Amikor Cinkota a világsajtó címlapjára került

mozaik3.2

Amiről előző bejegyzésemben, Cinkota ezeréves története ismertetésekor lényegében nem írtam, az az a negatív szenzáció, amely világhírre repítette a községet és tartotta borzongásban a közvéleményt az I.világháború vérzivatara közepette.

Kiss Béla, az első magyar sorozatgyilkos, akiről ez a történet szól.

Én magam egészen a közelmúltig létezéséről sem tudtam, lehet, ilyen irányú érdeklődésem teljes hiánya, sőt a téma elutasítása okán is. Mégis, éppen azért gondoltam továbbadni a történetet, mivel saját idejében valósággal minden hírt elsöpörve foglalkoztatta az embereket, még a New York-i újságok is lehozták fényképét, noha valószínűleg a javában zajló I. világháború épp elég drámát nyújthatott az újságolvasók számára. Ám ez a hátborzongató “sztori” hetekre maga mögé utasított minden egyéb tudósítást, s némileg a mai bulvársajtó módjára kezelve a történetet, hatása még ma is gyakran felbukkan a külföldi médiákban, köztudatban.

Kiss Béla, bádogosmester volt Cinkotán a századforduló táján. Cinkota, mint tudjuk ekkor még a főváros külterületén önálló község, s bizonyos módon gyűjtőhelye is azon személyeknek, akik a városban valami vétség folytán a hatóságok listájára kerültek. Itt, ezen kétes egzisztenciák kikerülve a főváros felügyelete alól, könnyedén alámerültek, s általában elmondható, hogy teljesen integrálódva a község életébe, tisztességes életet éltek. Az ügyben megszólaló helyi főjegyző szerint, békeidőben 120 Budapestről kitiltott ember élt családjával Cinkotán.

Az, hogy Kiss Bélának volt-e valami a rovásán, amikor 1905. táján ide tette át székhelyét, nem ismeretes, s itt mint szorgalmas, jó munkát végző, bár kissé zárkózott bádogos mesterként ismerték. Keze nyomát feltehetőleg még ma is több ház csatornája őrzi, s a cinkotai római katolikus templom keresztje illetve az evangélikus temető kútja is az ő munkáját dicsérte akkor.

Rendőrségi Múzeum P1430157 Kiss Béla műhelye

Kiss Béla, ahogy a korabeli sajtóinformációkból felgöngyölhető, szeretett mulatni, s néha egy-egy kiadósabb lumpolás után a műhelyét sem nyitotta ki, ám ismét munkához látva, az esetleges lemaradást fegyelmezetten és gondosan pótolta.

Valószínűleg ezen szenvedélye anyagi támogatásához kezdett házasságszédelgésbe, amely ígéreteit kb. csak addig tartotta, amíg a soron következő reménybeli feleség kicsalt Cinkotai állomás-képeslap L_-12001pénze tartott. Apróhirdetéseket adott fel,
-” jóravaló iparosember házasodni akar…” –
s többnyire gyanútlan cselédlányok megtakarított pénzecskéjükkel igyekeztek a számukra akkoriban egyetlen perspektívát jelentő házasság reményében Cinkotára, Kiss Bélához.

A csali szövegek pedig efféleképp hangzottak: “A Gyár -utcza húszba üzletet csinálok, kell hozzá pénz és mi majd ketten élünk, mint két galambok…”
A sűrű női látogatásokat Kiss Béla környezetének pedig azzal magyarázta, hogy őt szerelmükkel üldözik a nők.

Kiss Béla

A róla fennmaradt, forgalomban levő kép mellé a következő leírásokkal rendelkezünk:

Rendőrségi körözés: középnagy, testes, arca kerek, piros, jól táplált, haja világos gesztenyeszínű, bajusza középnagy, szőke, fölkunkorodó, szeme kék.

Egyik első kifosztott áldozat vallomásából: Nekem tetszett, hetyke egy legény volt...

Nagynénje jellemzéséből:

Kiment külföldre és mindenütt kószált. Nagyon művelt volt, folyton olvasott és tanult…Hét nyelven beszélt, sokszor dicsekedett vele..

Evvel cseng egybe többek mellett annak a jogvégzett, aljárásbírónak a jellemzése, aki évekig a szomszédja volt: társadalmi állását jóval meghaladó intelligenciával rendelkezett, ügyes kezű és némi művészi hajlammal is bíró ember volt.

Még Batthyány Ilona grófnőt is megkérdezték, aki eként nyilatkozott:

“Többször is dolgozott majoromban és házamnál. Mondhatom én reám jó benyomást tett. Szerény, alázatos, jó modorú iparos volt, a ki meglepő intelligenciával rendelkezett.”

Ezen adottságaival bizonyára hamar megnyerte a lépre ment áldozatait. Ezek a szerencsétlen teremtmények pedig bizony hiába várták a megváltást, miután elfogyott a pénz, Kiss Béla hamar megszabadult tőlük. Feltehetőleg meggyőzési eszközeiben már akkor sem válogatott, amikor még nem ölt, mivel az utólagos kihallgatások során sokszor esett szó éjszakai sikolyokról, hörgésről, női jajgatásról. Mondjuk érdekes társadalmi kép bontakozik ki ebből is, hiszen a szomszédok ez ügyben sosem emeltek szót, mert a lakásán belül folytatott dolgok mindenkinek a magánügyeként voltak kezelve. Ugyanígy a rendőrség/csendőrség sem mutatott túl-buzgalmat, miután számosan jelentkeztek később és vallották, hogy tettek bejelentést hozzátartozójuk eltűnéséről, azonban soha semmi visszajelzést, vagy akárcsak nyomozási cselekmény elindításáról értesítést sem kaptak.

Így aztán vélhetőleg sok problémát még csak nem is okozott Kiss Bélának rémes tettei nyomait elfednie, ami többnyire kimerült holmi olyan magyarázattal, ha valaki mégis egy eltűnt leányt keresett volna nála, hogy hazautazott falujába, külföldre távozott, vagy éppen más miatt őt hagyta faképnél.

Mert mi is történt Cinkotán?

Cinkota P1380557 BHÉV

A reményekkel telt cselédlánykák megérkezve a Cinkotai HÉV – állomásra, épphogy csak az úttesten kellett átmenjenek, s az akkor Kossuth utcának nevezett (később Horthy Miklós út, ma Vidámvásár út) poros, sáros útja elején volt az a földszintes lakásokból és műhelyekből egymáshoz ragasztott U alakú építmény, ahol Kiss Béla bádogos is lakott.

Az épület még az 50-es években is állott, ma a helyén egy Reál bolt szocreál beton kockája lelhető csak fel. Egyetlen, akkori mércével – szó szerint – kiemelkedő  épület, szemben az az egyemeletes sarokház, amelyet Weiss Ignác jó jövedelmet remélve nyitott meg mint éttermet és nagy szállodát 1905-ben, a nádfedeles kis parasztházacskák sora mellett.

Cinkota,_Kossuth_Lajos_uAz épület ma is látható – kerületi védettséget élvez -, s patika működik benne.

Cinkota P1380562 Patika épülete

A hátborzongató történet akkor robbant ki, amikor ebben a bizonyos házban, ahol berukkolásáig a háborúba, 1914-ig Kiss Béla is élt, lakást örökölt egy fővárosi illetékességű lakos 1916. májusában, s kijött a terepre, hogy feltárja az esetleges teendőket új ingatlanán. Az ugyanitt lakó gyógyszerész tanácsát kérve tudta meg, hogy a bevonult Kiss Béla műhelyében, szomszédja emlékei szerint, van némi nád és esetlegesen más építőanyag, amit a szükséges javításokhoz fel lehetne használni. (Háború van, mindenből hiányt szenved az ország.)

A szót tett követte, s a feltört műhelyben felfedezett fémhordók láttán arra gondoltak, hogy tán azokban is valami értékes anyagot – benzint, karbolt – tárolt az előrelátó bádogos, s óvatosan megfúrták a gondosan lehegesztett egyik hordó falát, amelyből egy szőke női hajtincs bukott ki.

A borzalom ekkor vette kezdetét, valakinek felrémlett, hogy a hátsó udvarban a disznóól mellett is látott hasonló hordókat, és valóban…

A_disznóol, a

A disznóól előtt x-el jelölve, ahol további bádoghordókat leltek

Összesen hét különböző nagyságú hordó illetve koporsó formájú leletre bukkantak, s további áldozatok után kutatva felásatták az egész terepet a nagyiccei barakk-táborban lakó, többnyire orosz és szerb hadifoglyokkal.

Kis Ujság_asszonyírtó kertjében_cinkota

A megindult házkutatás és nyomozás során aztán levelek és albumok kerültek elő, amelynek alapján megállapították, hogy a hirdetésekre 174 nőtől – nem egy külföldről – jött hozzá megkeresés, ám ő “csak” hetvenegyszer ajánlott fel vőlegénységet. Az eset kirobbanása után 60 bejelentés érkezett eltűnt hozzátartozók után kutatva.

A tíz napig a magyar sajtó címoldalait uraló tudósításokból aztán számos részlet, találgatás, feltevés, elmegyógyászi és szakértői vélemény látott napvilágot, melyekről Benedek Ágnes helytörténész és újságíró alapos feltáró munkája nyomán kaptunk mi is bepillantást, egy őszi, helytörténeti séta során.

Rendőrségtörténet múzeum- Kiss Béla áldozataiÉn most a hat (a hétből) beazonosított áldozat történetének ismertetésétől el is tekintenék, egyetlen momentum kiemelése mellett.
A sorozatgyilkosság beindítója valószínűleg az a többi áldozatnál talán már kissé erélyesebb – és üzleti szellemű Tóth Margit lehetett, kinek magának is jövedelmező kávékimérése volt a Teleki tér mellett. Megsejtve a valóságos mozgató rugókat, a férfit feljelentéssel fenyegette, s akkor történhetett az a kattanás, ami Kiss Béla agyában bekövetkezett. Megfojtotta a veszélyessé vált nőt, majd lecinezve bádoghordóba helyezte, s a műveletet ezután következő áldozatainál gondos precizitással, feltehetőleg teljes szenvtelenséggel ugyanígy végezte.

Rendes, pontos gyűjtő dolgozik így, a ki érti a mesterségét és szereti a rendet. A nő nyakába zsineg, szájába zsebkendő, térdeit felhúzni a mellre, – így ez megvolna, most fejjel lefelé a megfelelő hordóba, a fej balra jön, oldalt, hogy a behajtott térdek elférjenek. Most rátesszük a fedelet, köröskörül czink,- csak csinosan, egyformán,
a hogy a múltkor csináltuk.

Aki fenti tudósítást az Az Újság c. lap oldalán jegyezte: Karinthy Frigyes. Hét bádoghordó című cikkét ekképp kezdi:

“Egyik ember tajtékpipát gyűjt, a másik rovarokat, a harmadik levélbélyeget. …Kiss Béla női holttesteket gyűjtött.”

És valóban elképesztő a dologban még az, hogy ezek az áldozatok nem egymást követve, de hosszú évek leforgása alatt kerültek bele a hordókba, – az első valószínűsíthetően 1906-ban  – s Kiss Béla mindezen idő alatt rezzenéstelenül élt és dolgozott egyazon fedél alatt a hullák társaságában.

Az 1916. május 10.-én felfedezett rémtett híre órák alatt elterjedt a fővárosban és az emberek mindenütt erről beszéltek. Ahány ember, annyi információ, amelyet aztán a szörnyűségeket fokozva bőséggel tálalnak és táplálnak is az újságok: a borzalmak tanyája, a cinkotai öreg ház véres titka, a cinkotai asszonyirtó, a cinkotai szörnyeteg, állat-ember, vámpír, akik a nőkből élnek, a cselédnek lichthóf a barátja, tetemnézés a cinkotai temetőben… A szóban forgó hordók száma szabadon mozgott a 6 és húsz fölötti tételszámok között, sőt tudni vélték, hogy többet vonaton adott fel az ország különböző városai felé…

Merthogy a római számokkal megkülönböztetett hordókat másnap a cinkotai temetőbe (lásd korábbi írásomat:  ) szállították, s teljes nyilvánosság mellett ott végezték el azok felbontását és a kórboncnokok vizsgálataikat. Ezen volt az egyik tudósító Karinthy is.)

bádoghordók

korboncnokok

Bizonyára szörnyű jelenetek lehettek, amikor az egyes áldozatokat a halottasházban közszemlére téve, ruhájuk alapján saját édesanyjuk azonosított. De ez a vérfagyasztó történet egyben a kíváncsiak olyan tömegét indította el Cinkotára, amiről az akkori cinkotai HÉV budapesti állomásfőnöke a temetés napján, 1916. május 15.-én így számolt be:

A helyiérdekű vasút fennállása óta annyi ember még nem ment ki Czinkotára, mint ma. Nyolc különvonatot kellett indítanom, mert a menetrendbe beállított vonatok nem győzték elszállítani a sok utast. Máskor minden félórában indul egy vonat Czinkota felé, ma délután tizenöt percenként indultak a villamosok és az utasok a peronon heringek módjára szorongtak.
Véleménye szerint az utasok száma még a húszezret is meghaladhatta.

Na de eddigre már teljes gépezetet indított el az esemény: Cinkotán az állomástól a temetőbe vezető út mentén a kis falusi gyerekek virágcsokrokat árultak, s a ponyvairodalom is napokon belül feldolgozta, s a történetet rímbe szedve énekelték már a józsefvárosi vásáron.

A fennmaradt levelek és képeslapok százai tanúskodnak a kiszolgáltatott szociológiai viszonyok között élő nők mai szemmel torokszorongató együgyűségéről, mondhatni butaságáról. Egy szerencsésen túlélő sorait mutatnám be példázatként, akitől épp a háború ragadta el siratott bakáját:

levélke

De az eset kapcsán más vaskos igazság is napvilágot látott, mely témában  legtömörebben egy cinkotai csendőr fogalmaz: “Ha minden férfit, ki nőből él, üldöznénk, akkor a férfiak egynegyedét el kéne fogni!”

keresztekAz áldozatok számára ácsolt fa keresztek, amelyeken sokszor csak a sorszám állt, amely számú hordóban találták, vagy egy talán szócskával felvezetett név, azóta már elenyésztek, s nem lelhetők fel nyomai a cinkotai öreg temetőben.

Mint ahogy soha nem lelték fel nyomát Kiss Bélának sem, s így tette büntetés nélkül maradt, s talán ez is az oka a hosszan továbbélő, s legendává lett történetnek.

A rendőrség több mint száz felvett tanúvallomás, és az Osztrák-Magyar Monarchia összes harcterein is lefolytatott nyomozás után az ügyet lezárta, mivel úgy értesültek, hogy Kiss Béla meghalt a háborúban. A korabeli Vöröskereszt Egylet értesítése szerint Kiss Béla 1915. február 5.-én, hadifogolyként egy szerb táborban, Valjevóban tífuszban halt meg. A fertőző betegségben elhunytak tetemét pedig tömegsírban földelték el. Kiss Béla hátborzongató történetét feldolgozó Kertvárosi helytörténeti füzetek 2. számában további részleteket is megtudhat az érdeklődő olvasó, amennyiben fenti kivonatos leírás további ismeretekre sarkallja.

S fentiektől indult útjára a legenda, mely szerint hol itt, hol ott – Budapesten, Győrött, külföldön, vagy épp a francia idegenlégióban – bukkant fel Kiss Béla, hiszen simán elképzelhető volt, hogy azonosítóját kicserélte valamely fogolytársáéval, s ily módon kicsúszott az igazságszolgáltatás kezei közül. Még 1936-ban is látták állítólag New Yorkban a Time Square-n, mások pedig egy Sixth Aveue-i bérházban házfelügyelőként dolgozni.

Az ügy aktái a háború alatt szétszóródtak, s ma úgyszólván egyetlen okmány, vagy tárgyi bizonyíték Budapesten nem lelhető fel, s ennek ellenére az egykori Bűnügyi – ma Rendőrségtörténeti múzeum kicsiny tárlójához még Japánból is érkeznek turisták Kiss Béla relikviák után érdeklődve.

Az 1877-ben született Kiss Béla alakja hosszan túlélte az emberi korhatárt, még napjainkban is születnek alkotások, együttesek, zenék – amelyek tőle nyerték nevüket, alakjukat, témájukat.

Tessék csak felmenni a YouTubera, és rákeresni a The Ködmöns – Cinkotai cifraság című dalára, vagy ott van a new-yorki metáll zenekar, mely nevét kölcsönözte tőle:

Bela Kiss zenekar

A legelterjedtebb történet szerint Kiss Béla valami alkoholt öntött előzőleg a lehegesztett tetemekre, hogy meggátolja esetleges szagok terjedését a hordón kívülre. (Ez azonban a rendőrségi múzeum okfejtése szerint nem állja meg a helyét, mivel a tetemek a lezárt hordókban gyakorlatilag mumifikálódtak, ami csak egy légüres térben – miután elfogyott a bennrekedt oxigén – mehetett végbe.)

Minden esetre a témát megzenésítő másik zenekar, ezúttal a finn Pus nevezetű, a Master of Cinkota dalának refrénje egyenesen így szól: Tiszta alkoholt kapsz édesem

Mint ahogy angolban erős az áthallás a gyilkos neve és a csók szó között, s kedvelt szófordulatok voltak a Béla csókja és más ehhez hasonló kifejezések is (“Bela kiss me”), miközben a németek saját használatra át is fordították nevét Bela Kuss-ra.

Egy kanadai képregény szerző 1991. évi Álomország című művében a gonosz varázsló figuráját mintázta meg és nevezte el Kiss Béláról, ám jóval korábban már egy avantgárd francia drámaíró felhasználta a történetét némafilmje forgatókönyvéhez, ami azonban végül nem készült el.

Elkészült azonban, s 2013. januárjában már mozivászonra került film, a fiatal német szerzők által újra feldolgozott téma, a huszadik század egyik legszörnyűbb sorozatgyilkosának titulálva, a napjainkban sokak által kedvelt thriller formájában. A film természetesen inkább csak alapmotívumaiban és korántsem dokumentum jelleggel jegyzi a történetet, ám ennek révén ismét szép számban találkozhatunk ehhez hasonló képekkel, s ismertetőkkel az interneten:

Kiss Béla projekt
Bela Kiss prolog - K
Az angol előzetes már nekiadja Bélát a németeknek. Mi nem pereljük vissza.

Bela Kiss angol prológus

Advertisements

elismondom névjegye

nő/female
Kategória: egyéb, Magyarország
Címke: , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

3 hozzászólás a(z) Amikor Cinkota a világsajtó címlapjára került bejegyzéshez

  1. vermona87 szerint:

    Szia!
    Szeretném megkérdezni, pontosan hol találtad a hordók felnyitását és a kórboncnokok vizsgálódását megörökítő fényképet? (A képminőségből gyanítom, hogy valamelyik korabeli újságból). Válaszodat előre is köszönöm!

  2. Visszajelzés: Egy magyar sorozatgyilkos a történelemből, akit istenítettek a nők – Lemon

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s