A Rhône-nal a Jonctionig (2 – Genf városa)

rade_geneve-1-wikimedia-commons A Rhône 11,4 évet tölt el a tóban, míg eljut egyik végétől a másikig, s gondoskodik annak friss vízzel történő ellátásáról.

genf térkép P1340169 S ezt elég jól teszi, hiszen a 20. század közepéig a Genfi tó vize olyan tiszta maradt, hogy
a partján lakóknak ivóvízzel is szolgált. Az 1950-es évek táján mutatták ki először a mélyebb vízrétegeknek a lakosság növekedése, illetve a műtrágya és peszticid használat miatti, kritikus szennyezettségét.  A víz magas foszfor és klórtartalmának illetve oxigén hiányának csökkentése érdekében bizottságok, s a tó partvonalán üzemelő 158 tisztító mű ügyelik azóta a tó egészségét. A jégkorszaki gleccserek tevékenységének ma is látható emlékei a tóban, a Gustav Ador rakpart közelében látható Niton kövek – teljes nevükön a Repére Pierre du Niton, rövidített jelölése RPN. Neve a vízisten Neptun nevéből származik, amelynek korai kultuszáról a Genfi tónál még élnek legendák.

P1340658 RPN

Pierre du Niton, korabeli térképenA jégkorban itt lerakott eróziós sziklák közül a látszat ellenére, a távolabbi a nagyobb,
s először Henri Dufour tábornok használta 1845- és 1864. között készült katonai térképeinél, mint magasság mérési referencia pontot. Ez azóta is minden magassági pont meghatározásánál Svájcban a viszonyítási alap, 1902-óta az újra definiált tengerszint feletti magassága 373,6 méter.

Magasság mérések Svájcban

Tópart és Jardin Anglais P1330084 Tópart és Jardin Anglais P1330086

Genf várostörténete is szorosan kapcsolódik vizeihez, a tó hasznosításához.
A város fejlődése egy folyamatos előrenyomulás eredménye a tó kárára: öblöket töltenek fel, az ily módon elnyert területet felparcellázzák, a kikötőhelyeket a tóba épített mólókkal váltják ki.
Genfi tó Genf előtt úgy 2 km-re szűkül, s – ahol a Rhône kilép a tóból, oda települt két partjára a város. Központi magja, az Óváros a bal parti déli dombra épült, s a csatlakozó északi városrésszel gyakorlatilag már az ókorban fontos stratégiai és kereskedelmi helyet képezett Itália és Gallia között. Ekkor épült első hídja is, a mai Pont de l’Ile magasságában, a már korábban említett Rhône híd. A hidat i.e. 58-ban Julius Ceasar lebontatja, hogy ezzel akadályozza meg a germán törzsek által egyre inkább szorongatott helvétek bevándorlását a Római Birodalomba. Ceasar az epizódot a gall háborúk leírásában ábrázolja, amely a legrégibb írás, ahol Genf megemlítésre kerül.

A legtávolabbi alleborg város, és a legközelebbi a helvétekhez, Genf. Egy híd köti össze Helvetiaval… Adjatok ki parancsot az összes provinciákban a lehető legtöbb katona mozgósítására, a genfi híd lerombolásához.”

Helvétek bevándorlási iránya-római kor

római erődítményMár ekkor, a római korban a várost falerődítménnyel veszik körül, s az évszázadok múlva sem változik.
Beszorítva saját falai közé, peregnek az események, s kialakul egy séma, mely aztán folyamatosan ismétlődik.
 A 12. századtól * tényleges fejlődés veszi kezdetét, a falakon kívül új épületek létesülnek, általában az útkereszteződéseknél, vagy piacoknál
(pl. a Bourg de Four tér is így jött létre).
Ezeket aztán újabb fallal veszik körül a város biztonsága és ellátása biztosítása érdekében. Ezen elővárosok egyre szaporodnak, s hamarosan megháromszorozzák a város területét.

(*= Barbarossa Frigyes kinyilatkoztatja Genf függetlenségét a Szent Német-Római Birodalmon belül)

1450. körül a nemzetközi vásárok sikere következtében a város népessége megötszöröződik, s 10 000 fős lakosságával már fontos kereskedelmi és pénzügyi központ Európában.

Ebben az időben festi Konrad Witz a Szt. Péter katedrális oltára számára táblaképeit, köztük, a Csodálatos halfogás címűt. A festészet történetében először – vallják a svájciak – ábrázolnak valamely bibliai epizódot egy realisztikus tájképi környezetben, amely itt nem más, mint a genfi kikötő. A háttérben ott emelkedik a Le Môle hegy jellegzetes, kúpos csúcsa, mely mindig eligazításul szolgál, ha Genfben és környékén járunk.

Konrad_Witz_ A csodálatos halfogás 1444 z

Festmény, részletekKrisztus, a fő figura a jobb parton áll, s Savoia felé tekint. Ha figyelmesen nézünk a képre, felismerhetőek a kikötőben álló Niton kövek, amelyekre a halász mintha a botját támasztaná. A festő pillantása értékes részletekkel gazdagít bennünket az akkori életről.
Az alsóváros házait hajóhíd köti össze, melyről egyesek épp vizet merítenek, mások beszélgetnek. A sövényekkel elválasztott parcellákon békés mezőgazdasági munka folyik, míg az előtérben íjászok gyakorolnak.
A kép az általános jólétről szól, mikor éppen békés időszakát élte a város a Savoyaiak uralma alatt. A tó fölött középtájt, épp egy zászlóalj lovagol át a savoyaiak színeit viselve.

Genf 1535 utánAztán 1535. után teljesen megváltozik a helyzet. Genf csatlakozik a reformációhoz, s ezáltal állandósulnak a feszültségek katolikus szomszédaival.
A hivatalok elhatározzák, hogy a jobb védelem megteremtése érdekében a külterületeket lerombolják, hogy a szükségeset megtarthassák.
A köztes területekre azért van szükség, mert a város még így is lőtávolságra van ellenségeitől, s az ágyuk hatósugara pedig egyre nő.

A kicsinyke kis kikötőt gátakkal, cölöpökkel, láncokkal és bástyákkal veszik körül, a körbefutó falak közé pedig beterelik a tó vizét.

Genf kikötő erődítése Genf erődítményrendszerei 1548

A bástyák kiépítése több szakaszban történik, s Genf az elegáns geometriájú véd-mű rendszerében a világtól elzárva, s egyre sűrűbb népességével befalazva találja magát.

Genf 1602, az EscaladeAz Escalade kemény próba elé állította a város biztonságát. A  város izoláltsága egyre nő, falai közé mindössze 3 kapun át lehet csak bejutni, s estére azokat is bezárják.

Genf erődítményrendszerei 1637-38Az első rést a kívülről szilárd rendszerben végül is egy belső körülmény üti. 1670. évben leég a Rhône-híd, s az esemény ráirányítja a figyelmet a túlnépesedett városban az egyre kevésbé kielégítő életfeltételekre: a szűk utcákban kevés fény mellett élő, higiéniai problémákkal küszködő városnak levegőre van szüksége.

Rhone híd leég 1670 Genf 1735 körül

A 18. században bekövetkezett gazdasági fellendülés (lásd protestáns menekültek, óra és ékszergyártás) csak növeli a zsúfoltságot, a házak teljesen összeépülnek, s hátukat fordítják a tó felé. Egyre inkább világossá válik, hogy radikális változásokra, egy átfogó modernizálásra van szükség. Egy új korszak és egy újfajta gondolkodás elindulásának a nyitánya ez.
A Maison Tavelben őrzött ún. Magnin relief a genfi építész nevét viseli, aki elkészítette a korabeli város ábrázolását egy 30 négyzetméterre kiterjedő maketten. A cinkből és rézből készült elemek részletekbe menően megmutatják a város képét még az erődítményrendszer 1850. évi lebontása előtt. Érdekes bepillantást és egyben összehasonlítási alapot nyerünk a közben eltelt változásokról a Rhône mentét követő, elkövetkező sétánkhoz. A makett az erődítmények cikk-cakkos rendszerén túl, megörökíti a folyóra telepedett műhelyeket, úszó mosodákat és malmokat egyaránt.

Maison Tavel P1340310 Le Relief Magnin

Maison Tavel P1340312 Le Relief Magnin

Maison Tavel P1340322 Le Relief Magnin

1850 -től megindul ugyanis az erődítmény rendszer lebontása. Az így felszabadult terület egy óriás sávot képez a történelmi városmag körül, amelyet olyan négyzetes raszterrel rajzolnak át, ami nagyméretű ingatlanok építését feltételezi, miként kialakul egy tiszta, áttekinthető vonal a város és a tó között.

S a 19. század végére Genf valóban megteremti az új, rendezett városképét. A nagy, nyereséget hozó szállodák és ingatlanok gondoskodnak egy új ragyogó imagéről.
Az elegáns épületek előtt mutatós díszparkok épülnek, a tópartra tekintő épületeknek pedig megmarad a tágas, tájképi panoráma az üde zöldekkel és a Mont-Blanccal.

Genf átváltozása 3

A törekvést, hogy a vízháztartást ellenőrzés alatt tartsák, tettekre váltják. A vízállást egy duzzasztógáttal szabályozzák, amelyet a Pont de la Machinen hoznak létre, miközben az 1892-re megépített Forces Motrices a város vízellátásáról gondoskodik.

építkezések vízellátás - Pont de la Machine, Forces Motrices

Mint ennek a metamorfózisnak a szimbólumát, felállítják a 140 méter magasra lövellő szökőkutat a kikötő közepén, amely a város újkori jelképe lesz. De mindezekről részleteiben a következő sétán beszélgetünk majd.

882_001 Vue avec bel effet optique

Advertisements

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: Földtörténet, Svájc, Utazás
Címke: , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s