Bonbonok Český Krumlovból (4. – befejező rész)

Eddig a városka két központi részét jártam be veletek, ám azoktól délre, a Moldva újabb kanyarulatában, a Benes híd lábától balra további olyan látnivalókra bukkanunk, mint a városi park, az egykori jezsuita nyári rezidencia és a kis Szent Márton kápolna.

CK madártávlatból 6530b

Josef Seidel- Krumau színesbenA város nagy hírű fotográfusának korabeli – első színeskép-fotográfiai eszközökkel készült képeslapja előterében jobboldalt a jezsuiták hatalmas (1893-ban épült) rezidenciája látható.

Mögötte a hurokban a nagy zöld felület a városi park szépen gondozott területét jelzi. A park régen temető volt, ami a kicsiny Szent Márton kápolna köré szerveződött.

A ma is jezsuita iskolaként működő épület melletti utcácskán lefelé haladva, először ebbe a kedves látványba ütközünk:

Český Krumlov 2013 húsvét P1270944

S mögötte egy igazi ékszerdoboz a kicsi kék kápolna.

Český Krumlov, a városban CIMG1390

Český Krumlov 2013 húsvét P1270977 - A,N

Az utca túloldalán még egy nevezetesség a Josef Seidel fotómúzeum.

Český Krumlov, a városban DSC_0686 Josef Seidel

A német nemzetiségű Josef Seidel 1886. körül jött először Český Krumlovba, azzal a céllal, hogy az ott megüresedett fotopraxist átvegye. Ezután itt dolgozott haláláig (1935.), de mesterségét folytatta fia is, Franz. A házat az atelierrel együtt 1905-ben átépítették, amely formát mind a mai napig megőrizték.

Český Krumlov 2013 húsvét P1270937 Josef Seidel

Josef Seidel olyan különleges életművet hagyott maga után, amely a dél-csehországi Böhmerwald, vagy csehül Šumava, egyedülálló képi monográfiáját adja mind tartalmában, mind méretében. A visszamaradt archívum ezen táj és benne a 20. század első fele cseh
(és – német) kultúrtörténetének olyan bőségű forrása, melyből azóta is folyamatosan merítenek a különböző újság- és könyvkiadók.

A műtermi portréfelvételektől, a természetfotókig, a sokszor ma már nem is létező városarculatokon át a mindennapok tevékenységéig minden fellelhető a gazdag gyűjteményben.

Elmondható, hogy Josef Seidel a Böhmerwald leghűbb képi krónikásává vált. Ezen oknál fogva korának legjelentősebb fotográfusaként tartják számon Csehországban.

Josef Seidel képeiből

Josef Seidel képeiből

Jóllehet nem minden archív fotó, amit a neten találtam, származik a város híres fényképészétől, de ha már ennyi szót szenteltem a témának, még közreadok egy általam összeállított montázst a történelem viharosabb és békés jeleneteiből a városka életében.

CK háború-és béke1

CK háború-és béke2
A történethez annyi még hozzátartozik, hogy a várost elkerülték a II. világháborús pusztítások, nem voltak jelentősebb csaták itt, vagy bombázások. Český Krumlovot
1945-ben az amerikaiak szabadították fel, majd megtörtént annak békés átadása a cseh vezetésnek. A háború után a német nemzetiségeket elűzték.

Befreiung von Ck 1945, amerikanische Armee 3182b
A bonbonok  közé tartozna még  Český Krumlov kapcsán annak gyönyörű,  épségben – és hatalmas díszlet és jelmeztárral fennmaradt barokk kastélyszínháza, ahová azonban nem jutottunk be.

Ahogy a barokk színház, úgy annak egy igazán modern kori változata, a kastélykertben található szabadtéri színpad is csak nyáron látogatható. Ennek különlegessége, hogy szemben az általánossal, itt nem a színpad, hanem a kör alakú nézőtér forog aszerint, ahogy a környező tájban játszódó jelenetek azt megkívánják.

KastélykertA lejtős nézőtér a kert hosszanti tengelyén futó út alsó végén látható.

Amiről viszont tudok egy érzékletes képi beszámolót nyújtani, az számomra a legszebb bonbon volt Český Krumlovban tett látogatásunk során: a várkastély Maskarás terme.

CK a vár 0010

Ez a nem mindennapi dekoráció egy kastély reprezentációs termében engem teljességgel meglepett és gyönyörködtetett. Számos helyen láttam már tekintélyt, pompát, gazdagságot közvetítő dísztermeket, de ennyi jókedvre hangoló, napsugaras sárgáktól átitatott, könnyed felfogású, vidámságot sugárzó kastélytermet sehol.

Mintegy megelőlegezi a hangulatot, keretet ad a mulatságoknak, melyre a terem született. Készítője a bécsi festő, Josef Lederer – akiről nagyon keveset tud a művészettörténet -, aki e hatalmas munkát rendkívül rövid idő alatt, 1748. májusa és novembere között vitte végbe, az akkori főúr, Josef Adam von Schwarzenberg megbízása alapján.

Maskarás terem 22

A terem falait díszítő 125 figura között megtalálhatóak a kor tipikus szereplői, az olasz és francia comedia dell’ arte kedvelt alakjai, egzotikus népek képviselői, katonák, parasztok  és minden más.

Maskarás terem 43

Maskarás terem 49, 64-68

Maskarás terem 74-75

Kis történetek kelnek életre, néha kikacsintva a közönségre mesél – mint például a kártyázó csoport jeleneténél:

Maskarás terem S 026

Mintha a tükröt tartva csalna itt valaki!

Maskarás terem S 031

De micsoda részletek itt is. A képből kifutó kis öleb, vagy az oldalt álló kínai maszkok!

Kártyázók, m

Trükkök és játékosság egész sorát látjuk egyebütt is: a zenészek balkonjában a falra akasztott zene-szerszámok, másutt a szögön függő jelmezek, vagy a magát a tükörben szemlélő álarc nélküli szereplő, az álarcát a kalapjára fűző úr, vagy az ablakmélyedésből visszatekintő kávézó alak, akiben a fennmaradt legenda szerint a festő magát örökítette meg.

trükkök , kollázs

 A terem kialakításánál is számos illúzióba ütközünk. Az ajtó mellett álló hercegi testőrök,  magasból erkélyen kihajló csoportok, folyosókon iddogáló szemlélődők, vagy az én kedvencem: az ablakon bekukucskáló kíváncsi falusiak csoportja.

Maskarás terem, bejárati oldal

Maskarás terem S 035

Maskarás terem S 023

Maskarás terem S 021

Maskarás terem S 045

Maskarás terem S 046Egy másik oldalablakon a vándormuzsikus figyelemfelkeltő kabalájával, a harlekinnek öltöztetett majommal. De több helyen felbukkan a vidám harlekin jelmez is, csakúgy mint Pierrot, a fehér bohóc szomorú figurája.

A kettős arcok: mint nő/férfi – vagy nappal/éjszaka – s a kor más maskarái, álarcai megörökítésre kerültek.
Az egyes öltözetek nem csak a festő fantáziájának eredményei, ám ma is fellelhetők a kastély tartozékai között, illetve a kastélyszínház jelmezeinek listáján.
A színház 1793-ból fennmaradt leltárában 171 db, 1807-ben már 262 db kosztüm  és maskara felsorolása található.

Maskarás terem S 010

Maskarás terem S 011

Kétarcú- kollázs

Mint ahogyan a ruhák némelyike is a valóság szülötte, a képeken szereplők közül is feltehetőleg sokan ténylegesen élt személyek ábrázolásai. Az én elképzelésem szerint a báli forgatagban többször is felbukkanó fekete hajú-spanyol donnának/cigány lánynak öltözött asszony, s a nála fiatalabb szőkés – talán a lánya – hosszú hajú nő és gavallér társaságuk a vendéglátó főúri család tagjai lehetnek.

Maskarás terem S 017

báli forgatag - kollázs

Maskarás terem S 044

Maskarás terem S 047

A kastélyban a bál szünet nélkül tart – csaknem 300 éve már hogy perdülnek a szoknyák, suhannak a selymek, s a bámész közönség szája tátva marad.

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: Csehország, Művészet, Utazás, Városnézés
Címke: , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

2 hozzászólás a(z) Bonbonok Český Krumlovból (4. – befejező rész) bejegyzéshez

  1. Heyek Andrea szerint:

    Köszönet ezért a nagyon alapos munkáért, remélem sokan kedvet kapnak ehhez a gyönyörű kis városkához. Én ugyan voltam már ott, de csak most érzem, mennyire felületes volt az ottlétem. Ez a Maskarás terem meg igazán telitalálat itt a végére, ettől biztos sokan kedvet kapnak! Elég sok érdekes festményt láttam már, de hogy ilyen izgalmas módon szinte részese lehetnék egy ilyen mulatságnak, ez nagyon vonzó lehetőség!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s