.október 15.

Remélem eddigi olvasóim már ismerősként üdvözlik a fenti tudósításban szereplő Heinrich dr. nevet.

A vasas vízerekre és a jó levegőre alapozva aztán számos vízgyógyintézetet és szanatóriumot is építettek a Ligetben, és az ide vezető fasor tájékán.

ady_endreNoha ez megint kitérő az eredeti témánktól, de én itt nem tudom említés nélkül hagyni a Liget Szanatóriumot, melynek épülete (Benczúr u 47.) még ma is áll, s ennek egyik második emeleti erkélyes szobájában töltötte Ady Endre utolsó napjait, majd halt itt meg 1919. január 27.-én.

Benczúr utca 47. P1290330

Benczúr 47. kapu, K2

A mára példásan felújított épületben, a modern Business Center magasföldszintjén kialakítottak egy Ady emlékszobát, ahová már csak azért is érdemes benézni, hogy megcsodálhassuk a Komor Marcell és Jakab Dezső tervező páros gyönyörűen megálmodott belépőjét a lüszteresen csillogó majolika díszítésekkel és a csipkeszerű vaskorlátokkal.

Benczúr 47. belső, K3

Liget szanatórium a A Liget szanatórium egyébként ismert gyógyító helye volt
a városi polgárságnak, 1913-ban például itt volt
– eredménytelen – morfium elvonó kúrán Csáth Géza,
de kezelték itt SZOT székház P12903011927-ben Krúdyt is.

(A Liget Szanatórium szomszédságában állott az ugyancsak jó nevű Park szanatórium, amelynek romos helyén épült fel a második világháború után a SZOT székház.)

És a városligeti történetnek természetesen legfontosabb állomása, Zsigmondy Vilmosnak 9 éven át folyó kitartó munkálkodása, egy fabódé,
a “Fúrház” által lefedett területen vezetett mélyfúrásainál, melyet végül 1878-ban siker koronázott.

Városligeti Fúrház

Zsigmondynak azonban ehhez a sikerhez vezető úton volt már egy jelentős eredménye, éspedig az az artézi kút, amelynek fúrásába 1866. decemberében kezdett a Margit sziget északi végén, a Duna parton felszínre szivárgó meleg vizek helyén, s
1867. május 13.-án 118 méter mélységből 43,7 C°-os kénes hévizet tárt fel.

Artézi kút a Margit szgten 11

E kettő, még a pesti oldalhoz tartozó (Margitsziget közigazgatásilag a XIII. kerülethez van sorolva) fürdő kialakulásának a története azonban szerintem kicsit több részletezést érdemel, ugyanakkor jelentősége és méretei folytán méltányos is ezeket a budai nagy gyógyfürdőkkel együtt tárgyalni. Erről fogok a következő fejezetben szólni, amellyel reményeim szerint le is zárom a fürdőink újkori története ma már kissé elfelejtett fejezeteinek leporolását.

Zsigmondy Vilmos szobra 61-b Forrás - BGYH képgalériája

Advertisements

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: építészet, Földtörténet, Magyarország
Címke: , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s