Mikszáth útjain

Pár éve az Ipolyságban járva, barátnőmmel bejártuk Mikszáth és Madách emlékhelyeit, de akkor úgy elkalandoztam írásaimban más irányba (konkrétan Rákóczi életébe), hogy már nem volt energiám feldolgozni a mikszáthi örökség meglátogatott helyeit.

Miután most olyan hosszan sikerült Mikszáth mellett leragadnom, úgy vélem ide jól illeszkednének azok, az ő életének egyes szakaszait képező helyek, amelyekről közvetlen élményem van. Sajnos az időbeli távolság kapcsán már nehezen tudok visszaemlékezni az ott elhangzottakra, de talán ezek a képek így is segítenek közelíteni Mikszáth-hoz, az emberhez.

Ipolyság 0623 Mohora

Nógrád megye egykori térképén elhelyezett három fekete pötty a
Szklabonya- Balassagyarmat-Mohora háromszöget markírozza, amely helyek Mikszáth indulását meghatározták, s egyben egész életre szóló anyagot és belső világát adták.

Viszonzásul ő volt az, aki beemelte Nógrádot a köztudatba, megváltoztatva az addigi buta tót és palóc parasztok közhelyes képét – s örök, fényes helyet biztosított nekik a világ irodalmában.

Születési helye (1847. január 16.), Szklabonya, ma már Szlovákiába (Sklabiná) esik, ám távolsága Balassagyarmattól mindössze 11 km. Hamar ott járunk mi is az oly sokszor megénekelt Kürtös patak körüli tájon, ahová a szülői ház végéből lefutó rét mi más, mint
a királynő virágokkal hímes szoknyája. Hónunk alatt a Tót atyafiak és A  jó palócok kötete, melynek sorai fülünkben zsongnak.

Nyájas olvasó, ki még nem jártál e görbe országban, képzelj magadnak háromezer hegycsúcsot, ugyanannyi völgykatlant, egy tucat sziklát, mely sűrűn be van építve mindenféle alakú házakkal… (Az arany kisasszony)

…s ahol könnyen előfordul, hogy a szomszédok Bohuskája és Krisztinája bár mintegy húsz lépés távolságból társalognak egymással, ám ha meg akarnák látogatni egymást, az már jó másfél órányi utat jelentene, míg egyik leereszkedik a hegygerincen levő házukból, s a falut megkerülve feljutna azon másik házához a szemben levő hegy csúcsára.

Ipolyság 0434a Szlovákia Sklabina

A faluba rögtön azon vége felől jutunk be, ahol a szülői ház, – szemben a temetővel – az író emlékének áldozva, újonnan restaurált épületében kis múzeummal hívogat.

Aki valamikor Bodokon járt, annak bizonyosan feltűnt az a kis fehér ház, mely közvetlenül a temető mellett épült, s melynek összes ablakai a temetőre néztek. Anyám építtette azt oda. Valakije volt ott, akihez közel szeretett lenni mindig. Itt laktunk ebben a házban, ahol oly szomorú, olyan kísérteties volt minden. (Galandáné asszonyom) 

Ipolyság 0462 Szlovákia Sklabina

Sklabiná, Mikszáth szülői háza

Igaz, a ház Mikszáth idejében még az a szalmatetős ház volt, mint bármely más -tehetősebb – parasztház akkoriban, ablakában rozmaring, rezeda, muskátli. Apja
(meghalt 1871-ben) jómodú falusi kisbirtokos volt, s egyben ő bérelte a helyi mészárszéket és kocsmát is. Édesanyja ágán (farádi Veres Mária) találhatóak ősei között tollforgató, klasszikus műveltséggel rendelkező evangélikus lelkészek.

Mikszáth lakóháza, 1910 k

Ide térnek vissza miután házasságuk (1873.) másnapján, megkapják a megrázó hírt, hogy Mikszáth édesanyja, aki oly nagy szeretettel készült fogadásukra, meghalt a faluban tomboló kolera járványban. A házban egyedül Mikszáth 12 éves öccse, Gyula maradt.

Ipolyság 0450 Szlovákia SklabinaBelépve az emlékhelyre, egy szolid, de nagy igyekezettel és szeretettel összeállított kiállítás kívánja közelebb hozni a látogatóhoz Mikszáth korát, és itt eltöltött életének jellemzőit.
A tárgyi kellékeknél is meghatóbb azonban az a melegség és mélyreható tárgyi ismeret, amellyel a ház gondnoka (?), Mikszáth rajongó képviselője fogad bennünket, és máris magyarázza, meséli a szemléltető oszlopon levő képek jelentését, megjelenését Mikszáth életművében.

Itt, a felső kép pl. Mikszáth tényleges szülőhelyén álló házat ábrázoló korábbi fotó, mely innen szintén nem messze beljebb, a falu felé még megtekinthető.

A falu temploma mellett  szerény kis falusi iskola, de láthatjuk a Nagy Kürtös-i ágotai hitvallású evangélikus egyház anyakönyvének is azt a lapját, ahol 1847. évben az első bejegyzés éppenséggel egy Mikszádt (így, d-vel) János Kálmán nevű fiának születéséről szól.

Templom és születési ak.

Ugyanitt palóc lányok és legények – egykori gyermekkori játszótársak – néznek a fotó-masinába, és a falu egyik utcája csendesen kanyarog az örökkévalóságba. Ez a mesebeli házikó pedig nem más, mint a kovács háza, ahová a kisgyerek Mikszáth naponta ellátogatott, mert itt mindig rengeteg adomát, mesét hallhatott, s még akkoriban sok és sokféle ember is megfordult itt. (Egyfajta hírközpont volt a hely.)

skl kovácsműhely

Az ebecki templom tornyát aztán, amely 2 km-nyire levő távolságát ugyancsak gyakran lesétálta a kisfiú, Veres nagymamájához igyekezvén a szomszéd faluba, már a középiskolás tanulmányok városairól szóló tornyok követik. Ezek az évek pedig a rimaszombati protestáns algimnáziumban, majd a selmecbányai evangélikus líceumban zajlottak. Már itt az irodalom bűvkörébe kerül, verseket, rövid prózai műveket írt, s még díjat is nyer ily módon.

Mikszáth diák korábanIpolyság 0106 emléklap a rimaszombati évekből

Fenti képen az ülő diák Mikszáth.

Szklabonyai emlékmúzeum, MIkszáth kép

Nagy gyűjteménye látható a múzeumnak Mikszáth eredeti – magyar és szlovák nyelven megjelent – kiadásainak, s az utcára néző két szobát korabeli bútorokkal, pipatóriummal,
s néhány személyes tárggyal rendezték be. Kedves részlet az a meghívókártya, amely Mikszáth saját-kezű írását őrzi a vitrin alatt.

Ipolyság 0445 Szlovákia Sklabina

Ipolyság 0444 Szlovákia Sklabina

Mielőtt elbúcsúzhatnánk vendéglátónk még egy saját készítésű finom erős kávéval is megkínál minket, s duplán meghatottan megyünk át a szemben fekvő temetőbe. Itt nyugszik ugyanis Mikszáthnak fiatalon, 17 éves korában tüdőgyulladásban elhunyt nővére, Mariska.

Ipolyság 0463 Szlovákia Sklabina

Mikszáth népi babonák misztikájával átszőtt világa egyik eredője e közeli temető gyermekkorára vetülő árnyéka, de e babonák táplálják erős hitét is a jóslatban, amely megjövendölte a gyermek világra jöttét József napkor (egyes naptárakban január 16.-a
még az volt), aki vagy korán elhal, vagy világhíres lesz. Szerencsére ez utóbbi valósult meg, hiszen még Theodor Roosevelt is ott tartja polcán a Szent Péter esernyőjét, s kérésére 1910-ben találkozik is írójával.

Ipolyság 0130 Horpács

Ugyanezen évben Szklabonya hivatalosan felveszi a Mikszáthfalva nevet (1920-ig marad így), ám sajnos a következő hónapban nagyon is fiatalon, 63 éves korában hirtelen meghal az író is – talán a jóslat másik részének beteljesüléseként is. Hiszen még annyi szépet írhatott volna mindannyiunk gyönyörűségére, az ekkorra talán már a nyugodt boldogság révébe is bekerült író, akinek saját élete is tele volt a legszélsőségesebb kalandregények minden kellékével.

Iskolái elvégzése után, – 1870 nyarától – a következő állomása Balassagyarmat,
a megyeszékhely, hol az atyai vágyaknak megfelelően kellett volna az akkori felfogás szerinti sikeres pályát befutnia, a vármegye nagyhatású hivatalaiban. Az őt feszítő hivatás azonban az íróé, s tudja, hogy ide a hírlapíráson át vezet a legegyenesebb út, amelyet már itt folyamatosan gyakorolja. Erről az időszakról meglehetősen részletesen szólok a korábbi, Balassagyarmatról írt bejegyzéseimben, melyek közül kiemelten Mikszáth-al a középső fejezet foglalkozik:

Ipolyság 0322 , Mauks kúriaÁm innen indul az a szerelmi történet is, amely Mikszáthot összeköti Mohorával,
a fenti térképünk harmadik kiemelt pontjával.

Hiszen első munkáltatójának, principálisának, Mauks Mátyásnak,
a balassagyarmati szolgabírónak áll itt vadszőlővel befuttatott tornácú ősi kúriája. Itt ismerkedik meg Ilonkával, amely történet apró részleteit Tolnay Klári – maga is mohorai – gyönyörű tolmácsolásában éppen ottani utunk idején közvetítette a rádió, Mauks Ilona visszaemlékezéseiből.

Mauksék

És innen indul az a szülői ellenkezést kiváltó szerelem, ami Mikszáth bizonytalan egzisztenciájának szólt, mivel nem érezték lányuk jövőjét megnyugtatónak egy ember oldalán, akit szemmel láthatóan nem ambicionál a hivatali karrier, ellenkezőleg: csakis, mint író akar megélni, kinek riasztó előképeként még élénken él Mauks Mátyás fejében a szakadt ruházatú, éhbérért, alkalmi munkában országgyűlési jegyzőkönyveket körmölő Petőfi képe.

Eredeti hóbortja ez, ahogy meg akar élni a tollából” – hökkentette meg merészségével barátait is. Félig tréfásan maga is megjegyzi egyik írásában, hogy az életfenntartás szempontjából az írók és a királyok állnak a legmagasabb sorban, mint akiket az egész nemzetnek kell eltartania. Nem az író, hanem a kor gyengesége volt, hogy csak a király eltartására vállalkozott.

Ipolyság 0612 Mohora

Ipolyság 0596 Mohora

Ipolyság 0597 Mohora

Ipolyság 0605 Mohora_

Három év telik el úgy Balassagyarmaton, hogy vagy ő látogat ki Mohorára, vagy az őszi, téli időszakban, amikor a Mauks család is beköltözik Gyarmatra, szövődik egyre mélyebbre kapcsolatuk a szülői tiltás ellenére.

De mivel Mikszáthot Pestre hajtja azon meggyőződése, hogy íróként Magyarországon csak a fővárosban élve lehet érvényesülni, Pestre készül költözni, s itt “szökteti ” meg Ilonát, aki egyik rokonánál tartózkodik ott Budán, a Rácvárosban.

Titokban házasságot kötnek, a pesti Kerepesi úti tót evangélikus templomban.

Ipolyság 0614 Mohora, házassági ak. 1873

Szlovákajkú evangélikus tmpl

P1420488 Rákóczi u. 57(Az eredeti épület a II. világháborúban olyan mértékben megrongálódik, hogy korábbi funkciójában már nem építik újjá, de még ma is itt működik, a Rákóczi u. 57A-ban a Szlovákajkú evangélikus egyházközség gyülekezete. A templom egyetlen megmaradt harangját Szűgyre szállították, ahol ma is használatban van.
Bizonyára nem gondol rá senki, aki elhalad a Rákóczi út – Kiss József utca sarkán álló csipkés-tornyos épület előtt, – ronda grill étteremmel az aljában – hogy ennek falai között remélték regényes házasságkötésük alatt a boldogságot hőseink.)

Mária u 16. P1130728 a poétika terei- így laktatok TiEzt azonban sajnos a sors nem adta ingyen. Egy éven át tartó, nélkülözésben és egyre romló lakáskörülmények közötti élet annyira aláásta az ifjú feleség egészségét, hogy miután első (Kálmán névre keresztelt) gyermekét pár napos korában elvesztette, maga is súlyos betegségbe esett.

Első szerény, a Mária utca 16. számú ház földszintjén bérelt udvari kis lakásukat is fel kellett adni, s továbbköltöznek a mai Somogyi Béla utcai még szűkösebb, vizes falú albérletbe, ahonnan orvosi intésre azonban a legyengült asszonyt sürgősen visszaviszik Mohorára, hogy felépülhessen.

Közben Mikszáth keserves küzdelmeket folytat írásai megjelentetéséért, ám azok minden szerkesztőségről lepattannak. Hírlapírói fizetése gyér és esetleges. Sokszor már csak befogadó barátainál, vagy ha ott sem, az utcán húzza meg magát, hihetetlen nyomorban él.

“Ruhám elszakadt rongy, csizmám hasonlatosképpen. Úgy állok itt, hogy lehetetlen pirulás nélkül az utcára lépnem.” 

Mivel belátja, hogy helyzetében feleségét nem bírja eltartani – saját puszta túlélése is sokszor kétséges – hűtlenséget hazudva, felkéri őt a válásra.

Ipolyság 0615 MohoraMauks Ilonának ezek az évek ugyanúgy csak kemény megpróbáltatásokat hoznak: először botrányos házassága, majd a megszégyenítő válás, miközben édesapja is meghal, s a teljes anyagi csőd zuhan a családra.
(Öten vannak testvérek: Ilonka az idősebb lány, nála 2 évvel fiatalabb a Nelka /Kornélia/, s három még iskolázandó fiú).
A három nő úgy dönt, hogy teljesen visszavonulnak Mohorára,
s hősiesen a semmiből, két kezük munkájával teremtik elő mindennapi megélhetésüket, s a terményből apránként törlesztik a rájuk szakadt adósságokat is.

Ipolyság 0618 Mohora, nehéz évek

Egymásról nem igazán tudnak. Nyolc keserves év telik így el.

Mikszáth levele Mauks Ilonához 1882. febr.16.Aztán a megváltást Mikszáthnak egy barátja, Enyedi Lukács újságíró meghívása jelenti az 1878. szeptemberében induló Szegedi Naplóhoz. Az itt eltöltött csaknem három év alatt Mikszáth magára talál. Szeged befogadja, írásait szeretik, írhat kedvére, amit akar, s helyi hírnévre tesz szert. Itt adják ki a
Tót atyafiakat, ami meghozza számára az oly régen áhított sikert.
A jó palócok kötete már országosan is híressé tették.

Elérkezett hát az idő, hogy eléálljon a nőnek, akit nem szűnt meg szeretni, hogy újra feleségül kérje.

Egy szorongó, tapogatózó levelezés és kapcsolatfelvétel veszi kezdetét. Egyikük nem tudja, nem-e rég másé már az a szeretett lény, a másik
29 évesen már öregnek hiszi magát mint nő, s fél, hogy csalódást fog okozni.

Ám, mint egy vadromantikus regényben, kisimulnak az akadályok, s tíz évre az előző után, 1882/83. szilveszterén ismételten egybekelnek. Éspedig nem másutt, mint a mohorai kúriával szemben álló, kicsinyke kis evangélikus templomban, ahol a szertartást ugyanaz a Bachát Dániel lelkész tartja, mint aki egykor ott, a tiltás idején is mellettük állt.

Ipolyság 0643 Mohora
Mohorai esküvő

Mohora, gesztenyefaS megszületnek a békés családi körben, baráti beszélgetések során hallott témákból az újabb Nógrádhoz/ közelebbről Mohorához csatolható elbeszélések.

Lassankint az egész irodalom Mohoráról fog kezdődni…” írja egyik levelében Mikszáth.

S a legenda szerint itt, a hatalmas gesztenyefa árnyékában veti papírra a Lohinai fű kisregényét, mely romantikus krimijében megalkotta többek között a mai idők sok filmsorozatának kedvelt furfangos nyomozóját, mindezt mikszáthi színekkel, gyönyörű képekben és tiszta irodalommal elbeszélve… 

Ugyanitt gyűjtik össze Dürre Tivadar rajzaihoz a tipikus palóc modelleket A jó palócok készülő díszkiadásához.

Ipolyság 0616 Mohora, A jó palócok

S a siker most már mellette marad. Újságok, kiadók, irodalmi társaságok versengnek érte, s a dicsőség természetesen pénzzel is jár. 1889-ben a Tudományos Akadémia levelező, 1905-ben tiszteletbeli tagja lett. 1896. júliusában megalakult a Budapesti Újságírók Egyesülete, amely elnökévé Mikszáthot választotta. 1909/10-ben mintegy egy éves ünnepségsorozatban ünnepelték írói jubileumát, amikor szinte az egész ország apraja-nagyja, magánszemélyek és hivatalos intézmények ajándékokkal, s kitüntetésekkel halmozták el. A budapesti egyetem díszdoktori címétől az uralkodói Szent István rend kiskeresztjéig mindent megkapott.

Mikszáth másodszori házasságuk alatt írta legszebb, legérettebb munkáit. Életében gondos, szerető kísérője volt felesége, aki megteremtette azt a meleg családi bázist, ami Mikszáth számára nagyon is fontos, mondhatni létfeltétel volt. Mauks Ilona sosem akart
az ünnepelt író babérjaiból egyet is magának megszerezni, vagy annak dicsfényében sütkérezni, inkább visszahúzódva a háttérben maradt, de  jellemben, emberségben az írónak egyenrangú társa volt.

Második esküvőjük után már megengedhették maguknak Pesten is az egészséges és kényelmes lakást, amely fokozatosan benépesedik apró gyermekekkel is. A bánat azonban itt sem kerüli el őket. Míg első fiacskájuk (Kálmán-László) gyermekkori torokgyíkjától még sikerült az egy éves körüli csecsemőt megmenteni, középső gyermekük, a  négyéves Jánoska elvesztése egy évig tartó írói némaságba sodorta Mikszáthot.

Ipolyság 0629 Mohora , gyerekek

Jellemző jelenetet beszél el felesége a kis Lacika megbetegedése kapcsán, amikor leírja, hogy a szerkesztőségből késő este hazajövő író meghallván, hogy a gyerek beteg, s az itt járt háziorvos reggelre ígérte, hogy ismét ránéz, az író elrohant, hogy hoz gyermekorvost.
Egyet sem ismertek ugyan, ám alig egy óra elmúltával Mikszáth visszatért egy specialistával, s mikor később rákérdeztek hogy sikerült ez neki, ezt felelte:

 – A jó ég tudja, a kétségbeesés adott erőt. Berohantam az első nyitva lévő kávéházba, ott megkérdeztem, merre lakik egy jó nevű gyermekorvos. Azt hiszem felismertek, tízen is feleltek, egyik kocsiért szaladt, egy öregúr meg velem jött, ő vezetett el
dr. Kövérhez, ő csengetett be, s megmondta, hogy életveszélyben van Mikszáth Kálmán fia. Erre a doktor azt felelte, ha éjnek idején egy gyerek életveszélyben van, mindegy, kinek a fia, de kapkodva öltözködött, a felesége is segített, azért voltunk itt olyan gyorsan.

S azután dr. Kövér állandó látogatója volt a Mikszáth háznak ugyanúgy a Bástya utcában, mint az azt követő, már tágasabb, Dohány utca 28. szám alatti lakásukban. Bercike már ide született, mint ahogy a legnagyobb bánat, Jánoska halála is ehhez a lakóhelyükhöz köthető.

Dohány u 28-kollázs

Felesége megemlékezése szerint szinte majom-szeretettel csüggött gyermekein, s a sugárzó szeretetében a rettegő aggodalom is állandóan jelen volt érettük. Számomra talán éppen ezek, a gyermekekről szóló írásai a legszebben ragyogóak, ahol a parlamenti tudósítások csipkelődő hangú mestere, minden külvilágban viselt álcát levetve, belép a gyermeki világba, s ott már csak elfogódott szeretetét látjuk. (A ló, a bárányka és a nyúl meséjét már korábban becsatoltam blogom megjegyzések rovatába, de ugyanígy feledhetetlenek
A Németke, Az én pohárom, vagy A Berci fogai elbeszélései is.)

A következő évek sikereit, szerzői eredményeit valamennyi róla szóló írásban fellapozhatjuk, illetve szatirikus hangvételű parlamenti tudósításairól adtam némi ízelítőt az ezt megelőző pár fejezetben.

1887. évtől aztán már ő is képviselőházi tag, s az is marad élete végéig.
1904-ben megveszi Szontágh Pál képviselőtársa örökösétől a horpácsi kúriát, amely látatlanban kötött üzlet mellett nyilvánvalóan az szólt, hogy a 420 holdas birtok Nógrád megyében van.

Horpács, érkezés - k

S ezzel el is jutottunk utazásunk harmadik, egyben utolsó állomásához is, a megye legkisebb, mintegy 180 lakost számláló településéhez.

De ez is volt a helység egyik legfőbb érdeme Mikszáth szemében, aki az idő múlásával egyre inkább vágyott egy nagyvároson kívüli menedékre, ahol elzárkózva a világ zajától zavartalan ülhetett és alkothatott szerettei szűk körében, a pipafüstöt eregetve….
Horpács minden elvárásának megfelelt:

Szóval pompás kis falu ez, a drégelyi várrom alatt. Szondy két apródja az én rétemen kergette a lepkéket s az én cserebogaraim őseiből csinálta a malmocskákat. Egy völgykatlanban van elbúva az egész falucska, eltakarva a világtól hatalmas hegyek rámája által. Vasút nem vezet ide, még országút vagy megyei út sem, postája nincs, telegráfja még kevésbé, a dülőutakat is a gyep és laboda veri fel.

Egész életemben vágytam ilyen zugra, elrejtett fészekre. Azt szerettem volna, hogy még a mappán se legyen rajta. (Mikszáth: Skvarka)

Ipolyság 0100 Horpács

Ma már ennél kicsit könnyebb idetalálni, s a falu bejáratánál eligazító nyilak mutatják az irányt, s ugyanott szorgos kezek épp a hulló leveleket takarítják. Sok lelket így sem látunk, ám a keresett birtoknál kifüggesztett telefonszámot felhívva, perceken belül ott terem -ebédjét félbehagyva – mosolygósan a múzeum kulcsával egy asszonyka , s szívélyesen eligazít miközben mi bóklászunk a szobák relikviái között.

Ipolyság 0143 HorpácsA birtokkal megvásárolt földszintes Szontágh kúria a mai múzeum mellett álló épület, ahol kezdetben tartózkódott a család, amikor csak lehetőségük adódott (pünkösd, húsvét, nyár) leutazni ide.

A birtokbavétel eseményeit és hangulatát adja vissza a Szontágh Pál kutyái című elbeszélése, amelyről Jelfy Gyulának, a Vasárnapi Ujság fotoriporterének jóvoltából felvételek is fennmaradtak.

Mikszáth Kálmán a kúria előtt 1910

Mikszáth a horpácsi kúria tornácán 1909

Etetik Szontagh kutyáit 1905

A birtoknak volt egy bérlője, Csillag Soma, aki a haszonbér fejében a birtokon szükséges munkákat elvégezte, illetve Nelka volt mindig a jó tündér, aki Mohoráról előbb ide utazva, a terepet előkészítette, s gondoskodott az otthonosságról és meleg fogadtatásról. Mikszáthot határtalan boldogsággal töltötte el a horpácsi tuskulum – ahogy ő nevezte -birtoklása, s minden ami benne a palóc gyökerei, gyermekkora, léte meghatározottsága volt, itt hazatalált.

Ezeknek a boldog, békés pillanatoknak a lenyomatait őrzik a fennmaradt horpácsi képek.

Horpács és Mikszáth család 2 - K

Noha itt nem terveztek nagy társaságot vendégül látni, mégis hamar kiderült, hogy eredeti ház szűköcske vendégeik fogadásához is, ezért 1906. évben mellette új kastély építésébe kezdtek. Ennek tervezésével Mikszáth fiát, Kálmánt bízta meg, melynek anyagi fedezetéül a Jókai biográfiája utáni húszezer korona honoráriuma szolgált. A fiú bár nem volt építészmérnök, apjától bizalmat és szabad kezet kapott, néhány apróbb kikötés mellett.
A kastély, amely az eredeti rajzok szerint teljesen sosem készült el, ezért is kicsit furcsa, eklektikus építmény.

Ipolyság 0103 Horpács

A romhányi homokkőből készült épület főhomlokzatára a két főbejárat között Mikszáth hálája (honorárium!) jeléül is Jókai bronz domborművét helyezte el, melyet Stróbl Alajos készített. Ennél újabb keletű az a szobor (1999.) melynek előképe – lásd uitt. feljebb – ihlethette ifj. Szabó Istvánt az ámbitus előtt a karoslócán üldögélő író alakjának megformálására.

Ipolyság 0105 Horpács

Ipolyság 0150 Horpács

   Kastély park - Horpács

Mikszáthnak birtokával kapcsolatos örömét még egy esemény igencsak fokozta.
Írói működésének 40. évfordulójára rendezett ünnepségre állami ajándékként megvásároltak itt neki még összesen 643 holdat, nagyobbrészt – Mikszáth választása szerint a szomolyai – erdőt. A birtok adománylevelét 1910. május 16.-án, a Vigadóban rendezett, felejthetetlennek bizonyult ünnepségen adták át.

Mikszáth válaszbeszédében jogos büszkeséggel említette, hogy magyar író ilyen ajándékot még nem kapott a nemzettől:

“… amelyhez foghatót nem is gondoltam ki soha. Hogy megköszönjem Beöthy Zsoltnak , aki elém hozta az ország ajándékát: sót és kenyeret. A sok attikai só a beszédében volt; a kenyér benne van valahol a földben, a kis domíniumban.”

Benczúr_Gyula_Mikszáth_Kálmán

S mint tudjuk, ezen felemelő rendezvény után néhány nappal országgyűlési körzetébe utazott, ám rosszul érezte magát s kérte, hogy szállítsák haza. Ekkor már 1-2 éve betegeskedett, s orvosai figyelmeztették is, hogy kímélő életmódra, és kímélő ételekre volna szüksége, mert szíve nehezen bírja testsúlyát. Még ugyanebben a hónapban, május 28.-án, szívelégtelenségben, illetve súlyos tüdőgyulladásban családja körében Budapesten elhunyt.

Itt akár be is fejezhetném történetünket, de sajnos ide kívánkoznak azok a szomorú, engem mélyen felbolygató események, amik a horpácsi birtok utóéletét alakították.

Mikszáth váratlan halála nagyon megviselte a családját. Mauks Ilona 1912-13-ban felszámolta pesti otthonát, s ezeket az éveit Mikszáth írói öröksége gondozásának szenteli, s nagy utánjárásokkal annak hagyatékát a Magyar Tudományos Akadémiának felajánlva, ott egy emlékszobát rendeznek be neki. Ezután végleg leköltözik Horpácsra, ahová testvére Nelli is követi, miután édesanyjuk is meghal Mohorán 1911. májusában.

Mindkettőjüknek sok nehézséget és gondot jelentett a birtok kezelése, ám Mikszáth emlékezete miatt nem válnak meg tőle. Mauks Ilona itt írja meg visszaemlékezéseit is,
s haláláig nem is hagyja azt el. 71 éves korában éri itt a vég 1926. május 24.-én.

Ipolyság 0154 Horpács

Ipolyság 0160 Horpács

temető 126 Mikszáth(Jánoska síremléke Mauks Ilona tervei szerint készült, ám Jánoska Mikszáth kérésének megfelelően vele egy sírban fekszik, mint ahogyan később (1921.) Albert fia, illetőleg Edit (1917-1976) unokája is a Fiumei úti temető 10/1-es parcellájában került örök nyugalomra.)

A birtokra a család (fiai és unokái) általában nyaranként látogatott le. Mauks Ilona már 1911-ben gyakorlatilag a birtokot felosztotta fiai között, s magának mindössze 3 kat.holdat hagyott, ami valószínűsíthetően a kastély és a kastély körüli park volt. 1924. évi végrendeletében aztán általános örökösének dr. Mikszáth Kálmánt jelöli meg, miután addigra Albert fiuk is meghal. Ingóságokról rendelkezik Albert özvegye és kisunokái Antal és Edit számára is.

Ipolyság 0635 Mohora , Mikszáth unokái

Halála után a birtok továbbra is bérleményben marad, s csak az 1930-as évektől költöznek be Kálmán fia és felesége az üresen álló kastélyba, s velük együtt a régi kúriába jön lakni Albert özvegye Pestről.

1945-ben aztán a birtokot megszálló orosz katonaság meglehetősen lepusztította illetve kifosztotta, de ez így ismerős történet. Ám ami ezután jött, az az igazán méltánytalan és szégyenletes. Csak címszavakban : Az örökösök alól kisajátították a birtokot – mentesítést kérvényeztek, arra hivatkozva, hogy az nem feudális nagybirtok, de a nemzet ajándéka az írónak, amit nehezen képzelhető el, hogy (ugyanez) visszavegye. (Nevetséges) Kárpótlást kaptak, s a faluban maradhattak, ám később bútoraikat, műtárgyaikat, Mikszáth könyvtárát és egyéb relikviáit állami teherautókra pakolták és elvitték.
1950-ben kuláknak nyilvánították őket, és visszatelepítették Pestre. Kiutasításuk után
9 hónapig éltek becsomagolva – még Szibériával is rémisztgették őket -, majd kilakoltatásukat ingatlanfelajánlásnak nevezve hoztak végzést. /Mikszáth foroghatott a sírjában./

Ipolyság 0626 Mohora, Mikszáth családfa
1951. november 3.-án az ingatlanokat a magyar állam átvette, termelőszövetkezetet, majd községi tanácsot stb. működtetett benne, a ház teljesen lepusztult. A kertben géproncsok, horpadt benzineshordók, a kastély körül baromfiudvar, disznóol és szemét. A kapu és kerítés lerombolva a TSZ tehergépkocsijai által, a park bejáratánál borjúkarám. Mindez egy író örökségénél, akit a rendszer még támogatott is!

1960. után az épület emlékmúzeum, majd 1967-től menhely. 1981. évben egy tudósító helyzetjelentése: Kifosztott, elvadult kastély, elárvult, elvadult gyerekek. A gyermekotthont 1990-es években megszüntették, s elkezdődött az épület rekonstrukciója.

Az új irodalomtörténeti kiállítás 1997. októberében nyitotta meg kapuit. A szégyen talán lemosva, s ma már szabadon megtekinthető a meglehetősen gazdag, és folyamatosan bővülő tárgyi hagyaték – gyűjtemény az író életéből. Ezekre itt részleteiben már nem térnék ki, inkább csatolok néhány képet.

Horpács, Mikszáth Emlékmúzeum K

Horpács 2008 július 111
Horpács, Mikszáth Emlékmúzeum 2 K
Horpács 2008 július 110

Így aztán szép befejezést nyert ez a Mikszáth körüli utazásunk is, de azt még nem mulaszthatjuk el, hogy megtekintjük utolsó budapesti otthonát is, mely a ma a nevét viselő téren található, ami korábban a Reviczky tér 1. címre hallgatott.

Mikszáth tér 1. -K

Az épület, melynek jobbra fenti képen látható erkélyéről állítólag Mikszáth is nézegethetett, ma Pázmány Péter Katolikus Egyetem Sophianumának ad helyet, korábban pedig volt a Piaristák Gimnáziumának is – hosszasan – átmeneti otthona. (Esterházy Péter is még itt járt a gimnáziumba.) Megnyerőbb a kép, ha belülre is betekintünk, illetve az épületből kifelé adódó látványt keressük:

Mikszáth tér, PPKE Sophianum P1190489 Ars Sacra 2012, lépcsőház

Mikszáth Kálmán tér P1080739

Mikszáth tér P1190506 Ars Sacra 2012

Mikszáth tér P1190505 Ars Sacra 2012

S a megtekinthető tárgyi emlékeken túl, nevéhez kötődik még egy, a gasztronómiába bevonult fogalom, a palóc leves. Mikszáth Kálmán ugyanis az ihletője ennek a Gundel János által először feltálalt leveskülönlegességnek, ami ma már hovatovább nemzeti étellé vált, s gyökerei visszanyúlnak az egykori István Főherceg szálló Mikszáthról elnevezett szobájáig. (Lásd még itt:  )

A magyar gasztronómia legismertebb dinasztiáját alapító Gundel János viharos sikertörténetének csúcsán az István Főherceg Szálloda bérlőjeként vendégköréhez tartoztak a kor prominens személyiségei, mint Lotz Károly, Liszt Ferenc, Klapka György, Tisza Kálmán, Jókai Mór, és Mikszáth Kálmán is.
palóc leves 31894-ben létrehozta a híres Mikszáth szobát, s ehhez kötődik e leves története. A legendárium egyik változata szerint ennek a szobának a felavatására, másik variációban Mikszáth egyik születésnapjára, és egy harmadik változat szerint Mikszáth felkérésére született ez az ízes fogás, amely hordozza a magyar felföld zamatait, ürühús alapon főtt zöldbabos, krumplis levesében, melyet tejföllel behabarva, kaporral meghintve komponált meg Gundel János.

Mikszáth tér P1190490 Ars Sacra 2012

Advertisements

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: Irodalom, Magyarország, Utazás
Címke: , , , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s