Látogatóban Matyóföldön

matyó himzés, cikkelyAz elmúlt években a magyar hímzések fel-felbukkantak olyan világsztárok ruháin, mint Nicole Kidman, vagy a Forma -1 es versenyzők overallján, vagy éppen Casillasnak,  a Real Madrid kapusa kesztyűjén is. 2012. december 5.-én pedig a matyó népművészet, mint az emberiség kulturális örökségének része, felkerült az UNESCO listájára.

A hétvégén a véletlen úgy hozta, hogy ellátogattam Mezőkövesdre, a Matyóföld “fővárosába”. Mint minden addig ismeretlen helységnél, itt is toronyiránt mentünk, amikor a városka frissen tatarozott, szép formájú és aranyosan csillogó templomtornya által vezetve beértünk a centrumba.

Mezőkövesd P1410654 tmp. torony

Mezőkövesd P1410653 Szt László tmplA templom rendhagyó alakjára, melynek tornya a bejárathoz, és a szentélyhez képest oldalára csúszni látszott, természetesen hamar lelünk magyarázatot.
A 18. században keresztirányban kibővített barokk stílusú templomot egy 13. századi, gótikus helyére emelték, melyből egyedül,
a ma Mária kápolnaként funkcionáló ősi szentélyt hagyták meg.

Belépve a templomba a belső freskó felújítás miatt állványerdőbe burkolt főhajó is már nem várt élményt nyújt, dúsan festett mennyezetével.

A rossz fényviszonyok mellett készített felvételemnél azonban érzékletesebben adja vissza a látványt az a kép amelyet az interneten találtam, a templom gyönyörű orgonájának felvételei között.

Mezőkövesd Tmpl ogona 2007.03.01. 19-10-19_0064_high

mezo66bn_low

Ám az igazi csemege csak ezután következett.

A boltíves lezáráson át a kicsinyke kápolnába lépve, elakad a lélegzetünk.

Mezőkövesd P1410618 templom

A falakat teljességgel beborító mesekönyv szerű látványt nyújtó képeket ugyanaz a művész alkotta, aki a főtemplomét: a város kiváló szülötte, Takács István – 1985-ben elhunyt későbarokk festőművész. Áhítatot sugárzó egyházi művei az ország több, mint 200 templomában örökítik meg emlékét, köztük az egri bazilika két kupolafestménye, vagy a váci és a szombathelyi székesegyházakban létrehozott jelentős alkotásai is.

A ma kevés dicsőséget nyújtó egyházi festő pályára azért lépett, ahogy vallja, mert ő írja ecsetjével a “szegények bibliáját”,

Mezőkövesd, Mária kápolna kollázs

ő hirdeti színeivel a szegényeknek az evangéliumot.

De milyen színekkel! Mondják, hogy azoknak a képein megjelenő harmóniája abból a matyó kultúrából is eredezik, ahol a hímzésnek meghatározó hagyományai vannak, s melyről még legenda is született.

Egyszer egy matyó legényt elrabolt az ördög. A fiú kedvese sokat rimánkodott, hogy adja vissza neki, mire az ördög azt mondta: Akkor kapod vissza a szerelmedet, ha elém hozod kötényedben a nyár legszebb virágait! Bajban volt a lány, hiszen télvíz idején jártak. Ám végül is kitalálta, hogyan teljesítheti az ördög kívánságát. Ráhímezte kötényére a kert gyönyörű rózsáit és azt vitte cserébe a párjáért.
Így szól a legenda
.”

És a matyók világa iránti szeretete érződik festészetében, amely motívumaiban nemcsak világi, de egyházi képein is megmutatkozik. Tessék csak figyelmesen megnézni a kápolna egyes jelenetein ábrázolt gyermekeket és ruházatukat!

Mezőkövesd P1410621 Takács István templom

Mezőkövesd P1410622 Takács István templom

És a diadalív belső oldalán egy egész tabló tanúskodik az 1937. év – a freskó készítésének időszaka – táján szokásban volt, korosztályonként más – és más népi viselet formáiról.
A képen megörökített személyek akkor élt emberek portréi egyben.

Mezőkövesd P1410635 Takács István templom

Takács István képeivel, a matyók mindennapi életének és környezetének hiteles bemutatásával átmentette az utókornak azt a színpompás világot, amelyről ma már jobbára csak a múzeumok tárgyai között tájékozódhatunk.
Illetve itt, még Mezőkövesden végigjárhatjuk a Hadas városrész halmaz településének mintegy két utcájában összetömörített apró, nádfedeles meszelt falu házait.

Hadas , apró házak - kollázs

Mezőkövesd P1410762 a Hadas

1 Kollázs

Amolyan skanzen-féle, ahol az egykori Szegényzugba a népi tevékenységek egy egy kézműves képviselőjét telepítették a 100-150 éves házfalak közé, mint pl. fazekas, hímző, bútorfestő, mézeskalácsos, stb., s így idézik fel az egykori mezővárosi életformát.

11 Kollázs

A hadas tulajdonképpen atyafiságot jelent: az egymással rokon családokat nevezték hadaknak, akik sok esetben egy udvaron vagy közeli szomszédságban maradtak.
A településrész építészetileg ezt a szerkezetet őrzi, innen kapta a nevét. Ritkaság, hogy
a több száz éves településforma ilyen tisztán és ősi formában megmaradt.

A matyók néprajzi csoportja lényegében Mezőkövesd mezővárosa és a mellette levő Szentistván és Tard faluk lakosságát jelenti. Elnevezésük a 18. század közepe táján tűnik fel, s lényegében a török kiűzése utáni, főleg protestáns települések között megtelepedett erősen vallásos katolikus közösséget értették alatta, akikre eleinte ezt a megnevezést gúnynévként használták. A két világháború között még az Alföld egyéb református településein is ezt a nevet ragasztották a közéjük telepedett katolikusokra. Ez a gúnyos mellékíz azonban az idők folyamán lekopott, s a népcsoport büszkén vállalja és viseli azt.

Mezőkövesd P1410704 Kisjankó Bori ház, fényképek

A mezőkövesdiek ugyan mint Mátyás (Matykó) emberei is büszkén identifikálják magukat, mivel Mátyás királytól kapták a mezővárosi rangot, majd később egyéb kiváltságokat is, noha ezt az etnográfusok élesen vitatják.

Településeikben az Alföld északi peremvidékének hagyományos társadalmi gazdálkodási Szabó Zoltán - Cifra nyomorúságrendje élt, középpontjában a mezei munka állt. Közvetlen területük gazdasági hasznosítása mellett pusztabérletekkel foglalkoztak, mivel a külterjes állattartás nagy legelőket és réteket igényelt.
Az itt fennmaradt Hadason elsősorban a szegények éltek, akik miután környékükön a munkalehetőségek szűkültek, sokszor a családtól
fél évekre is elszakadva távoli (akár dunántúli) nagybirtokokra szegődve, summás munkával keresték kenyerüket. Összetartásuk, munkabírásuk és erkölcsösségük jó hírnevet és elismerést szerzett nekik idegenben is.
(Ott találjuk őket a vasútépítkezéseknél, vagy a Vaskapu mederszabályozásánál is.)

Mezőkövesdi_népviselet_19.sz

A matyóság hagyománytisztelő, azt őrző összetartó és öntudatos közösség. Ezeknek az embereknek 3-4 generáció leszármazás révén ugyanazon rokonságát a családi események fontossága irányítja, ehhez igazodik életvitelük. A matyók szigorúan zárt, csak egymás között házasodó közösségének a hagyományok rendje segített a világ dolgaiban való eligazodásban: nevelésük középpontjában az elsőrendű értékek a munka és a szigorú vallás-erkölcsi normák voltak.

Mezőkövesd P1410692 Hadas Kisjankó Bori ház

A matyóság az 1800-as évek végétől a tradicionális magyar népi műveltség egyik reprezentáns csoportja.
Mezőkövesd kultúrájának közismertté válásában kiemelt szerepet kapott a hímzés és az annak felhasználásával megformálódott népviselet. A hímzőkultúra legkorábbról fennmaradt emlékei a magasra vetett ágyak színes szélű díszlepedői voltak.

Mezőkövesd P1410709 Hadas Kisjankó Bori ház

A  virágtöves, laza szerkezeteket a XIX. század utolsó évtizedeiben váltják fel az új és egyre szaporodó motívumok, melyek között a legismertebb és legelterjedtebb mezőkövesdi Mezőkövesd P1410715 Hadas himzés Kisjankó Bori mintáiábrává a pünkösdi rózsából kialakult matyó rózsa vált. S ennek a művészetnek egyik leghíresebb képviselője, a Népművészet mestere címet elsőként viselő, híres százrózsás író(rajzoló)asszony, Kisjankó Bori volt. A kivételes tehetségű asszony könnyű kézzel rajzolta meg a mezők- s kertjének stilizált, forma gazdag virágjait, s nőtt ki rajzain a nagyszámú hímzőasszonyok köre, akik szorgosan varázsolták díszessé sűrű, tömött mintáikkal a szegény sommások környezetét. Kialakul az a viseleti forma, amely a kívánatosnak tartott karcsú, nyúlánk alakot hangsúlyozza a nőknél,
a testhez simuló felsőrésszel és vállnál megemelt ujjal, derékban elálló fodorral, hosszú, földig érő fodros szoknyával. A pompondíszes fejen viselt kendő emeli egyenesre a testtartást.

Népviseletes asszonyok, MTI fotó

A férfiviselet régies formája az alföldi, illetve országos parasztviseletnek, megmaradt az inges-gatyás formánál. Az öltözet páratlan cifraságát nem drága kelmékkel, hanem olcsóbb anyagok pazarló bőségben való felhasználásával hozták létre. Az ing lobogós ujját olyan hosszúra szabták, hogy a kézfejet takarta, ennek végére 30–40 cm széles pamutos vagy szűcsselymes hímzés került, egy széles, horgolt csipkével. A bőgatyához 14 méternél több anyagot is felhasználhattak. A kövesdi legényeknél a századfordulón tűnt fel a süveges, csúcsos kis kalap.
A viselet reprezentatív darabja mindkét nemnél a hosszú keskeny kötény, a híressé vált surc, aminek alját hímzéssel, arany és ezüst csipkével, rojttal gazdagon borították.

A helyi esztétikai elvárásoknak megfelelően igen fontos volt számukra a szép öltözet,
a szegényes tárgyaikkal berendezett házaikat is igyekeztek olcsó eszközökkel (színes, aranyozott papírdíszek, díszített cseréptálak divatja) mutatósabbá tenni – s ezt, a nélkülözéssel teli ideált hűen fejezi ki a helyi mondás: “Hadd korogjon, csak ragyogjon“. (Erről ad szívszorongató jelentést az 1930-as évekre teljesen elszegényedett és lélekszámában is rohamosan csökkenő falu állapotának leírásával Szabó Zoltán szociográfiai munkáiban, A tardi helyzet és Cifra nyomorúság címen.)

A húszezer lakosú Mezőkövesd, mely másutt, a világ más tájain kisváros lenne, itt falu. Nagy széles falu, ahol csak a főutca rendezett, a szomszédos utcák már sárba süllyednek, szélükön összevissza állnak kidűlt-bedűlt kerítések mögött a házak. Útvesztős utcákban sorakoznak e házak, kívül fehéren,…
A házak olyan aprók, hogy aki vonatról nézi őket, nem is igen tudhatja elképzelni, hogyan fér el bennük egy megtermettebb ember kinyújtózva. 

                                 (http://mek.oszk.hu/05200/05259/05259.pdf / 44.-54.oldal)

Ennek a jellegzetes portálja Kisjankó Bori emlékháza, a népi élet tárgyi emlékeivel berendezett egykori lakóháza. A háromosztatú elrendezés – tisztaszoba, konyha, kamra – hűen követi a régi építészeti jelleget.

Kisjankó Bori emlékház

A házba belépve a pitarra jutunk, amelyből boltíves falon át azonnal a konyhát is látjuk feketére festett szabad-kéményes tűzhellyel. Jobbra a kamra, amely Mezőkövesden nem csak tárolóhely volt, hanem itt kapott helyet a fiatalasszony hozománya, az ágy és a fiókos komód, a “kaszli” is. Itt ugyanis mindig a menyecskét hozták a fiús házba, látványosan költöztetve át a gazdagság fokát jelző, ágyra felhalmozott párnákkal végigvonulva az utcákon. Ezeknek addig, amíg az anyós élt, itt kellett állnia – de ez volt az ifjú menyecske hálója is számtalan gyermekével.

Hadas, pitartól a tiszta szobáig

Mert ugyanis a matyó családokban nagy volt a gyermekáldás, nem volt ritka a 10-12 születés sem, ezért az anyós azt is felügyelte, hányszor engedi be fiát a feleségéhez, aki sokszor csak titokban, az ablakon vagy a padláson át jutott be asszonyához.
A férfiak ugyanis a falu belső magját körülölelő ólaskertekben, az istállóban laktak – ahová nő nem is tehette be a lábát.

Fügedi - Gyermek a Matyó családban
Mivel a fiatal munkaerő a paraszti munkában nélkülözhetetlen, az esküvő utáni közvetlen gyermekáldás nem is volt kívánatos a matyóknál, de a gyermektelen asszony még inkább megvetés tárgya volt. Emlékeznek még arra a szokásra, hogy aki gyermektelenül halt meg, nem kulcsolták össze a kezét a koporsóban.

Mezőkövesd P1410696 Tiszta szoba Kisjankó Bori ház

A díszes parádés szoba az 1860-70-es évektől lesz általános a falusi házakban:
festett bútorokkal, falra aggatott egymást érő mázas tányérokkal, cserépkancsókkal, tálakkal, olajnyomat szentképekkel, magasra vetett díszággyal. Ezt a szobát az emlékházban nagyjából úgy találjuk, ahogy Bori néni életében volt.

Mezőkövesd P1410718 Hadas Kisjankó Bori házAz ajtó mellett a búbos a suttal, körülötte a rongyszőnyeggel letakart padka. A festett, puhafa bútorokat egészen a 20. század elejéig Miskolcon készítették. Az ágyak, ládák díszítése fokozatosan sűrűbbé válik, míg azután lényegében el is tűnik az alap, s a dús virágdíszítés bútor felületét szinte teljesen kitölti. Az ágyban ún. “pipi” ágynemű van. Az ilyen ágyneműt soha nem használták. Aludni csak bizonyos bebúvós technikával lehetett, gondosan ügyelve arra, hogy a díszes ágynemű ne törjön.

Szokásaikat számosan feldolgozták, s beletekintve ebbe a kemény, már letűnt világba, bizony tisztelettel állunk emlékeik előtt, s lélekben gazdagabban és nagy megbecsüléssel hagyjuk el tájházaikban megőrzött kultúrájukat, a Matyók földjét.

Mezőkövesd P1410789 Hadas

Reklámok

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: kultúrtörténet, Magyarország, Utazás
Címke: , , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s