Herkulesfürdő egykori fénye

Barátnőm érkezett haza a napokban egy Erdélyi túráról, s a képei láttán szíven ütött az egykori fényes fürdőhely mai állapota. Mivel még időben közeliek a budapesti fürdők kapcsán írt bejegyzéseim, ahol a XIX. századi  fürdőélet kialakulásánál érintettem ezt
a területet is, úgy érzem olvasóim képalkotását is mindenképp gazdagítanák ezek a fotók.

Még ha oly fájdalmasan lepusztultak és a teljes szétesés állapotában vannak is ezek az épületek, az egykori nagyság így is átsüt rajtuk.

21. Herkulesfürdő21. Herkulesfürdő b

22. Ez is Herkulesfürdő

24....és ez is Herkulesfürdő

23. Még Herkulesfürdő

Nem akarom magam ismételni, a témában már itt megkísérelt leírásával a kornak, (lásd:
https://elismondom.wordpress.com/2013/04/20/budapest-furdovaros-vilagelso-gyogyfurdoivel-6/ )
amikor ezek a fürdők fénykorukat élték.

Konkrét aláfestésként talán magáért beszél, az 1893-1897. között szerkesztett
Pallas Nagylexikona, amely eképpen írja le a római romokon épült Herkulesfürdőt:

“Magyarország legnagyszerűbb s legszebb fürdője, mely a világfürdők közt méltó helyet foglal.

A fürdő a magyar királyi kincstár tulajdona, melyből a temesvári takarékpénztár (előbb Tatartzy Károly) bérli. Herkulesfürdő látogatottsága évenként meghaladja
a 8 000-et.

A fürdőtelep Mehádai községtől 7 1/2 km-nyire, a Cserna vadregényes völgyében
168 m magasságban fekszik. Központja a nagyszerű gyógycsarnok, melyhez oldalt
a Rezsó- és Ferenc József-udvar pazar fénnyel berendezett palotaszerű épületei csatlakoznak; ezekkel szemben a Cserna jobb partján emelkedik az impozáns kupolákkal ékített francia renaissance stílű Szapáry-fürdő hatalmas épülete.”

Ugye ráismertünk a képeken a leírtakra? Ha jól fejtettem fel a szálakat, az utolsó képeken az egykori Szapáry fürdő, illetve a Habsburg uralkodóház palotáiból látható ízelítő.

A fürdő jelenlegi nevét 1817-ben nyeri, az addig viselt Mehádiai fürdők helyett,
amely megnevezéssel még Mikszáthnál is találkozunk.

A lényegében a Cserna folyó két partján elterülő fürdő a folyó medrében és környékén fakadó számtalan melegforrásra épült, amely kénes vagy sós források mindegyike
más-más bajokra jó. Azok ásványtartalma azonban annyira tömény, hogy ívókúrában orvos javaslata nélkül nem is ajánlják fogyasztani.

A fürdő igazán felkapottá azután vált, hogy Ferenc József is meglátogatta, s Sissivel együtt gyakran megfordult itt. A császári vendégek méltó fogadására a fürdőt fényesen kiépítették, s miután a birodalom távoli sarkába vonattal utaztak, ezért felépült fogadásukra ez a szép kis állomás.

30. Műemlék állomásépület Herkulesfürdőn

Lepusztult Zsolnay díszeiből egyetlen viszonylag épen maradt váza az épület bejáratánál lenyűgöző.

31. Az állomás bejáratának Zsolnay dísze

Inkább szüleink nosztalgiás énekéből rémlik még fejünkben a legendás hírű dal,
a Herkulesfürdői emlék.

Kicsit utánakapartam ennek, s nagyon érdekes történetre bukkantam a Wikipédián:

“Bajor Nagy Ernő így írta le a Herkulesfürdői emlék születésének történetét, az Ország Világ című folyóiratban: „1903 júniusának egyik délelőttjén Herkulesfürdőn, a harminchármas ezred zenekarának karmestere – Pazeller Jakab – véletlenül ráért egy kicsit, mert nem volt délelőtt próbájuk. Bement a szalonba, leült a zongorához, és saját kedvtelésére játszani kezdett. Egyszer csak érdekes téma bontakozott ki a rögtönzésből: keringő, könnyű kis bódulat, áradó romantika s meglepő, érdekes hangvétel ölelkeztek benne. Valami egészen új sarjadt ki a hangok véletlen rendjéből. Most már ő maga is jobban odafigyelt. Addig-addig kalandozott ujja a billentyűkön, míg kiformálódott egy, a főtémához illő szomorkás, boldog utójáték. Aztán rájött, hogy az utójáték előjátéknak is jó. Fél óra múlva felírta a kottapapír fejlécére a címet: Herkulesfürdői emlék. Még aznap hangszerelte, két nap múlva pedig be is mutatták. Ez volt a fiatal zeneszerző 121. műve, akinek nevéhez olyan ismert dallamok fűződnek, mint az Akácos út zenéje. […] Magyar slágernek nem volt még ilyen sikere.”

Ha valaki kedvet kapott a dal visszahallgatására, adok egy linket hozzá: http://www.youtube.com/watch?v=pmGEs0OXPyE

A dal szerzőjének kalandos élete pár mondatban:

Pazeller Jakab (1869–1957) Badenben született. A bécsi zenei konzervatóriumban tanult. 1896-ban a 33. gyalogezred katona karmestereként Aradon és Herkulesfürdőn szolgált. 1906-ban Budapestre helyezték át. A Tanácsköztársaság ideje alatt  a fővárosból Székesfehérvárra menekült. 1921-ben beállt Horthy Miklós seregébe.
1925-ben nyugállományba került. Innentől kezdve a teleket Budapesten, a nyarakat Zebegényben töltötte. 1945-ben osztrák származására és K.u.K katonatiszti múltjára hivatkozva a kommunista magyar kormány megvonta a nyugdíját, és feketelistára helyezte. 1956-ban nyitányt komponált az októberi forradalom tiszteletére.
A következő esztendőben elhunyt.

A Herkulesfürdői emlék címadója és fő zenei motívuma lett az 1977-ben készült Sándor Pál filmnek, amely a Tanácsköztársaság leverése után játszódik. Ezt már gondolom velem együtt sokan láttátok. Felelevenítésként itt is tallóztam kicsit a neten:

1919. decemberét írjuk. Vonat fut be a határhoz közeli kisvárosba. A Wallach szanatóriumba érkező vendégeket lovaskocsi várja az állomáson. Alig néhány hónap telt el a rövid életű Tanácsköztársaság bukása óta, még körözik a bukott rendszer kulcsfiguráit. A körözött személyek egyike egy fiatalember, Kövesi János.

„Értéke a filmnek a helyszínek kitűnő felhasználása is, amiben a rendező mesteri partnere Ragályi Elemér operatőr. Már az indítás képe magával ragadó: ahogy a vásznat egyre inkább elfoglalja a zöld dombfalak között közeledő szürke vonat.
De aztán is a szanatóriumnak szinte minden szögletét becserkészi a felvevőgép, és ritka szép felvételeken adja vissza az erdős-hegyes táj levegőjét. Hangulati elemmé válik a télikert, az alagsori fürdő, a lassan emelkedő lift, az udvar kocsifordulója,
a szanatórium homlokzata. Rafináltan – és ezt jó értelemben mondom – a szépet szolgáló, de alig tetten érhető kiszámítottsággal sorjáznak az érdekes arcok, látványos felvételek, hosszan kitartott hangulati elemek és cselekményes pillanatok.”
(Kürti László kritikája. In: Film, Színház, Muzsika 1977/2, 1977. január 8., 4. oldal)

Herkulesfürdőnek is külön értékét adja a páratlanul szép természeti kulissza: a Cserna patak szűk völgyében, 1 000 méterre magasodó hófehér sziklák között. Fekvésének köszönhetően éghajlata igen kedvező. A szárazföldi, a Duna-fekete tengeri és a mediterrán éghajlat együttes hatására, a tél itt enyhe, a nyár nem forró és az ég többnyire derűs.

Dunai hajóút keretében megközelítve Herkulesfürdő Orsovától 20, a Kazán szorostól mindössze 25 km-re található.

29. A Kis Kazán szoros

28. Nagy Kazán szorosban

Reklámok

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: építészet, Művészet, Utazás
Címke: , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

2 hozzászólás a(z) Herkulesfürdő egykori fénye bejegyzéshez

  1. Visszajelzés: Budapest fürdőváros – világelső gyógyfürdőivel, a pesti oldal (6.) | Fölöttem a felhő

  2. Visszajelzés: Budapest fürdőváros – világelső gyógyfürdőivel, a pesti oldal (6.) | Fölöttem a felhő

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s