Tisztelt házi arcképcsarnok

A mi parlamentünk a miénk. Elég szép az nekünk, mert hisz a mi ízlésünk.

Képviselőház elnöki széke 1892 m

Én magam írtam meg napról napra a dolgait, mégsem tudom, milyennek mondjam.
A rossz országgyűléseket is jóvá teszik a rosszabbak.

Ki tudja, milyen fényes parlament lesz még ebből valamikor; nem kell hát vele fumigatíve bánni.
Új idők, új emberek. S az új emberek talán csak azért kicsinyek, mert még újak. Semmi sem csalékonyabb, mint a szemmérték.

VU 1902 018 - márc.19.Sándor u

Bizony már a fenti pár sor néhány állításával mint utókor mélyen egyetérthetünk, ám mégis, derűvel megírt karcolatai számunkra élő, vérbő szereplőket csalnak a szobánkba, akik eddig jószerivel csak a történelemkönyvek lapjainak ólombetűit esetleg zománcos utcanév táblákat elevenítettek meg fejünkben. Ott látjuk tipegni parlamentjének folyosóin 1848/49 forradalmi ifjait elaggva, akiknek bár lelkében még lobog a tűz, de egyre ritkulnak soraik.

Falk-Irányi HorváthEgy tavalyi képviselő ezek közül, midőn arra perszvadeálták, hogy az idén is lépjen fel, ne hagyja ott még a képviselőtársait, büszke keserűséggel mondá:
– Az én képviselőtársaimat? Azokat a temetőkből kellene felköltögetni!

A régi jó öreg Horváth Boldizsár emelkedik fel Falk háta mögül. Bizony derekasan megőszült már, mióta utoljára láttuk a 67-iki minisztériumot ábrázoló képeken. Csak a pápaszeme van meg és a régi kellemes szívbe lopózó szelíd hangja.

Irányi volt a következő szónok.
Az ő nagy figyelemmel hallgatott beszéde a mai ülés fénypontja. Az igazi demokrácia nemes, tiszta hangja csengett a teremben

 De itt tudjuk meg Jókairól is, hogy új, dús ősz parókája van, amely hiúsági intézménnyel nem egyedül élt képviselő társai között. Pulszky Ferenc aki emigráns múltján kívül jelentős érdemeket szerzett a Nemzeti Múzeum igazgatójaként s ott működtetett szellemi szalonjával (lásd még: ), ha maga éppen nem tagja a tisztelt háznak, akkor is lelkes látogatója, miközben hol a Guszti (fia) hol a Dezső (Szilágyi) beszédét dicséri fennen. S a folyosó élceket szóró csevegőitől is elválaszthatatlan alakja, noha hangja már néha szétfolyik (kivált, ha a fogait otthon felejti), s sokszor keresgéli a szavakat, mivel az öregúr fejében annyi nyelv van elraktározva, hogy nehéz közülük kikeresni a magyar klisét gondolataihoz.

Pulszky Ferenc-kollázs

Gr. Andrássy Gyula 1870 körülDe 1883. márciusában kitör a sóhaj Mikszáthból:

Andrássy Gyulának ma van a 60-ik születésnapja.
Hallatlan az, hogy ez az ember, akire helyesen jegyezték meg, hogy sokkal fiatalabb a fiainál, már 60 éves aggastyán legyen!

S valóban, szemtanúi leszünk az egyik ifjú parlamenti szűzbeszédének, amit Mikszáth eképpen vezet fel:

A kerületek olyanok, mint régen a donációk valának. Andrássy Gyula azt mondta a fiának: »Mikor tizennégy éves leszel, kapsz tőlem egy aranyórát, húsz éves korodban kapsz két lovat, huszonnégy éves korodban pedig egy kerületet.« S meg is kapta.. Hiszen olyan szép, poétikus dolog az, mikor az ember a szüzességét elveszti! A gróf a legszebb nadrágját húzta fel ma, a fekete kabátja gomblyukában egy sárga tearózsa árasztá nemes illatát. – Gróf Andrássy Tivadar.

Ugyancsak a szűzbeszédek témájánál szakad ki az íróból:

Hunyadi László gróf 1899Hanem annyi áll, hogy az a másik Hunyadi László, amelyik a Szentgyörgy téren halt el, valamivel populárisabb ember volt gróf Hunyady Lászlónál.
Ha legalább sohase mondta volna el, amit tapasztalt huszonhárom esztendő alatt.

Gróf Hunyadi László neve aztán alkalmat ad neki egy oldalvágásra a kortesek felé is, akik állítólag úgy akarták diadalra juttatni, hogy
íme, atyafiak ez az a Hunyadi László, akit a németek Budán lefejeztek.

képviselőválasztások 1892 -Hermann Kőbányán, br. Kaas Ivor a Vigadóban

De nem csak Andrássy Gyula gyermekének kerül hely az új közszereplők között, mások is hivatalhoz jutnak:

Valóban kapitális ötlet Tisza Kálmántól, hogy ő egészen ki akarja üríteni a gyermekszobákat, s hogy a fiatal úri fiúkat, mielőtt azok gondolkozni megtanulnának, már is megteszi egy vagy más úton mamelukoknak. Persze, hogy így aztán nem lesz ellenzék.

Ifj. Mailáth György, gróf Bethlen András, Radvánszky stb. Ezek az új főispánok, s ezek közül kivált Mailáth igazán nem tett egyebet, mint hogy született.

S ezzel kikerülhetetlen is az arisztokrácia szerepének némi vizsgálata a kiegyezés utáni parlamentek felépítésében, amely vonatkozásra sokszor bukkanunk Mikszáthnál ehhez hasonló mondatokra:

 Fel fog azonban tűnni nálunk a túlzások és a mágnásmánia hazájában…

A főrangúak a kiegyezés után is még mindig jelentős szerepet játszottak a politikai életben, ha korábbi súlyukhoz képest vissza is szorultak. A főrendiház tagjainak még a reform után is 70-80 százaléka arisztokrata volt. A képviselőház összetételén is látszik, hogy milyen fontosnak tartották az ottani jelenlétet. Arányuk szinte mindig 10 százalék fölött volt, általában 12-14 %. A korszak miniszterelnökei közül 15-ből 9, a 111 miniszterből 38 került ki közülük. A főispánoknak pedig 30 százaléka. A diplomáciai karban is jelentős volt a számuk, a magyar honos diplomatáknak több mint a fele főnemes volt.

A vezető szerepet játszó (liberális) arisztokraták választása indokolt is volt, hiszen az ő köreikben természetes volt, hogy utaztak, világot láttak, tapasztalatot szereztek. Hiszen, még az Eötvös -féle tanulmányi reform előtt, házitanítóiktól megkapván a kellő alapokat, tanulmányaikat európai egyetemeken bővítették, olvasottak, széleskörűen műveltek voltak, s több nyelven beszéltek.

A dualizmus időszakában megduplázódott a nemesi címet birtoklók száma. Míg 1848. előtt mintegy 600 főrendi család volt Magyarországon, addig 1914-ben mintegy 1 200 hercegi, grófi és bárói címet viselő nemzetséget tartottak nyilván. Magyar hercegi cím 1911-ig nem is létezett, amikor az első magyar hercegi címet Festetics Tasziló grófnak ajándékozták.
A korábbi, az Esterházy hercegi család által viselt cím ugyanis német birodalmi hercegséget jelentett.

Grófi címet alig tucatnyian kaptak, a kiegyezés után adományozott főnemesi címek döntő többsége bárói rang volt. A régi arisztokrácia ugyanakkor nem szívesen, s csak elvétve elegyedett családilag az újakkal.

A képviselőház legünnepeltebb szónokai közé tartozott gróf Apponyi Albert.

Apponyi különben sem szólal fel soha, ha nincsenek eszméi. Mindig tartalmas, magvas, átgondolt és komponált orációkat mond. A nyugalom, mellyel beszél, a hangsúlyozás művészete, becsületére válnék egy Canningnek is. Azt még Tisza Kálmán se tudja fölmutatni, hogy őt meghallgatni minden ember félbe hagyja a cigaretját. /Tisza izgatott volt a beszéd után. (Jobb szereti ő Szilágyi Dezsőt.) (Szilágyi Dezső is jobb szereti magamagát.)/

…s kihozta, hogy akár Andrássynak, akár Szlávynak van igaza: Tisza Kálmán föl nem menthető. (Bosznia-Hercegovina okkupációja)
Elolvasva beszéde e részét [látjuk], hogy Apponyi az aulikus család ivadéka is odajutott már, hogy – Kossuth Lajosnak adjon igazat.

Apponyi gr.

Beöthy AlgernonÁm Apponyinál sokkal kedvesebb nemesi alakja Mikszáthnak Beöthy Algernon, azaz a mi Áldzsink figurája, akinek mindig van készleten valami bonmotja, sziporkája, vagy valami csalafintasága. Ő az örök derű a parlamentben, akinek humorához társuló kellemes, figyelmes személyisége, finom modora  mindenki által szeretetté teszi, s a folyosó nagy tréfamesterei között feltétlen számítani lehet felbukkanására. * ( lásd még Megjegyzések rovat!)

Hisz maga Beöthy mondja: “Tisza vezeti ebben az országban a komoly ügyeket, én meg a bolond ügyeket vezetem.”

Apponyi mellett a ház legelismertebb szónokai még Szilágyi Dezső és Ugron Gábor. Na és természetesen mindig megtölti a karzati helyeket az a hír is, ha Jókai hozzászólása várható.

Szilágyi Dezső is egyike azoknak, akiket én leginkább a róla elnevezett tér szép templomáról véstem agyamba, ahol egyebek mellett Ady és Csinszka kötöttek házasságot 1915. március 27.-én.

Szilágyi Dezső téri református templom 2011.11.12.

Így aztán Mikszáthot olvasva örömmel építettem magamnak egy Szilágyi Dezső képet az ő szemüvegén át.

Szilágyi_Dezső VUSzilágyi Dezső izzó agyat és kevély lelket kapott örökségbe az istenektől a többi sok ajándék mellé. Nagy indulatok mozgatják…kit igen sokáig fognak emlegetni és csodálni ebben az országban, különösen a halála után, midőn már nem lesz senkinek kényelmetlen…mivelhogy túlságosan nagy, nem tudnak vele mit csinálni.

De azt mondja Pulszky is, aki ott virraszt a folyosón, hogy Szilágyit jött meghallgatni (gyöngéd vallomás), az pedig eltart vagy egy óráig, mert a Szilágyi eszének az a legkisebb mértéke. Az öreg Pulszky ezt úgy magyarázza: »Dezsőnek mint professzornak óra számra van az esze elindítva, vagy megáll pont egy óra múlva, vagy meg nem áll, és akkor az már bizonyosan pont két óra«.)

 „…De vajon miről ne tudna ő beszélni, aki esténkint kifáradva, baráti társaságban is, mint egy prédára váró sas, odaszól Darányi Ignáchoz :

– Nácikám, állíts valamit.
És ez annyit jelent, hogy állíthatsz, Nácikám, mindent a világon, amit akarsz, olyat, amit te gondolsz, olyat, ami a bölcsek agyrostjain már leszűrődött, olyat, amit a világ már megemésztett és aranytáblájára írt, vagy olyat, amit még a világ nem hallott, nekem az egészen mindegy, én az állításodat össze fogom azonnal törni egy óráig tartó érdekes diskurzusban.

Szilágyi Dezső

Mikszáth: Az István szoba (http://mek.oszk.hu/07400/07469/07469.htm#5) írásában ember közelségből mutatja be és festi le Szilágyi alakját olyan formában, hogy szinte fáj, hogy nem a mi kortársunk ő.

Jókairól Mikszáth nem csak karcolataiban, de a neki a horpácsi házát eredményező Jókairól szóló mintegy 230 oldalas életrajzi írásában ír sok szeretettel, meleg hangon.
Itt most csak két morzsát emelnék ki a róla szóló számtalan karcolatból:

Jokai_szobor_svabhegy

De semmit úgy mondani, hogy lássék valaminek, ahhoz mester kell. Azért lett szükség Jókaira. (Mármint a Szabadelvű Párt soraiban.)

Jókai rendesen a folyosón készíti beszédeit. Mielőtt szólna, egy félóráig jár egyedül kezeit hátrakulcsolva. Beszédje mindig szerkesztve van: sokszor kiérzik az összhangzat az eleje és vége között.

Ha ilyenkor, midőn végiggondolkozik az elmondandókon, megszólítja valaki, a fejét rázza tagadólag: »Nem vagyok otthon«.

Egyet azonban Jókainak rektifikálni kell. Ugyanis azt mondta, hogy »Fiume népe testestől-lelkestől kereskedő«.
Ha ezt a horvátok meghallják, fogadni lehet rá, hogy úgy fordítják le, mintha Jókai azt mondta volna az országgyűlés színe előtt, hogy Fiume népe
testét-lelkét – eladja.

S az ékesszóló orátorok mellett, több van, aki éppenséggel nem tud beszélni – vagy a plénum előtt vagy egyéb tehetség híján, vagy éppen azért mert valamelyik nemzetiséghez tartozik. Na ezeken bőven veri a port Mikszáth, s szállít hozzá számtalan mulatságos pillanatképet, vagy a nemesi makogást, vagy a szász/tót/horvát stb. nyelvtöréseket felhozva. Ehhez egyetlen kis szakaszt idéznék egy parlamenti karcolatából, amelyben szerepet kap ismét Herman Ottó is, akiről másutt így nyilatkozik:

HO-kEz a férfiú Herman Ottó, a képviselőház fenegyereke, akit azzal lehet a legjobban jellemezni, hogy »sokat tanult, sokat tud, sokat beszél, és sokat mer«.

Herman Ottó nem tagja a tudományos akadémiának. Ez azonban nem az ő, hanem az akadémia baja.

Ám ezúttal az aktuális történet így hangzik:

No, lett erre háborúság a szászok táborában! Mind szólásra iratkozott, aki egypár szót el tud makogni magyarul. Hogyisne lett volna méltó a fölháborodás. Egy Herman, aki ha két felé vágják is két egész német, egy Herr meg egy Mann kerül ki belőle, aki olyan hosszú szőke hajat visel, akár Siegfried, aki úgy tud írni németül, mint Lessing, s akiről azt lehetne tartani, hogy egyenes dédunokája annak az Arminiusnak, aki a germánokkal összetörte Varust a teutoburgi erdőben: – ez a Herman most nekimegy a németeknek a magyarok védelmében.

Hát nem hazaárulás, nem anyagyilkosság az ilyen? Abscheulich!

De igazából a szónokok verhetetlen bajnoka Göndöcs Benedek, apátplébános Békés-Gyula képviselője. Verhetetlen, mert annyi ártatlansággal éli meg képviselői feladatát, s szórakoztatja fellépéseivel az egész házat, mely nemegyszer falrengető kacajban tör ki szónoklatai kapcsán. Ám Göndöcs Benedek azt sem bánja, ha sok esetben gúnyos a kacaj, mert szeret szerepelni, s napjaink  megasztárjainak hírnév elméletét már ő feltalálta, azaz mindegy mit, csak beszéljenek róla. S Mikszáth szatirikus írásainak is állandó -, mondhatni főszereplője.

Göndöcs Benedek 1Göndöcs Benedek a legbuzgóbb képviselő mind a 446 között. Nincs az az ülés, de még bizottsági, albizottsági ülés sem, melyet a leglelkiismeretesebb pontossággal végig ne aludjon. Nem mulasztaná el a legkisebb konferenciát sem, tíz nagy és huszonöt kis miséért.

S a jó Göndöcs atya, mintha fizetve volna azért, hogy a tisztelt Házat földerítse, ártatlan mosollyal rágyújt, amikor csak kívánják. Fuvolaszerű, siránkozó hangja kellemesen csiklandoztatja az idegeket.

Hiszen olyan kedves a kis öreg, hogy lehetetlen rá megharagudni. A játszi gyermetegség és szűzies naiv észjárás szivárványos bugyborékai, amiket mond. Igazán nem szabad őt kinevetni…

Orbán Balázs ogy. képviselő

Mintha a nap sütne ki, ha ő feláll. Egyszerre mosoly támad minden arcon, az üvegfedélen át mintha vidámság ömlene be, s betöltené a terem minden zugát. A Halász Géza kopasz fején egy arany sugár táncol, a miniszterelnök pápaszeme, mely a homlokára tolódik föl, szivárványszínekben játszik, nincs, valóban nincs itt ilyenkor egyéb árnyék csak az, amit az Orbán Balázs bajusza vet a falra…

Göndöcs szólott, a megfordított Jánossy. Kövér és örökké mosolygó.
Nagy pátosszal beszélt a derék apát kijelentvén, hogy ő most olyan szentet fog mondani, aminél szentebb nincs a világon.
…Azok a gonosz pogány lelkek gúnyosan mosolyogtak. Nem hitték el, hogy Benedek olyan szentet mondjon.

A legnagyobb derültséget azonban azzal a jó élccel aratta, hogy lehetetlennek tartja, miszerint a nemes joviális magyar vér a zsidó vérrel összekeveredjék.

Göndöcs megint szót kér szavainak félremagyarázása miatt. Ő nem antiszemita, ő azt akarja, hogy a zsidók emelkedjenek föl mihozzánk, ne mi süllyedjünk őhozzájuk: legyenek jók, nemesek, joviálisok. Ez az, amit ő akar, semmi más.
És azért ellenzi a polgári házasságot.

S fönséges humor volt abban, mikor egy negyedóráig mocskolta a zsidókat, s akkor egyszerre fölkiáltott:
– De én nem vagyok antiszemita, tisztelt Ház!

A kérvényi bizottság véleménye mellett mint az erdő áll föl az egész Ház, nehány papot kivéve. Még a gyorsírók is fölállanak.

Következik a Göndöcs Benedek határozati javaslata a reverzálisok iránt.
És föláll az egész Göndöcs Benedek. A többi kollega a pad alá bújik. Azt hiszem, a dolog inszcenírozva volt.
A szentatya szent intrikának lett áldozata.

Óriási derültséget keltett, mikor a szeretetreméltó apát úr »kedves atyámfiai«-nak nevezte a tisztelt Házat.

Berzeviczy Albert 1És ez így megy tovább, oldalról oldalra, képviselőről – képviselőre. Felbukkannak Trefort Ágoston és Thaly Kálmán, kis emberek és nagyok, eposzi állandó jelzőkkel, vagy éppen mikszáthi lírai poézissel festve. Nekem nagy felfedezés volt Berzeviczy Albertnek mint fiatal, ámde nagy igéretű

(” Még csak a második tavaszt számlálja, és már komolyan számba vehető ember a parlamentben, sőt el lehet mondani, hogy a mostani
termés legjava.”
)

ifjúnak a fellépése, Horánszky Nándor 1akinek tollából még nápolyi utam előtt remek monográfiát olvastam Beatrix királynőről, Mátyás feleségéről.
Ugyan csak apró utalásokban, de itt találkoztam először Horánszky Nándorral, kinek a nevét vette föl az én ifjúságomban még Majakovszkíj utcának, Mikszáth korában pedig Zerge utcának nevezett, a Bródy Sándor utcába futó kis keresztutca.

Csernátony Lajos 1gr. Széchenyi Pál 1882 VU 1Péchy Tamás 1Simonyi Ernő VU 1882.ápr.2. -1

Thaly Kálmán 1

De külön figyeltem a Hegedüs név minden felbukkanásánál, hiszen nem is olyan rég, a Tabán sorozatnál a gellérthegyi Hegedüs villa eredeti tulajdonosa kikutatása nem kis munkámba került.
A Mikszáth karcolatok Hegedüs Sándorának lesz a fia az a Hegedüs Lóránt, akihez végülis a nevezett villa köthető. A jelen időszak szereplője, Hegedüs Sándor pedig Jókai testvérbátyjának lányát, Jolánt vette nőül.

Trefort Ágoston N 1Hegedüsről tudnivaló, hogy vannak magasra törő szenvedelmei.

Rövid pályafutása alatt is már protektorává tudott nőni protektorainak és minden tette azt mutatja, hogy okos ember, mint Jókai nevezi, mikor antitézisül állítja maga mellé, mint aki minden inkább, csak nem okos ember.

Hegedűs család

Joggal tolul fel a gondolat, hogy volt itt már szó mindenről és mindenkiről, de a korszak meghatározó emberéről, Tisza Kálmánról, aki 15 éven át tartotta kezében az ország gyeplőjét, igencsak hiányos említés történik. Oka ennek csak annyi, hogy vele is meg Tisza Kálmán VUlehetne tölteni egy külön fejezetet, s előtte gondoltam a kisebb területeket körbejárni. Ezzel együtt megpróbálom, amennyire csak lehetséges, nem elveszni a rengeteg részletben.

Teleki László (nagybátyja) halála után
ő lett a Határozati párt vezetője. Ebből nőtt ki a balközép, melynek ő az első embere, bár formailag sosem viselt pártelnöki tisztet.
1861-1901. országgyűlési képviselő.

Tisza Kálmán 45 éves volt miniszterelnöki kinevezésekor.

1875-1890. között miniszterelnök és belügyminiszter. Grófi címet nem fogadta el az uralkodótól: „ Mindig többet ér egy magyar nemes, mint egy osztrák gróf.”

Energikus, meglehetősen határozott és erős jellem. Az emberek vagy szerették, vagy gyűlölték, közönyt nem tudott kiváltani.

Személyes kapcsolataiban jószívű, családszerető, magával szemben igényeiben igen puritán. A már többször idézett könyvben az alábbi összefoglalót találjuk életéről, pályájáról:

Tisza Kálmán

Baross Gábor _Barabás festmény

A dualizmus koráról azt szokták írni, hogy – különösen a reformkorral összehasonlítva – a nagy eszmék hiánya jellemezte. Természetesen a politikai életre gondolnak.
Tisza Kálmán úgy ítélte meg a saját korát, hogy most nem a forradalmi időkre, hanem a békés építőmunkára van szüksége az országnak, s liberális politikájának legfőbb célja volt a gazdaság fejlesztését szolgálni a törvényalkotás munkájával. S a kormányzása alatt megalkotott több mint 600 törvénynek a döntő többsége az ország gyors ipari fejlődését és kapitalizálódását eredményezte, s a dualista korszak végére Magyarország társadalma polgári jellegűvé vált.

Na de halljuk, miket mond, a hívei által generálisnak mondott vezérről, Mikszáth:

…mert minden zárnak Tisza Kálmán uramnál van a kulcsa.
Egyébiránt, úgymond, a miniszterelnök a pártjában se népszerű. Négyszemközt minden híve azt mondja, hogy szeretni nem szereti, de hát szükség van rá, amért olyan »schlagfertig« debatter.
De a Németh Bercivel vitt feleselésben járta meg a legjobban, mert Berci bátyánk ballábbal kelt s a Pilátus-viccre nézve nyersen jegyzé meg: hogy Tisza a Pilátus, aki hét esztendeig hazudott, hogy hat esztendeig csaljon.

Lett erre aztán kaotikus zaj, éljenzés, taps, pisszegés, lárma és kiabálás. A mamelukok felugráltak helyeikről és rendreutasítást követeltek.

Tisza Kálmánt, aki nagyon jól tudja, hogy, mint Sámsonnak a hajában, neki a támadásban van az egyedüli ereje. A védelemben éppolyan tehetetlen, mint a boa constrictor jóllakott korában.

 Ugron Gábor vUgron Gábor interpellált, hogy lesz-e háború? Mire Tisza titkolózó arcot vágott, s azt mondta, hogy részint alaptalanok, részint pedig túlzottak a háborús hírek, mégpedig amennyiben alaposak, annyiban túlzottak, és amennyiben alaptalanok, annyiban nem túlzottak. Summa summárium pedig ma még csak azt árulhatja el, hogy lesz, ami lesz, és ami lesz, az majd kitudódik későbben. Többet ma még nem mondhat.

 Sok-sok év elmúlt. Egyszer ott ült Bálványos várban a vezér, hatalma kellő fényében. Bálványos-vár kapuját bálványimádó szolganép állta körül.

Tisza éppen nem volt a teremben, ami annyit jelent, hogy ilyenkor a többség fejét veszti. Most is elveszté. Trefort kipkedett-kapkodott s másnapra kérte halasztani a határozatot.

 Tisza Kálmán milyen ügyesen sodor magának cigarettliket. Ez az egyetlen úri vonás benne. De csak a sodrás, mert a gyufát már azután a cipője talpán gyújtja meg.

Mert mindég két pápaszem vagyon őexcellenciája előtt, s az ő luxusa abból áll, hogy minden tíz percben leteszi az orráról az egyiket, s felveszi a másikat. Ha néha otthon felejti a szemüveget, bizonyos zavar látszik rajta, s akkor azt a viccet szokták rá mondani ellenfelei, hogy a másik pápaszeme mosásban van.

Mivelhogy a karzatról néha semmit sem lehet hallani, az egész vita úgy tűnt fel, mint egy Beranger-féle költemény a szokásos refrénekkel a végén, ilyenformán:

Felugrott N., beszélt egy keveset ki tudja mit,
Ekkor felkelt Z., az is beszélt, ki tudja mit,
Majd következett B., az is mondott valamit.
Akkor felállt Tisza Kálmán, s eldöntött egy §-t.
Ekkor új strófa kezdődék, A. volt szóláson,
Utána jött D., s bús hangon énekelt egy darabig,
F. vágott közbe, tudós ábrázatot csinálva,
Ekkor felállt Tisza Kálmán, s megint eldöntött egy §-t.

Sokkal többet ér az, hogy a függetlenségi párt is bomlik. Ez ültet rózsákat most a Tisza arcára, vagy hogy talán egyéb… hogy őexcellenciája e nagy napon alkalmasint megkínálta magát a büfében egy-két pohárka küraszóval, mivel hogy azt mondják, bort nem iszik őexcellenciája. Mert a borban igazság van.

És ha már annyiszor nyúltam segítségül Mikszáth-hoz, hogy görbe tükrén keresztül szórakoztató módon tudjunk visszapillantani a számunkra már történelmi eseményekre, most egy kis Mikszáth parafrázist szeretnék még ide beszuszakolni, másik nagy kedvencemtől, Esterházy Pétertől. (Kattintásra kinagyítható)

Esterházy Péter - Termelési regény 1

Esterházy Péter - Termelési regény 2

Régi Képviselőház a Bródy utcában P1410878
Járja a végét a t. Ház. Mélán hervadoznak a padokban a követek, mint az őszi virágok.

A trónbeszédet holnap mondja el a király, és azt holnapután íziben be kell vezetni a Ház jegyzőkönyvébe… miután a király holnap így fog szólani: »Ezennel berekesztem az országgyűlést«, bajos volna embert kapni, aki holnapután megint kirekesztené az országgyűlést.

A tanácskozóteremben meg-megcsikordulnak a kulcsok a fiók-zárakban. Némelyik névjegyét feszegeti le a padról.
Különben pedig a mai ülés nem arra való volt, azon elmélkedni, ki mivé lett, hanem hogy: ki mivé lesz? A kebleket fennen dagasztó immunitás már csak három napig tart.

Érdekes volt, amint a honatyák egyik a másik után megmentette a maga nyugtáját, s ment egyenesen a kabátja felé, belebújt, s azzal iszkiri…. S denique az lett a vége, hogy mikor a főrendiház jegyzője nagy peckesen, karddal, sarkantyúsan berobogott, olyan üres volt az egész Ház, mint a templom, mikor be van zárva.

 

Advertisements

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: Irodalom, Magyarország, Történelem
Címke: , , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s