Budapest fürdőváros – vizek és költők a Margitszigeten (8.)

Budapest fürdőváros

Ferenc Jozsef_margitszigeti forrásnál

Ferenc József a margitszigeti artézi kút vizét kóstolja, 1868 május.13.

És miközben Szekrényessy úr a Császár fürdőből hajójárattal szállítja közönségét a Margitszigeten rendezett nagyszabású, térzenével, tűzijátékkal, hangversenyekkel dúsított népünnepélyeire, a kort elragadta a gyógyforrások kutatása. Ennek eredményeként tör fel Zsigmondy Vilmos fúrásai nyomán 1866. év végén a kénes források vize a sziget északi csücskében, ahol, egyes források szerint már a XIII. században leprakórházat működtettek, a kénes hatású vizekre alapozva. A forrás kutatására a megbízást József főherceg adta, akinek a családja birtokolta 1790. óta a szigetet. (A Vallásalaptól vásárolták, miután II. József rendelete nyomán az a minoritáktól ide került.)

Míg korosztályom a sziget kapcsán bőven tanult a névadó Szent Margit legendájáról, a Nyulak szigetéről, az egyházi rendek által itt létrehozott és évszázadokon át működtetett kolostorokról,

“Amikor az emberek még mertek élni, a középkorban – mily kár, hogy lemaradtam róla – mindig papok, barátok laktak ezen helyen. És a papok tudták, hol kell és hol lehet jól élni.”- Bródy Sándor

amelyet aztán az az információ követett, hogy a Tanácsköztársaság alatt megnyitották a szigetet a szegények előtt is, örökre eltörölve az addig a belépéskor fizetendő díjakat.

De hogy közben mi is történt a szigeten, azt homály fedte. Most szeretném ezt a képet kissé kiegészíteni.

Papp Karolina Nádori nyaraló 954 M 315Az osztrák főhercegi család nevéhez fűződik a Margitsziget parkosítása “paradicsomkertté” alakítása, ahogy arról elragadtatott beszámolók (Jókai, Mikszáth) írnak. A királyi hercegek célja az volt, hogy a szigetet nyilvános sétahellyé, a pest-budai látogatóközönség társaséletének színterévé alakítsák. Ezen időktől terjedt el a sziget Nádor, vagy Palatinus megnevezése. Ekkor még vendéglátó helyek itt nincsenek, egy majorság létezik, ahol tejet, vajat, kenyeret lehetett kapni.

Még az ötvenes években csak a budai partról lehetett a Margit-szigetre átlátogatni. A dunaparti 372. számú házon volt egy harang, annak a kongására jött át a szigetről egy révész csónakkal, aki a látogatókat átvitte és vissza is hozta. A szigeten lehetett kapni tejet és vajat.  (Jókai Mór)

( A szigetet egészen 1900-ig csak csónakkal, vagy hajóval lehetett megközelíteni, ameddig el nem készült a Margit híd szigetre vezető szárnyhídja.)

József nádor ligeterdős angol parkot (kertésze: Tost Károly) építtet ki az akkor még jóval kisebb, és eredetileg három részből (Nyulak/Margit,- Fürdő- és Festő sziget) álló szigeten. Ő telepítteti be értékes, akkor még ritkaságszámba menő (platán, mocsári ciprus, japán akác, amerikai vasfa, fekete dió, páfrányfenyő stb.) fákkal, köztük gyümölcsfákkal, rózsával – melyek ápolásában, gondozásában  maga is részt vett.

Az 1838-as nagy árvíz után ezeket gyakorlatilag újra kellett telepíteni, mivel a szigetet is másfél méter magasan borította el a jeges ár, s lényegében letarolta azt. Ennek máig fennmaradt élő tanúja az árvíz következtében megdőlt törzsű narancseper fa a Casinótól északra, a Kisrét közelében.

1838_rexa_dezso

A hasonló árvizek megakadályozására megindult Duna szabályozásakor kerül sor részben a szigetet körbeölelő azonos szélességű folyamágak kialakítására, amikor mintegy 300 métert töltöttek fel a mederből. Ekkor nő meg a sziget területe is mintegy 1,6 -szorosára, apró szigetek nélküli, egységes területté válik. A déli (Margit híd felőli) csücskénél eredetileg különálló kis Festő szigetet egybeépítik vele, a valamikori hévforrásokkal teli Fürdő szigete,- mely a Rákospatak torkolatánál, a mai Népfürdő utca mentén húzódott,- 1874-ben elkotrásra került. Forrásainak vizét napjainkban részben az egykori sziget mellett álló Dagály fürdő hasznosítja.

Margitsziget Nádor kastély

A nádor családja számára egyszerű nyaralót építtetett, ahol családjával szívesen tartózkodott csakúgy, mint leszármazottai, ahogy arról sok színes beszámoló található a korabeli híradásokban. A sziget nyújtotta kikapcsolódások szezonja ekkor alapvetően a nyári időszak, márcsak a kizárólagosan vízi megközelíthetőség miatt is.

Szabadságra ment innen az élet, miután a tulajdonos, az öreg József főherceg, tél jöttével fiumei villájába költözött...” (Krúdy Gyula)

Vénülnek a fák, hullik a vakolat az udvarházról, de az öreg herceg úr minden tavasszal maga bontogatja ki a tél előtt elföldelt rózsafáit..” (Krúdy Gyula)

Ez, az egyik oldalával az ódon kolostor romokhoz támaszkodó egyszerű kerti lak alakul majd át azzá a Kisszállóvá, ahol számos irodalmi nagyságunk tölt el hosszabb – rövidebb időt, válik otthonukká, alakul itt ki egy sajátos művésztanya a XIX. század végén, XX. század elején. Az egyemeletes sárga falú zöld zsalugáteres ház számos Krúdy elbeszélésben felbukkan, ahol ő maga 12 évig lakott, de nem kevéssé kötődik hozzá Bródy Sándor, Molnár Ferenc vagy Szép Ernő sem – s Arany János is többször időzött itt, s állított örök emléket a szigetnek Őszikéivel, a tölgyek alatt, “Hova el nem hat/Város zaja semmi”.

Szerb Antal lírai összefoglalásában ugyanez:

„Margitsziget. A keskeny parkban, hol jobbra is, balra is láthatja felcsillanni olykor a Dunát, a mulandóság folyamát, a szinte már túlságosan szép virágágyak között, az alsó és a felső vendéglők között, itt szoktunk gyermekek lenni és itt szoktunk megöregedni. Itt öregedett meg a pestiek legnagyobb költője, Arany János is.

Még ezt hallgassa meg kérem, ezt a pár sort, hogyan írt Arany János a szigetről
és önmagáról és a mulandóságról, amely itt kétoldalt folyik:

A négy fűz elárvult sarjai tán élnek
Ma is, oltalmában fej’delmi személynek,
Ki, hogy e szép sziget rászálla idővel,
Beszövé nagy multját virányos jövővel.
S hagyta, hogy a környék agg fülemiléje
Éneke utolját ott elzengicsélje,
Azután hallgatva ott várja halálát,
De kövessük Toldit és a rege szálát.

Agg fülemile! “

A régi nádori kastélyt aztán az 1920-as években sport célokra különböző klubok bérlik,
itt működött a híres Flóris cukrászda, majd 1938-ban ide helyezték át a szigeti tejivót.
A második világháború után az épületet lebontották.

1848-49. évi események hatására a Habsburg uralkodó hazarendelte István főherceget,
a sziget akkori tulajdonosát. 1849-ben Kossuth egy nyilatkozattal a népnek ajándékozza, majd a szabadságharc után a szigetet bérbe adták, amely jog 1866. végén járt le, s került ezt követően ismét a főhercegi család (ezúttal már József herceg) kezelésébe.

Margitsziget BudapestenS ekkor indul el a sziget látványos fejlődése, nem csekély mértékben az artézi forrás feltárása, s az arra létesített ivó- és inhalációs csarnok, majd fürdő építéssel.

A főherceg Ybl Miklóst bízta meg a fürdő, szálloda, vízesés, a sziget déli részén pedig
a nagyvendéglő megépítésével. A kútból feltörő, a fürdő igényeit meghaladó vízmennyiséget ugyanis, mintegy mesterséges vízesést kialakítva a Dunába vezették, később ebből épül ki a ma is látható tórendszer.

Margitsziget, vízesés 1900 k. 0002

Margitsziget- családi album, 1960

A forrás feltárása után két évvel (pünkösd napján) már bemutatják az új létesítményeket, köztük a még félkész a Margit fürdőt. A kortárs, Ágai Adolf eképpen lelkesedik:

“Szigetének gazdag virányai között, de el nem szigetelve, hódító szépségének fejedelmi pompájában, uralkodik valamennyi fölött a Szent-Margit-Fürdő. Nem versenyez, mert hozzá fogható nincsen sem Budapesten, sem sehol a nagy világon….. Vidám s kecses renaissancenak vonalaiban és színeiben épült fel a szent király leánynak fürdőpalotája.”

Margitfürdő és Nagyszálló

Ennél szakszerűbb leírást ad az mno portálon Gazsó Rita, a következők szerint:

A minden irányból impozáns látványt nyújtó gyógyfürdőépület gyakorlatilag egy főhajó nélküli, egyenlő kereszthajókkal és szentéllyel rendelkező bazilikához hasonlított, amelynek középpontjában egy hatalmas, merészen hajlított és dúsan aranyozott kupola ragyogott. A kupola alatti kör alakú csarnokban négy csinos fülke kapott helyet, amelyek közül kettő (egyik pénztár, a másik hírlapok és nyomtatványok árusítására szolgált) fedett volt, a másik kettő pedig félkörívben elhelyezett ülőpadokat rejtett magában. Az előcsarnokból balra és hátrafelé nyíló épületszárnyakban ötvenkét, a kor igényeit magas szinten kielégítő kádfürdőt, kő-, márvány-, porcelán- és tükörfürdőt alakítottak ki. A fürdőtermeknek hatalmas – ám a belátást megakadályozó – ablaka volt, és lépcsők vezettek a medencék belsejébe. Mindegyik fürdőfülkéhez előszoba tartozott, ahol a vörösmárvány- és mozaikpadlót fonott gyékényszőnyegek borították, oldalt egy kényelmes bőrpamlag, vele szemben pedig tükrös öltözőasztal, óra és jelzőcsengő egészítette ki a felszerelést. Mind a fürdőfülkék előszobái, mind a külső folyosók egyenletes, kedvező hőmérsékletét légfűtés biztosította. A folyosók kör alakú, üvegfülkékben végződtek, ahonnan kitűnő kilátás nyílt a sziget több pontjára. Az intézet körül füvesített és virágos sétány futott, előtte és mögötte pedig gondozott virágágyak és gyep díszítette.

Gyors ütemben megindult fejlődés kisebb gyógyfürdőhellyé alakítja a Margitszigetet,
s egyben a főváros legnépszerűbb és legsokrétűbb üdülési és szórakozási lehetőségeket kínáló parkjává változtatta. Erről így tudósít Jókai Mór:

A szigetre érkező vendégeket két pompásan berendezett vendéglő fogadja, egyik a sziget alsó, másik a felső részén. A főváros válogatott társaságainak kedvenc találkozó helye van itt, különösen a honatyáknak s gyakran megesik, hogy a míg a sziget felső vendéglőjében a többség pártja üli tűntető lakomáját, az alatt a kisebbség ellentüntetésül az alsó vendéglőben lakomázik, s innen is, túlról is a rázendülő tus hirdeti az országra szóló felköszöntéseket.
A sziget két végét összeköti egy lóvonatú vasút, melyen tíz percz alatt el lehet jutni a felső épületektől az alsókig folyton változó festői szép panorámák közt.

Krúdy est a Múzeumban P1240495

Ism kikötőhely Margsz. 57.10.7 M 308 Kcs l.7Lóvasút 1871. és 1928. között közlekedett
a fenti szakaszon, míg a fürdőhely megnyitását követően fürge kis lapátkerekű gőzhajók (Fecske, Hattyú, Sólyom) szállították az utasokat Pestről és Budáról
a margitszigeti alsó és felső kikötőbe.

Egyúttal kialakult a sziget kettős megosztottsága: az északi rész a nagyszállóval és a fürdővel, az üdülést, gyógyítást, gyógyulást – a déli rész pedig a konyhájáról, berendezéséről és légköréről híres nagyvendéglővel, a szórakozást szolgálta. A májustól októberig tartó fürdőidényről
a korabeli hírlapok rendszeresen közöltek beszámolókat.

Margitszigeti gyógyfürdő -Vasárnapi Ujság kinagyít

A Fővárosi Lapok 1885-ben megjelent cikke szerint a Margitszigeten egy mintafürdő minden kelléke megtalálható volt: csinos, hűvös lakások, előkelő társaság, gondos és előzékeny fürdőfelügyelőség, művelt és tapintatos személyzet, gazdag szórakozási lehetőségek (állandó zenekarok, estélyek, tűzijátékok, hírlapok).

Hazai és külföldi arisztokraták, uralkodók és diplomaták, és hírességek felvonulási terepe lett a sziget József főherceg és neje, Klotild főhercegnő vendéglátása mellett.
(Ferenc József és Erzsébet királyné, belga és a szerb királyné, a francia király unokája,
Coburg hercegi pár, Richard Wagner.)

Hogy milyen fontosságot tulajdonítottak a szigeten megfordult látogatóknak, azt jelzi az is, hogy rendszeresen megjelentették a fürdővendégek névsorát, s a szállodák elé kifüggeszti azt az igazgatóság!

Margitszigeti korzó, padok 055A fővárosi közönsége ekkor még elsősorban a tehetősebb rétegekből került ki, akik előszeretettel keresték fel hosszabb rövidebb időszakokra, vagy mutatkoztak meg ott, mint a főváros legnagyobb szalonjában, vagy miként Molnár Ferenc mondja: a sziget nem volt egyéb, mint egy olyan korzó, amelyet minden oldalról víz vesz körül.

Mikszáth Kálmánnak a Szegedi Naplóba írt 1879. július 17.-i keltezésű karcolatában, a Császár fürdői levélben kissé humorosabb módon, ezt az összehasonlítást olvashatjuk:

“A Császár fürdő, mely virágzása zenitjén akkor állott, midőn Pest még kisebb volt, az utolsó években sokat hanyatlott, s legjobban harmadéve, mikor Simonyi úr volt a bérlője.
Most, mióta ismét a papi rend kezeli tulajdonát, észrevehetőleg javulni kezd a fürdő renoméja, a borok is megjárják, s általában tisztaság, rendszer és rend uralkodik mindenben.
…úgy a Császár fürdőben is legszebb a margitszigeti fürdő, ahová a Császár fürdői vendégek, miután igen közel van, könnyen átmehetnek, sőt ha át sem mennek, már maga a kilátás is a tündér-szigetre, szépíti a Császár fürdőt.
….Még a közönségről írok néhány sort.
A Császár fürdői vendégek minden két nap egyszer váltanak inget, a Margit fürdőiek ellenben mindennap kétszer váltanak inget.
És ez az összehasonlítás ráillik mindenre; a Császár fürdőben minden két nap meghúz a pincér egy forintig, a Margitszigeten pedig minden nap két forintig sat…”

Margitsziget 1890 körül 0004

De mindenkinél többet, s átfogóbban írt a szigetről Krúdy Gyula, aki 1918. és 1930. májusa között itt talált otthonra, s sok – sok írásában helyszínként szerepel. 1921-ben Szigeti séták címmel szépirodalmi és fürdőügyi közlönyt is szerkesztett, amely azonban még ugyanazon évben meg is szűnt. Tőle itt most csak két idézetet emelnék ki a látogatók leírásából, inkább csak mesés krúdys hangulatuk miatt:

..mindenféle rangú és korú nők és férfiak…, akik a kelepelő gőzösökkel érkeztek,
s úgy hullámzott szívükben a remény és reménytelenség, mint a hajókerekeken
a hab…

ezüstfejű öregurak, akik életmeghosszabbítás céljából mindennap kivándorolnak a szigetre, és órával kezükben örvendeznek a meleg fürdőnek.”

A sziget látogatottsága ugrásszerűen megnő az 1900-ban megépült szárnyhíd átadásával, ami állandó szárazföldi összeköttetést biztosított a főváros és a sziget között.

Margitsziget - Margit híd az újonnan elkészült szigeti lejáróval 1900 0002

Margitsziget -szigeti bejáró 0001

A Margit híd szigeti bejárója 1900 -as évek elején.
Kétoldalt a belépőjegy árusító épületek

Margitsziget 1900 k 0003

Újabb korszakváltás, amikor József főherceg halála után a szigetet, az ifjú József főhercegtől a Magyar Állam 1908-ban (Wekerle Sándor idején) 11 millió korona vételáron (mai értékben kb. 16-20 milliárd Ft) megvette. Törvényben rögzítették, hogy „…a Sziget örök időkre nyilvános kertként tartandó fenn” és 1909-től a Fővárosi Közmunkák Tanácsa kezelésébe adták. A gyógyfürdőt üzemeltetésre és a fejlesztések megvalósítására 60 évre bérbe adják a Szent Margitsziget Gyógyfürdő Részvénytársaságnak.

Szent Margitsziget

Ez az az időszak, amelyben megszületnek a Krúdy Gyula, Bródy Sándor, Molnár Ferenc leírások, képek a sziget életéről. Korukban a volt kastély kispénzű közönség által látogatott hellyé változott, s mint ilyen, művészek, írók kedvelt bohémtanyája.

“Laktam a kis szállodában, mert a főtisztelendő úr is ott lakott és nyáron boldogan vártam a fürdés idejét, mintha többé nem volna semmi más gondom, mint csak annyi, hogy jól megfürödjek, mozdulatlanul, lelankasztott karokkal, kinyújtott lábakkal üldögélve a fürdőkádban, miközben a folyton ömlő, meleg forrásvíz körülölelget.” – Krúdy Gyula

1901-től a Margitszigeten bevezetik a téli fürdőidőt, s ettől kezdődően a sziget fogadóit október elsején nem csukták be; a kisebbik szállót téli szanatóriummá alakították át.

Amikor az úrinép kivonul a Margitszigetről, akkor én szépen bevonulok; így most is. Nekem ez a legszebb és legismerősebb hely a világon...” -írja Bródy Sándor.

Fia, Hunyady Sándor az alábbi módon mutatja be látogatását apjánál (1910 körül) :

Hunyady Sándor- Családi album“Tudtam hogy apám megint rendes helyén lakik, a Margitszigeten, a Kis-szállóban. Mindenféle szempontból kitűnően érkeztem. Apám már ébren volt, éppen reggelizett, felkönyökölve az ágyban…. A zsaluk kitárva, vidám napfény, őszszagú meleg árasztotta el a rendetlen szobát,….Az öreg felöltözött. Csak úgy, a hálóingre (kénsárga hálóinge volt) a kabátot. Papucsban jött le ebédelni a vendéglő nyitott teraszára, amely üres volt jóformán. A nyári szezon elmúlt. A tömeg elmaradt. Csak a legfinomabb életművészek jöttek ki…

Szép volt az egész nap. Az ebéd. És utána a pihenő a kis szálloda miniatűr hidegvíz-gyógyintézetében… Likacsosra voltam ázva a Hungária forró medencéjétől, gőzkamrájától….. És apám ellentmondást nem tűrő parancsára újra meg kellett fürödnöm. Be kellett másznom a jódszagú fakádba. Rám bocsátották a forró vizet, a gőzt, a tust. Ott is megragadott rettentő markaival
a viaszosvászon kötényű fürdőmester. Habban, forróságban, gőzben úsztam. Sikáltak és dögönyöztek. … Fürödtünk, pihentünk, szivarra gyújtottunk
. “

És ezután még egy kis Molnár Ferenc:

Elmondom, hogy húsz éven át ezen a szigeten nyaraltam és megemlítem, hogy azért mégis az volt a legszebb, mikor egyszer egy nagyon szigorú és rengeteg hótól fehér télen az igazgatóság nyitva tartotta a kisebbik szállodát, s elnevezte vízgyógyintézetnek, mert be akarta vezetni a téli fürdőszezont.”

A feltöltések eredményeként a szigeten jelentősen növekedett a parkterület és lehetőség nyílott új épületek elhelyezésére is, noha az eltervezett partfal feltöltési és tereprendezési munkálatok a világháború kitörése miatt 1925-ig elhúzódnak.

Margitsziget - Krúdy Gyula a margitszigeti strand megnyitásán 1921 augusztus 0001

Krúdy Gyula a margitszigeti strand megnyitásán 1921 augusztus

Eközben nyit ki először új fürdőként a Palatinus strand, mely nevét szintén a nádor latin nevéből származtatja. A természetvédelmi területen található strandfürdő Duna-parti strandként 1919-ben nyitotta meg kapuit. A nagymedence megépítésével 1921-ben alakult át strandfürdővé.

Palatinus-egykor.hu 9

Nagy népszerűsége miatt bővíteni kellett, ezért 1937-ben építészeti pályázatot írtak ki, amelyen Janáky István terveit fogadták el. Ezek alapján készült el a mai létesítmény (kibővítve bejárati épülettel, az öltözőkkel, az étteremmel és a hullámmedencével), melynek medencéit a Szent Margit sziget termálforrásai táplálják. A Palatinus nagymedencéje a második világháború előtt a legnagyobb európai medence volt.

Palatinus-. Kollázs, egykor.hu

Palatinus Strandfürdő-Forrás: egykor.hu

Palatinus kollázs

1930. évben pedig megépült a Margitszigeten a Nemzeti Sportuszoda.

Margit szigeti sportuszoda megnyitása 1931 Bp. Krónikája 0010

Sportuszoda fedett uszi

Sportuszodától budai Dunapart Császárfürdővel és Rózsdombbal 1960 k-Fortepan 14445

Budapest_Hajos_Alfred_Sportuszoda_IMG_0458-1000

Amíg a két utóbb felsorolt létesítményt ma is élvezhetjük, a legnagyobb sajnálatunkra,
a Margit – fürdő patinás építménye már a múlté. A második világháború Margit szigetet érintő, tizenkét napig tartó, időnként állóháborús öldöklő harcai során az épületek többsége romhalmazzá vált. A háborús pusztításon túl még nagyobb károkat okoztak azok a vandálok, akik a fürdő bronz és rézszerelvényeit, valamint berendezéseit szétverték és elvitték. A színesfém szerelvényeket úgy szedték ki a kádakból, hogy szétverték az eredeti angol gyártmányú porcelán kádakat, amelyek már abban az időben pótolhatatlanok voltak. Tervezték helyreállítását, de mivel pénz nem volt rá, így csupán a Nagyszállót hozták rendbe, a Margit fürdőt 1958-ban lebontották.

Helyén épült fel az 1970-es években a Danubius Termal szálloda, mai elnevezéssel: Danubius Health Spa Resort Margitsziget Budapest – Termál Hotel Margitsziget, gyógyszálló.

És zárásul ahelyett, hogy a termál hotel – régi Margit fürdőével nem vetekedő – modern épületéről tennék ide képeket, kissé nosztalgikus hangulatba kerülve, a családi albumból kerestem ki néhány, a Margitszigeten készült felvételt az 1960-as évekből.

Margitsziget- családi album 2

Reklámok

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: Irodalom, Magyarország
Címke: , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s