Budapest fürdőváros világhírű gyógyfürdői – a Császár és a Lukács (7.)

Budapest fürdőváros

Előző, hasonló című bejegyzésemnél leírtam, hogyan vált Európában a gyógyfürdők látogatása a 19. században jellegzetes társasági eseménnyé, elfoglaltsággá.

Gyakorlatilag ugyanez lezajlott a budai gyógyfürdők kapcsán, amit az emberek ismételten felfedeztek maguknak, s a kikapcsolódás mellett sokszor nyújtottak találkozási helyszínt kereskedelmi, politikai vagy kiemelten a művész világ szereplőinek. Utóbbiaknak sokszor akár évtizedekre szóló lakóhelyet is, a rájuk épült szállókban. A XIX. század elején kibontakozó hazafias eszmék terjedésének is színterei, s a XX. századba lépve számos írónk/költőnk – Krúdytól-Ottlikig – meghitt törzshelyeiként is tudjuk, ismerjük őket.

Weissenberg metszetek

A közönség kegyeit keresve igyekeztek a fürdő tulajdonosok, üzemeltetők figyelmet kelteni, s eseménnyé tenni az intézményük látogatását. Az éppen divatos budai fürdőkhöz (Rudas, Császár) hajó és társaskocsi (=omnibusz) járatok indulnak, s az előkelő társaságnak kedvelt felvonulási terepe lesz. A korabeli sajtót lapozva, minden fürdő, vagy szezonnyitás hírül adatik, s valóban több volt ez, mint napjainkban a strandszezon kezdetét bejelentő közlés. Íme egy példa rá, az 1854-es Vasárnapi Ujságból:

Vasárnapi Ujság 1854. ápr. 16.- száma

Vasárnapi Ujság 1854. ápr. 16.- száma

De ha csak a Rudas egykori pihenő szobájának berendezését megnézzük, extravagáns belső kialakítása is példázza a törekvést a különlegességre.

Rudas törökös stílusban

Ez az a környezet, amelyet leír a Vie Parisienne folyóirat “ami de la Hongrie” néven jegyző zsurnalisztája, az 1860-as évek táján megjelent utazási impresszióiban, s Ágai Adolf a budapesti fürdőkről szóló hangulatos és humorteli megemlékezéseiben továbbörökített ránk:

Míg a hímnemen levő magyarság
csaknem belefojtotta barátunkat a tokaji aszúba: a hölgyek
valami kytherei, szinte olympusi lelkesedésben, a tokajinál
is tüzesebb s édesebb csókjaikba fullasztották őt bele. Csak
egy példát, úgymond. Ott lubiczkol a Rudasfürdő egyik
szobájában. (Következik színes leírása a keleti pompában,
fűszeres füstök illatárjában úszó kabinnak) — midőn egyszerre
fölpattan egy titkos ajtó s küszöbén kalpagosan, mentésen,
messze omló piros bársony ruhában, tündöklő ékszerekkel
s még tündöklőbb szemekkel, melyekben a vágy s
a lelkesedés lángja ég, megjelen egy csodaszép magyar
nő, aki feléje tárva kerek, fehér karjait, így szól: «Tied
vagyok, nemes franczia!»

Ugyanez a történet valamivel később, a Borsszem Jankó megfogalmazásában:

Borsszem Jankó P1100373

Mivel a fürdőknek megvoltak az árnyoldalai is. A  főváros sokszor visszatérő szabályozással és rendeletekkel igyekezett megtisztítani ezen helyeket a prostitúciótól, ám  amíg nem épültek fel hidjaink a Dunán, népszerű öngyilkossági helyekként is funkcionáltak a kádfürdőnek berendezett kabinok.

De mielőtt továbbmennénk a fürdők történetében, álljunk meg egy pillanatra a Vasárnapi Ujság idézett cikkében említésre került névnél, Szekrényessy Józsefénél. Ő és egyik fia, Kálmán, koruk kiemelkedő szereplői, akikről ma már jóformán semmit sem tudunk.

Szekrényessy Kálmán

Szekrényessy Kálmán

Talán még az úszósporttal kapcsolatban levő, vagy kapcsolatba kerülő emberek Szekrényessy Kálmán nevét inkább ismerik, hiszen 1995. óta a Balaton átúszási versenyt Szekrényessy Kálmán emlékversenynek hívják.
Ő volt a nyertese a legelső Balatonfüred- Siófok közötti megmérettetésnek 1880-ban, majd 1887-ben az első hazai nemzetközi távúszóversenyt is ő nyeri meg. Még számos győzelem és kiugró teljesítmény, illetve még világrekord is fűződik nevéhez, amelyekkel joggal mondható, hogy népszerűsítette az úszósportot, de konkrét tevékenységével is sokat lendített a magyar sportéleten.

Tessék rákeresni a Wikipédián, mert egyszerűen lenyűgöző az a lista, amelyet nevéhez lehet csatolni. Csak kiemelés-szerűen 1873-1879 közötti évekből: Az első magyarként átússza a Gibraltári-szorost, egyéni bravúr Helgoland szigete körbeúszása, átússza a Boszporuszt, a Szuezi csatornát. A világon elsőként ússza át a Bodeni tavat, e tettéért sokan a német úszósport megalapítójaként tisztelik. 1882-ben megjelenteti az ország első sport lapját. 1888-ban több társával együtt megalapítja az MTK sportklubot. Pályáját katonatisztként kezdte, ahol szintén kiemelkedő érdemeket szerzett. Baráti viszonyban volt Klapkával, az agg Garibaldival, s a száműzetésben élő Kossutthal. Hajós Alfréd az ő tanítványa volt.

Zombori Gábor Császárfürdő 20.379 M 698

Ha a fiú életútja a fenti és azzal hasonló események révén mozgalmas, apjáé,
Szekrényessy Józsefé változatosságában és a nemzetnek tett szolgálataiban messze meghaladja azt.

Ismét csak egy rövid kivonat fogalomalkotásul – s remélem sokan kedvet kapnak részleteiben is elolvasni életútját: Dúsgazdag családból jogászként végez, s Széchenyi mellett kezd jurátuskodni. Széchenyi belső munkatársa, számtalan gazdasági- és kultúregyesület alapító tagja és titkára (pl. Nemzeti Kaszinó). Mellesleg színdarabokat is ír, s 1833-ban bemutatott vígjátékában kapja élete első komolyabb főszerepét az akkor
16 éves Laborfalvi Róza. Első sporttudósítónkat tisztelhetjük benne, ti. 1836-os „Társalkodóban” egy dunai kiúszásról, mint sporteseményről ad hírt.

1844-ben jogot szerzett a falakat elcsúfító falragaszok helyett az ún. Budapesti Hirdetőívek kihelyezésére, ami által megteremtette a fővárosban a szervezett reklámot.

Ahol teheti jótékonykodik. A Nemzeti Múzeum mellett elterülő régi Füvészkert bérlésével, a szegény fővárosi gyermekek számára egy kvázi vidámparkot alakított ki, a Király utcában lévő üres telkén, egész télen át működő lovardát bocsátott jutányosan a fővárosiak rendelkezésére. Támogatja a színházi és zenei életet, jótékonysági estélyeket szervez,
Úri utcai házában a levert forradalom után, kulturális szalont működtet.

Weissenberg Buda 54.241.1 Xll Laslovsky 101840 -től  folytatott önálló ügyvédi tevékenységével az elnyomatás éveiben felhagy, s minden erejével és roppant vagyona felhasználásával, Széchenyi munkásságát folytatva, a társadalmi élet szinten tartására törekedett.
E célból bérelte az Orczy kertet,
a Margit szigetet, melyek mint a nyilvánosság számára megnyitott parkok a társasélet alapvető színtereit képezték, továbbá
a Laszlovszky majort (ma: XII. Zugligeti út 58-60 – Máltai Szeretetszolgálat), ahol fürdőt építtetett ki és 1852-ben ugyanott kölcsönkönyvtárat és olvasószobát hozott létre.
A korabeli Pest egyik legjelentősebb kulturális szervezője, akit a közvélemény a “kis Széchenyi” jelzővel tisztelt meg.

A betiltott egyletek és a Nemzeti Kaszinó pótlására 1851-1856 között bérelte a Császárfürdőt, ahol nyaranta országos hírű társas összejöveteleket, bálokat tartott. Ugyancsak az 1850-es években bérelte ki a  Rumbach-féle fürdőt, illetve 1862-ben a Rudas fürdőt.  

Elévülhetetlen érdemeket szerzett a főváros közlekedésének ügyében. A Császárfürdő és Óbuda között, saját költségén a „Bátor” nevű gőzhajót járatja, e mellett a fővárosiak mulattatására vitorlás naszádot (kiránduló hajó) állíttat üzembe. A budai vár és a Császárfürdő között, óránként közlekedő gyorskocsikat működtet, Szekrényessy-omnibuszok ugyancsak nagy forgalmat bonyolítanak le Buda és Óbuda között.  Császárfürdőbe vezető főbb útszakasz kijavítása és Argandi-lámpákkal való kivilágítása ugyancsak az ő nevéhez fűződik.

delizsansz - gyorskocsi

A gyorskocsi

Császár fürdő - török emlékek 116

Császár fürdő - török emlékek 129

A Császárfürdő vizének gyógyerejét a 19. század elején egy orvosi bizottság megvizsgálta
(a bizottságban benne volt Kitaibel Pál is) s meghatározta összetételét. Nem sokkal ezután a fürdő ajándékként az Irgalmas rend tulajdonába került, amely ekkor szerény kis épületéhez 1842-ben építették a nagy gyógyudvart, két melléképülettel, 100 lakó- és
85 fürdőszobával, Hild József tervei alapján klasszicista formában. A forrás gyógyereje ugyanis hamarosan ismertté vált, s a fürdő fokozatosan az ország egyik legtekintélyesebb gyógyhelyévé vált. Ennek megfelelően élen járt az újítások bevezetésében: elsők között létesül gőzfürdője, 1935-ben pedig Európa-szerte ritkaság számba ment új iszapfürdője.

A Hild-féle épületrész részben ráépült az egykori török fürdőre, amely teljes feledésbe merüléséhez a múlt században köré épült kórház épület is hozzájárult. A legújabb felújítások megvalósult célja éppen ezen emlékek “kiszabadítása”, és történeti hűséget megőrző helyreállítása volt, miközben egy teljesen modern, a fejlett kor igényeinek megfelelő gyógyászati és wellness centrumot hoztak létre. Ezt a fejlesztést a 2000. évben ismét birtokba került Betegápoló Irgalmasrend hajtatta végre.
(Ezt megelőzően az Egészségügyi Minisztérium hatáskörébe tartozó ORFI tulajdonában volt, 1965. évtől kezdődően.)

Császár fürdő, kollázs 1

Császár fürdő Kollázsok 2

Császár fürdő - török emlékek 137

A Császárfürdő szomszédságában szerényen húzódott meg a török uralom után szintén kincstári tulajdonba került Lukács (malom) fürdő.

Kis színes történet Ágai Adolftól az egykori, szegény fürdő kapcsán:

A libapásztor-lányból lett királykisasszony semmi ahhoz
a változáshoz mérve, mely az elegánczia szárnyaira
emelé a budavidéki parasztság ősi «lyukas» fürdőjét. Mert
forró kénes vízzel volt tele az a gödör. A falusi orvos
tizenkét fürdőt rendelt az ő köszvényes emberének. Egy
fürdés: egy óra. Hanem hát ravasz a paraszt. Majd bizony,
hogy ő tizenkét napot lődörögjön Budán azért a tizenkét
fürdőért! Kapta magát, beleült hajnali négy órakor s
ott guggolt benne esti négyig. Ezzel, Maróthy szerint,
kivolt a tizenkettő. Úgy leázott róla a bőr felső hámja,
hogy kézzel súrolta le magáról s aztán becses hüvelyét
úgy vágta oda a fapadlóra, mint a paczalt. S teljesen
kigyógyulva tért haza még aznap Vörösvárra, Tökre vagy
Solymárra.

1884.-ben aztán a Kincstártól megvette a fürdőt Palotay Fülöp, s ez a kezdete annak
a változásnak, amit Ágai libapásztor-lányból lett királykisasszonyként jellemez.

csempe_LukácsAz új tulajdonos aki Hirschler névről magyarosított Palotayra, (majd 1904-től nemességet kapván Várpalotay Palotay néven szerepel a család) testvérének, Hirschler Mórnak, a Ferenc József keserűvíz feltárásával és palackozásával elért sikerei láttán fordíthatta érdeklődését a gyógyfürdők iránt. Korai halálát követően fia, Rezső folytatta a vállalkozást és építette ki  – a főleg családi részvénytársaságként működtetett – Lukács fürdőt Gyógyfürdő és Szálloda együttessé. Az ő fia, Andor pedig a fürdő főorvosa lett.

Lukács fürdő 1900-körül

hálatáblák6-bA felépült gyógyszállót, az iszapfürdőt, a népgyógyfürdőt, a modern népgyógyászati osztályt, és korszerűsített uszodákat 1893-ban nyitották meg Szent Lukács fürdő néven. A Gellért fürdő felépítéséig a Lukács lett Budapest legmodernebb és leglátogatottabb gyógyfürdője. Külföldről is számos beteg érkezett, akik gyógyulásuk után úgynevezett hálatáblát helyeztek el a fürdőépület falán.

Kossuth Ferenc a Lukácsban

Lukács fürdő gyógykezelések

Szent Lukács fürdő

A fürdőt még többször átépítették, újabb traktusokat toldtak hozzá, emeletet építettek rá – a folyamat egészen az 1970-es évekig zajlott.
(1946-ban a Császárfürdő egyesült a Lukács Fürdővel, és a szálloda helyiségeibe az Állami Reuma Kórház és Balneológiai Kutatóintézet került. 1951-ben, az Irgalmas Kórház beolvasztásával megalakult az ORFI (Országos Reuma- és Fürdőügyi Intézet, ma Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet), a többi részt a Fővárosi Fürdőigazgatóság (ma Budapest Gyógyfürdői és Hévizei zRt.) kapta.

Lukács - Kneipp medenceEzt a meglehetősen kevert struktúrájú – és erősen elhasználódott – épületet kellett a legutolsó, tavaly befejezett felújításkor az abban résztvevőknek eredeti fényében visszaállítani, miközben a mai kornak megfelelő színvonalú szolgáltatásokat nyújtja. A kész épületről szóló beszámolókat olvasva és felvételeket nézve, jóleső örömmel láttam, hogy a Lukácsban is, csakúgy mint a már bemutatott Rácz – és Császár fürdőkben az elmúlt években igen pozitív változások zajlottak, nagyon igényes kivitelezéssel. Itt a Lukácsnál újdonság, hogy a feltárások során fellelték az egykori lőportornyot is, amelyet a termálfürdőbe ágyazva láthatóvá tették a közönségnek is.
S hogy a régi újító-szellemű hagyományokkal se szakítsanak, a budapesti gyógyfürdőkben elsőként itt – létrehoztak egy Kneipp medencét is.

A medencéről készült kép sokat elárul a fürdő belső átváltozásáról.

A Lukács fürdőt még az én bakfis koromban is előszeretettel látogatták az írók, művészek, tv sztárok. Ha kicsit keresgélnék a neten, bizonyára találnék erre vonatkozó fotókat, ehelyett azonban inkább a Kosztolányitól már idézett cikkből, a Budapest fürdik címűből adnék közre egy másik részletet, ahol az 1930-as év budapesti fürdőközönségét (egy vasárnapon mintegy harmincötezer emberről van szó) sorolja be az egyes fürdők szerint.

S ezzel megint megszakítanám a már vég nélkül hömpölygő fürdős történeteimet, mert félek, hogy egyszerre ennél többet már senki nem tud végigolvasni. Vagyis, még mindig: folyt.köv.

Kosztolányi Dezső- Budapest fürdik, részlet

Reklámok

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: építészet, Magyarország
Címke: , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s