Budapest fürdőváros – a XX. század hajnalán (9.)

Budapest fürdőváros

A margitszigeti siker után Zsigmondy Vilmos nagy lendülettel és elszántsággal nekilát a Városligetben is artézi kút fúrásának még az 1868. évben. Itt azonban az eredményt nem adták olyan könnyen. Kilenc évi kitartásában csak a mérnöki meggyőződése vitte mindig tovább, – mely szerint a Budai hegységet alkotó vízhordó dolomitréteg Pestre is áthúzódik, csak az itt a kéregmozgások miatt mélyebben található.. Kész lett volna a fúrásokat akár saját költségen is vállalni, ha az igen nagy ellentábori kritika miatt a város nem járul ahhoz anyagilag hozzá.

Artézi kút a Városligetben, Pesti Napló

A munkálatok befejeztével, 1878. január 21-én napi 11 917 hl 74 fokos víz tört fel a felszínre. A feltörő hévíz a magas gáztartalom miatt forrni látszott, a magas oldott ásványtartalom miatt a szabadba kerülő víz mésztufa jellegű lerakódásokat, kiválásokat eredményezett.

A víz az akkor legkedveltebb karlsbadi sprudel-lel összehasonlítva, hőfokában megegyezett: a városligeti artézi kúté 73,92°, a karlsbadié 73,8° C, ám összetételük jelentősen eltért. Utóbbinál egyáltalán nem lelhető fel pl. a gyógyászatilag igen hasznos kén. A Városliget termális mélykarsztvíze oldott ásványi anyag alkotórészei gyógyászatilag igen aktívak, s a gáz alakban jelen levő radioaktiv anyag a szervezet élettani működésére serkentőleg hat, káros befolyás nélkül.

Ez a kút akkor Európában a legmélyebb fúrások közé tartozott.

A székesfőváros vezetése eredetileg nem gondolt arra, hogy a hévízet gyógyító célra használja, inkább csak az 1867-ben még kezdetleges vízvezeték kiegészítése, a városligeti tó vizének pótlása, és a városligeti növényzet öntözési lehetőségének a biztosítása, – s ezáltal a pormentesítés is – voltak a motiváló tényezők.

Városligeti tóMerthogy a Batthány József hercegprímás által elkezdett rendezése a Városligetnek, József nádor alatt még kiterjedtebben folytatódott. Javaslatára a Szépítő Bizottmány programjába bekerült
a városerdő parkká fejlesztése.
A francia kertépítő Nebbien Henrik kiterjedt munkálatok után letett nyertes pályamunkáját ugyan pénzhiány miatt teljességében nem valósították meg, de elképzeléseiből sok minden mégis átültetődött
a gyakorlatba: az árnyas fasorok – amelyhez a fák egy részét
József nádor alcsúti birtokáról hozatta – pázsitos térségek, játszóterek és a tó szabályozása.

rudolf_von_alt Városliget 1845-ben

Carl Schwindt - Korcsolyázás a Városligeti tavon az 1840-es években

A tó okozta akkortájt a legtöbb gondot a város igazi pihenőkertjének megcélzott kialakításában, mivel a mesterséges tó szennyezett állóvize az amúgy is mocsaras ingoványos talajviszonyok mellett bűzös, egészségtelen kipárolgásaival inkább riasztotta, mint vonzotta a közönséget.

Városligetben vízvezetéket fektetnek le, 1877

Wein János vízügyi igazgató eszméjét fogadták el a probléma kezelésére, mely szerint a tó pangó vizében mesterséges dagályt és apályt fognak előidézni a tóba bekötött vízelvezető csatornák esetenkénti lezárásával majd a csónakázás megkezdése előtti kinyitásával.
A végleges megoldás azonban majd csak a millenniumi kiállítás előkészítése során születik, amikor a Rákos-patak vizének belevezetésével a tó állandó friss vízellátást nyer.

A fürdő útján való hasznosítás fentiek miatt eleinte egészen háttérbe szorult. A feltört artézi forrást először is a közönség részére is hozzáférhetővé tették, s a kút híre és forgalma  napról napra növekedett.

A korabeli beszámoló szerint a “fúrház” mellett, a

“sugárút felé tekintő oldalon van az ideiglenes ivóhelyiség. Keskeny korlát vezet –
a nagy tolongás ellen – a födött szabad tornáczra, melynek hátsó falából kinyílnak
a vízvezetéki csapok, párolgó, gyöngyöző, forró vízsugarakat eresztve alá, melyekből a kiszolgáló nők megmerítenek egy füles poharat, s oda nyújtják az inni szándékozónak, ki nem ritkán nem győzi az áthevült poharat egyik kezéből a másikba kapkodni, s el is ejti, ha kissé érzékenyebb bőre van
…”.

Gloriette artézi ivókút a Városligetben 00021884-ben azután, az ideiglenes ivóhely fölé emelik Ybl Miklós alkotását, a Gloriettet – melynek 2,5 méter magas, balluszteres kőkorláttal keretezett teraszának közepén egy 24 méteres zászlórúd állt, s ezt a nép rögtön el is nevezte  fogpiszkálónak.

A millenniumi ünnepségekre készülődve azonban az ivókút útban van, s elhelyezik onnan a Széchenyi hegyre, ahol a kút helyére állított Széchenyi busttal (a szobrot ellopták) ma is kilátóként szolgál.

Szobrok -Széchenyi, Stróbl Alajos1891 A forrás aknáját ekkor befedték, s az Ezredéves emlékmű Hétvezér szoborcsoportja kerül helyileg cca. mögé. A kutat ma egy fémlap jelzi a Hősök emlékköve és Árpád vezér szobra között. 

Ám ugyanott, alant a mélyben, a forrás most is él!
Gloriette kútja -Szoborlap

A felhasználatlanul maradt vizet először visszavezették a Dunába, míg komolyan elkezdenek foglalkozni a fürdő létesítésének gondolatával.

Ha más ország fővárosa-úgy dúskálna a hévizekben mint
mi — nem Paris vagy London, de bizonyára még a csekély
Bukarest is a házaiba vezette volna már. Nem tudom, hány
millió hektoliter + 45°-ú víz ömlött már el haszon nélkül,
amióta az artézi kúttal, annyi idő s pénz árán, végre megcsapolhatták
a Városliget földjét. Hadihajó-rajokat bírna el az a víztömeg.”
-dohog is Ágai Adolf.

Széchenyi fürdő helyén majorságA szóba jöhető hely, illetve épület, az a Városligeti tó nagyobbik szigetén, a város tulajdonában levő nyaralóház és kertészlak, – korábban majorság – amelyet 20-25 kádas artézi fürdővé lehetne alakítani.

A mesterséges tóban még Batthyány hercegprímás által kialakított nagyobbik sziget neve Páva sziget volt, melyet később József nádor tiszteletére szintén Nádor szigetnek (nem tévesztendő össze a margitszigetivel!) neveztek el, s a kisebbiké hídja után kapja Drót sziget nevét, mely később Széchenyi szigetté változott. A dróthidat 1826-ban Anton Frigyes bécsi szitásmester készítette.

Hofbauer János Dróthíd a Városligetben

Városligeti Nagy tó

1896-ban a Nádor-szigetet körbe ölelő keleti mellékágat feltöltötték, ez lett az Állatkerti körút, így a Nádor-sziget megszűnt sziget lenni. Az innen a partra vezető hidat az Állatkert bejáratával szemben, a Lizsé oldalában kissé földbe süllyedve, ha nagyon figyelmesen járunk, még felfedezhetjük.

Városliget 2011.09.26.Állatkerti út 035

A Közmunka Tanács 1880. július 1.-én beleegyezett, hogy a forrásból csöveken a tavon átvezetett vízre alapozva fürdő épüljön a Nádorszigeten, az alábbi  mérnöki elgondolás szerint:

Artézi fürdő- Nádor szgt

A munkálatok gyors ütemben el is kezdődtek, s bár közben egy tűzeset következtében a kertészlak leégett, 1881-re sikerült a mai Széchenyi fürdő helyén az ideiglenes fürdőházat megnyitni.

Gerlóczy Zsigmond és Hankó Vilmos ” Budapest fürdői és ásványvizei” c. 1891-ben megjelent munkájában a következő tudósítást adja:

Gerlóczy -

Budapest fürdői -könyvcímlap 1891

A fürdőház gyorsan kedveltté válik a pesti közönség körében.

A Városligetet ugyanis nem csak a főváros lakosságának módosabb rétegei használták. Kialakult azonban egy olyan szokásrendszer, amely pontosan megszabta térbeli használatát: külön a szegényebb néprétegek s külön a magasabb arisztokrácia számára is létesültek kikapcsolódást szolgáló helyek.

liget-korzón 1907 k.- Fortepan 13316

A Városliget lendületesen fejlődik: a csónakázó tavon télen korcsolyapálya épül, angolpark/vurstli és cirkusz, állatkert s mindenféle vendéglő, közöttük a mágnásvilág törzshelye, a Park klub.

Az Üstökös karikatúrája a pesti omnibuszok zsúfoltságáról

Az Üstökös karikatúrája a pesti omnibuszok zsúfoltságáról

Már 1832-től Kratochwill János vendéglős omnibusz járatot működtet két kávéháza között a Rakpiaci kereskedőtestület székházától a Városligetig. A Bérkocsis utcától pedig a bérkocsik indulnak azoknak, akik nem kívánnak a társaskocsik néha már legendás zsúfoltságában embertársaikkal osztozni. Erre a magamutogatás újabb válfaja csatlakozik a Stefánia út megépülésével, a mindenféle rendű- és rangú lófogatokkal történő felvonulás a korzón.

Fiákerek a Stefánián 1910 körül

Városliget 1885 b

1885-ben pedig itt rendezik meg az első országos termékkiállítást, melynek hagyományaként még valamikor az 1960-as években is itt nyitotta kapuit a BNV.
A margitszigeti fürdőnyitás óta, ez az első alkalom, hogy ott csökken a napi látogatók száma, mivel az országos kiállításnak köszönhetően megnőtt a Városliget vonzereje.
Az Országos kiállítás, illetve majd ugyanitt a Millenniumi kiállítás  a főváros urbanizációjában is meghatározó szerepet töltött be.

1896 Az Ezredéves kiálítás távlati képe

1896 Az Ezredéves kiálítás távlati képe

A városligeti artézi fürdő népszerűsége is csakhamar olyan nagymértékben növekedett, hogy már 1899-ben felmerült a fürdő kibővítésének szükségessége. A Széchényi Gyógyfürdő építését végül a városi közgyűlés 1903-ban hagyja jóvá Cziegler Győző műegyetmi tanár tervei alapján.

Széchenyi fürdő távlati képe 1910 -es évek

A helyszín többszörös módosítása után a tényleges építkezés 1909. május 7-én kezdődött meg, s a gyógyfürdő átadására 1913. június 16.-án került sor. Azaz idén ünnepli 100 éves évfordulóját  az épület.

Városliget 2011.09.26. Széchenyi fürdő 025

Az ún. Cziegler szárnynál az összes beépített terület 6 220 négyzetmétert tett ki, s osztályai a Városligeti parkra néző főbejáraton keresztül érhetőek el. A fürdőcsarnok gyönyörű kupolájának mozaikjaiból válogattam a Budapest fürdővárosról szóló bejegyzéseim indító, 1. fejezetében. Nem sorolom fel itt a női és férfi társas termálosztályok különböző hőmérsékletű medencéit, gyógykádfürdő és fizikoterápiás szolgáltatásait, illetőleg
a fürdőorvosi rendszer és a nappali kórház méltán  híres rendszerét. Ezekről már az interneten számos anyagot lehet találni.

Széchenyi Gyógyfürdő és nappali kórház

A fürdő történetében újabb lényeges változást hozott annak 1927. évi bővítése. Ekkor Francsek Imre építész tervei alapján uszodával egészül ki az együttes s ezáltal strandfürdőként is funkcionál, melynek bejárata az Állatkerti kőrútról, a Nagycirkusszal szembeni oldalon nyílik. A két egység között átjárón keresztül a nagyközönség elérheti mind a gyógyvizes, mind a fürdő medencéket.

Városliget 2011.09.26. Széchenyi fürdő 004

szechenyi+cirkuszAz 1927.évi bővítéskor világossá vált, hogy a Hősök terén lévő I. sz. forrás vize már nem elegendő a nagy fürdő fenntartásához és üzemeltetéséhez. Ezért a fürdő mellett
1936-ban megkezdték egy második kút fúrását, s 1 256 méter mélyen nagy bőséggel fel is bugyogott az a 76 fokos gyógyvíz, amely azóta képes egyedül ellátni a hatalmas fürdőkomplexum teljes igényét, melynek ma már éves szinten 2 millió látogatója van.

Ezt a forrást nevezték el Szent István-forrásnak, s vizét Európa legmelegebb kénes gyógyvizeként tartják számon.

Szent István forrás kollázs 3

Mivel úgy gondolom, hogy ezzel a fürdős sorozatommal már túlnyúltam minden határon, ezért ennél az újkori résznél inkább csak kedvenc Fortepanos – esetleg egykor.hu forrásból merített – képeimmel illusztrálnám a főváros fürdőéletének pezsgővé válását, illetve néhány szomorú, háborús pusztulást is magában foglaló épülettörténeti áttekintést is nyújtva zárnám a XX. századot.

Széchenyi fürdő kollázs 1

A Szabadság híd (akkori nevén Ferenc József híd) építésekor a Gellért hegy lábánál levő, Sáros fürdőnek nevezett régi fürdő épület és a körülötte levő házak lebontásra kerültek.

Sárosfürdő

Sáros fürdő helye

Budapest fürdőváros 1934 évA Sáros fürdő, mely a szegények fürdője volt – forrásait azonban a Közmunkák Tanácsa (1895-ben) egy későbbi, modern fürdőtelep létesítéséhez biztosította.

Az 50 fokos, páratlan gyógyerejű forrás víztermelő képessége még a Duna alacsony vízállása mellett is felülmúlta mind
a városligeti artézi kútét, mind a Rudas fürdőét.
A székesfőváros, mely megvásárolta a Sáros fürdőt (1901-1904) pályázatot írt ki az új épületre.

A nyertesek Sebestyén Artúr, Hegedűs Ármin és Sterk Izidor tervei alapján az építkezés 1912-ben kezdődött. Az építkezésen orosz hadifoglyok is dolgoztak az első világháború utolsó évében. A gyönyörű szecessziós épület és fürdő részletes leírása megtalálható a wikipédia.org oldalon, ezért ebbe itt én nem is megyek bele.

Az őszirózsás forradalom kitörése előtti napokban
(1918 szeptember) elkészült gyógyszálló Európa egyik legkorszerűbb gyógyfürdője volt, s Budapest első luxus kategóriájú létesítménye. Itt naponta 3500 fürdőzőt lehetett kiszolgálni, ellátni. A szállóhoz 30 ágyas kórház is tartozott. Akkor a hullámfürdő (1927-től) helyén még golfpálya, a nyitható tetejű pezsgőfürdő (1934) helyén pálmakert volt.

Gellért hullám 1927, 1940

Gellért- szecesszió

A Gellért a két világháború között az elit társasélet színterévé vált, számtalan híres vendége között szokás megemlíteni Pacelli bíborost, a későbbi XII. Pius pápát, Nixon elnököt, Yehudi Menuhint, Rabindranáth Tagorét. De a legigazibb gyöngyszem, hogy Julianna holland királynő itt töltötte mézes heteit! Talán emlékeztek még rá, hogy a Jó estét nyár, jó estét szerelem szélhámosa is itt alakítja a diplomatát, de különböző katonai parancsnokok is szívesen rendezkedtek itt be – átmenetileg.

HorthyGellért Gellért 1945-50 - 16482
A főváros nemzetközi presztizse szempontjából nagy jelentőségű volt az 1937. október 7-14 között itt megrendezett nemzetközi gyógyfürdő kongresszus, amelyen 36 ország 340 delegátusa, valamint több nemzetközi szervezet küldöttei vettek részt.

Budapest fürdőváros 0001

A ma már patinás luxusszálló éttermének hírnevét Gundel Károly alapozta meg, aki
1927-45.- ig bérelte a szálloda éttermi részeit.

Gellért Szálló felett 1929 -Fortepan 6952

Gellért kollázs 2

Gellért fentről, Szabadság hídA világháborús károk helyreállítását – pótlását is átfogó felújítások a Gellért fürdőben 5 éve fejeződtek be, míg a Szent Gellért rakpart hozzá közel eső szakaszán, a hegy másik lábánál álló Rudas fürdőnél 2012-ben.

27670 Rudas 1905-1910

Rudas fürdő-egykor.hu 1

Gellérthegy szegélyezése, Rudas forrásai, egykor.hu 13.jpg

A Rudas fürdőről, legjelentősebb török kori fürdőnkről, már oly sok szó esett eddigi fejezeteim különböző részein, hogy most tényleg alapvetően a képekre támaszkodnék. Szeretem a Hungária forrás körül a két világháború között készült hangulatos felvételeket, az 1931.évben (ez a gyógyfürdővé nyilvánítás éve is) kialakított tetőteraszon pózoló párocskát, de elfacsarodik a szívem, ha a szörnyű pusztulás képei kerülnek a szemem elé. Szerencsére akadnak a felújítást példázó fényképek is.

Rudas- Hungária ivócsarnok

14737 Rudas tetőterasza 1935 kRudas, 1945 Fortepan 22638Majd az 1950-es évek:

Rudas, 1945-50 Fortepan 5334

Rudas törtök fürdő és úszómedence

Rudas uszómedence kollázs 3

Rudas fürdő-egykor.hu 8 a

Sok fürdő, strand, úszó- és élménymedence, spa vagy wellness központ nem került említésre, az így is hatalmasra duzzadt, fürdővárosi történetem felsorolásában. De nem is ez volt a célom, hanem inkább a múlt elfeledett pillanatairól a fátyol fellebbentése.
Ám ami a mát illeti, egyet lehet érteni a Spiegel Online Europa nemrégiben megjelent, Európa legjobb fürdőiről szóló cikkének kijelentésével, mely szerint egyenesen bűnnek számít kihagyni a termálfürdők nyújtotta élményt egy budapesti látogatás esetén.

S mivel közben betört a nyár is, történeteim mellé én is kívánok mindenkinek felüdülést hozó csobbanást a habokba!

Advertisements

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: építészet, Magyarország
Címke: , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

2 hozzászólás a(z) Budapest fürdőváros – a XX. század hajnalán (9.) bejegyzéshez

  1. Éci szerint:

    kedves Szerző, hova tudok neked privát levelet írni? erről a bejegyzésről érdeklődnék…

  2. Visszajelzés: Budapest fürdőváros – Gellért fürdő, a szecessziós gyöngyszem (10) | Fölöttem a felhő

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s