…és körülölel a nyugalom és csend – Bélapátfalva

Egerben tett hétvégi kiruccanásunkhoz baráti tanácsra csatoltunk egy látogatást az onnan alig 20 km-re (É-ra) fekvő Bélapátfalvára. Egy apátságot kerestünk. Gondoltuk, ahhoz közelebbi felkészülés nem kell, biztosan meglátjuk már az autóból a követendő irányt, hiszen egy apátság bizonyára nem törpül el a falu épületei között.

Aztán már csaknem elértük a falu végét, és szemmel láthatólag semmi… Majd egy szerény kis tábla, felfelé a hegy irányába mutatva.

És szinte semmi pillanat alatt benn kanyarogtunk a Bükkben, a lassan levelüket hagyott fák között, fejünkben még a város nyüzsgése, ám körülöttünk már a természet simogató formáival, színeivel.

Bélapátfalva P1410418

Bélapátfalva P1410411

Előttünk a 781 m magas Bél-kő impozáns sziklái, melynek magasságát csaknem
70 méterrel csonkította meg a közel 100 évig tartó mészkőbányászat. A velünk szemben kibontakozó lépcsős teraszos rész a 20. század elején folyó kézi bányaművelés emléke.
(A mész/mészkő számomra meghökkentően sokoldalú felhasználásáról itt található rövid áttekintés: http://www.carmeuse.hu/page.asp?id=86&langue=NL)

Ezen alapanyagot használta fel már az 1843-ban megalapított apátfalvi keménycserép és kőedény gyár is, melynek fehérre kiégetett, porcelánhoz hasonló virágos díszítésű edényei belföldön igen keresettek voltak. 1910-ben aztán a cementgyár megépítésével a
két világháború között az országban termelt cement egynegyedét itt állították elő.
1980-ban átadott új cementgyár pedig 2001. évi bezárásáig nyújtott megélhetést a község és környező települések lakosságának.

Bél-kő ma teljes egészében a Bükki Nemzeti Park része.

Bélapátfalva P1410375

Bélapátfalva P1410376A honfoglalás idején az Eger patak forrásvidékén a Bél vagy más néven az Ug nemzetség települt meg, emléküket középkori oklevelek és a földrajzi nevek ma is őrzik:
Béli-medence, Bél-kő, Bélapátfalva, Mónosbél, valamint a korábbi Felbél, melyet ma Bükkszentmártonként ismerünk. A Bél nemzetségből eredeztetik a palócok néprajzi csoportját is, s a Bél medence népe nyelvében és kultúrájában sokáig megtartotta a palócság karakterisztikus hagyományait.

Aztán az utunk beljebb kanyarog a fák közé, s eleinte nem is észleljük, hogy célhoz értünk.

Bélapátfalva P1410409

Bélapátfalvi apátság kollázs

S íme, a kis tisztáson nehéz évszázadok büszke tanúja, melynek falaiban még az alapításkori épület kövei is jelen vannak.

És elakad a lélegzet. Innen nézve a végeláthatatlan természet, s benne egyedül, ám csöppet sem gyengén a késő román stílusú, torony nélküli templom latin keresztet formázó tömbje, belesimulva a tájba. Dantétól kell kölcsönkérnem sorait az Isteni Színjáték, Paradicsoma első énekéből:

    „Szoros rend van és bölcs művészet
a dolgok viszonyában: s ez a Forma
teszi Isten képévé az egészet.”

Bélapátfalva P1410309

Bélapátfalva P1410314

Bélapátfalva P1410394

Valami olyan fenség és nagyság, szilárdság és erő, dacolás idővel és időjárással, maga a középkor egy itt maradt darabja néz velünk szembe, hogy eleinte nem is tudunk továbblépni.

Itt áll, s története 1232-ben indul – II. Kilit egri püspök alapító levelével. Az apátság, vagy monostor a ciszterci rend Magyarországon egyetlen épségben megmaradt középkori temploma. Anyaapátsága a III. Béla király által alapított (1184.) pilisi (pilisszentkereszti) ciszterci monostor volt. A rend magyarországi elterjesztésében különösen ő ( Cikádor= Bátaszék, Pásztó, Szentgottárd) és utódai közül Imre király (Zirc) buzgólkodtak apátságok létesítésével.

A ciszterci rend (rövidítve O.Cist, azaz Sacer Ordo Cisterciensis) alapítása helyéről (Franciaország, Dijon vidéke) kapta nevét, s a Pápától 1100-ban a védelmi okiratot, amikortól elindulhatott fejlődése.

Jörg_Breu_id._Ciszterci szerzetesek mezőgazdasági munka közben (1500)A ciszterci rend igyekezett a lehető legmesszebb letelepedni a lakott területektől: gyakran megközelíthetetlen helyeken (mocsarak, sziklák, mesterséges vizek) építették kolostoraikat. Szigorú eszmények mellett kötelezték el magukat: egyszerűség a mindennapi életben,
a vallási szertartásokban és
a művészetben, szakítás a világgal, szegénység, csend, kézi munka
a ciszterci élet legfőbb jellemzői.
Nem vártak zarándokokat sem, a templomban csak a szerzeteseknek volt ülőhelyük. Zártabb épületkomplexum és kisebb létszám jellemezte őket.

A szerzetesrend, mely Szent Benedek reguláját kívánta követni, igazi felvirágzását Szent Bernát és 30 társa belépésével (1112.) érte el, aki egyéniségével, lelkipásztori buzgóságával, sokoldalú tudományos felkészültségével az egész keresztény világban nevet és dicsőséget szerezett neki, a közösség belső életét is századokra meghatározta. Hivatalba lépésétől kezdve számos értekezést, homíliát írt, s többek között 5 egyházi himnuszt is neki tulajdonítanak, s talán ezért is gyakran utalnak rá a Doctor mellifluus devotusque (mézajkú) jelzővel. Bernát szerint a szerzetesség a keresztényi élet beteljesedése és a megtérés utolsó állomása.

  Intés a szerzeteseknek

(Példák könyve, 1510)

Ha te, szerzetös ember, azt kérded, hogy mi legyen a szerzetben jól élni, úgymond Szent Bernát az szerzetösöknek: Te szerzetös, tanóljad meg, és én megtanéhtlak tégedet jól élned. Azaz imádkozzál, adj alamizsnát, ha vagyon áldomásod fejedelmedtől! Vigyázz, bőhtölj, és ezenképpen mindenkoron jól élsz! Némikoron írj, némikoron vigyázz, némikoron imádkozzál, némikoron tanólj és némikoron munkálkodjál! Ezenképpen leszen az idő rövid, és az dolog, munka könnyű. Távol legyenek az szerzetes embertől az gyönyörűségek, az rágalmasság, az torkosság, az zúgódás, morgódás. Az étel megvégezvén, szerzetes, adj hálát Úristennek! …

Titkot tarts, keveset szólj, igazmondó légy! Ne légy serény gonoszokra, haragot megenyhéts, adj helyt öregbeknek! Rút dolgot veszteg hallgassad, ne szóljad! Irgalmas légy! Emléközzél meg halálodrúl! Békességet tarts, engedelmes légy! Ezeket tartsad, és idvezülsz. Ezeket Szent Bernát mondja. Mindnyájan féljük az halált, de jaj, mert nem vagyunk készek! ….

Ezeket kell tartani minden jó szerzetösnek: Előszer: ritka beszédet. Másodszer: vidám orcát. Harmadszer: szemérmes tekintetöt. Negyedszer: megért erkölccsel való járást-lépést. Ötödszer: kész engedelmességet. Hatodszer: mély alázatosságot.

Bélapátfalva P1410313

A templom déli oldalához csatlakozott a zárt ( 21 x 17 méteres) négyszög alaprajzú monostor a szerzetesek kicsiny celláival, melyet ma már csak alapfalaiból rekonstruálhatunk. Mégis, mintha halk zsolozsmázás hangjai úsznának a levegőben, s szorgos lábak csosszanása hallik.

“Békesség vagyon az cellában. Az cellának kívüle nincsen egyéb, hanem csak hadakozás. Az cellát kövessed, ha kévánod Jézust meglelned, látnod. Ha te békességet keressz, celládból ritkán jutsz ki. Az cellában imádkozzál, írj, tanólj, aludj, olvass Szentírást, avagy gondolkodjál az Úristenről!” 
                                                                                                 (Példák könyve, 1510.)

Bélapátfalva P1410322

A középkorban Bélháromkútnak nevezett apátság építését 1241-ben megszakította a tatárjárás. A tatárjárásig felépült a monostor keleti szárnya, míg a templomnak csak a homlokfalai készültek el.  IV. Béla király seregei a vesztes muhi csatából a települést érintve menekültek és feljegyzések szerint az apátságnál vették fel a küzdelmet az őket üldöző tatárokkal. 1246. táján már a monostor készen állhatott és szerzetesek éltek benne.

Gondolom, a monostort akkor körülölelő táj tán még bujább volt, azonban engem ez a mostani is tökéletesen magával ragad, meditálásra hívó csöndjével, csörgedező patakjával, szálfa erdejével és a fák ősöreg gyökereivel.

Bélapátfalva Kollázs 3

1412-ben Zsigmond király, 1460-ban Mátyás király az apátságot régi jogaiban megerősítette, de Mátyás halála után e birtokokat más egyházi és világi személyek foglalták el. 1495-ben az apátság csere útján Bakócz Tamás, egri püspök kezelésébe került, amely időszaktól fogva az egri püspökség alá tartozott, és a szerzetesek továbbra is itt élhettek. A középkor végén a kolostor, több más ciszterci apátsághoz hasonlóan kezdett elnéptelenedni. 1503-ban például a perjellel együtt csak három szerzetes élt a falak között.

Bélapatfalva_Abbey1530-as évekre teljesen elnéptelenedett az apátság, miután a református hitre tért Perényi Péter (róla már volt szó, Sárospatak kapcsán!) elfoglalta az egri püspöki birtokokat.
A kolostor 1678-ban az egri káptalan kezébe került vissza, ezt követően pedig 1700-ban I. Lipót rendeletével az egri papnevelő intézet kezébe adja, bár egy 1720-ból való okirat már csak templomromokat említ itt.

A templom helyreállítása  – részben a templom, részben a monostor romjainak anyagából – három szakaszban zajlott 1732-től, 1745-ben történt újbóli felszenteléséig. Védőszentjeként a Nagyboldogasszonyt tartják számon. A 20. században két ízben végeztek rajta műemléki helyreállítási munkálatokat, a kolostor alapfalait 1964-66. között tárták fel régészeti ásatások során.

Bélapátfalva P1410323

A kolostor temploma jellegzetes ciszterci jellegű építmény (ennek megfelelően nincs tornya). A nyeregtetős, háromhajós és keresztházas templom bazilikális elrendezésű, azaz a középhajó magasabb, mint a két mellékhajó. A templom nyugati főhomlokzata előtt félnyeregtetős előcsarnok is épült, ez azonban nem maradt meg, melynek alapfalait is a régészeti ásatás hozta napvilágra. A vörös és szürke kváderkövek alkotta minta eredetileg az előcsarnokhoz tartozott. Itt nyílik a főhajóba a nagyméretű bélletes kapu, mellette a laikus testvérek bejárata pedig a jobb oldali mellékhajóba.

Bélapátfalva P1410341

Lassan kóstolgatom a látványt, a hely különleges atmoszférája lenyűgöz. Körös-körül a hatalmas természet, ám mégis azzal egyensúlyban, kevés díszével is hangsúlyos épület.

Bélapátfalva P1410334

Nem lehet bemenni, mert szezon után érkeztünk, de valahogy nem bánom. Olyan tökéletesen kitölt ez a látvány, hogy megelégszem a kis prospektus, majd itthon az internet nyújtotta képekkel a templom belsőről.

Bélapátfalva P1410405 Apátság belseje és axonometrikus rajza

És újabb erős hatást kelt az épület bal oldalától kissé távolabb, attól térben elkülönülő kőkereszt látványa. Mintha csak a megtestesített fájdalom nagyságához – és magányához mérték volna a teret, a keresztre feszített Krisztus kőbe faragott képmásához.

Bélapátfalva, Kőkereszt, kollázs

Szent Bernát himnusza a fölfeszített Krisztuszhoz - 1

Bélapátfalva P1410351

Még körbejárom az épületet, s mire visszaérek a kiindulási oldalra, a kora délutáni lebukó nap mézszínnel vonja be az apátság sokszázados épületét, új ragyogást kölcsönözve annak.

Bélapátfalva P1410354

kollázs 7

Bélapátfalva P1410364

Bélapátfalva P1410378

Bélapátfalva P1410372

S lezárásul csupán néhány név, akik a ciszterci iskolákban gyarapították szellemüket: Vörösmarty Mihály, Semmelweis Ignác, Klebelsberg Kunó, de hogy a közelmúltból is merítsek, a 2010-ben elhunyt nagyszerű színművész, Bánffy György is az egri Szent Bernát gimnáziumban végzett.
Még maga Richelieu bíboros is ciszteri apát és a rend generálisa volt.

Reklámok

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: építészet, Magyarország, Vallás
Címke: , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s