Memento Mori – Vác

Vác különleges kultúrtörténeti értékű kiállítása, a Fehérek temploma alatti kriptában mintegy 150 éve betemetett és a véletlen folytán feltárt Memento Mori leletei, szó szerint színes képet nyújtanak az egykori temetkezési szokásokról, illetve az akkor élt polgárok életmódjáról.

Vác Memento Mori muzeum. kollázs

P1400474 Stefanovits György végrendelete

A kriptát temetkezési célokra először 1731-ben használták, eleinte csupán a dominikánus rend elhunyt tagjai és azok rokonai elhelyezésére. Vác lakóinak többségét továbbra is P1400477 B temetési költségvetés
az általános módon, temetőkben helyezték nyugalomra, ám itt a kriptában fellelt, és jó állapotban megmaradt 262 db mumifikálódott tetemből beazonosított 166 személy között éppúgy voltak kereskedők, mesteremberek, hivatalnokok és orvosok is, mint az egyház képviselői. Kis számban  környékbeli nemeseket, illetve itt elhunyt idegeneket is fel lehetett lelni a vezetett halottas regiszterek illetve a koporsók latin, német valamint magyar nyelvű feliratainak összevetése alapján.

Az egyedülálló lelet lehetővé teszi a 18. század itt élő embere egészségi állapotának, szerzett vagy örökölt betegségeinek a tudományos kutatását. A mumifikálódott tetemek vizsgálata során a többi között kiderült, hogy az 1731. és 1838. között elhunytak átlagos életkora meghaladta a 60 esztendőt. Ez azért meglepő, mert a múmiák csaknem kétharmadán észleltek tbc-re utaló elváltozásokat.

Ami azonban minden laikus számára is kézzel fogható: az egykori polgárok öltözékének, tárgyainak, temetkezési szokásainak bemutatása.

Temetkezési kellékek kollázs

Mindezek közül, a mai szemlélőt leginkább a színesen festett és gazdagon dekorált koporsók látványa lepi meg. A bázis színek használata és a dekoráció módja folyamatosan változott a kripta használatának (1808-ig) mintegy száz éve alatt.

Vác, Memento Mori P1400506 Színes koporsók

Barna, megfeszített - kollázs
1760-ig a gyermekkorban elhunytak koporsója dominánsan zöld, ezt követően kék alapszínű volt.

Gyermekkoporsók, kollázsA felnőtteknél kezdetben cserzőanyaggal kenték át a többnyire fenyőfa koporsót, melyre egyszerű mintákat festettek feketével: kúszónövényeket, stilizált tulipánokat és virágokat. 1750-től kezdődően egyre színesedik az alapozás is: eleinte zöld, majd sárga, s a század végére a barna vált az általánossá.

P1400518 Megholt...

A dekorációs motívumok egyre változatosabbá és valósághoz közelebbivé válnak, miközben a kereszt valamennyi koporsón megjelenik, időnként más szimbólumokkal kombinálva.

Kékek változásai -kollázsA 18. század közepétől először a kéz és láb stigmái, majd később a keresztre feszített Krisztus egész testű ábrázolásai jelennek meg. A vallásos világkép tükröződéseként a Memento Mori koponya szimbólumai is reflektálják a halál elkerülhetetlenségébe és elfogadásába vetett hitet.

Csökkenő számban a koporsókat vászonnal vagy selyemmel is bevonták, illetőleg az 1790-es évekig még a szögecselt feliratozás is előfordult.

P1400487 szegecselt gyermek koporsó

P1400498 koporsók egymásonA dominikánus kriptában a koporsók többnyire lábbal a fal felé, 4-5 sorban helyezkedtek el egymás fölött.

Ritkán sor került azok átmozgatására is – különböző időkben elhunyt közeli hozzátartozók egymás mellé helyezése végett. A kripta utolsó nagy átrendezése
1798-ban történt, amikor mintegy száz koporsót helyeztek át az oldalkápolna alatti Lorétumba,
ezzel is helyet szabadítva fel a további temetkezésekhez.

Felirat nélküli koporsókban többnyire kiskorú gyermekeket, illetőleg szerzeteseket, papokat temettek el.

A kiállítás hátsó felében üvegkoporsóban 3 személy rekonstruált, az eredeti alapján készült viseletben nyugszik. Egy ismeretlen nevű asszony, ünnepi ruhájában és főkötőben, mint ahogy akkoriban minden nő és gyermek fejére ezt kötöttek temetésekor. Érdekes volt, hogy a felnőttek lábára cipő helyett fehér gyapjúzoknit húztak, amit nem egyszer még közvetlenül a temetés előtt kötöttek meg. Csak a gazdagabbakkal és egyházi személyekkel szokták bőrcipőjüket/csizmájukat eltemetni, hiszen másutt az nagy érték volt, s rendszerint továbbszállt valakire a családban.

Középen picinyke, ismeretlen, pár hónapos csecsemő hófehér tüll alatt, fehér selyemszalagokból készített rózsákat mintázó és csupa fodor öltözékben nyugvó látványa markolja szíven a látogatót. Kicsiny fején a gyermek főkötőre helyezve, rozmaring koszorú.

P1400514 Stefanovits György

A kék halotti köntöst viselő férfi nevét és foglalkozását ismerjük. Ő Stefanovits György, szabómester, aki 60 éves korában, 1782-ben távozott e földi világból. Ő is, mint a férfiak nagy többsége fedetlen fővel lett eltemetve. Igen ritkán esetleg háló-sapkában és még ritkábban kalapban temettek. Köntöse dereka kötéllel (corda) megkötve, rajta rózsafüzéren egy gyöngy berakásos kereszt arról tanúskodik, hogy valamely vallásos társaság tagja volt.

P1400536 Breverl vagy oltalomlevélA halottak kezébe minden esetben vagy egy keresztet vagy rózsafüzért illesztettek.
A környéken nagy számban leltek  Szent Föld-i zarándoklatokból származó emléktárgyakat, medálokat és fából készült relikviákat. A város ezen részében szokásban volt a vallásos társaságok körében derékon kötelet illetve a ruhák alatt úgynevezett skapulárét hordani. 

A skapuláré eredetileg a szerzetesi habitus része volt,
egy elől-hátul egyforma hosszú, a vállat borító és onnan lelógó textilcsík. Ugyanakkor skapuláré a neve annak a kis szövet, vagy selyemdarabnak is, valamely rányomott szent ábrázolással, melyet világi hívők viselnek a ruhájuk alatt, annak jeléül, hogy csatlakoznak egy adott szerzetesrendhez. A skapulárét állandóan viselték, hiszen ez jelképezte viselője számára Isten állandó jelenlétét, mint a szüntelen imádság szimbóluma. A skapuláré viselése a társadalom minden rétegében gyakori volt, még a Habsburg uralkodóink is viselték.

A váci leletanyag jelentőségét bizonyítja, hogy a National Geographic is foglalkozott azokkal, a 2005. januári számában. Hasonló jellegű leletanyag csak néhány magyarországi múzeum gyűjteményében fordul elő, azonban sem állapotuk, sem mennyiségük nem mérhető a váci Fehérek temploma kriptájának különleges klímájában fennmaradt,  egy teljes évszázadot reprezentáló, sokrétűen dokumentált leletegyütteséhez.

Advertisements

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: kultúrtörténet, Magyarország, Vallás
Címke: , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

2 hozzászólás a(z) Memento Mori – Vác bejegyzéshez

  1. Rusai Ágnes szerint:

    Nagyon érdekes,köszönöm szépen! Tudtam róla,de most részletes ismertetőt kaptam róla.

    • elismondom szerint:

      Nagyon örülök a visszajelzésének, mert sokáig gondolkoztam rajta, hogy feltegyem-e -mert a téma fogadtatása nem biztos, hogy pozitív. De én olyan hallatlanul érdekesnek találtam…

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s