A Rhône-nal a Jonctionig (6 – hídról hídra)

rade_geneve-1-wikimedia-commons

Az egykori munkás negyed arculatából mára mi sem maradt, s a századfordulón a hangsúly az “egészséges” épületek kialakítására helyeződött. Az  itt élők életfeltételeinek javítása céljával azonban szisztematikusan szinte mindent leromboltak, még a mentendő értékeket is. 1930 körül készült felvételeken már csak hatalmas üres térségek tátonganak
a romhalmazok mellett.

030_001 Hotel du Rhone

Rhone P1350099Azóta a vidék reputációja megváltozott, s a jobb oldali partszakaszon is rohamos fejlődés vette kezdetét. Még az 1950-ben nyitott jó nevű Hotel du Rhône szállodát is megvette már az ázsiai tulajdonosi hátterű Mandarin lánc, mely a világ legkiemeltebb pontjain rendezi be luxusszállodáit,
21. századi technológia legújabb vívmányait ötvözve a magas szintű keleti vendéglátás és orientális charme párosításával.

Rhone P1350190

De már a szállodát követő színes, ívelt falú lakótömbök is egy új, modern kor önkifejeződései a rakpart mentén.

Hidak és a Rhone P1330207

akvarell részlet1871, le pont et tour de l'Ile - Henri Silvestre

Ennek az eltüntetett múltnak az emlékezetére rendezték be talán a két híd közötti kis hangulatos étterem-hajót, a Le Bateau-Lavoirt, ami ugye azoknak a bizonyos úszó mosodáknak volt a megnevezése. (Valamint a párizsi Montmartre-on a híres bohém telepnek, ahol számos avantgárd művész elindult, de ez már egy másik történet! 🙂 )

Rhone P1350156 Le Bateau- Lavoir

Ez előtt a jobb partról még megfigyelhetjük, amint Quai des Moulins szigeti kikötőjétől a Bateaux du Rhône társaság sétahajói ki – illetve bemanőverezik magukat egy-egy túrájuk előtt/után.

Rhone P1350107 a

Hidak és a Rhone P1330204 Bateaux du Rhone

Ám, hogy ide, a kikötőhöz jussunk, vissza kell térnünk a szigetre. Mégpedig a bal partról, mert a jobb oldalra kivezető gyalogos hidat a Turrettini rakpart kialakítása során 1937-ben lebontották.

Hidak és a Rhone P1330193

A kis ívelt gyalogoshíd oldalán megjelenő felsorolás mutatja mindazt a funkciót, amelyet ma a szigeten található Halles de l’Île magára ölt.

Rhone P1350106

Rhone P1350158A Halles de l’Île 1848-tól mint vágóhíd funkcionált, annak minden zajával és szagával. (Szemben vele a parton lányiskola működött.) Erre az időre esik az is, amikor a szigeten, mint
a város címerállatát és jelképét, sasokat tartottak itt fogságban, akárcsak Bern, amely még ma is teszi medvéivel. Ám a genfiek nem bírták elviselni, hogy a szabadság e szimbólumai ketrecekbe zárva legyenek, így amikor a vágóhidat innen elköltöztették, a sasokat szabadon engedték.

1876-ban az épületeket piaci csarnokká alakították, ekkor épültek mindkét oldalra a gyaloghidak is. Ma a csarnok elhagyott területét hasznosítják a híd oldalán hirdetett módon, s gyakorlatilag mint kulturális centrum üzemel.

683_001 hidak

A fenti kép előterében látható híd már a következő hidunk, a Pont de la Coulouvreniére, mely egy gyalogos híd helyén épült 1874-ben. Jelentősége – és újabb átépítése – a Svájci Nemzeti Kiállítás idején volt a tetőpontján, 1896-ban. Ekkor a Cornavin pályaudvarról ezen a hídon át szállították a látogatókat gőzzel hajtott járműveken – amelyeket majd a villamosok váltanak később itt le – a kiállítás színhelyére. A mi millenniumi évünkkel egybeeső kiállítás a zürichi után Svájcban a második nemzeti kiállítás – ipari vívmányok, kiállítás és vásár, nemzeti ügyek tematikával – volt, amely hatalmas érdeklődésnek örvendett.

603_001 Expo Nationale Suisse 1896

Pont Coulouvreniére kollázs 2

Pont Coulouvreniére

Rhone P1350111

A híd nevét a francia couleuvrine (angol:culverin, német kolubrine) szóból nyerte, amelyet szokás magyarra csatakígyónak fordítani,  és egyfajta (hordozható) hosszú vékony csövű ágyút jelent.

A partszakasznak ez a része ugyanis egykor az Exercice de l’Arquebusehoz tartozott, amely az egyik legrégebbik genfi lövészegylet.

Fegyvertörténeti kislexikon: Arquebuse: a kanócos lakatszerkezettel működő könnyű-vagy félszakállas cső neve. 1589. után már karabinként emlegetik.

Coulouvreniere 1841. évi térképen

A hagyomány visszavisz a kora középkorba, és Genf speciális helyzetébe a püspökök, savoyaiak és helyi földesurak hatalmi harcai szövevényébe.

2008.12.30 0024 Genf jelmezes felvonulás és ünnepség aEz a helyzet különösen kedvezett a fegyveres egyletek alakulásának, amely a függetlenségre törekvő polgárok gyülekező- és egyben gyakorló helye volt. Ráadásul elismerésük után (1387.) mint egyletek különleges jogokat és (adó)kedvezményeket élveztek. A már többször citált Konrad Witz – Csodálatos halfogás képen is láthatjuk (íjlövésben) gyakorlatozó csoportjukat.

Az 1474-es alapítású Arquebuse egylet társadalmi és politikai rangja egyre nőtt, s mindig fontos szerepet töltött be a város saját védelmi erejében, annak mintegy elitjét alkotva. Patrióta hagyományőrzői ma is viszik tovább az örökséget a lövészet 4 különböző diszciplínájában.

Hôtel de l’Arquebuse kollázs

Székházuk nem messze a hídtól található, melynek Király termében 19. századi freskókon örökítik meg az egylet történetének fontosabb pillanatait, köztük az 1515. január 12.-i jelenetet, amikor Philibert Berthelier, aki 1505-től a lövészegylet vezetője is, a város delegáltjaként kijelöli a területet, amelyet a lőgyakorlatokhoz biztosítottak, s amit nemsokára csak Coulouvreniéreként fognak emlegetni.

Edouard Castres freskó, 1899

A Lövészegylet Királyok terme (Salle des Rois) illetve az itt futó Rue des Rois arra a régi hagyományra utal, amelynek során az évenként megrendezett lövészverseny győztesét királlyá koronázták, amely címet egy évig viselte, s a versenydíjon kívül számos kedvezményt élvezett ez idő alatt.

Rhone P1350166

A Bateau-Lavoir mellett elhaladva egy kis keskeny alagút átvezet a híd alatt, s ott ismét egy más hangulatba csöppenünk.

Hidak és a Rhone P1330218

Gyakorlatilag egy mini relaxációs park, óvodás székekkel és apró napozóágyakkal – benne felnőtt emberek. Akik a város szívében, mint egy Robinson szigeten jól érzik magukat
a nagy kék víz közepén.

Promenade des Lavandiéres

Mert megint ez, ami leginkább megragad – a víz hihetetlen színe! Bármely oldalra fordulok, kiderül, nem káprázat, ez TÉNYLEG ILYEN.

Hidak és a Rhone P1330222

Hidak és a Rhone P1330223

S a Promenade des Lavandiérs, – mert így hívják a Robinson szigetet – vége belefut egy gyönyörűségbe: ami ma ipari műemlék s mint 950 fő befogadására képes koncert hall működik.

Hidak és a Rhone P1330229

BFM rövidítést látva Genfben erre az épületre kell gondolnunk, mely a Bâtiment des Forces Motrices, erőmű megnevezésből származik. Theodore Turrrettini genfi mérnök 1883-1892. között dolgozott a megvalósításán.

Hidak és a Rhone P1330232 a

Rhone P1350164És most úgy érzem nincs tovább, szólni kell néhány szót Turrettiniről, akinek neve eddig csak a róla elnevezett rakpart említése nyomán merült fel. Ám ennél több köti össze Genffel. Pl. még a Coulouvreniére híd is. Azt is ő tervezte.

Családja 1575-ben a toszkániai Luccából menekült ide a reformáció idején. Nevük többször kiemelkedik a város történetében, melyek közül talán legfényesebben Jean-Alphonse (1671-1737) Turrettinié a Calvin Akadémia lelkészéé és teológia professzoráé, aki a felvilágosodás korában adaptálta
a calvini eszméket az új kor filozófiájához. Hírben őt követte Théodore (1845-1916), aki politikai és mérnöki munkásságával is jelentőset alkotott. Tagja volt a Nagy Tanácsnak, s
a kétkamarás svájci parlament Nemzeti Tanácsának. A Société genevoise pour la construction d’instruments de physique (SIP – innen: Gotthard alagút fúrógépei, precíziós gépek) igazgatója, az 1896. évi Nemzeti Kiállítás elnöke. És a végére hagytam: a Niagara erőmű vezető mérnöki munkáira kapott felkérést az USA-ból, amit ugyan nem fogadott el, de ugyanitt a nemzetközi tanácsadó bizottság munkájában végig részt vett.

003_001 Forces Motrices belső

Rhone P1350137

A Forces Motrices működése során ellátta a várost vízzel és energiával, s közreműködött a Genfi tó vízszintjének szabályozásában. 1887-től a  Machine-al közösen képezték azt az első elektromos művet, melynek során a Forces Motricesből  a vízfolyással szemben magas nyomáson vezetett vízzel villanyáramot termeltek a Machinében.

Üzemzáráskor, a nap végén a túl nagy víznyomás csökkentésére  a vizet a BFM hosszabbik szárnya végén elhelyezett szelepen kiengedték. Ennek az eredménye egy cca. 30 méter magas vízoszlop volt, amely a magasba lövellt. Így született meg a Jet d’Eaux elődje, ami az ötletet adta, hogy áthelyezve a tóba nagy turista attrakció válhat belőle.

Ma a turistákat ugyancsak elbűvölő szépséges látványt a Forces Motrices esti kivilágítása nyújtja, amely képet kikölcsönöztem Genf városa honlapjáról, a többi felvételem mellé, amelyet az egykori üzem rövidebb szárnyáról készítettem.

BFM

Az erőművet 1986-ban leállították, s 1995. óta szolgál kulturális célokat, emlékezetes opera előadásokkal, koncertekkel vagy éppen kiállításokkal.

Míg a BFM épületében inkább klasszikus zeneművek szerepelnek a repertoáron, az előtte nyíló kis téren, tőle jobbra található l’Usine (a gyár) az underground kultúra központjaként szerzett újkori nevet magának.

Hidak és a Rhone P1330242 l'Usine

Hidak és a Rhone P1330248 l' Usine

Hidak és a Rhone P1330271 l'UsineÁm ez az épület (UGDO) sem szolgált kevesebbet 1880-tól mint az aranycsinálást! Itt olvasztották és finomították az aranyat, illetve annak különböző ötvözeteit.
1915. évben tűz pusztította, ami miatt átépítésre került.

S ennek a képnek az előterében látszik már az a folyóra épített utolsó elem, amit a hidak egymásutániságában az általam tett sétán bejártam.
A Barrage du Seujet, a Seujet gát.

Hidak és a Rhone P1330254 Seujet gát

A Seujet gát harmonikusan egymaga ellátja a duzzasztómű, a vizierőmű, és a zsilip/gát feladatait. 1995. évben három év építés után felavatott üzem átvette a Pont de la Machine-i duzzasztó és a Forces Motrices erőmű feladatait. A duzzasztó gátak és a zsilip szabadon láthatóak, míg a teljes erőmű a föld alatt van, rajta gyalogos stéget alakítottak ki.
A halaknak és hódoknak is gondoskodtak megfelelő átjutási lehetőségről.

Seujet gát kollázs

A megtermelt elektromos energia fedezi az egész kanton közvilágítási igényeit, a zsilip a Rhône-on való hajózás megkönnyítését szolgálja. A hajózsilip kamrába 8 perc alatt
18 000 köbláb víz képes betöltődni. A Rhône lefolyását is itt tudják szabályozni
50- és  550 m³/s értékek között. A tóból éves átlagban 270 m³ víz folyik ki másodpercenként.

Ám ennél átfogóbb, az egész Genfi tóra kiható feladatot is ellát, az attól 1 km távolságban lévő Seujet gát. Az ő feladata a Genfi tó vízszintjének szabályozása. A tó szabályozásról, melynek helye Genf, a kantonok egymás között határozatot írtak alá. Ennek alapján a tó vize 371,7 m – és 372,3 m felett kell legyen a tengerszint felett. Minden szökőévben pedig tavasz kezdetén egy hónapra 371,5 méterre engedik azt le, hogy ezáltal a tópartján szükséges munkálatokat elvégezhessék.

A most bejárt terület végén, kissé beljebb a bal parton különleges nevezetesség található, amelyet, ha már itt járunk, nem szabad kihagyni.

tkp Mont-Blanc hídtól Sous Terre hidig-folyó

tkp részlet-temetővel

Ha a Coulouvreniére hídtól lesétáltunk a szigettel összekötött utolsó látványosság, a Forces Motrices épülete mellett, a lövészegylet múzeumként is szolgáló székháza mögött húzódik meg egy pici zöld folt, – s ez a Cimetiére de Plainpalais, a Plainpalais régi temetője.

Leginkább arról híres, hogy itt fekszik Genf nagy reformátora Calvin János, de én a következő fejezetben adok egy kis bepillantást a híres temetőbe is.

Cimetiére de Plainpalais, Genf P1370376

Reklámok

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: hidak, Svájc, Utazás
Címke: , , , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s