Budapesti mozaik – Városliget a Hősök tere és a Felvonulási tér között

mozaik3.2A Liget kimeríthetetlen témák forrása, és biztos voltam benne, hogy párszor még ezen a fórumon is visszatérek rá, de lassan nem enged el. Úgy, hogy ezt a mait még megírom, aztán áttérek más izgalmakra.

A Hősök terének legutóbb elég alaposan körbejártuk a város távolabbi pontjairól is jól felismerhető középső elemét a szobrokkal.

2011.12.07. Hősök tere az Andrássy út felől P1090963Nem beszéltünk azonban még itt sem a múzeumokról, vagy a képen is látható, gyönyörűen felújított műjégpályáról, aminek most is csak a kupoláiról adnék egy közelit.

2011.12.07. Műjégpálya épülete P1090960Még feltétlen szeretném egyszer csokorba kötni a legendás Milleneumi kiállítás és
Ős- Budavára képeit, amelyek visszarepítenek a századforduló új élettől és megvalósíthatónak hitt álmoktól pezsgő világába. Pillanatok alatt el tudnék veszni az utána következő, két háború közötti korszaknak csupán a Fortepan jóvoltából  is restaurálható mindennapjaiban.

De most itt mérsékletet tanúsítok s átlépve abba a korba, melynek már én is gyermeke voltam, megpróbáltam néhány legendát helyretenni (s ez itt most szó szerint értendő!)
a fejemben, innen, a Hősök teréhez is köthető pontokból kiindulva.

De azért előtte lazításul néhány igazán beszédes pillanatkép az 50-es évekből.

A forgalom bizony még kissé nyugodtabbnak tűnt:

Hősök tere 1953 k. Fortepan16762

Ha jól látom, a pattogatott kukorica került 1Forintba fél literenként:

Hősök tere 1953 k. Fortepan 5874

S az Andrássy út – akkori nevén éppen Sztálin út – lombos fái, s a bő szoknyában siető néni, vagy a járművek látványa is nagyon megérint.

Andrássy út-Hősök tere 1953 k. Fortepan11170

Aztán voltak itt szervezett (nemzetközi) versenyek, de már szigorúan az ötéves terv megfelelő kiemelése mellett:

Vasas SC nemzetközi gyorsasági motorverseny 1950 k

Mint ahogyan nyilván e hálás gyermekek is maguktól festették köszönő molinójukat:

Andrássy-Hősök tere 1953k.16761

Mert ugye ezek a szervezett, nagy tömegeket mozgósító demonstrációk köthetők leginkább az új politikai hatalom önerősítő, legitimációs törekvései kifejeződéséhez. Az első, 1946-48. közötti képen még látszik a Millenniumi emlékmű háborús sérülése.

Hősök tere 1946-48 k Fortepan16448

Hősök tere 1953 k 16748

A május 1.-i tömeg befogadására lassan szűkké vált Hősök tere bővítése céljából Budapest polgármestere 1949-ben javasolta az Ezredéves emlékmű lebontását, amit szerencsére nem valósítottak meg.

Hősök tere, Dísztribün 1948 k Fortepan 32919

Hősök tere 1953 k16758

És ezzel a képpel eljutottunk oda, amin el szeretnék indulni a következőkben. Mégpedig itt, a hatalmas vörös csillag mögül kikukucskáló saroképület az, amely nem más, mint a volt Jugoszláv Követség, ma Szerb Nagykövetség, Andrássy út 129 sz. alatti épülete. Az akkori, és mai (Googlemaps-ból levett) képük nem sokban térnek el egymástól, ám az eredeti, előző századfordulón állott ún. Babocsay villától annál inkább.

Babocsay - Szerb Nagykövetség

Az 1904. évtől tulajdonossá vált Babocsay Hermann után elnevezett háznak teljesen lebontott elődje is regényes történettel rendelkezett. A Bellevue néven felkapott zenés vigadóként szolgáló villa megosztott telkén a Millenium után, a Hősök tere felé néző részére kiállítóhely épült, ahol Munkácsy Mihály “Ecce Homo”-ját lehetett belépő fejében megtekinteni. 1904-ben aztán az új tulajdonos ezt lebontatta, hogy helyébe Árkay Aladárral építtessen egy új, mézeskalácsház szerű szecessziós villát, ami a korabeli Pest egyik látványossága lett.

Alig húsz év múltán azonban a stílus meghaladottá vált, s a villa új tulajdonosa
Kozma Lajossal “igazíttatta” jelenleg is látható új formájára, valahol az art deco és
Bauhaus stílus között.

Ám ahogy azt olvasóim nyilván az első perctől tudják, ezúttal nem az építészeti stílusokról akarunk tárgyalni a Hősök tere kapcsán. Ide, ebbe a házba menekült ugyanis
1956. november 4.-én Nagy Imre miniszterelnök és több vezető politikus társa, illetve azok családtagjai (összesen 42 főről van szó), miután Jugoszlávia felajánlotta a menedékjogot számukra. Nem sokkal Nagy Imréék megjelenése után, szovjet páncélosok és tankok vették körbe a jugoszláv nagykövetség épületét, ellenőrzésük nélkül senki be nem mehetett, s nem is hagyhatta el az épületet.

Szovjet tankok a hősök terénél

Azt a gátlástalan politikai szerepjátszást ami a színfalak mögött Nagy Imréék
1956. november 4. – november 22. közötti itt tartózkodása alatt lejátszódott,
Varga Lászlónak a Nagy Imre a jugoszláv követségen című írásában ezen a linken végig lehet olvasni:  http://epa.oszk.hu/00000/00003/00001/fej07.htm

Én itt csak a záró mozzanatokat idézném, a történések sorrendjében:

…Kádár János Edvard Kardeljhez írt, még november 21-én kelt válaszlevelében egyértelműen elfogadta a jugoszlávok kérését: „Az ügy befejezése érdekében a magyar kormány… ezen írásban megerősíti azt a több ízben adott szóbeli nyilatkozatot, amely szerint Nagy Imrével és csoportjának tagjaival szemben nem óhajt büntetést alkalmazni múltbeli tevékenységük miatt. Tudomásul vesszük, hogy íly módon a csoportnak adott menedéknyújtás megszűnik,
ők maguk hagyják el a jugoszláv nagykövetséget és szabadon hazatérnek otthonukba.”

A hazatérés technikai oldalát Dalibor Soldatic, Jugoszlávia budapesti nagykövete intézi…
Írásba foglaltatták velük, hogy „önként, saját elhatározásunkból hagyjuk el az épületet és mondunk le a menedékjogról”.

Az autóbusz, amelynek a csoportot haza kellett volna szállítania, este fél hétkor vette fel utasait a jugoszláv nagykövetség épülete előtt, majd szovjet katonák kerítették azt hatalmukba, s miután eltávolították a velük utazni szándékozó jugoszláv újságírókat és diplomatákat, a mátyásföldi szovjet bázisra vitték
a magyar politikusokat. Ott találkoztak a korábban „hazatért” három házaspárral
(=Szántó Zoltán, Vas Zoltán, Lukács György). Később megjelent Münnich Ferenc, de az általa felkínált megegyezést Nagy Imre visszautasította.

A volt szovjet katonai bázis, ahová vitték őket, ma Mátyásföld Erzsébet liget névre hallgat, s az egykori parancsnokság épületében a BGF Külkereskedelmi Főiskolai kara működik.
Az épület belső falán emléktábla őrzi a szomorú nap emlékét, a parkban pedig 1956 -os emlékmű épült.

Mátyásföld BGF kollázs 2

Mátyásföld Erzsébet liget P1310331 emléktábla

Mátyásföld Erzsébet liget 1956 emlékmű P1310313

Egy kis ismétlés, hogy miért is került erre sor:

Tito megígérte, igyekszik majd rávenni Nagy Imrét arra, hogy adja át a hatalmat egy új, teljes egészében Moszkva által ellenőrzött kormánynak. (Ami, mint tudjuk nem sikerült neki.)
A szovjetek nem engedhették meg, hogy Nagy Imre Jugoszláviába menjen, mert egy nem-szövetséges államban számukra elérhetetlen lett volna. Mi több, egy emigráns kormány léte akadályozta volna a Kádár-kormányt abban, hogy külföldön elismertesse magát.
Az sem volt kívánatos, hogy Nagy Imre Magyarországon maradjon. Ha szabad, maga köré gyűjtheti mindazokat, akik szembenállnak a rendszerrel, ha börtönbe vetik, fellázadhat az egész ország.
A kikristályosodott megoldás: Nagy Imre és hat másik aktív politikus elhagyja Magyarországot, és 3-4 hónapra valamelyik szocialista országba megy.
Nagy Imre kormányát csak a román Gheorghiu-Dej rezsim részvételével lehetett félreállítani.

S már foglyul ejtésének másnapján így vezetett útjuk a Mátyásföldi szovjet katonai repülőtérről a Bukarest közelében levő Snagovi tó partján számukra kijelölt házi őrizetbe.

A repülőtér mindössze pár száz méterre fekszik egykori őrizetes helyüktől, mely ma repülő modellezők kedvelt terepe. Alábbi montázs mutatja az odavezető utat, s a ma már a történelem borús napjairól mit sem sejtető, ott kialakult mező képét.

Mátyásföd repülőtér

Gál András- Nagy Imre

Gál András Franciaországban élő szobrászművész Giromágnyban (Franciaország) 1993.október 2.-án felavatott domborműve

A történet folytatásában innentől rajzolódik ki az a páratlan emberi tartás és arcél, amely leginkább meghatározza Nagy Imre képünket. Többszöri felszólítás és erős politikai nyomás ellenére sem volt hajlandó aláírni a lemondását és elismerni Kádár János kormányát.

1957. április 14.-i letartóztatását és Budapestre hurcolását követően,
április 16.-i kihallgatása során a válaszadást megtagadta, s ezentúl a jegyzőkönyveket sem írta alá.

1958. június 9. és június 15. között lefolytatott zárt tárgyalások filmanyaga 2008. évi feloldása óta ismertté vált mindenki számára. Szavai azóta ott csöngenek minden magyar ember fülében:

 

Sorsomat a nemzet kezébe teszem. Védelmemre semmit felhozni nem kívánok, kegyelmet nem kérek.”

A kirótt három (Nagy Imre, Gimes Miklós és Maléter Pál) halálos ítélet után átszállították a foglyokat a Kozma utcai gyűjtőfogházba és másnap, 1958. június 16.-án kora hajnalban – méltánytalan módon – kivégezték és eltemették őket.

Az utóélet a 301-es parcella feltárásáig és az 1989. június 16-i újratemetésig már közelmúltunk frissen élő történelme.

301-es parcella

S így egy kanyarral ismét visszajutottunk eredeti helyszínünkre, a Hősök terére, ahol a gyászba vont Műcsarnok épülete előtt, 1989. június 16.-án Nagy Imrét és mártír társait felravatalozták. Csak pár lépésre attól az épülettől, ahová 1956. november 4.-én belépve, sorsa megpecsételődött. 31 évvel haláluk után a Hősök terén több százezres tömeg adta meg a végtisztességet Nagy Imrének és társainak, s igazított ki pár lapot a történelem olvasókönyvében, igazságot szolgáltatva a mártíroknak.

nagy_imre_ujratemetese

1989.június 16. N.I. Újratemetése imageS az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján szimbolikus helyen, az egykori Sztálin szobor és a Felvonulási tér dísztribünje helyén, felavatták a forradalom emlékművét. Az emlékmű, mint minden politika által érintett jelkép, azonnal hatalmas, máig nem nyugvó szélsőséges ideológiai, illetve részben művészeti vihart kavart.

De mielőtt ebben tovább elmélyülnénk, összegyűjtöttem néhány archív képet az egykori, spontán népharag áldozatává vált Sztálin monstrumról. Mert aki nem látta, nem lehet egyébként elképzelése sem az arányokról, amelyet méltónak találtak a “népek atyja” ,
kissé kozmetikázott 70. születésnapja 1949. évi megünnepléséhez kiírt szoborpályázatnál. (Tudjuk az összes troli számozása ezért kezdődött nálunk 70-es számmal!)

A győztes, Mikus Sándor 8 méteres bronz szobrába olvasztották minden valószínűség szerint, többek között Tisza István, Darányi Ignác és gróf Andrássy Gyula szobrát, s így össztömege végül 6,5 tonna lett!

1951. tavaszán az a döntés született, hogy ne egy egyszerű emlékmű készüljön, hanem, foglaljon magába még egy dísztribünt is. Az elkészült 20 m hosszú – 4,80 m széles tribün közepén emelkedő posztamensnek a földtől számított magassága közel 10 méter volt.

Ez a 18 méter tekint át a képen a mai Dózsa György út – Városligeti fasor sarkán álló szakszervezeti ( MÉMOSZ) székház felé:

Sztálin szobor, MÉMOSZ székház 1950 k 23857

Városligeti Színkör - Vágó fivérek, 1908-1909

Városligeti Színkör – Vágó fivérek, 1908-1909

Ahhoz azonban, hogy a szobor megfelelő térbe kerüljön, valamint, hogy a Felvonulási tér katonai díszszemlék megtartására is alkalmassá váljon, ki kellett szélesíteni a Dózsa György út városligeti szakaszát mintegy 25 méterrel, 85 méter mélységűre.

Az útban levő létesítmények, épületek áldozatul estek: a 23-as villamos itt vezető vonala és Aréna úti végállomása, a Városligeti Színkör, továbbá a Regnum Marianum templom.

Regnum temploma 1941-es térképen

A városligeti Magyarok Nagyasszonya templom 1931. évben került felszentelésre,
és pontosan a Damjanich utca tengelyében állva zárta le annak Városligetbe torkoló szakaszát. Az 1820 négyzetméteres neoromán stílusú épület alatt altemplom létesült.
A templom formájában a jeruzsálemi Szent Sír templomot idézte, s csaknem 2 500 ember befogadására volt alkalmas. Központos terét egy 20 méter átmérőjű, és 25 méteres magasságú kupola fedte le, tetején a Szent Korona másolatával.

Regnum Marianum 1944 k. Fortepan 26577

A bontás 1951. évben elhatároztatott, s még az év szeptemberében bele is kezdtek a gyors végrehajtás célkitűzésével. Kotsis Iván tervezte épület azonban vasbeton vázzal épült, amin a bontócsákányok és a korabeli gépek alig-alig fogtak. Különféle sikertelen praktikák után végül a templomot berobbantották, s a romokat a hatalmas területű altemplomba döngölték be, majd a területet lekövezték. És mert nálunk már nem csak az épületeknek Kiss István - Tanácsköztársaság emlékmű, 1969van “elődjük, illetve utódjuk”, nagyjából a volt templom helyén állították fel a 1969-ben Tanácsköztársaság (50 éves évforduló!) emlékművét, mely ma már maga is a Szoborparkban van.

A Liget fái közül kirohanó hatalmas munkásfiguráról, mely egyértelműen ihletését a Tanácsköztársaság fegyverbe hívó közismert plakátjáról nyerte, most olvastam, hogy a híres pesti száj nevezte egyebek között kabinosnak is, aki lélekszakadva fut a vendég után a Széchenyi fürdőben felejtett törölközőjével. Bocsánat az ide nem illő komolytalan hangnemért, de ezt nem bírtam kihagyni. A Tanácsköztársaság szobor spirális talapzatát a rendszerváltást követően a templom emlékhelyévé alakították.

RM helye google 1

A Felvonulási tér kialakítása 1953. évben fejeződött be. A Generalissimus szobra azonban nem sok ideig maradhatott ennyi igyekezettel kialakított környezetében, amelyre pedig a buzgó funkcionárusok pénzt és fáradságot nem kímélve áldoztak. A 360 méter hosszúságban kiszélesített útvonalra 60 ezer m² követ, 48 ezer m² betont, és 10 ezer m² aszfaltot terítettek le. Hatalmas összegeket fordítottak a kivitelezésre, a tereprendezésre,
a közlekedés átalakításra, a honoráriumokra.

A gigantikus szoborból, ami a spontán szobordöntés után – átmenetileg –  megmaradt, nem volt több, mint a csizmái.

Sztálin szobor montázs

A tribünből egy idő után egy egyszerűbb, funkcionálisabb emelvényt alakítottak, majd a tér szép lassan elvesztette politikai szerepét, s a nagy felvonulások helyén ma már autók parkolnak.

Hősök tere 030kErre a helyre javasolta az 1956-os Emlékévet Előkészítő Bizottság
a tervbevett emlékmű felállítását.

A beérkezett 79 pályaműből a zsűri legjobbnak az  I-Ypszilon alkotócsoport munkáját találta, amely szakított az eddig megszokott szimbolikával, s alkotási területét a képzőművészet és építészet határán jelölte meg.

Hősök tere 039k

Az emlékmű szabatos leírása a következőképpen hangzik:

Az emlékmű 35 m élhosszúságú, ék-szerű, háromszög alaprajzú tömb, melynek csúcsa a Városligeti fasor felé mutat. Az ék-szerű műalkotást hátulról előrefelé sűrűsödő, majd tömörödő vasoszlopok alkotják. A hátsó – a Városliget felé eső – oldalon az oszlopok ritkábban helyezkednek el, s onnan a mű harmadáig be lehet menni közéjük. Ezután az oszlopok mind szorosabbá válnak, s végül teljesen tömör csúcsot alkotnak. A 40 méter sugarú félkörben a vasoszlopok 1,9 méter-ről 8 méterig emelkednek. A rozsdamentes acélék 56 fokos szögét a forradalom évszámára utalva alakították ki.

google - 56-os emlékmű

A szobor csúcsa mintegy felhasítja a felvonulási útvonal burkolatát.

Hősök tere 037k

Az 1956-os emlékmű napjaink egyik legvitatottabb emlékműve. A megszokott, vagy/és sematikus szimbolikával szemben ez bizonyos, hogy nem azonos húrokat pendít meg bennünk. Első reakcióinkban gyakoribb a meghökkenés, elutasítás, idegenkedés, nem szeretem, nem értem hozzáállás. Engem a különféle reakciók közül leginkább az alábbi gondolatok fogtak meg:

“Az acél szilárdságú élben összefutó ék, a mögötte egyre sokasodó jellegtelennek tűnő, /de nem az/ egyének /oszlopok/ végeláthatatlan tömege, azonos irányba haladva feltépi és szétfeszíti /az alapot /a rendszert magát , miként a Jégtörő I. II. V. stb. a Dunán a tetszőleges vastagságú jeget.
Nagyon érdekes, különös érzés volt bemenni az oszlopok közé, s ott járkálni. Azt külön a művész javára írom, hogy nem láttam aktualizáló névsort az áldozatokról –így egyetemleges, és mindenkié lehet. “

“….nem a szokásos tizenkettő egy tucat, ugyanazokkal a motívumokkal, hanem nagyon jól – és számomra lelkesítően – megragadja a felkelés hősies szándékát.
…miért ne helyezhetnénk át a hangsúlyt ’56 kapcsán a szabadságvágyra? Szerintem ezáltal sokkal kollektívebb magyar élmény lehetne… “

Hősök tere 034k a

Advertisements

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: Magyarország, Művészet, Történelem
Címke: , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

  1. Első látásra belőlem is elutasítást és negatív érzelmeket váltott ki az 56-os emlékmű. A liget felől érkeztem, járkáltam a rozsdás oszlopok között az: “Ez meg mi akar lenni?” kérdéssel a fejemben. Meg akartam érteni, miért pont ez az “IZÉ” jelképezné a forradalmat. Ahogy tovább haladtam a csillogó acélék mellett nekem is kezdett derengeni az egész értelme és mire a feltört betonhoz értem már teljesen egyértelművé vált a koncepció. Gondolkodásra késztető remekműnek tartom. Budapest csodálatos, gazdagsága végtelen. Köszönet a gyarapításért az alkotóknak.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s